-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
W
Wilson
Guest
Pont most kérdeztem ez ügyben ( mivel én is B vércsoportú vagyok) a már korábban említett tüdőgyógyász ismerősömet és ő azt mondta, hogy az ő általa ismert kutatási eredmények szerint nincs ebben a tekintetben különbség az A és a B vércsoport között.
T
Törölt tag 2361
Guest
szoval a nemetek es az EU (EU a 4. nemet reich) csak a jo ismert politikai modon eszik a sz..t.
ha az amcsiknak/angoloknak volna eszuk, egy egyetlen vakcinat nem kuldenenek a nemeteknek, ozt okoskodjonak ameddig akarnak.
+ ezek utan legalabb be lehetne perelni par nemet /norvegi orvost/politikust ozt okoskodjonakk a birosagon mint ahogy az amcsiknal az a tramp ugyvednoje teszi (tobb milla $ kell majd fizetnie ha bukik).
W
Wilson
Guest
Újabb részletek a COVID-19 elleni vakcinák mellékhatásairól
Vebbeteg
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) összegyűjtötte a klinikai vizsgálatok során szerzett összes adatot, hogy ezek alapján feltérképezze, mifélék lehetnek a jelenleg az USA-ban engedélyezett három vakcinával kapcsolatosan a leggyakrabban előforduló mellékhatások.
Annyit érdemes az elején leszögezni, a vakcinák okozta kényelmetlenség a legtöbb esetben eltörpül, szinte teljesen elhomályosodik mindazon állapotok mellett, amiket a COVID-19 betegség okoz.
Az FDA által vizsgált védőoltások a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Johnson&Johnson által kifejlesztett oltóanyagok voltak.
Mik a mellékhatások?
A legtöbb védőoltás esetében: az injekció helyén megjelenő, illetve az izmokban kialakuló fájdalom és érzékenység, fáradtság, fejfájás. Ritkán előforduló mellékhatások közé tartozik például a hányinger, a hidegrázás és a láz. A legtöbb mellékhatás kellemetlen közérzetet okoz, de nem olyan jellegűt, olyan erőset, ami a napi rutint megzavarná.
Biztonságosak a COVID-19 elleni vakcinák?
Igen. Az oltóanyagok biztonságát sok tízezer ember bevonásával történő klinikai vizsgálatok során tesztelik, majd az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) és a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) a vakcina jóváhagyását követően is folytatja az ellenőrzést, a monitorozást. Ez kiterjed a vakcina biztonságosságára vonatkozó adatokra, beleértve a mellékhatásokat is. Erre a forgalomba hozatali engedélyezés utáni nyomon követésre gyakran fázis IV klinikai vizsgálatként szoktak utalni.
A folyamatosan zajló tanulmányozás, vizsgálódás segítségével jól lehet azonosítani a ritkábban előforduló esetleges mellékhatásokat és pontosan föl lehet fedezni azokat az embereket, akik különösen érzékenyek a vakcinára. Az egyik kulcsszám azok aránya, hogy hányan éreztek mellékhatást a ’placebó’ vagy a sóoldat injekció után, és hozzájuk képest hányan voltak olyanok, akik a valódi hatóanyagot kapták, s bármiféle tünetet jeleztek. A vizsgálatokba válogatott önkéntesek nem tudták, hogy vajon ők a vakcinát kapták-e, vagy sem. A kutatókat ez a tény segíti annak megértésében, hogy mi állhat a népességben jelentkező mellékhatás előfordulási arányok hátterében.
A Moderna védőoltásának mellékhatásai
A Moderna által kifejlesztett vakcina (mRNS-1273) két dózisát 28 napos eltéréssel kell beadni. Az egyik klinikai vizsgálatában 99 USA-helyszínen több mint 30 ezer önkéntes vett részt. A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a vakcina biztonságos, hatékony és a COVID-dal szemben 94,1%-os hatékonysággal megvéd.
Az első dózis utáni mellékhatásokkal kapcsolatban: a 18-64 közöttiek általában az első dózis beadása utáni egy héten belül tapasztalták az adott mellékhatást, ami átlagban 3 nap alatt, olykor előbb is, elmúlt. A kétdózisú vakcina legfőbb jellemzője: a második adag beadása után a beoltottak nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mellékhatásokat.
Mellékhatás a Pfizer vakcina esetén
A szintén mRNS technológiát alkalmazó Pfizer-BioNTech vakcina (BNT162B2) klinikai vizsgálata több mint 43 ezer önkéntessel, a világ 152 különböző helyszínén zajlott. A legtöbb (130) vizsgálat az USA-ban volt, a továbbiakra Brazíliában, Argentínában és Dél-Afrikában került sor. A vakcina hatásosságát 95%-osnak találták. Ugyancsak két adagot alkalmaz, s a két injekció között 21 napnak kell eltelnie.
Az első dózis utáni mellékhatásokra vonatkozóan, szemben a Moderna módszerével, a Pfizer két különböző korcsoport tagjainak mellékhatásait tanulmányozta: a 16-55 közöttieknél, illetve az 55 évnél idősebbeknél, ők ugyanis valamivel ritkábban tapasztalják a mellékhatásokat. A második dózis után a megfigyelés - a Moderna vakcinához hasonlóan - azt mutatta, hogy egyes mellékhatások gyakrabban fordultak elő a második dózis után.
A Johnson & Johnson (J&J) vakcinájának mellékhatásai
Az USA-ban harmadikként engedélyezett Johnson & Johnson vakcinát a Janssen gyógyszercég leányvállalata állította elő. A J&J vizsgálatába több mint 40 ezer embert vontak be 19 földrajzi régióból, s fontos megfigyelést hozó tény, hogy e térségek között volt Dél-Afrika is. Ott a vakcina a B1351 variánssal szemben valamivel kevésbé bizonyult hatékonynak. Az FDA szerint több mint 66%-os hatékonysággal képes megelőzni a közepes erősségűtől a súlyosig terjedőnek jellemzett COVID-19 betegséget. Bár ez a ráta alacsonyabb a két előbb említett vakcinához képest, mégis csaknem tökéletes védelmet nyújt a kórházi ellátást igénylő, illetve elhalálozással végződő megbetegedéssel szemben.
A J&J oltásból egyetlen dózisra van szükség. Ami a várható mellékhatásokat illeti, általában alacsony arányban jelentkeztek mellékhatások a beoltás után.
Mi okozza a mellékhatásokat?
Az oltás után jelentkező mellékhatás annak a jele, hogy a vakcina arra készteti a szervezetet, erősítsen rá, adjon immunválaszt. Ez kellemetlenséget okozhat, azonban arra is utal, hogy valójában hatékonyan, a tőle elvártaknak megfelelően működik a vakcina.
A mellékhatást az idézi elő, hogy a szervezetben kémiai anyagok szabadulnak fel, e folyamat ad jelzést az immunrendszernek, hogy eljött a válasz ideje. E természetes körülmények között előforduló kémiai anyagok elnevezése: citokinek vagy kemokinok – ezek a sejtek által kiválasztott jelzőfehérjék.
Bár nincs egy az egyben való megfelelés (korreláció) a mellékhatások és az immunválasz között, azért a tudomány úgy tartja, hogy a mellékhatás a folyamat elvárható része. „Nem célunk, nem is vagyunk akkor elégedettek, ha túl kicsi az immunválasz, s akkor sem, ha túl nagy. Csak azt akarjuk, hogy éppen elégséges mértékű legyen az immunválasz” - magyarázza dr. Greg Poland. (Tudjuk, a túl kismértékű immunválasz valójában nem elégséges a vírus ellen. A túl erős, heves immunválasz pedig hatalmas veszélyt jelentve a szervezet ártalmára van. Ismert az ún. citokinvihar nevű, életet fenyegető állapot.)
Az anafilaxiás sokk előfordulása igen csekély: 1 millió ember közül 2,4-4,5 személynél fordulhat elő ez a vészes allergiás jelenség.
Fontos hozzátenni, a mellékhatások többsége nem köthető a vakcinákhoz, mégis dokumentálják, hogy kiderüljön, az előfordulásnak nincs ismétlődő mintázata, és hogy igazolják, megerősítsék, hogy semmi veszély nem rejtőzik ebben a szinte egyetlen olyan orvosi beavatkozásnak tekinthető eljárásban, amit egészséges embereken hajtanak végre.
FDA eljárásrend
Az összes begyűjtött adat birtokában az FDA elvégzi a vakcina klinikai vizsgálataira vonatkozó saját elemzését, majd bemutatja az adatokat szakértők független testületének. Ők is felülvizsgálják és megteszik arra vonatkozóan a javaslataikat, hogy az eredmények alapján megadják-e az alkalmazási engedélyt, a jóváhagyást. A bizottságnak bemutatott FDA elemzések nyilvánosak, akár az interneten is meg lehet őket tekinteni.
Vebbeteg
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) összegyűjtötte a klinikai vizsgálatok során szerzett összes adatot, hogy ezek alapján feltérképezze, mifélék lehetnek a jelenleg az USA-ban engedélyezett három vakcinával kapcsolatosan a leggyakrabban előforduló mellékhatások.
Annyit érdemes az elején leszögezni, a vakcinák okozta kényelmetlenség a legtöbb esetben eltörpül, szinte teljesen elhomályosodik mindazon állapotok mellett, amiket a COVID-19 betegség okoz.
Az FDA által vizsgált védőoltások a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Johnson&Johnson által kifejlesztett oltóanyagok voltak.
Mik a mellékhatások?
A legtöbb védőoltás esetében: az injekció helyén megjelenő, illetve az izmokban kialakuló fájdalom és érzékenység, fáradtság, fejfájás. Ritkán előforduló mellékhatások közé tartozik például a hányinger, a hidegrázás és a láz. A legtöbb mellékhatás kellemetlen közérzetet okoz, de nem olyan jellegűt, olyan erőset, ami a napi rutint megzavarná.
Biztonságosak a COVID-19 elleni vakcinák?
Igen. Az oltóanyagok biztonságát sok tízezer ember bevonásával történő klinikai vizsgálatok során tesztelik, majd az Egyesült Államokban az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) és a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) a vakcina jóváhagyását követően is folytatja az ellenőrzést, a monitorozást. Ez kiterjed a vakcina biztonságosságára vonatkozó adatokra, beleértve a mellékhatásokat is. Erre a forgalomba hozatali engedélyezés utáni nyomon követésre gyakran fázis IV klinikai vizsgálatként szoktak utalni.
A folyamatosan zajló tanulmányozás, vizsgálódás segítségével jól lehet azonosítani a ritkábban előforduló esetleges mellékhatásokat és pontosan föl lehet fedezni azokat az embereket, akik különösen érzékenyek a vakcinára. Az egyik kulcsszám azok aránya, hogy hányan éreztek mellékhatást a ’placebó’ vagy a sóoldat injekció után, és hozzájuk képest hányan voltak olyanok, akik a valódi hatóanyagot kapták, s bármiféle tünetet jeleztek. A vizsgálatokba válogatott önkéntesek nem tudták, hogy vajon ők a vakcinát kapták-e, vagy sem. A kutatókat ez a tény segíti annak megértésében, hogy mi állhat a népességben jelentkező mellékhatás előfordulási arányok hátterében.
A Moderna védőoltásának mellékhatásai
A Moderna által kifejlesztett vakcina (mRNS-1273) két dózisát 28 napos eltéréssel kell beadni. Az egyik klinikai vizsgálatában 99 USA-helyszínen több mint 30 ezer önkéntes vett részt. A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a vakcina biztonságos, hatékony és a COVID-dal szemben 94,1%-os hatékonysággal megvéd.
Az első dózis utáni mellékhatásokkal kapcsolatban: a 18-64 közöttiek általában az első dózis beadása utáni egy héten belül tapasztalták az adott mellékhatást, ami átlagban 3 nap alatt, olykor előbb is, elmúlt. A kétdózisú vakcina legfőbb jellemzője: a második adag beadása után a beoltottak nagyobb valószínűséggel tapasztalnak mellékhatásokat.
Mellékhatás a Pfizer vakcina esetén
A szintén mRNS technológiát alkalmazó Pfizer-BioNTech vakcina (BNT162B2) klinikai vizsgálata több mint 43 ezer önkéntessel, a világ 152 különböző helyszínén zajlott. A legtöbb (130) vizsgálat az USA-ban volt, a továbbiakra Brazíliában, Argentínában és Dél-Afrikában került sor. A vakcina hatásosságát 95%-osnak találták. Ugyancsak két adagot alkalmaz, s a két injekció között 21 napnak kell eltelnie.
Az első dózis utáni mellékhatásokra vonatkozóan, szemben a Moderna módszerével, a Pfizer két különböző korcsoport tagjainak mellékhatásait tanulmányozta: a 16-55 közöttieknél, illetve az 55 évnél idősebbeknél, ők ugyanis valamivel ritkábban tapasztalják a mellékhatásokat. A második dózis után a megfigyelés - a Moderna vakcinához hasonlóan - azt mutatta, hogy egyes mellékhatások gyakrabban fordultak elő a második dózis után.
A Johnson & Johnson (J&J) vakcinájának mellékhatásai
Az USA-ban harmadikként engedélyezett Johnson & Johnson vakcinát a Janssen gyógyszercég leányvállalata állította elő. A J&J vizsgálatába több mint 40 ezer embert vontak be 19 földrajzi régióból, s fontos megfigyelést hozó tény, hogy e térségek között volt Dél-Afrika is. Ott a vakcina a B1351 variánssal szemben valamivel kevésbé bizonyult hatékonynak. Az FDA szerint több mint 66%-os hatékonysággal képes megelőzni a közepes erősségűtől a súlyosig terjedőnek jellemzett COVID-19 betegséget. Bár ez a ráta alacsonyabb a két előbb említett vakcinához képest, mégis csaknem tökéletes védelmet nyújt a kórházi ellátást igénylő, illetve elhalálozással végződő megbetegedéssel szemben.
A J&J oltásból egyetlen dózisra van szükség. Ami a várható mellékhatásokat illeti, általában alacsony arányban jelentkeztek mellékhatások a beoltás után.
Mi okozza a mellékhatásokat?
Az oltás után jelentkező mellékhatás annak a jele, hogy a vakcina arra készteti a szervezetet, erősítsen rá, adjon immunválaszt. Ez kellemetlenséget okozhat, azonban arra is utal, hogy valójában hatékonyan, a tőle elvártaknak megfelelően működik a vakcina.
A mellékhatást az idézi elő, hogy a szervezetben kémiai anyagok szabadulnak fel, e folyamat ad jelzést az immunrendszernek, hogy eljött a válasz ideje. E természetes körülmények között előforduló kémiai anyagok elnevezése: citokinek vagy kemokinok – ezek a sejtek által kiválasztott jelzőfehérjék.
Bár nincs egy az egyben való megfelelés (korreláció) a mellékhatások és az immunválasz között, azért a tudomány úgy tartja, hogy a mellékhatás a folyamat elvárható része. „Nem célunk, nem is vagyunk akkor elégedettek, ha túl kicsi az immunválasz, s akkor sem, ha túl nagy. Csak azt akarjuk, hogy éppen elégséges mértékű legyen az immunválasz” - magyarázza dr. Greg Poland. (Tudjuk, a túl kismértékű immunválasz valójában nem elégséges a vírus ellen. A túl erős, heves immunválasz pedig hatalmas veszélyt jelentve a szervezet ártalmára van. Ismert az ún. citokinvihar nevű, életet fenyegető állapot.)
Az anafilaxiás sokk előfordulása igen csekély: 1 millió ember közül 2,4-4,5 személynél fordulhat elő ez a vészes allergiás jelenség.
Fontos hozzátenni, a mellékhatások többsége nem köthető a vakcinákhoz, mégis dokumentálják, hogy kiderüljön, az előfordulásnak nincs ismétlődő mintázata, és hogy igazolják, megerősítsék, hogy semmi veszély nem rejtőzik ebben a szinte egyetlen olyan orvosi beavatkozásnak tekinthető eljárásban, amit egészséges embereken hajtanak végre.
FDA eljárásrend
Az összes begyűjtött adat birtokában az FDA elvégzi a vakcina klinikai vizsgálataira vonatkozó saját elemzését, majd bemutatja az adatokat szakértők független testületének. Ők is felülvizsgálják és megteszik arra vonatkozóan a javaslataikat, hogy az eredmények alapján megadják-e az alkalmazási engedélyt, a jóváhagyást. A bizottságnak bemutatott FDA elemzések nyilvánosak, akár az interneten is meg lehet őket tekinteni.
652433 fertőzött (+6700)645733 fertőzött (+4609)
12553 kórházban (+262)
1529 lélegeztetőgépen (+32)
222334 aktív eset (+1332)
402964 gyógyult (+3003)
20435 elhunyt (+274)
/Nincs friss adat/ 1920347 (689392) kapott oltást (,)
4.576.398 mintavétel (+18.455)
55280 hatósági házi karanténban (-231)
12346 kórházban (-207)
1492 lélegeztetőgépen (-37)
224761 aktív eset (+2427)
406935 gyógyult (+3971)
20737 elhunyt (+302)
2011029 (753187) kapott oltást (+90682, +63795 //két nap alatt)
4609152 mintavétel (+32754)
55287 hatósági házi karanténban (+7)
W
Wilson
Guest
Egy jó kis összefoglaló a vakcinákról.
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/26397/covid-19-vedooltas-osszefoglalo
https://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/26397/covid-19-vedooltas-osszefoglalo
W
Wilson
Guest
5 tényező, ami meghatározza a COVID-19 elleni vakcinára adott válaszreakciónkat
Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Az utóbbi hetekben a biztonságossággal kapcsolatos aggályok középpontjába került oxfordi vakcinavizsgálat miatt előtérbe került az a tény, hogy az emberek immunrendszere eltérő módon reagálhat a védőoltásokra.
Egyelőre nem tudjuk, hogy a tesztelési programban részt vevő egy vagy két személy esetében előforduló szövődmények magához a COVID-19 elleni védőoltáshoz kapcsolódnak-e, vagy a placebo vakcina hatásának tudhatók be.
Mindenesetre rávilágítanak a több ezer ember bevonásával, szerte a világon végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok fontosságára. Ezek nemcsak azt mutatják meg számunkra, hogy a védőoltás biztonságos-e, hanem azt is, hogy az működik-e különböző életkorú vagy egyes egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén.
Tehát többek között melyek azok az immuntényezők, amelyek meghatározzák, hogy a világszerte kifejlesztett körülbelül 180 COVID-19 elleni vakcinajelölt valóban működik-e?
Immunreakcióink teljesen különbözőek
Egy hatékony vakcinának tartós protektív immunitást kellene kialakítania a SARS-CoV-2-vel, azaz a COVID-19 megbetegedést okozó vírussal szemben.
Ez történhet azáltal, hogy a vírus semlegesítésére antitestek termelődnek és valószínűleg azáltal is, hogy a vakcina segít az immunrendszernek emlékezni és gyorsan reagálni a fertőzésre.
Más vírusok elleni vakcinák fejlesztésének köszönhetően tudjuk, hogy az emberek védőoltásra adott immunválaszai eltérők lehetnek. Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy ez lesz a helyzet a COVID-19 vakcina esetében is.
Vegyük sorra, mik lehetnek a védőoltásra adott válaszreakciót befolyásoló tényezők:
1. A védőoltások típusa és alkalmazásuk módozatai
Sok COVID-19 elleni vakcinajelölt tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének részeit a protektív immunitás kiváltásához. Számos módon lehet azonban ezeket a fehérjéket a szervezetbe juttatni, és egyesek hatékonyabbak lehetnek a többinél az immunrendszer működésének serkentésében.
Az oxfordi vakcina például a tüskefehérjét egy másik vírussal kombinálja, hogy utánozza a SARS-CoV-2 hatását.
Ugyanakkor a ’Queenslandi Egyetem’ által kifejlesztett vakcinajelölt tüskefehérjét és egy másik alkotóelemet (egy adjuvánst) tartalmaz az immunrendszer stimulálásához.
Egyes embereknek nagy valószínűséggel szüksége lehet egy emlékeztető oltásra a tartósabb immunitás biztosítása érdekében.
Léteznek orrspray formában alkalmazandó vakcinák is. Ezek hatékonyabb immunválaszt válthatnak ki a COVID-19 ellen a felső légutakban, beleértve az orrüreget, a szájat és a torkot.
2. A korábbi fertőzéseink
A korábbi fertőzéseink hatására az immunrendszerünk eltérően reagálhat az oltóanyag beadására.
A SARS-CoV-2 vírus például a humán koronavírusok nagy családjába tartozik, amelyek közül négy felelős a közönséges megfázásért.
Ha megfertőződünk ezekkel a megfázást okozó koronavírusokkal, és immunológiai memóriasejteket fejlesztünk ki ellenük, akkor erőteljesebben vagy gyorsabban reagálhatunk a COVID-19 elleni védőoltásra.
Néhány ember esetében gyenge a protektív immunválasz a COVID-19 elleni vakcinajelöltekre. Elképzelhető, hogy ezek az emberek már meglévő immunitással rendelkeznek azokkal az adenovírusokkal szemben, amelyeket néhány vakcinában a SARS-CoV-2 tüskefehérje bejuttatására használnak.
Más szóval a szervezetük a vakcina nem megfelelő részével (a bejuttatásra szolgáló mechanizmussal) szemben vált ki immunválaszt, és nem annyira a vírus jellemző részével (a tüskefehérjével) szemben.
3. A genetikánk
Génjeink meghatározó szerepet játszanak az immunrendszerünk szabályozásában.
Az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz esetében a kutatók már megfigyeltek különbségeket a nemek között, ami részben a géneknek tudható be. A COVID-19 elleni immunválasz tekintetében is tapasztaltak különbözőségeket a nemek között.
Tehát a nagyobb klinikai vizsgálatok segítenek annak megértésében, hogy a férfiak és a nők eltérően reagálnak-e a COVID-19 elleni vakcinára.
Az öröklött immunhiányos betegségben szenvedő emberek esetében is előfordulhat, hogy nem alakul ki protektív immunitás a védőoltás hatására.
4. Az életkorunk
Az immunrendszerünk összetétele életünk során változik, és ez befolyásolja a protektív immunválasz kialakításának képességét.
A csecsemők és a gyermekek immunrendszere fejlődésben van, így az ő immunválaszuk eltérhet a felnőttekétől.
Egyes COVID-19 elleni védőoltások hatékonyabbak vagy megfelelőbbek lehetnek a gyermekek számára, ahogy azt már az influenza elleni védőoltás esetében is látjuk.
Ahogy öregszünk, az immunrendszerünket érintő változások következtében nem tudjuk hatékonyan fenntartani a tartós protektív immunitást, kevésbé vagyunk képesek új antitestek előállítására a fertőzésre adott válaszként.
Azt már tudjuk, hogy az idősebbek kisebb valószínűséggel képesek protektív immunválaszt kialakítani az influenza elleni védőoltás esetében.
Tehát szükségünk van az átfogó vizsgálatok adataira annak igazolására, hogy a COVID-19 elleni védőoltások működnek-e a gyermekeknél, valamint az idős embereknél.
5. Életmódbeli tényezők
Az étrend, a testmozgás, a stressz és az, hogy dohányzunk-e, befolyásolja a védőoltásra adott immunválaszunkat. Tehát, amennyiben lehetőség szerint egészséges életmódot követünk, vigyázhatunk az immunrendszerünkre.
Létezik egy egyre elterjedtebb feltételezés is, miszerint a bélbaktériumok befolyásolhatják a védőoltásra adott immunválaszunkat. További kutatásokra van szükség azonban annak megerősítésére, hogy ez a COVID-19 elleni védőoltások esetében is így van-e.
Anyóspajtást oltották vele egyszer. Semmi mellékhatás eddig.
Azt jósoltam, hogy legvalószínűbb a háromszáz környékén tetetőzés a számok alapján. A lélegeztetőn és kórházban lévő számai is azt jelzik, hogy talán most áll meg a növekedés. Ugyanakkor ez a szám tartós lehet a húsvéti szabadjáraeresztés miatt. Ha nem lesz az ünnepekre utazási (megyehatárátlépés tilalma pédlául) és huszonnégyórás kijárási tilalom (csak munkáltatóival), akkor heteken át visszatérhetünk ehhez a számhoz! A fegyelemnek gyakorlatilag vége lett a jóidővel a lakosság, különösen a fiatalok körében és a húsvéti ünnepek komoly fertőzéshullámot fognak hozni emiatt. Nemcsak, hogy elmennek az emberek majd tömegesen találkozni az ismerőseikkel és rokonaikkal, de maszkot is csak a legszükségesebb esetben hordanak, a rendőr vagy ellenőr szeme láttára például.
Most már a találati arány trendszerűen csökken. Talán a kórházi esetek csökkenéséből is trend lesz. A halottak még 250-300 között fognak 1 hétig tetőzni. Ez a késő februári lezárások hatása. Érdekes, hogy akkor szinte konszenzus volt a nyitásról, én is amellett voltam, és még a változatlan korlátozásokból is botrány volt.... Viszont a kollektív emlékezet rövid!652433 fertőzött (+6700)
12346 kórházban (-207)
1492 lélegeztetőgépen (-37)
224761 aktív eset (+2427)
406935 gyógyult (+3971)
20737 elhunyt (+302)
2011029 (753187) kapott oltást (+90682, +63795 //két nap alatt)
4609152 mintavétel (+32754)
55287 hatósági házi karanténban (+7)
2599ft?
nalunk, ha atszamolom forintba az itteni patikaba 15.000 meg 24000ft jon ki egy hasonloert
Patikákban nálunk is drágább, de 5 ezerért lehet kapni valamilyet (nem tudom milyen típust). Mondjuk szállítási díjjal együtt ez sem sokkal kevesebb.
Pedig szerintem szakmai körökben tudták, hogy a mutáció itt van és gyorsan fog terjedni. Sajnos talán még 1-2 héttel korábbi zárással is sok emberéletet meg lehetett volna menteni.
Nem, én emlékszem. Igaz, annyi előnyöm van, nem azért írtam a nyitásról, mert jól álltunk, hanem azért, mert a rezsim alkalmatlan és nem tudott oltásról gondoskodni, úgyhogy a korlátozó intézkedése jelenleg is a rezsim alkalmatlanságából született harmadik hullám következményei, ami ellen az állampolgár jogosan lázad, mert hacsak valami természeti erő lenne az még csak-csak, de hogy a kormány miatt szar minden, az már sok. Már akkor írtam, hogy a jóidő ezért véget vet a lakossági fegyelmezettségnek, aztán a márciusi hideg ezt kicsit kitolta, de gyakorlatilag megszűnt. Nemcsak ami a parkokban meg az utcán zajlik. A vonaton is egyre többen csak a kalauz előtt veszik fel a maszkot. A lakosság elvesztette az együttműködési kedvét. Ha nem kezdődik a korlátozó intézkedések látványos felszámolása húsvét után az oda fog vezetni, hogy a lakosság engedetlenséggel számolja fel azokat.
T
Törölt tag 2361
Guest
nalunk is lehet a netten talalni olcsobban, de itt az emberek 1/4 (kullonosen ara lent a hegyekbe) indormatikai analfabeta + van az a sok oreg ami biztosan nem a netten keres hanem a patikaba vesz meg mindent, mert nincs is lehetosege masra.
baszottul lehuzzak az embereket itt mindenben amiben lehet.
en ha birok elmenni magyarba, veszek anyamnak mindig egy zacsi orvosagot mert ott 3x olcsobb mint itt. mar csak azon megsporolom az utikolcseget, ha magamnak is veszek vmi biszbaszt, akor meg mar erosen + vagyok.
W
Wilson
Guest
Miért ülne fordítva a lovon te vonod kétségbe a maszk használatot és te idéztél számokat.
De én bemásolok neked egy cikket a maszk viselés hasznosságáról:
A CDC eldöntötte: a maszk a viselőt és a környezetét is védi a vírustól
QubitAz egy ideje világos, hogy a koronavírus terjedését a vakcina megjelenéséig (és egy ideig még utána is) csak gyakori kézmosással, fertőtlenítéssel, távolságtartással és maszkviseléssel lehet megfékezni, de rögös út vezetett idáig: a kezdeti döccenők után mostanra az amerikai járványügyi hatóság (CDC) is azt állítja, hogy a maszk nem csak az ember környezetét, hanem a viselőjét is védi a fertőzés ellen.
A szervezet kedden közzétett ajánlása szerint a textilmaszkok tökéletesen megfelelnek a hétköznapokban: ezek
használatával egyrészt elkerülhető az FFP2-es és FFP3-as maszkok tömeges felvásárolása, amelyek a szervezet tavaszi figyelmeztetése szerint inkább az egészségügyi dolgozók számára fontosak, másrészt hétköznapi helyzetekben nem szükséges vagyonokat költeni a járvány óta csillagászati árú sebészeti maszkokra.
A CDC által hivatkozott vizsgálatok szerint a textilmaszkok akár a beszéd során távozó nyálcseppek 80 százalékát is képesek megfogni, valamint lassítják ezek terjedését is, ha pedig a beszélgetőpartner is maszkot visel, jelentősen csökkentik a fertőzés kockázatát. A 80 százalékos mért eredménnyel a szövetből készült maszkok ugyanolyan jól teljesítettek, mint a sebészmaszkok. A legjobb eredményt a sűrű szövésű, többrétegű maszkok tudták felmutatni. A kutatásokból kiderült az is, hogy az, aki minden olyan helyen maszkot visel, ahol fertőzésnek lehet kitéve, 70 százalékkal kevesebb valószínűséggel betegszik meg, mint aki nem takarja el az arcát.
Nem mindenre jó, de elég jó
A járványügy szerint ott, ahol állami szinten elrendelték a kötelező maszkviselést, 2 százalékkal kevesebben betegedtek meg, ott pedig, ahol a többi elővigyázatossági intézkedéseket is alaposan betartották, tovább csökkent a fertőzés kockázata. Anthony Fauci, az Egyesült Államok járványügyi hatóságának elnöke szerint a dolog oda-vissza működik: a maszk másokat is véd, a viselőjét is védi, ha pedig más is maszkot visel, azzal szintén védi a többieket.A CDC továbbra sem javasolja a szövetmaszkok orvosi alkalmazását, de már egy októberi tanulmányukban megállapították, hogy ez a védőfelszerelés megfelelő módon viselve elég hatékony eszköz lehet a fertőzés megfékezésére.
A CDC-hez hasonlóan a WHO is leginkább a szövetből készült maszkok viselését javasolja a hétköznapok során, legalábbis a mostanra szokásossá vált protokoll (távolságtartás, kézmosás, szellőztetés) betartása mellett. Amennyiben nem lehetséges betartani a legalább egy méteres távolságot, a 60 év felettiek és a krónikus betegek számára a szervezet sebészmaszk viselését ajánlja.
És itt vannak a cikk forrásai is könnyen leellenőrizheted őket.
https://www.cdc.gov/coronavirus/201...2019-ncov/more/masking-science-sars-cov2.html
https://www.cdc.gov/coronavirus/201...2019-ncov/more/masking-science-sars-cov2.html
https://wwwnc.cdc.gov/eid/article/26/10/20-0948_article
Zöld utat kapott az Európai Gyógyszerügynökségtől a BioNTech új gyára
Hosszú távon évi 1 milliárd dózist szeretnének gyártani a németországi létesítményben.
index.hu
Hagyjuk már az oltás kifogásolását! Abban a számokat tekintve jól állunk, már ha nem gondolod, hogy hamisítják őket.
Magyarországnak szerintem nem lett volna lehetősége az uniót megkerülni a nyugati vakcinabeszerzésben, amit akkor kapott volna a kormány a nyakába mindenhonnan, azt el lehet képzelni. Maradt a keleti, azért is kaptak hideget-meleget, de nem tudták megakadályozni, ha rendeltünk volna az uniós beszerzést megkerülve a Pfizertől mondjuk (feltéve, hogy hajlandók tárgyalni egyáltalán róla), akár le is foglalta volna az EU, illetve a többi tagállam a szállítmányokat adott esetben.