JA, végülis Augustusról azért is jegyezték fel két alkalommal is, hogy annyira kegyes császár, hogy két alkalommal is nem írtotta ki az ellenséges népeket.
![Big Grin :D :D](/data/assets/smilies/biggrin.png)
ÉS azért ne feleldkezzünk már meg arról, hogy a 'britek' aligha fenyegették Rómát, mielőtt az szomorúan kénytelen volt meghódítani a területet.
![Big Grin :D :D](/data/assets/smilies/biggrin.png)
A pannonok sem mentek rá dúvadként, hogy jól provincizálják maguknak. És bizony kellhetett némi szívós állati düh, ha a kiszemelt népre addig mész rá, addig zúzod a kereskedelmét, veszed meg az elöljáróit, ölöd a lakosságát, amíg meg nem törik, majdnem egy évszázad alatt. Bizonyosan a pannonok voltak az agresszorok. Bizonyosan a pannonok akarták vicsorogva megszállni az egész medencét.
Mondd, hogy Róma nem terjeszkedett bárki rovására, mondd, hogy nem tarolta le Karthágót a győzelme után. Ahogy meghódította a pannonokat, már jött volna tovább, de az itt élő népek miatt kerülniük kellett, mert nem tudtak tartósan betörni. Nem azok mentek hozzájuk. A dékokat állati dühvel, fél évszázadon át zúzták, mire megtörtek.
Nem állítom, hogy a medence és sztyeppe népei mindig csupa kedves nyálcsorgatóan békés retardáltak lettek volna, de ha megnézzük, hogy a beözönlőknék hogy is alakultak a dolgok, azért érezhető némi különbség abban, hogy a jazygok az itt élő maradékokkal és menekültekkel együtt alapították az államukat. Az északon bejött markomannokkal voltak villongásaik, de nem hódoltatták egymást, a dunai kvádokkal együtt építettek itt. HA róma megpróbált betörni, megtorolták és annyira útban voltak, hogy Marcus Aurelius ki akarta írtani őket. A nemességüket vette aztán el és osztotta be a birodalmába és telepedett a medencére Róma hatalma és mégis érkezett a következő hullám, ami nem az itt élőket írtotta, hanem rómára ment rá és vágta át magát rajta.
ÉS a mentalitáskülönbég? Nem égette porig. Nem hintette be sóval. Nem ölte meg az egész elitet, hogy rátelepedjen. Nem vonultatta fel diadalmenetben több tíz, vagy százezer rabszolgasorba alázott római élén a fogoly uralkodót. Alánok, akiknek az uradalmában nem rabszolgák voltak, hanem iráni oszétok, és török balkar és karacsáj törzsek, békében. Akik a saját uraik alatt, jász-alán szövetségben éltek. Ez az állam a 14. századig létezett.
Attila alatt a hun szövetségben gótok a saját királyuk alatt vonultak. ÉS bár európa megfeküdt Attila hatalma alatt és teljesen kiszolgáltatottá vált, nerm égettek porig, nem száműztek, írtottak ki, pusztítottak el a barbárok, nem meneteltettek rabszolgatömegeket és megalázott uralkodókat. Ez a nemes babárjaim különbsége a mindenkori róma gőgös kegyetlenségével szemben amit a vesztessel szemben mutatott.
Nem a pártusok rohantak először Rómára, az ment a határáig az erőszakosságával és azsidó lázadáskor nem a pártusok döntöttek úgy, hogy júdeát teljesen kiírtják. De amikor rájuk támadt Róma, csúnya leckéket adtak neki.
Nem az avarok döntöttek a szomszédos, római romokon heverő katolicizálódó téboly meghódításáról, hanem ahogy az elvesztett római dicsőség haderejének megfelelő támadóerő a rendelkezésre állt, már jöttek és jöttek és jöttek. ÉS büszkék rá.
És amikor mi érkeztünk, Attila örökét birtokba venni, amiért népek, szövetségek, rokonok, sokasága adta a vérét ezzel a Rómával szemben, mg épp csak elkezdtünk berendezkedni, ki sem hevertük a bolgárokkal szembeni vszteségeket, és Róma jött kiírtani, ugyanazzal a gőggel és kegyetlenséggel mint évzereddel azelőtt, vagy a későbbi térítései során. 907 után mehettünk volna településről településre, minden jogunk meglett volna a római gőggel való kiírtáshoz és az erőnk is megvolt hozzá. Hát ennyit a nemes barbárjaimról.