Vérrög és AstraZeneca vakcina
Az Európai Gyógyszerügynökség tegnapi (2021 március 10-i) nyilatkozatában azt írta, hogy jelenleg semmi sem utal arra, hogy az AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinája okozott volna Ausztriában két vérrögképződéssel járó esetet, amelyek közül az egyik halálos kimenetelű volt.
A téma előzménye az, hogy Ausztria felfüggesztette az AstraZeneca ABV5300 gyártási számú vakcináinak alkalmazását, miután egy embernél 10 nappal az oltás után többszörös vérrögképződés alakult ki és meghalt, míg egy másikat tüdőembólia (tüdőeret elzáró vérrög) miatt kórházba kellett szállítani, de Ő túlélte az eseményt. Március 9-ig további két vérrögképződéssel kapcsolatos esemény vált ismertté ezzel a gyártási tétellel kapcsolatban.
Az 1 millió dózisból álló ABV5300 tételből (a szakmai zsargonban sarzsból) 17 EU tagállamba szállítottak (hazánkba nem).
Egyes EU tagállamok (március 09-ig Észország, Litvánia, Luxemburg és lettország) elővigyázatosságból szintén felfüggesztették ennek a gyártási tételnek az alkalmazását.
Az Európai Gyógyszerügynökség Farmakovigilancia Kockázatértékelési Bizottsága (PRAC) vizsgálja az esetet. Ezidáig annyi ismert, hogy a beoltott ember körében a vérrögképződéses (tromboemboliás) esetek gyakorisága nem tér el az átlagnépességétől. Március 9-ig az AstraZeneca vakcinával az Európai Gazdasági Térségben 3 millió embert oltottak be, akik között 22 tromboemboliás esetet jelentettek (1).
A mai napon (március 11) Dánia (ahol szintén történt hasonló eset), Norvégia (amelyik nem kapott a fenti gyártási tételből), Izland és Olaszország (amelyik szintén nem kapott) is csatlakozott az AstraZeneca vakcina alkalmazását átmenetileg felfüggesztő országokhoz (2).
A valósághoz hozzátartozik az is, hogy vénás tromboembolia spontán is kialakul, továbbá a COVID-19 betegség ennek kockázatát növeli. Ezért alkalmaznak megelőző célú véralvadásgátló kezelést. A vénás tromboembólia kockázata nagyobb a súlyosabb lefolyás esetén az enyhébb vagy tünetmentes betegekéhez képest és a kockázatot növelik bizonyos társbetegségek/állapotok, úgymint idős kor, férfi nem, elhízás, rákbetegség, kórtörténetben már előfordult vénás tromboembolia, intenzív osztályon történő kezelés) (3).
Ily módon jelenleg a vérrögképződés gyógyszerbiztonságossági szaknyelven kifejezve egy szignál, amelynek kivizsgálása az ok-okozati összefüggés megállapítása vagy elvetése céljából jelenleg zajlik.
Korábban is volt már hasonló szignál Norvégiában, ahol 2021 január 15-én 23 idős ember néhány napon belüli halálát jelentették és megszigorították az idős, rossz egészségi állapotú emberek oltását. Később azonban nem igazolódott ok-okozati kapcsolat az oltásokkal.
Hivatkozások
1. https://www.ema.europa.eu/.../covid-19-vaccine...
2. https://www.washingtonpost.com/.../d48662e8-8267-11eb...
3. https://www.hematology.org/.../covid-19-and-vte...
Az Európai Gyógyszerügynökség tegnapi (2021 március 10-i) nyilatkozatában azt írta, hogy jelenleg semmi sem utal arra, hogy az AstraZeneca COVID-19 elleni vakcinája okozott volna Ausztriában két vérrögképződéssel járó esetet, amelyek közül az egyik halálos kimenetelű volt.
A téma előzménye az, hogy Ausztria felfüggesztette az AstraZeneca ABV5300 gyártási számú vakcináinak alkalmazását, miután egy embernél 10 nappal az oltás után többszörös vérrögképződés alakult ki és meghalt, míg egy másikat tüdőembólia (tüdőeret elzáró vérrög) miatt kórházba kellett szállítani, de Ő túlélte az eseményt. Március 9-ig további két vérrögképződéssel kapcsolatos esemény vált ismertté ezzel a gyártási tétellel kapcsolatban.
Az 1 millió dózisból álló ABV5300 tételből (a szakmai zsargonban sarzsból) 17 EU tagállamba szállítottak (hazánkba nem).
Egyes EU tagállamok (március 09-ig Észország, Litvánia, Luxemburg és lettország) elővigyázatosságból szintén felfüggesztették ennek a gyártási tételnek az alkalmazását.
Az Európai Gyógyszerügynökség Farmakovigilancia Kockázatértékelési Bizottsága (PRAC) vizsgálja az esetet. Ezidáig annyi ismert, hogy a beoltott ember körében a vérrögképződéses (tromboemboliás) esetek gyakorisága nem tér el az átlagnépességétől. Március 9-ig az AstraZeneca vakcinával az Európai Gazdasági Térségben 3 millió embert oltottak be, akik között 22 tromboemboliás esetet jelentettek (1).
A mai napon (március 11) Dánia (ahol szintén történt hasonló eset), Norvégia (amelyik nem kapott a fenti gyártási tételből), Izland és Olaszország (amelyik szintén nem kapott) is csatlakozott az AstraZeneca vakcina alkalmazását átmenetileg felfüggesztő országokhoz (2).
A valósághoz hozzátartozik az is, hogy vénás tromboembolia spontán is kialakul, továbbá a COVID-19 betegség ennek kockázatát növeli. Ezért alkalmaznak megelőző célú véralvadásgátló kezelést. A vénás tromboembólia kockázata nagyobb a súlyosabb lefolyás esetén az enyhébb vagy tünetmentes betegekéhez képest és a kockázatot növelik bizonyos társbetegségek/állapotok, úgymint idős kor, férfi nem, elhízás, rákbetegség, kórtörténetben már előfordult vénás tromboembolia, intenzív osztályon történő kezelés) (3).
Ily módon jelenleg a vérrögképződés gyógyszerbiztonságossági szaknyelven kifejezve egy szignál, amelynek kivizsgálása az ok-okozati összefüggés megállapítása vagy elvetése céljából jelenleg zajlik.
Korábban is volt már hasonló szignál Norvégiában, ahol 2021 január 15-én 23 idős ember néhány napon belüli halálát jelentették és megszigorították az idős, rossz egészségi állapotú emberek oltását. Később azonban nem igazolódott ok-okozati kapcsolat az oltásokkal.
Hivatkozások
1. https://www.ema.europa.eu/.../covid-19-vaccine...
2. https://www.washingtonpost.com/.../d48662e8-8267-11eb...
3. https://www.hematology.org/.../covid-19-and-vte...