R-77 / AA-12 Adder (Vympel,Oroszország)

Az orosz légierőnek az Amerikain,kínain,és az indiain kívül nincs ellenfele(bár az indiaiban nem vagyok teljesen biztos).Melyik légierő maradna talpon ha az orosz stratégiai bombázók megszórnák őket?Oké,hogy teszem azt az IAF jobb gépekkel rendelkezik de egy komolyabb salvo után alig maradna gépük.
 
kalapacs

szóval a Portugál légierővel vagy a Norvéggal szemben szerinted semmi esélye a teljes orosz légierőnek?Ne nevettesd már ki magad!

Jogos a ket pont ! A mennyisegi tenyezot kihagytam. Azonban meg igy is elnyben vannak a Portugalo Norvegok mert nincsenek egyedul. NATO .

De ami jogos az jogos. mennyisegi tenyezo kimaradt.
 
Nos, ahogy ígértem, akkor írok egy keveset a megmunkálásról, tervezésről meg a gyártásról..

Kezdjük a titánnal... A titánnak történelmi és technológiai okai vannak. A repülés során felmelegszik a súrlódás miatt az áramlásba helyezett test. Ez a hőmérséklet a sebesség arányával nő, elmehet 500-tól akár 1000 fokig is (pl. belépő él). A sima acél ezen a hőmérsékleten elveszíti a szilárdságát és revésedik (a reve nagymértékben rontja az áramlási tulajdonságokat). Célszerű lenne olyan anyag, ami ezen a hőmérsékleten is tartósan üzemeltethető. Az alumínium szóba jöhetne - elvégre könnyű is, csak ahhoz a szilárdsághoz nemesíteni kell az alumíniumot. Ez 150 maximum 300 fok. Repülés közben ez köszöni szépen, de visszalágyul. Rozsdamentes acél a következő. Ez már egy tök jó választás lenne. Próbáljuk ki. 475 fokig minden oké. Itt adódik egy "apróbb" probléma, (Szigma-fázis) az alapanyag fogja magát, és elridegedik és elveszíti a korróziós ellenálló-képességét. (A króm mint króm-karbid (C23Cr6) van jelen, a 11,5%-os minimális krómtartalom lokálisan nincs meg. A forró levegő meg ugyebár oxidatív. Ment a tanakodás, hogy mit lehetne ezzel kezdeni. Két lehetőség van:

- vagy csökkentem a széntartalmát az acélnak
- vagy aktívan rábeszélem a szént (karbon), hogy a króm helyett mással bulizzon. (nemesebb anyagot ötvözök az acélhoz, pl. titán, niób, zirkónium, stb. )

Nyugaton az első megoldást választották, a széntartalmat le tudták csökkenteni, drasztikusan (0,01%C, ELC anyagminőség). Bevezették a vákuum alatti átolvasztást, argonnal átöblítést, stb.. Másrészt csehül álltak a titánnal (lásd az SR-71-es)

A SzU területén ezzel szemben kohászatilag fogták meg a problémát. Végeredményben mindkét megoldás működött, de voltak gondok:

- a rozsdamentes acél (ezek ausztenites anyagok) sűrűsége kb. 8,1 kg/m3, a sima acél 7,6 kg/m3. Tehát nehéz.
- Ez a jó képességű anyag bizony nagyot deformálódik
- ha hajlítgatom, ez bizony felmágneseződik
- maximum 500 MPa folyáshatárig lehet felbűvészkedni
- stb..
- cserébe aránylag egyszerűen lehet feldolgozni (pl.hegeszteni, ha bizony játékszabályokat betartunk)

<b>Jött a titán.</b> A titánnál is vannak bajok. Egyrészt ezt nem egyszerű előállítani (Kroll-módszer talán mond valamit...) és energiaigényes. Megoldották. Nézzük meg, hogy mit tud az anyag:

- korrózióálló (pirospont)
- jóval magasabb az olvadáspontja, mint a rozsdamentes acélnak
- kiviteltől függően (alfa vagy béta)-titán minimum 800MPa a folyáshatár, de inkább több
- "hazai" anyagokkal széles körben lehet a tulajdonságait változtatni (palládium, (pénzt is csináltak belőle), vanádium, stb.)
- a sűrűsége csak 4,5 kg/m3
- nagyhatalom vagyunk belőle, bassszki!
- hőtágulás itt is problémás, de kezelhető.

Mivel semmi sincs ingyen, a hátrányok

- speciális szerszám kell a megmunkálásához, mivel rossz a hővezetőképessége. A szerszám folyamatosan melegszik fel a megmunkálás során, majd kilágyul. A titán megmunkálásához legalább olyan kemény anyag kell, mint maga a titán-ötvözet (logikus). Ez keményfém, illetve kerámia
- A feldolgozása rendkívül nehéz. Ennek a szemétnek akkora az affinitása a gázokhoz, hogy pillanatok alatt aranyszínű lesz a felülete (megköti a nitrogén a levegőből, szép aranyszínű TiN keletkezik. Kurva kemény, maximum köszörülni lehet). Bármit csinálsz vele melegen, védőgáz (Argon) kell dolgozni. Több tíz légköbméteres argonkamra - kezdésnek
- alig volt vele tapasztalat akkoriban
- nagyon speciális szaktudást igényel
- a hőkezelése egy agyrém (megerősítem)

na majd még mesélek később tovább, most megyek egy átvételre :)
 
kalapacs

Szóval a Portugál légierővel vagy a Norvéggal szemben szerinted semmi esélye a teljes orosz légierőnek?Ne nevettesd már ki magad!

A norveg legierö önmagaban nem tul sok, kb 50 felujitott F-16. Viszont ezek ott eszakon Skandinaviaban gondolkoznak, amit pl a sved közbeszed is Europatol kulön kategorianak el meg, tehat a regi orszagai Norvegia, Svedorszag, Finnorszag es Dania jo esellyel egyben, közös koordinacioval kerulnenek szembe az oroszokkal, ugy viszont mar eleg sok repulögepet tudnak az oroszokkal szembeallitani. Skandinavia terulete eleg zegzugos, rengeteg hegy, mindenutt nagy tavak, szarazföldön sokaig jol vedhetö lenne.

Ezeknek az orszagoknak az igazi ereje az, hogy kurvasok penzuk van. Norvegia olyan asvanykincs vagyon felett ul, amivel Europa vezetö hatalma is lehetne, de a hulye arabokkal ellentetben a norvegok nem szorjak a penzt, viszont a befektetesi alapjaik eleg erösek. Tehat az a fontosabb kerdes, hogy az oroszok a feltetelezett tamadasukat varatlanul hajtanak vegre, vagy mondjuk egy hosszabban fokozodo haborus hangulat vegen, amikor mondjuk volt 1-2 ev felkeszulesi idö. Ha volt, akkor valoszinuleg a penzuk mobilizalasaval igen erösen fel tudtak fegyverkezni, velemenyem szerint leginkabb a legmodernebb AMRAAM verziokbol es uj szarazföldi csapasmerö robotrepulögepekböl vennenek föleg, de valoszinuleg vennenek vagy berelnenek tovabbi vadaszgepeket is, a sved sajat gyartas ismetelt felfuttatasa mellett.

Hagyomanyos fegyverekkel harcolva az oroszok nem gyöznek le öket. A skandinavok celja az lenne, hogy addig feltartoztassak az oroszokat, amig a NATO csapatok be nem erkeznek, ez pedig biztosan sikerulne nekik, mert ahhoz eleg erösek.
Ha meg az oroszok az atomhoz nyulnak, akkor ugyis mindegy, a vilagnak meg van 1 oraja es kesz, ök is, mi is, mindenki. Ezt ök is tudjak, mi is tudjuk, ezert ez valoszinuleg nem következne be. A beke igazi zaloga az atomfegyver. :)

(Egyebkent konkret haborus felkeszules reszekent a svedek befejeznek az atomfegyveruk fejleszteset, amit a 70-es evekben leallitottak, de valojaban mint programot az orszoktol valo felelmuk reszekent igazabol sose szamoltak fel. Sokra persze nem jutnanak vele az oroszok ellen, de Szentpetervart pl biztosan elolvasztanak egy utolso valaszkent, mielött mi is eltununk.)
 
Még mielőtt belemegyünk a nagy szövetségesdibe olvassuk el az alap állítást amire reagáltam...
 
Az alap állítás az volt, hogy az EU tagállamok hadseregeinek modernebb gépparkja van mint az orosznak.
 
Nem!

Elso vonalbeli az a legiero amely barmely mas legierovel es legvedelemmel szemben rendszr szinten feltudja venni a versenyt a gyozelem eselyevel.

Ez volt az eredeti állítás.Nincs olyan,hogy NATO légierő mert a NATO szervezete nem ilyen centralizált.Még a közös parancsnoksággal működő észak-amerikai légvédelmi rendszer sem ennyire centralizált.
 
A norveg legierö önmagaban nem tul sok, kb 50 felujitott F-16. Viszont ezek ott eszakon Skandinaviaban gondolkoznak, amit pl a sved közbeszed is Europatol kulön kategorianak el meg, tehat a regi orszagai Norvegia, Svedorszag, Finnorszag es Dania jo esellyel egyben, közös koordinacioval kerulnenek szembe az oroszokkal, ugy viszont mar eleg sok repulögepet tudnak az oroszokkal szembeallitani. Skandinavia terulete eleg zegzugos, rengeteg hegy, mindenutt nagy tavak, szarazföldön sokaig jol vedhetö lenne.

De minek mennének neki az oroszok Skandináviának ? Főleg szárazföldi erővel ? Értelmetlen és kivitelezhetetlen.
Még az "egészségügyi-övezet mániás" Sztálinnál se merült fel az ötlet.
Finnországi csetepatéja egy területcserére szorítkozott, mivel már a finnek is túl kemény ellenfélnek bizonyultak. (az más kérdés, hogy a haború ezen szakaszában a szovjet igencsak sebezhető és gyenge fél volt, nem úgy mint három-négy évvel később)
 
Nem fog senki nekimenni senkinek. Csak egyesek nem értik meg, hogy az oroszok enyhén lemaradtak a világ élvonalától. Nem kell forgatókönyvekkel előállni, hogy ki, mikor, kit fog lerohanni. Az oroszok egy rakás pénz kell továbbra is befektessenek a fejlesztéseikbe (sok helyen már látszanak is az eredmények), hogy utolérjék minőségben az élvonalat.
Ennyi.
 
Az USA-hoz képest mindenki le van maradva.
A többi szereplő közül pedig a legcombosabb Oroszország. Van egy-két dolog amiben az EU vagy Kína jobb nála, de összességében, haditechnikában még mindig az oroszok az ezüstérmesek.

De ez a "lopásokon" is látszik.
USA+EU néha lop egymástól vagy az oroszoktól.
Az oroszok ennél gyakrabban lopnak az USA+EU-tól.
Kína pedig lop mindenkitől, tőle meg senki.
Ez is szerintem jól mutatja azt, hogy ki hol áll a táplálékláncban.
 
Nahát, már kezdtetek meggyőzni, hogy a félaktív rakéták is vannak olyan jó megoldás mint az aktvak, erre az oroszok is begolyóznak és aktívakat kezdenek rendszeresíteni....
 
Nahát, már kezdtetek meggyőzni, hogy a félaktív rakéták is vannak olyan jó megoldás mint az aktvak, erre az oroszok is begolyóznak és aktívakat kezdenek rendszeresíteni....

Egyértelmű maszkirovka hadművelet :P! Viszont a viccet félretéve, megírta az aranysas, hogy elkezdték rendszeresíteni... Ez nagyjából az eddig is tudtuk kategória, hogy van nekik rendszerben, vagy épp azon ügyködnek, hogy rendszeresítve legyen. A lényeg a lényegben, hogy mivel évek óta eladásra gyártanak, ha akarták volna, már sokkal hamarabb is állhatna náluk is rendszerben. Ez tény, azt gondolom, ezt nehéz azért elvitatni. Ráérősen folyik ott az a rendszeresítés, gyanúsan elégedettek az R-27 mostani verzióival. Ha nem így lenne, nem engednék másnak leszállítani a sokkal jobb képességű általuk gyártott ARH-s rakétát, idegen országnak, amíg nekik nincs elég. Szerintem ez logikus. A többi meg olyan info, amit vagy elhiszek, vagy nem.