Nem tudom, mennyire különbözött a három nyelv, de ha volt saját magukra külön szavuk, akkor nyilván megkülönböztették magukat valamiért a magyaroktól, vagy azoktól, akik akkor ezen a vidéken éltek a törzsszövetségen belül.
Modern példával élve Kassa is elveszítette egykori német és magyar jellegét rövid idő alatt, nyilván politikai nyomásra.
Valamilyen megfelelési törekvés (a befogadó csoport felé) vagy külső nyomásgyakorlás (akár a kereszténység, mint formáló erő) fennállhatott a kunok és jászok gyors elmagyarosodásában, főként, hogy a kunok jó része kivonult az országból, és a területük/előjogaik lettek "kun" jellemzők, nem a népcsoport maga.
De vannak itt hozzáértők, akik járatosak a témában majd segítenek megérteni. Előre is köszönöm!
Érdekes, hogy szinte tájnyelvileg sem maradt meg, amit lehetne török-kori pusztítással magyarázni, azonban a falvak végleges pusztulása -legalábbis délebbre- a felszabadító háború következtében ment végbe a XVII. század utolsó harmadában, amikor is a jász nyelvet már valószínűleg nem beszélték, hisz az utolsó -külföldi- forrás 1590-ből van arról, hogy beszélik. Úgy, hogy mindeközben több tájnyelvi sajátosság, akár a bíkísi "í"-zés, vagy a szögedi "ő"-zés fennmaradt úgy, hogy sokkal nagyobb pusztítás érte, mint a jászságot.
És mind ezt úgy, hogy saját közigazgatási egységben is voltak.
De még azt se lehet mondani, hogy teszem azt a jászok nagy homogén magyar tömbben lettek volna, hisz szomszédban ott voltak többek közt a kunok. De a z is érdekes, hogy a jász és kun szállásterületek szomszédságában ott voltak pl. a besenyők, akik úgy vélem a XIII. századra beolvadásuk sem feltétlen történt meg.
De azt se szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ne a modern kort vetítsük vissza. Nem volt olyan fontos az etnikai, vagy nyelvi eltérőség, nem voltak tudatos "magyarosítások" -hisz maga a nemzet mai fogalma is felvilágosodás korabeli fogalom, előtte inkább beszélhetünk "hungarus-tudatról".
De tegyük fel beolvadt a XVII. századra... hol vannak nekik, vagy az országnak a tájjelegű szavai, ami akár jászból származhatnak? Hol vannak az írásos források -néhány szótárias, meg kevés folyószövegen túl? De a nevekben is a hatvani szandzsákban is nagyon elenyésző jásznak vélhető név szerepel -pedig az elnevezés általában a helyi közösség adja. Vagy a reformációban miért nem keletkezett semmi írott anyag, holott az első hazai reformátorok igen jelentős részt pont a ferencesekből került ki (akik a jászság lelkigondozását végezték), miközben még az oláhok között is tudott a reformáció terjedni és születtek anyanyelvi kiadványok, írások.