Rheinmetall Lynx

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
6 810
3 341
113
gondolom akikra meg a ruszkikra gondolsz mint két nagy háborúzó ország, hát hivatalosan szerintem már ők is eléég rég háborúztak, a németek meg elsők voltak ami az ilyen fajta hadviselést illeti, szerintem nem helyes azt gondolni hogy nem kéne tőlük tanulni

Az a helyzet, hogy a jenkik akkor is jobbak voltak gépesítésben/csapatszállítók terén - M3/M4/M5 half-track verte a Hanomagokat.
De ez itt picit off.

Nem annyira, mint a Lynx-é.


És hány lőszer fér bele?

+ ATGM-et sem látok.

Ez számomra egy eléggé el*tt valaminek tűnik, ami csak technológiai demonstrátornak jó.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
9 434
10 941
113
Az utolsó mondatomban van egy vélemény rész, a többi tény.

A két nagy háborúzó ország 8 vagy 9 fős deszanttal tervezi az új generációs IFV járműveit.

Két másik nagy, szintén erősen puskaporos környezetben élő ország szintén új fejlesztésénél, a koreai K-21-nél és a török Tulpar-nál szintén 9-9 főt írnak.

ASCOD, CV90 8 fő.

A német 6 fő a kivétel.
Hogy mit "írnak", az teljesen lényegtelen.
Nézz utána hogy pl. a csehek hány fővel használják a 3+8 fősre "írt" Pandurjaikat.
És, hogy egyáltalán melyik verzióba is fér el annyi. Javaslom a cseh nyelvű wikit az ügyben. Azt is visszafordítja neked a translate.google.com .
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
2 288
4 829
113
Az a helyzet, hogy a jenkik akkor is jobbak voltak gépesítésben/csapatszállítók terén - M3/M4/M5 half-track verte a Hanomagokat.
De ez itt picit off.



És hány lőszer fér bele?

+ ATGM-et sem látok.

Ez számomra egy eléggé el*tt valaminek tűnik, ami csak technológiai demonstrátornak jó.

Az előbb még azt mondtad, hogy csak rajzasztalon van. Évek óta kész, csak a németnek elég volt az RCT30.
Pont annyi fér bele, amennyi a Lynx távirányított tornyába, pont annyi ATGM mehet rá, mint amennyi a Lynx-re. Vagy szerinted az RM mérnökei tehetségesebbek, mint a KMW mérnökei? Az ő 35 mm x 228-as lőszerük kevesebb helyet foglal, mint a másik cég 35 mm x 228-asa. Nincsenek csodák. Igéretek, vásárlói igények és technikai lehetőségek vannak. Ami ezekből képességet csinál az a pénz. Mindkét német IFV-nél.
Csak az egyik már gyártásban van, van vele tapasztalat, lehet rajta javítani a következő szériában. A másikhoz kell egy nagyon bátor megrendelő, nagyon sok pénzzel és nagyon sok idővel, türelemmel. Reméljük az ausztrálok lesznek a bátor kísérletezők.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
28 608
23 876
113
Azért kukázták, mert különben nem tudták volna hová tenni a Milánhoz a rakétákat.





Azóta azért sok év eltelt, és szinte csak náluk annyi.



Azért annyi, mert el*ták a jármű tervezését - lásd a témáról készült zseniális tévéfilm - Hullagyártó harckocsi.

Egy eredetileg az M113 leváltására szánt APC-ből lett egy IFV.

Nem véletlen, hogy hogy nemrég felmerült, hogy az áttervezett Bradley-ből lenne a még mindig rendszerven levő M113 tényleges utóda (AMPV)

A Bradleybe be sem fér egy amerikai raj,ne őrülj már meg,hogy azzal példálózol.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
28 608
23 876
113
Az utolsó mondatomban van egy vélemény rész, a többi tény.

A két nagy háborúzó ország 8 vagy 9 fős deszanttal tervezi az új generációs IFV járműveit.

Két másik nagy, szintén erősen puskaporos környezetben élő ország szintén új fejlesztésénél, a koreai K-21-nél és a török Tulpar-nál szintén 9-9 főt írnak.

ASCOD, CV90 8 fő.

A német 6 fő a kivétel.

Nem tűnt még fel,hogy a németek más elvek szerint háborúznak mint bárki más?
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
2 288
4 829
113
Kicsit koran van ehhez - itt fel ot mult csak-, de ez nem igy van. Egyreszt a sulya mas azoknak - nem a tömege, amire te utalsz -, de anugy azt eleve nem is ertem, a nak mi koze lenne a talaltokhoz... viszont pontosan az eltero szituaciok ill parameterek miatt kizart, hogy a felepitmeny X szazaleka valaha szinten X szazalekkal tobb talaltot jelentsen, meg akar egyezo tavolsagrol is.
Amit nem ertek, hogy hogyan jon az egesz ketemberes torony meg ilyesmik, mar tucatszor leirtuk, hogy eredetileg eleve unmanned volt mar az elso Lance is, csak a lehetseges megrendeloknek kedveert csinaltak emberest.
Tobbit majd delelott, hajnalig hekkeltem egy embertelen jogi beadvanyt, alszom kicsit.

Viszont addig valaki megtehetne, hogy overlayben egymasra teszi a ket jarmuve sziluettjet esetleg...?
Spz Puma vs. Lynx
Ezt már kétszer betettem, de valaki mindig kitörli. Lehet, hogy sért valakit. Nem baj be fogom tenni minden héten.


A Lynx emberes tornya növeli a hatásos célfelületet, ezáltal sebezhetőbb.



Egy "ismerősőm" állt már a Puma mellett, azt mondta, nem magasabb a test 195 cm-nél. A képek alapján el is hiszem, meg tudjuk, hogy elég szűk bent a hely.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
2 288
4 829
113
Spz Puma vs. Lynx

Itt szemből is látható a különbség, illetve megérthető a Lynx konstrukciós hátránya, legalább is a jelenlegi toronnyal, a Pumával szemben.



A Puma aknavédelme is jobbnak tűnik a V kialakítás miatt.



A centimétereken lehet vitatkozni, de a lényeg szerintem látható.
 

Galthran

Well-Known Member
2020. január 31.
1 010
3 398
113
Nem ez a kérdés. Hanem hogy mikor jársz jobban, ha egy emberes tornyot átüt, akkor nem csak a tornyot üti be, de az már egy légtér a deszanttérrel.
Ember nélküli torony esetén ha átüti a torony páncélzatát, ami maga is STANAG 4 (emlékeim szerint), azonban az még nem a deszanttér. Ott még a kumulatív sugárnak a normál tetőlemezen is át kell menjen, hogy a katonáknak baja legyen. Ebben az esetben a torony maga sem homogén, hanem egy üreges páncélzatnak minősül.
Szóval nagyon nem mindegy...
ne vicceljünk már, egy átlag felülről jövő rakéta 800 vagy akár 1000mm páncélt átüt, léynegtelen hogy a papír tetőn kívül még át kell-e ütnie a toronyba lévő cuccokat vagy sem!
A Puma aknavédelme is jobbnak tűnik a V kialakítás miatt.
a línxnek miét nincs v alakú fenéklemeze? :O
nem számolnak aknákkal a tervezők vagy mi?!
 

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
2 323
2 714
113
Spz Puma vs. Lynx

Itt szemből is látható a különbség, illetve megérthető a Lynx konstrukciós hátránya, legalább is a jelenlegi toronnyal, a Pumával szemben.



A Puma aknavédelme is jobbnak tűnik a V kialakítás miatt.



A centimétereken lehet vitatkozni, de a lényeg szerintem látható.
ha a lynxre rárakják a puma tornyát? (lehetőség van rá) az eleje attól még nagyobb de szerintem ezzel lényegesen csökkenthető a hatásos célfelület
 
  • Tetszik
Reactions: mindenen kívül

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
2 323
2 714
113
Spz Puma vs. Lynx

Itt szemből is látható a különbség, illetve megérthető a Lynx konstrukciós hátránya, legalább is a jelenlegi toronnyal, a Pumával szemben.



A Puma aknavédelme is jobbnak tűnik a V kialakítás miatt.



A centimétereken lehet vitatkozni, de a lényeg szerintem látható.
illetve, legalábbis nekem, a két kép elég csalóka volt mikor először láttam, főleg miután az "ismerősöm" mindkettő mellett tudott állni és mesélte hogy a lynx ugyan nagyobb de vagy 20-30 centivel alacsonyabb, nyilván ez semmit nem változtat a hatásos célfelületen csak mint érdekesség megjegyeztem
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
651
959
93
Pl az,hogy,a németeknél nem a fő fegyver(a raj saját géppuskája vagy a gép főfegyvere)támogatja a raj többi részet hanem fordítva.Ez olyan alapvető különbség aminek a fontosságát leírni sem lehet.
Ez milyen gyakorlati különbséget jelent? Nálunk a Bmp kicsivel a raj mögött jött, oldalt. Úgy, hogy tudjon tüzelni a fegyvereivel. Ha meg pl.átjáró volt, akkor elől mentek a harckocsik, utána a lövészek, és leghátul a Bmp-k. Plusz voltak Bmp nélküli kiképzések. Pl. Hegyi kiképzés Rezi-ben.
 

Firga bácsi

Well-Known Member
2019. december 8.
390
518
93
ne vicceljünk már, egy átlag felülről jövő rakéta 800 vagy akár 1000mm páncélt átüt, léynegtelen hogy a papír tetőn kívül még át kell-e ütnie a toronyba lévő cuccokat vagy sem!

a línxnek miét nincs v alakú fenéklemeze? :O
nem számolnak aknákkal a tervezők vagy mi?!

A top attack rakéták kumulatív fejei egy RCT 30 torony esetén természetesen átviszik annak tetőpáncéljának mind a három rétegét, majd a torony belsejében az összeszűkült kumulatív sugár kissé szétterül, kissé destabilizálódik. Az itt lévő egyéb szerelvények, gépágyú, egyéb fémek random módon további akadályokat képeznek, melyeket természetesen a kumulatív sugár leküzd, azonban hatékonysága folyamatosan romlik. Ezt követően, mintegy 60-70 cm-er (vagy több, ha nem pont függőlegesen csapódik, egy Spike pl nem), leküzdése után jön a torony alsó lemeze, ami szintén csak egy egyszerű válkony páncéllemez. Ez alatt néhány centiméterrel van a deszant/küzdőtér tetőlemeze, ezen hol egy, hol három különbőző rétegben vannak vékony (NERA) lemezek. Összességében a sokszor, kiszámítathatalanul deformálódó, energiát vesztő kumulatív sugár elveszti hatékonyságát, és van esély arra, hogy ne üsse át az utolsó lemezt. Ami még tovább fokozza ennek esélyét, az a gépágyú lőszerek robbanásai, amik szintén a kumulatív sugár megszakadását, destabilizálódását eredményezik.

Ez az elv az előtétpáncélok, a kazamatás páncélok kialakítása során alkalmazott mechanizmus, így egy tömör 600 mm-es acél lemezt átütő ATGM lehet, hogy egy sokkal vékonyabb, de jó légrésekkel elhelyezett kazamatás, változó összetételű és tömörségű anyagokból álló páncélszerkezet megfog.:eek:

Sajna bizony van ilyen. Ha nem így lenne, akkor nem alkalmaznák az ilyen páncélszerkezeteket, de sehol sem 600-800 mm vastag tömör acélt alkalmaznak, hanem 600-800 mm-es, vagy vastagabb összetett páncélkonstrukciókat. Itt a torony működik így a deszanttér felett. Szerintem ötletes. Persze nem takarja az egészet, de az esélyt növeli.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
28 608
23 876
113
Ez milyen gyakorlati különbséget jelent? Nálunk a Bmp kicsivel a raj mögött jött, oldalt. Úgy, hogy tudjon tüzelni a fegyvereivel. Ha meg pl.átjáró volt, akkor elől mentek a harckocsik, utána a lövészek, és leghátul a Bmp-k. Plusz voltak Bmp nélküli kiképzések. Pl. Hegyi kiképzés Rezi-ben.

Nálunk és a világ nagy részén az alapelv az,hogy a géppuska támogat(tamogató fegyvernek is szokták hívni).Ha az alapelv teljesen más akkor kb minden más lesz.Pl a németeknél annak idején a Wehrmachtban a raj pk nem ment a manőverelemmel manőverkor hanem a géppuska tüzét vezette(nálunk ez kb a harctéri gyávaság kategóriája mert minden szabályzatban az van,hogy a parancsnok vezeti a manővert).És még lehetne folytatni a sort de ezek a legfontosabbak.
Talán még az,hogy a német páncélgránátosok még ma sem feltetlen járműről szállva harcolnak hanem a járműből(az Sd.Kfz.251 sem véletlen volt nyitott).Na máshol ilyen nem nagyon van holott a gépek alkalmasak rá.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
28 608
23 876
113
A top attack rakéták kumulatív fejei egy RCT 30 torony esetén természetesen átviszik annak tetőpáncéljának mind a három rétegét, majd a torony belsejében az összeszűkült kumulatív sugár kissé szétterül, kissé destabilizálódik. Az itt lévő egyéb szerelvények, gépágyú, egyéb fémek random módon további akadályokat képeznek, melyeket természetesen a kumulatív sugár leküzd, azonban hatékonysága folyamatosan romlik. Ezt követően, mintegy 60-70 cm-er (vagy több, ha nem pont függőlegesen csapódik, egy Spike pl nem), leküzdése után jön a torony alsó lemeze, ami szintén csak egy egyszerű válkony páncéllemez. Ez alatt néhány centiméterrel van a deszant/küzdőtér tetőlemeze, ezen hol egy, hol három különbőző rétegben vannak vékony (NERA) lemezek. Összességében a sokszor, kiszámítathatalanul deformálódó, energiát vesztő kumulatív sugár elveszti hatékonyságát, és van esély arra, hogy ne üsse át az utolsó lemezt. Ami még tovább fokozza ennek esélyét, az a gépágyú lőszerek robbanásai, amik szintén a kumulatív sugár megszakadását, destabilizálódását eredményezik.

Ez az elv az előtétpáncélok, a kazamatás páncélok kialakítása során alkalmazott mechanizmus, így egy tömör 600 mm-es acél lemezt átütő ATGM lehet, hogy egy sokkal vékonyabb, de jó légrésekkel elhelyezett kazamatás, változó összetételű és tömörségű anyagokból álló páncélszerkezet megfog.:eek:

Sajna bizony van ilyen. Ha nem így lenne, akkor nem alkalmaznák az ilyen páncélszerkezeteket, de sehol sem 600-800 mm vastag tömör acélt alkalmaznak, hanem 600-800 mm-es, vagy vastagabb összetett páncélkonstrukciókat. Itt a torony működik így a deszanttér felett. Szerintem ötletes. Persze nem takarja az egészet, de az esélyt növeli.

Ma már olyan stabilak a kumulatív sugarak,hogy pl egy T-72-esen úgy át mennek hosszában mint fos a libán.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
2 288
4 829
113
ne vicceljünk már, egy átlag felülről jövő rakéta 800 vagy akár 1000mm páncélt átüt, léynegtelen hogy a papír tetőn kívül még át kell-e ütnie a toronyba lévő cuccokat vagy sem!

a línxnek miét nincs v alakú fenéklemeze? :O
nem számolnak aknákkal a tervezők vagy mi?!

Számolnak. Csak kicsit más koncepció szerint. A Pumáé dupla rétegű, szerintem a Lynxé is az lesz.
A képek alapján nekem a Puma kialakítása tűnik előnyösebbnek:
Puma


Lynxről ezt találtam. A sarkokon törekedtek itt is alakítani valamit, de az oldalfalak függőlegesnek tűnnek.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
651
959
93
Nálunk és a világ nagy részén az alapelv az,hogy a géppuska támogat(tamogató fegyvernek is szokták hívni).Ha az alapelv teljesen más akkor kb minden más lesz.Pl a németeknél annak idején a Wehrmachtban a raj pk nem ment a manőverelemmel manőverkor hanem a géppuska tüzét vezette(nálunk ez kb a harctéri gyávaság kategóriája mert minden szabályzatban az van,hogy a parancsnok vezeti a manővert).És még lehetne folytatni a sort de ezek a legfontosabbak.
Talán még az,hogy a német páncélgránátosok még ma sem feltetlen járműről szállva harcolnak hanem a járműből(az Sd.Kfz.251 sem véletlen volt nyitott).Na máshol ilyen nem nagyon van holott a gépek alkalmasak rá.
Értem. Ez tényleg lényeges különbség. A járműböl történő harcot mi is gyakoroltuk. Csak az volt vele a gond, hogy a deszant térből való tüzelést erőltették. Világos nappal a 100 méterre levő célt nem láttuk. A céltábla rossz helyen volt. A gépen levő "lőréseken" egy szűk sávot lehetett látni. A nyitott tetőablakon kibújva meg nevetségesen könnyű célpont lett volna.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
28 608
23 876
113
Értem. Ez tényleg lényeges különbség. A járműböl történő harcot mi is gyakoroltuk. Csak az volt vele a gond, hogy a deszant térből való tüzelést erőltették. Világos nappal a 100 méterre levő célt nem láttuk. A céltábla rossz helyen volt. A gépen levő "lőréseken" egy szűk sávot lehetett látni. A nyitott tetőablakon kibújva meg nevetségesen könnyű célpont lett volna.

Ők nem lőrésekből harcolnak hanem a tetőajtóból.
A lőrések azok semmire nem jók,pont a lényegét veszti el a dolog.Ha a tetőajtót használod akkor ugyan kint vagy a járműből félig(még így is fele mintha kiszállnál),ellenben mindent látsz és tüzelni is sokkal szabadabban tudsz.Ennek van értelme,de annak,hogy a lőrésen egy szűk tartományban lövöldözz meg alig láss ki annak nincs.