Alaptörvény
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
..
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és
az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
..
III. cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
..
54. cikk
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében
megállapított alapvető jogok kivételével –
felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(2)
Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
www.njt.hu
Lattmann: jogilag nem tűnik aggályosnak a magyar intézkedés a kötelező munkahelyi oltásról..
Magyarországon a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja - jelentette be a kormány döntését csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha valaki mégsem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, egy év elteltével a munkaviszonyt meg is lehet szüntetni. A bejelentés után az Euronews Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdezte az intézkedés jogszerűségéről.
- Nemzetközi jogászként mit szól ehhez a hírhez?
- Ez az intézkedés a kormány részéről jogilag akkor lehet rendben, mint minden emberi jogokat korlátozó intézkedés, hogyha az megfelel egy úgynevezett szükségesség-arányossági tesztnek. Ebben az esetben a járványhelyzet romlása megadhatja azt a jogi feltételt, ami alapján a kormány dönthet úgy, hogy a munkáltatók számára lehetőséget ad a védőoltás megkövetelésére.
- Lehet párhuzamot vonni nemzetközi példákkal?
- Ez nem precedens nélküli, ennek a vonatkozó nemzetközi, emberijogi gyakorlata, kritériumai akár a strasbourgi bírósági gyakorlatból vagy az egyes államok gyakorlatából ismertek. Jogilag tehát nem tűnik aggályosnak a magyar intézkedés.
- Ki tud emelni egy nemzetközi példát?
- Az egyik legjobban ismert példa Olaszország, ahol már előzőleg meghoztak a magyarhoz hasonlítható, de szélesebb korlátozást, a magyar állam visszafogottabb. Az EU-ban a járványügyi korlátozásoknak nincs egységes gyakorlata, minden tagállam a helyi körülményekhez igyekszik igazítani az intézkedéseket.
- Olaszországban az oltás - vagy a védettség igazolása - nélkül fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a munkavállalókat. A magyar intézkedés nem általános kötelezettség, a munkaadókra bízza a döntést.
- Igen, ez a különbség, a magyar munkáltatók mérlegelési lehetőséget kaptak. Nagyon nehéz előre megmondani, hogy ez mennyire áll majd ki egy esetleges jogkorlátozási tesztet. Vegyünk egy konkrét példát: ha egy magyar munkáltató most erre a szabályra alapozva úgy dönt, hogy kötelezővé teszi a Covid ellen védő oltást, azt adott esetben egy munkavállaló sérelmezheti. Jogvita keletkezhet az ügyből, ami a munkaügyi bíróságra kerülhet, majd onnan esetleg a strasbourgi bíróságra egy emberi jogi panaszos eljárásként. Hosszadalmas eljárásban derül csak ki tehát a végső ítélet egy ilyen ügy jogszerűségéről. Első ránézésre a mostani magyar intézkedés megfelel a már említett szükségességi-arányossági tesztnek.
- Vegyünk egy életszerű magyar helyzetet, egy szállodát a belföldi turizmusból. A személyzet egy részét beoltották, másik részét nem. Volt egy időszak, amikor a vendégek csak védettségi igazolvánnyal mehettek. A beoltott vendégeknek és dolgozóknak van-e jogi alapjuk biztonságosabb környezetet követelni maguknak az oltatlanokkal szemben?
- Inkább fordítva egyértelműbb a jogi helyzet. Az oltatlanok önrendelkezési joga jobban, konkrétabban körül van írva, ami lehetővé teszi számukra, hogy ne éljenek az oltás lehetőségével.
- Akik nem kérnek oltást, gyakran azzal érvelnek, hogy a beoltottak már biztonságban vannak, ezért nem értik, hogy miért akarják rájuk erőltetni a védőoltást. A virológusok ellenérve, hogy az oltatlanok körében tovább terjed a kórokozó, terjedés közben mutálódhat, és az így létrejövő új variánsok között kialakulhatnak olyanok, amik ellen nem hatásosak a mai oltások. Ezáltal sodorják veszélybe az oltatlanokat.
- Az említett szállodás példát folytatva ezért lehet hozzáadott érték egy szolgáltatónak, ha úgy hirdetheti majd magát, hogy teljes átoltottságú személyzettel várja vendégeit. A munkaadónak azért is előnyös, mert nagyobb biztonságban tudhatja alkalmazottait. Jogilag viszont azt érdemes megjegyezni, hogy az egészséges környezethez való jog a részletek szintjén kevésbé meghatározott, mint az oltatlanok önrendelkezési és emberi jogai.
- Magyarországon kétféle kötelező védőoltás létezik: amiket életkor szerinti ütemben kapunk és amelyek bizonyos munkakörök ellátásához szükségesek. Miért beszélünk úgy a Covid elleni védőoltásról, mintha speciális lenne?
- Abban a kérdésben, hogy mely oltások kötelezők, és melyeknek kellene kötelezőnek lenniük, a legjobb, ha az egészségügyi szakemberek foglalnak állást. Az a jó politika, amely során orvosi szakvélemények alapján születnek szabályok, a jogászok dolga csak annyi, hogy ezek mentén járjanak el. Véleményem szerint a Covid elleni vakcina helyzetét az teszi speciálissá, hogy a koronavírus-járványt és a pandémia által teremtett helyezeteket szélesebb körben ítéli meg a társadalom, az emberek széles körét érinti, ezáltal érzékeny téma.
Első ránézésre megfelel a szükségességi-arányossági tesztnek a magyar intézkedés, miszerint a munkaadó megkövetelheti a Covid elleni védőoltást munkavállalóitól - mondja interjúnkban a nemzetközi jogász.
hu.euronews.com