Eszerint 48 Sz-300as indítójuk van. Egész Európában nincs ennyi nagy hatótávolságú indító.
en.wikipedia.org
Egyrészt fogalmam sincs amúgy, hogy érted a 48 db Sz-300-t?
Màsrészt íme egy kis segítség, hogy tisztábban láss a kérdésben...
Vihar a Kaukázusban". Hogyan harcolt Örményország és Azerbajdzsán Karabahban...
Szakértők értékelték az örmény és az azerbajdzsáni hadseregek akcióit a karabahi háborúban
Andrey Veselov
Az örmény hadsereg az Azerbajdzsánnal folytatott konfliktus során négy saját repülőgépét lőtte le, légvédelmi erői képtelenek voltak ellenállni az ellenséges drónoknak, és védelmi vonalát az 1990-es évek óta nem újították fel. Ennek ellenére a háborúnak nagy ára volt Azerbajdzsán számára. Erről a Stratégiák és Technológiák Elemző Központjának tanulmánya számol be, amelyet a Gazeta.Ru a közzététel előtt áttekintett.
A Stratégiák és Technológiák Elemző Központjának (CAST) "Vihar a Kaukázusban" című könyve és kutatása, amelyet Ruszlan Puhov, a Központ igazgatója, katonai elemző szerkesztett, a 2020 szeptember-novemberében az egyik oldalon Azerbajdzsán, a másik oldalon pedig az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Örményország alakulatai között zajló nagyszabású fegyveres konfliktus hátterét, széles nemzetközi kontextusát és tényleges katonai összetevőjét érinti.
A konfliktus során Azerbajdzsánnak gyorsan sikerült légi fölényt szereznie, és széles körben használta a pilóta nélküli légi járműveket (UAV), köztük a török Bayraktar TB2 drónokat, amelyek e háború után váltak híressé. E tekintetben különösen érdekes a CAST-tanulmánynak az a része, amely az örmény légvédelmi (légvédelmi) rendszer problémáit írja le, amely nem tudott ellenállni a drónoknak.
A CAST tanulmánya megállapítja, hogy a konfliktus idején "az örmény légvédelem túlnyomó többsége nem volt elég modern.
"Örményország légvédelmi rendszerei közül csak a Verba, a Buk-M1-2 és a Tor-M2KM SAM-eket fejlesztették ki az 1990-es évek közepe után. 2020-as mércével mérve még a Buk-M1-2 sem volt különösebben modern rendszer, mivel 1998-ban állt szolgálatba, a Buk-család korszerűsítési sorának köztes rendszereként. "Képességei alapján a rendszer jelentősen elmarad a 2008-ban szolgálatba állított Buk-M2-től és a 2016-ban szolgálatba állított Buk-M3-tól, amelyek korszerűbb radarokat és továbbfejlesztett rakétákat kaptak" - jegyzik meg a CAST szakértői.
A tanulmány ugyanakkor "bizonyos kétségeket" fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy Örményország milyen időzítéssel vásárolja meg ezeket a rendszereket. Így az a tény, hogy Jereván a konfliktus 2020-as kezdete előtt rendelkezett Buk-M1-2 rendszerekkel, a 2017-es jereváni parádén való részvételükön alapult.
"A valóság azonban kissé zavarosabb lehet: egy helyi forrás szerint Örményország valójában nem rendelkezett ezekkel a rendszerekkel a második karabahi háború kezdete előtt. A kiállított SAM-eket a gyumri orosz katonai bázisról kölcsönözték, és az Örmény Fegyveres Erők álcázási színeire festették át, majd a parádé után visszaszolgáltatták őket.
Egy forrás szerint Oroszország a háború kezdete után felajánlotta ezeket a rendszereket Örményországnak, de javításra szorultak, és nem lehetett azonnal használni őket" - áll a CAST tanulmányában.
Ezt a verziót közvetve megerősítette az Armenia Todaynek adott, 2020. december 13-i interjújában Samvel Babayan, a Hegyi-Karabah Köztársaság Biztonsági Tanácsának volt titkára, aki elmondta, hogy a hat örmény Buk-M1-2 rakétavető közül csak egy volt működőképes a háború kezdetekor, míg a másik öt egy oroszországi javítócsoport érkezésére várt.
Ennek eredményeként ez a légvédelmi rendszer nem tudott hozzájárulni Karabah védelméhez.
"Verba" nem vették meg, és "Thor" nem elég.
"A Verba hordozható légvédelmi rendszereknek az örmény fegyveres erők általi működtetésével kapcsolatban is kétségek merülnek fel. "Jelentések szerint a 2016. áprilisi négynapos karabahi konfliktus után Örményország nagy tételben rendelt Oroszországtól ilyen MANPADS-okat, valamint Igla-S MANPADS-okat, de egy helyi forrás szerint a Verba-rendszereket még nem szállították le, amikor a háború 2020-ban elkezdődött" - írják a CAST szakértői.
Az Örményország rendelkezésére álló légvédelmi rendszerek közül csak a Tor-M2KM volt viszonylag alkalmas a modern drónok elleni harcra.
"Egy helyi forrás szerint a "Tor-M2KM" teljes száma - hat rakétavető (másfél akkumulátor), és a háború kezdetén mindet Hegyi-Karabahban telepítették. Ennek eredményeként az örmény fél a háború kezdetén hat Tor-M2KM rakétavetővel rendelkezett 280 km-es frontvonal fedezésére, amely gyorsan növekedett, és az Ohanyan-vonal áttörése után október végén 470 km-esre nyúlt. Figyelembe véve, hogy a "Tor-M2KM" 9M331 rakéták maximális hatótávolsága 15 km, nem volt lehetséges az egész területet ennyi rakétával bármilyen időtartam alatt lefedni" - állapítják meg a CAST szakértői.
A tanulmány megállapítja, hogy a modern fegyverzet minden egyes elvesztett darabjával a fegyveres erők egészének sebezhetőségének kumulatív hatása növekszik, mivel nincs könnyen elérhető alternatíva az elveszett felszerelés pótlására.
Hegyi Karabah "baráti tűz"
"Az örmény légierő és a légvédelmi erők között nem vagy csak minimális volt a koordináció a konfliktus során. Egy helyi forrás szerint, akár öt repülőgépet - négy Szu-25-ös támadó repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert (amelyek közül két Szu-25-öst állítólag S-125-ös SAM-ek lőttek le Örményország Vardenis régiója felett, miközben harci bevetésről tértek vissza, egyet pedig MANPAD-ok lőttek le Karabah felett) lőttek le a maguk részéről. Ezek a veszteségek az Örmény Légierő Szu-25-nek mintegy 25%-át, illetve a Mi-8-asok 10%-át jelentik" - áll a CAST tanulmányában.
Армянская армия во время конфликта с Азербайджаном сбила четыре своих самолета, ее силы ПВО не могли противостоять беспилотникам неприятеля, а линия обороны не обновлялась с 90-х. При этом война дорого обошлась Азербайджану. Об этом сообщается в исследовании Центра анализа стратегий и...
www.google.com