MiG-29 / MiG-35 Fulcrum (Mikojan-Gurjevics)

[Panzerfaust]

Veszteségek:
Azt viszont nem tudjuk, hogy szerepelnének ha a Vojenno-vozdusnije szili Rosszii lenne az ellenfél. Az orosz zsoldosok afrikai ténykedései nem hinném hogy mérvadóak.
A típusból jelenleg négy ország légierejének összesen húsz MiG–29-esét lőtték le ellenfelei saját lelövés nélkül.
Szíria
Az izraeli–szír határkonfliktusokban összesen négy MiG–29 került veszteséglistára.
1989. június 2-án az Izraeli Légierő 106. századának két F–15C-je lelőtte a Szíriai Légierő 697. századának két MiG–29A-ját. A zsidó légierőnek ez volt az első MiG–29-esek elleni légi győzelme.
2001. szeptember 14-én egy a nemzetközi légtérben repülő izraeli EC 707 SIGINT repülőgépre emelt szír MiG–29 géppárt lelőtte a riasztott 106. század két F–15C-je. Mindkét szír pilóta sikeresen katapultált.
Irak
Az Öbölháború alatt 5 db Fulcrum esett az USAF vadászpilótáinak áldozatul. 4 db-ot F–15C-k, 1 db-ot F–16C lőtt le.
1991. január 17-én John K. "J.B." Kelk százados F–15C gépének (sorozatszám: 85–0125) egyik AIM–7 Sparrow rakétájával lelőtt egy iraki MiG–29-est Mudaysis közelében, helyi idő szerint 3:10-kor. Ez volt a koalíció első légiharc győzelme a „Sivatagi Vihar” hadművelet alatt. Kelk az Eglin honi bázisú 33. harcászati vadászezred 58. harcászati vadászszázadának pilótája volt (33rd TFW/58th TFS).
1991. január 17-én(?) a Sivatagi Vihar hadművelet alatt, éjfél után Dagger százados F–15C gépével egy iraki MiG–29-est lőtt le Takuadum reptértől délre.
1991. január 19-én Ceasar A. "Rico" Rodriguez százados F–15C gépével (sorozatszám: 85–0114) szemtanúja volt egy iraki Fulcrum földbecsapódásának. Az eset manőverező légiharcban történt, amikor az iraki pilóta a split-s manőver közben túl sok magasságot vesztett és már nem tudta felvenni MiG–29-es vadászgépét. Állítólag katapultált, állapota azóta sem ismert. Egység: 33rd TFW/58th TFS.
1993. január 17-én Észak-Irak felett egy amerikai F–16C lelőtt egy iraki MiG–29-est.)
Jugoszlávia
Az Allied Force hadműveletben megsemmisült jugoszláv gépek: lelövés: 18112, 18111, 18106; 18114, 18113; 18109, baleset: 18110; bombázás: 18103, 18104, 18107, 18302.
1999. március 24-én Jugoszlávia felett lelőtték a jugoszláv légierő első Fulcrum-géppárját. Az egyiket (sorozatszám: 18112) Iljo Azrinov őrnagy vezette, a másikat (sorozatszám: 18111) Nebojša Nikolić vezette. Előbbit Priština közelében, utóbbit Titel közelében lőtték le. Slatina Légibázisról szálltak fel. A két gépet a 48. vadászezred 439. vadászszázadának két F–15C-je lőtte le (honi bázis: RAF Lakenheath). Még ugyanezen a napon a 18106-os sorozatszámú gépet Kruševac közelében találták el AMRAAM légiharc-rakétával. Pilótája Predrag Milutinović őrnagy volt, aki az ACIG.org forrás szerint katapultált a gépből, a gép lezuhant. A gépet a Holland Légierő egyik F–16AM-je találta el.
1999. április 26-án a 18114-es és a 18113-as sorozatszámú gépek batajnicai légi támaszpontról szálltak fel egy nagy magasságban repülő Északnyugat-Szerbia fölött felderítő bevetést teljesítő NATO-gép elfogására (valőszínűleg egy Mirage IV volt). Előbbi gépet Slobodan Perić őrnagy, utóbbit Zoran Radoslavljević százados vezette. Az első gépet Bjeljina közelében lőtték le, Perić katapultált, míg a másikat Valjevo közelében, Radoslavljević a gépben halt meg.
1999. május 4-én Milenko Pavlovic gépét lelőtte két amerikai F–16C. A zuhanó gépre a jugoszláv légvédelem is indított Sztrela 2 rakétát, azonban a NATO a 78. vadászszázad pilótájának igazolta a lelövést. Pavlovic a gépében halt meg.
1999. május 14-én Užice-Ponikve repülőtér közelében légibaleset miatt lezuhant a 18110-es sorozatszámú MiG–29, Slobodan Tešanović őrnagy vezette.
Továbbá bombatámadások áldozatai lettek a 18103-as, a 18104-es (május 11.), a 18107-es és a 18302-es sorozatszámú gépek. A 16 db gépből mindössze 5 db élte túl a NATO-akciókat.
Eritreia
Az 1999–2000-ben Etiópia és Eritrea között lezajlott háborúban 5 db, ukrán zsoldospilóták által vezetett Fulcrum-ot lőttek le Szu–27 típusú gépek, amiket orosz zsoldospilóták repültek:
1999. február 26-án egy etiópiai Szu–27SZ lelőtt egy eritreai MiG–29UB-t.
1999. március 18-án két etióp Flanker lelőtt két eritreai Fulcrumot két-két R–27R-rel, manőverező légiharcban.
2000. május 16-án ismét egy etióp Flanker volt eredményes egy eritreai Fulcrum felett, 2 db R–27R-el olyan súlyosan megrongálta, hogy az kényszerleszállás során lezuhant az aszmarai reptér előtt.
Két nappal később, május 18-án a két megtámadott etióp Fishbed segítésére érkező két etióp Flanker légiharcba bocsátkozott az eritreai Fulcrumokkal. Az egyik összeütközött egy afrikai ölyvvel és hazafordult, de a másik R–73-mal lelőtte az egyik eritreai Fulcrumot. Későbbi légi-incidensek alatt lelövés nem történt, viszont a felek elhasználták összes légiharc-rakétáikat.

 

[Panzerfaust]

https://www.youtube.com/watch?t=27&v=53fzv7Vojec

 

[fip7]

Panzerfaust

Jól összeszedted a vesztességeket.
Azért a sorból nekem az jött le, hogy a Mig-29-ek vesztét leggyakrabban a jóval nagyobb harcértékű légi fölény vadászgépek okozták, vagyis az F-15C és a Szu-27.
Nem véletlen, hogy orosz részről főleg a Szu-27 család került később exportra.

 

[tarzaan]

Szerintem egyik sem a manőverező képességen múlott, hanem az elektronikán ill. a fegyverzeten.

 

[emel]

Szerintem egyik sem a manőverező képességen múlott, hanem az elektronikán ill. a fegyverzeten.

Van még egy lényeges tényező, mégpedig a légiharcban résztvevők tüzelőanyag-tartalékának mennyisége. Aki előbb kerül kritikusabb helyzetbe és ez miatt kénytelen kiválni a harcból, az attól kezdve már csak menekül, elveszítette kezdeményező-képességét és a támadó fellépés lehetőségét az már félig-meddig csak áldozat lehet, szerencséje van ha élve túléli az összecsapást. Vietnamban volt olyan légiharc, ahol a Phantomnak csak 600 l tüzelőanyaga maradt a harc sikeres befejezésekor ellenséges terület fölött - viszont megtehették hogy nem válnak ki a harcból, mert tudták, hogy mögöttük 200 km-re ott a tanker ami hívásra még közelebb is jön. Tehát egy túl kisméretű gép kevés üzemanyaggal, esetleg jóétvágyú hajtóművel a légitankolás lehetősége nélkül nagy valószínűséggel csak akkor érhet el sikert légiharcban, ha helyzeti előnybe tud kerülni (ehhez jól jön az AWACS-irányítás), azt gyorsan kihasználva odacsap az ellenségnek és így vagy helyi fölényt tud/nak kialakítani, vagy villámgyorsan elhúznak haza tankolni, és persze jön helyettük a frissen tankolt váltás - persze ehhez meg több gép kell (nagyjából erre épült a Szu/VSz harcászati légierejének taktikája).

 

[Panzerfaust]

Mindehhez még hozzávehetjük, hogy nem az orosz légierőnél rendszeresített alváltozatok voltak az ellenfelek, nem orosz harcirányítással.
Szerintem az sem elhanyagolható tényező, mert az exportváltozatok mások mint a hazaiak, és nagy valószínűséggel keményebb ellenfelek lettek volna orosz harcmodorral, technikai, felderítési háttérrel.

 

[Capslock]

Panzerfaust

Jól összeszedted a vesztességeket.
Azért a sorból nekem az jött le, hogy a Mig-29-ek vesztét leggyakrabban a jóval nagyobb harcértékű légi fölény vadászgépek okozták, vagyis az F-15C és a Szu-27.
Nem véletlen, hogy orosz részről főleg a Szu-27 család került később exportra.

Szerintem a Mig-29 es a Szu-27 harcerteke max abban kulönbözik, hogy a 27-es joval több uzemanyaggal joval tovabb akciokepes maradhat, cserebe a nagyobb meret miatt hamarabb es könnyebben kiszurjak radaron. Aerodinamika, alap kialakitas azonos. De ha elektronikailag nezzuk a ket gep lenyegeben ott is azonos volt az Öböl-haboru idejen, pilotafulkeik pontosan egyformak, tele azonos gyartotol szarmazo analog muszerrel, es a jobb felsö sarokban azzal a primitiv display-szeruseggel. Igazi MFD egyikben se volt, mig az F-16nak mar volt, es annak rendes HUD-ja is volt, ellenben az oroszokkal. A radarok is azonos szinvonalat kepviseltek, egyiknek se volt tul sok uzemmodja, es a gyenge zavarbiztossag szempontjabol se volt kulönbseg. Besugarzasjelzö ugyanaz a primitiv antikvitas volt mindkettöben a felkörös kis lampacskakkal, meg annyit se fejlesztettek rajta, hogy a Mig-21 szimbolumat kicsereljek a muszeren 29-es rajzolatra.
Es teljesen azonos tamadoeröt kepviseltek a nem tul meggyözö raketafegyverzetben is minösegileg, R-73, R-27, egyik se bizonyitott sokat elesben, bar az egyszeru SURA sisakcelzos R-73 papiron jol nezett ki.

Azt gondolom, a Szu-27 presztizset siman csak az mentette meg anno, hogy nem vett reszt az Öböl-haboruban. Semmi több, egy jottanyit se volt fejlettebb szerkezet.
Söt ha az akkor mar gyartasközeli allapotban levö, elektronikailag nagyon elöremutato Mig-29M-et nezzuk, a MIG iroda akar muszaki szinvonalban elönyben is lehetett 90-91-ben. Azota persze nagyot valtozott a vilag, mert a Szu gepek elektronikai hianyossagai nagyon sokat javultak kulföldi, pl francia segitseggel. A TVC hajtomuvek sorozaterette integralasa is nagy elöny volt naluk, stb. A Mig pedig nem jutott lenyegeben semmire, ha nem lett volna az indiai majd most az orosz rep.hordozos megrendeles, ahova a kicsi gep kell, mar reg nem lennenek sehol.
A Mig-AT leszerepelt a nekem nagyon szimpatikus Jak-130 elleneben, es a Mig-1-44 se lett valami nagy dobas. A PAK-FA mellett kifejezetten hagyomanyos, az 5. gen elvarasaihoz kepest mondhatni primitiv kialakitasu lett, mig a Szuhoj a Szu-47 demonstratorral es a T-50-nel is fölejuk nött.

 

[Capslock]

Veszteségek:
Azt viszont nem tudjuk, hogy szerepelnének ha a Vojenno-vozdusnije szili Rosszii lenne az ellenfél.

Azt gondolom, ez jo önvigasztalo magyarazat lehet reszukröl arra, hogy kulföldi kezekben miert maradt alul a technikajuk sorozatosan.

Az orosz pilotak nem repultek kiugroan nagy oraszamokat, friss harci tapasztalataik se nagyon voltak, ellenben mondjuk az iraki pilotakkal, akik az iraniak amerikai technikaja ellen sokat repultek.

De masik pelda, ami cafolja az oroszok jobbak lettek volna verziot. Anno Afganisztanban szembekerult orosz pilotakkal az akkor legjobb Mig-23MLD gepuk (reszben mar a Mig-29 elektronikajaval!) a pakisztaniak F-16-osaival, es semmivel se szerepeltek meggyözöbben. Vagy anno Egyiptomba is telepultek akkor legujabb verzioju Mig-21 gepeik orosz pilotakkal, de nekik se sikerult jottanyit se többre menni az izraeliek ellen.

 

[dudi]

Mi is volt a baj az orosz HUD-dal konkrétan???

 

[Capslock]

Mi is volt a baj az orosz HUD-dal konkrétan???

Szerinted modern, korszeru szerkezet volt, mondjuk Mig-29A vs F-16A viszonylatban nezve?

 

[fip7]

Capslock

A tiéd is egy nézőpont és egy vélemény, de én jó pár dologban nem értek vele egyet

A Mig-29 és a Szu-27 harcérték beli különbsége nem csak az üzemanyag mennyiségből áll, bár ez is fontos tényező.
A Szu-27 4db-al több légi harc rakétát hordozott (<i>6 vs. 10</i>) ami a rakéták valós találati arányát figyelembe véve jelentős különbség.
A két gép aerodinamikája sem azonos, csak hasonló, a Szu-27-é valamivel fejlettebb, például a Szu-27 szárnyterhelése valamivel alacsonyabb volt <i>(400 kg/négyzetméter vs. 370 kg/négyzetméter</i>).
Elektronikában sok volt a hasonlóság, mivel a Szu-27-nél a végleges elektronika csak a "Szu-30"-ban jelent meg, de ettől függetlenül a Szu-27 erősebb radarral rendelkezett <i>(hasonló konstrukció volt, mint a Mig-29-sé, de nagyobb teljesítményű volt)</i>
Igazából mindenben fölülmúlta a Szu-27 a Mig-29-et.
Bár az is tény, hogy a NATO-val szemben az sem segített volna Irakban vagy Jugoszláviában ha a Mig-29 helyet a Szu-27-et repülik a vereséget elszenvedő felek.

 

[nyugger]

Emberek azért emlékezzünk meg arról, hogy ezen a napon 38 évvel ezelőtt tette meg a MiG-29 az első repülését.

 

[Panzerfaust]

<blockquote rel="Panzerfaust">Veszteségek:
Azt viszont nem tudjuk, hogy szerepelnének ha a Vojenno-vozdusnije szili Rosszii lenne az ellenfél.

Azt gondolom, ez jo önvigasztalo magyarazat lehet reszukröl arra, hogy kulföldi kezekben miert maradt alul a technikajuk sorozatosan.

Az orosz pilotak nem repultek kiugroan nagy oraszamokat, friss harci tapasztalataik se nagyon voltak, ellenben mondjuk az iraki pilotakkal, akik az iraniak amerikai technikaja ellen sokat repultek.

De masik pelda, ami cafolja az oroszok jobbak lettek volna verziot. Anno Afganisztanban szembekerult orosz pilotakkal az akkor legjobb Mig-23MLD gepuk (reszben mar a Mig-29 elektronikajaval!) a pakisztaniak F-16-osaival, es semmivel se szerepeltek meggyözöbben. Vagy anno Egyiptomba is telepultek akkor legujabb verzioju Mig-21 gepeik orosz pilotakkal, de nekik se sikerult jottanyit se többre menni az izraeliek ellen.

</blockquote>

Lehet, de ez még mindig nem az az eset amikor magával az orosz légierővel került szembe, akik merőben más szisztémával harcolnának. Eleve rendelkeznek légtérellenőrzőkkel, légi harcálláspontokkal, ami Egyiptomban nem igazán volt, az izraeliek pedig pontos infóra repültek, a meglepetés ereje náluk volt. Az MLD-t azért nem kiáltanám ki a legjobb gépüknek, Mig-29, 25, 31 már szolgálatban volt. Hovatovább generációs különbségek is léteztek az F-16 és Mig-23 között, az előbbi javára.
Persze ettől még tény, hogy nem szerepeltek jól, de nem tudhatjuk mi lenne a jelenlegi felállásban az eredmény.
Sokat fejlődtek azóta, a rendszer, a doktrína is teljesen más, nem a mennyiségi fölény a mérvadó, mint a szovjet rendszerben. És sosem lehet ugyanabba a folyóba belelépni kétszer.

 

[emel]

<blockquote rel="Capslock"><blockquote rel="Panzerfaust">Veszteségek:
Azt viszont nem tudjuk, hogy szerepelnének ha a Vojenno-vozdusnije szili Rosszii lenne az ellenfél.

Azt gondolom, ez jo önvigasztalo magyarazat lehet reszukröl arra, hogy kulföldi kezekben miert maradt alul a technikajuk sorozatosan.

Az orosz pilotak nem repultek kiugroan nagy oraszamokat, friss harci tapasztalataik se nagyon voltak, ellenben mondjuk az iraki pilotakkal, akik az iraniak amerikai technikaja ellen sokat repultek.

De masik pelda, ami cafolja az oroszok jobbak lettek volna verziot. Anno Afganisztanban szembekerult orosz pilotakkal az akkor legjobb Mig-23MLD gepuk (reszben mar a Mig-29 elektronikajaval!) a pakisztaniak F-16-osaival, es semmivel se szerepeltek meggyözöbben. Vagy anno Egyiptomba is telepultek akkor legujabb verzioju Mig-21 gepeik orosz pilotakkal, de nekik se sikerult jottanyit se többre menni az izraeliek ellen.

</blockquote>

Lehet, de ez még mindig nem az az eset amikor magával az orosz légierővel került szembe, akik merőben más szisztémával harcolnának. Eleve rendelkeznek légtérellenőrzőkkel, légi harcálláspontokkal, ami Egyiptomban nem igazán volt, az izraeliek pedig pontos infóra repültek, a meglepetés ereje náluk volt. Az MLD-t azért nem kiáltanám ki a legjobb gépüknek, Mig-29, 25, 31 már szolgálatban volt. Hovatovább generációs különbségek is léteztek az F-16 és Mig-23 között, az előbbi javára.
Persze ettől még tény, hogy nem szerepeltek jól, de nem tudhatjuk mi lenne a jelenlegi felállásban az eredmény.
Sokat fejlődtek azóta, a rendszer, a doktrína is teljesen más, nem a mennyiségi fölény a mérvadó, mint a szovjet rendszerben. És sosem lehet ugyanabba a folyóba belelépni kétszer.

</blockquote>

Nem véletlen, hogy a tököli "szovjet sarok"-ból származó info alapján az akkori szovjet légi harcászati doktrína szerint egyetlen F-16 ellen a siker reményében min 3 MiG-21 vagy két MiG-23 bevetésére lett volna szükség - a szovjet légierő szervezeti felállása szerint! Nem véletlenül törekedtek akkora darabszámú gyártásra és olyan sűrű repülőtér-hálózatra.

 

[Allesmor Obranna]

Tökölön és Lacházán, egymástól alig húsz km-re közel kilencven(!) MiG-29-esük volt, már amikor megvolt az átfedés. Olyan 89-90 közötti időszak. Azonban ez a két ezred nem nagyon operált egymással, mivel hadosztály szinten volt a magasabb egységük, melynek feladatszabása már Moszkvában volt. Hiába volt a földrajzi közelség, a két ezred nem nagyon operált együtt.

 

[nyugger]

 

[emel]

Tökölön és Lacházán, egymástól alig húsz km-re közel kilencven(!) MiG-29-esük volt, már amikor megvolt az átfedés. Olyan 89-90 közötti időszak. Azonban ez a két ezred nem nagyon operált egymással, mivel hadosztály szinten volt a magasabb egységük, melynek feladatszabása már Moszkvában volt. Hiába volt a földrajzi közelség, a két ezred nem nagyon operált együtt.

Más a békeidő és más az éles harci helyzet, Lacháza az kiképző-bázis volt, ezért nem volt közvetlen együttműködés egy első vonalbeli alakulattal, viszont épp ezért nem véletlen, hogy itthon elsőként kapták meg a MiG-29-et. Háborúban pl. a MN is szovjet alárendeltségbe került volna, és így a szomszédos VSz vadász-légibázisok 60-100 km-re voltak egymástól, az NDK-ban meg még sokkal sűrűbb volt a légitámaszpontok hálózata.

 

[dudi]

A MIG-29 rendszereinek adatait maradéktalanul meg tudta jeleníteni és ez a feladata egy HUD-nak.Tehát nem volt különbség a két gép HUD-ja közt.

 

[Capslock]

A MIG-29 rendszereinek adatait maradéktalanul meg tudta jeleníteni és ez a feladata egy HUD-nak.Tehát nem volt különbség a két gép HUD-ja közt.

Szoktam olvasni a hozzászólásaidat, tisztelem a véleményedet. Így ezt se kötözködésnek vedd, de ha megnézünk két videot a Mig-29 és az F-16 HUD működéséről, nagyon elfogult MIG-rajongónak kell lenni, hogy ne lássuk a különbséget. Az F-16 sokkal információgazdagabb, és a megjelenítés is sokkal kifinomultabb számítástechnikailag.

F-16: https://youtube.com/watch?v=BHx-OWdHqf8

Mig-29: https://youtube.com/watch?v=fvFZGkerIj8

 

[dudi]

Az információ gazdagság nem feltetlen előny,pl az oroszok már átvették az Airbus filozófiáját miszerint csak a szükséges minimumot látja a pilóta igy csökkentve a terhelését.Ezen kívül egy HUD csak azt tudja megjeleníteni amik rendelkezésére állnak és a sokkal elavultabb orosz rendszerek értelemszerűen kevesebb adatot is szolgáltattak.
A 90-es években talán BLOCK 30/32 változatú F-16-osok voltak így érdemes olyan HUD-videót keresni(ha az van a linkben akkor bocs csak mobil nettel nem nézem meg).