Off, de igazából a statikai tervezés is statisztikán alapul már elég régen, azok a terhek és szilárdsági értékek amiket számolunk egy szórás alapján vannak meghatározva:Azért barátom, mert az élettudományok valószínűségi, vagy ha úgy jobban tetszik, statisztikai tudományok, ez nem statika, ahol van egy maximális érték, és ha 100ból 100szor vizsgálod akkor is összedől, ha felé mész. Éppen ezért használunk ilyen szitokszavakat, mint szignifikancia vizsgálat, p próba stb.
Ezek alapján az oltottak szignifikánsan kisebb eséllyel kapják el a fertőzést, ha mégis, akkor szignifikánsan kisebb esélyel lesznek súlyos tüneteik, és még ebben az esetben is az esélye, hogy meghalnak. Így bár ennek ellenére is előfordulhat az, amit írsz, de a valószínűségek a sokaságra mást mondanak.
"Az ún. elsőrendű megbízhatósági (II. szint) módszernél a hatás és az ellenállás várható
értékeit hasonlítják össze az egyes paraméterek relatív szórásának és a vállalható kockázathoz
tartozó megbízhatósági index figyelembe vételével. Az elsőrendű megbízhatósági eljárás
alapelveinek gyakorlati megvalósítása az ún. parciális tényezők módszere. "
Ne menjünk nagyon bele, mert én már elfelejtettem (nem vagyok statikus), de az alapja mára statisztika. És nagyon sok minden az az építőmérnöki tervezésben, még ha ritkán gondolunk is bele. Meg a többi mérnöki munkában is.