Rheinmetall Lynx

[tonyo]

Oszt azok honnan jönnek?

Még elvileg vannak raktáron. Pasz hogy mennyi

 

[blogen]

Még elvileg vannak raktáron. Pasz hogy mennyi

Biztos vagy te ebben?

 

[Negan]

A harcjármű azért meghatározó, mert most sokan abban a hitben vannak a lövészeknél (1-2 éve), hogy 200 Pumát veszünk. Az pedig hamar itt lehetne, legalábbis hamarabb, mint a Lynx, a fentiek miatt. Ezért mondtam, hogy a döntés ilyen szempontból is fontos. Meg az MH-nak is, mert 2023-ban nem lesz mit CREVAL-ozni, sem technika, sem humán feltételek nem lesznek biztosítva.
Az emberek a kevéske fizetés miatt le fognak lépni, hisz már ígéret sem lesz ami itt tartsa őket. Majd visszajönnek 26-ban. Vagy nem.
Persze ha megemelik a fizetést és versenyképes jövedelmet kínálnak, akkor még lehet hazudozni a BTR-rel sokáig. Ilyen szempontból tényleg mindegy lenne, hisz a jövedelem itt tartaná a katonát. De most pont nem erre haladnak a dolgok sajnos (illetmény ügyileg sem).
Azért nem egyszerű, mert ma az informatikus, az eüs ugyanolyan beosztásban 100-150 ezer FT-tal keres többet, mint a lövész (igen, munkaerőpiaci pótlék nekik jár, a lövésznek, a KATONÁNAK NEM!)
Ha megemelik a lövész (a legalacsonyabb jövedelmű és beosztású katonák) illetményét, akkor az egész hadsereg illetményét emelni kell!
Az sem járja, hogy a más fegyvernemek legénységi és altiszti állománya elvándorolna lövésznek a megemelt illetmény miatt, tehát azokét is meg kellene emelni. Tehát nem arról van szó, hogy a 4 zászlóaljnyi (talán 2000 fő) lövész illetményét nem bírná ki a rendszer, hanem a torzs struktúra miatt további 10-12 ezer katona illetményéhez hozzá kellene nyúlni, hisz az eüs, informatikus nem kereshet kevesebbet, mint a lövész, mert akkor meg az nincs.
A budapesti katonák meg nem viselnék el, hogy a vidéki csapatoknál jobbak az illetmények, tehát azokét is megemelnék (maguknak). A kör bezárult, ezt már nem lehet, így nem emelnek senkinek.
Ha viszont kalandot, élményt sem tud adni a rendszer a toborozandó fiataloknak, akkor ki fog ide bejönni?

Kalandért,élményért csak néhányan fognak szolgálni.Azoknak meg mindegy,hogy miféle járművön teszik ezt,fanatikusok.Fizetés,személyi felszerelés,tanulmányi lehetőségek kellenek inkább.
Pumát is a saját igényeinkre kéne szabni.Az alvázon kialakitandó egyébb járművek sora,meg kifejezetten időigényes és drága fejlesztés lenne.
Szükség van könnyebb járművekre is,de szerintem se igazán a kebabos kocsikra.

 

[Negan]

Lynx egy üzleti alapon fejlesztett jármű.Vagyis tág teret hagytak a vevői igényeknek való megfelelési lehetőségeknek.Rajtunk,és a pénztárcánkon is múlik,hogy mit kapunk.
Vegyük pl a motort.Egy polgári munkagépmotor.De ha a kedves vevő másikat akar,hát van hely másikat belerakni.Persze,ha a vevő megfizeti.
De azért mielőtt megvennénk,gyakorlatban is ki kéne próbálni.

Az oláhoknak tervezet Agilis járgányrol nem hallani semmit,hogy azzal mi van.Jó párja lehetne a Lynxnek a könnyebb kategóriában.Boxert én a mi harcászati helyzetünkben túl nehéznek tartom.Ilyen súllyal csak úgy úszik,mint a balta nyél nélkül.

 

[Negan]

Szerintem a Mardert is csak úgy kéne beszerezni,mint az A4es Leot.Max egy századnyit,kiképzési célbol.

 

[Hegylakó]

Szerintem a Mardert is csak úgy kéne beszerezni,mint az A4es Leot.Max egy századnyit,kiképzési célbol.

Erre gondoltam.
Bejelentéskor a szerzödéskötés mellé áthidalásképpen logikus megoldás lehetne.
Ráadásul nem csak legyártani kell öket, de kifizetni is párhuzamosan a többi technikával.
Ez a megoldás segítene idöt nyerni.

 

[mindenen kívül]

Kalandért,élményért csak néhányan fognak szolgálni.Azoknak meg mindegy,hogy miféle járművön teszik ezt,fanatikusok.Fizetés,személyi felszerelés,tanulmányi lehetőségek kellenek inkább.
Pumát is a saját igényeinkre kéne szabni.Az alvázon kialakitandó egyébb járművek sora,meg kifejezetten időigényes és drága fejlesztés lenne.
Szükség van könnyebb járművekre is,de szerintem se igazán a kebabos kocsikra.

Sok évig katonákkal foglalkoztam közvetlenül (sorállománnyal is és szerződésessel is). Nehéz dolog vezetni az embereket, minden tiszteletem a mostani alegységparancsnokoké.
Nagyon fontos, hogy ismerd őket, gondolkodásukat, motivációjukat, mert nemcsak békében, hanem olyan helyzetben is rájuk kell kényszeríteni az akaratunkat (az elöljáró akaratát), amikor eszük ágában sem lenne megtenni valamit ami veszélyes, esetleg az életükbe kerülhet.
Az önkéntes haderőben ezek még fontosabb tényezők, a parancsnokoknak még fontosabb, hogy ismerjék katonáikat. Az én (nem csak hazai) tapasztalatom az, hogy minden ösztönző nagyon fontos, azok megfelelő kombinációja kell, hogy minden helyzetben elérhető legyen a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása érdekében. Viszont ezek aránya az adott helyzettől erősen függ. Békében pénzzel, háborúban a törvény erejével kell harcra készen állni a katonáknak. Gondolom értitek a kettő közti különbséget. Van egy harmadik ösztönző is az érzelem.
Maradjunk a béke helyzetnél:
- Elsődleges az illetmény, az pótolhat minden más egyéb ösztönzőt. Szélsőséges eset, hogy egy igazán szar, kiképzésmentes, felszerelés nélküli haderőnek is lehet (felkészítetlen) katonája, ha az átlagjövedelemnél jóval több illetményt biztosít a katonáknak. Ebből mi csak az előző feltételeket biztosítjuk, utóbbit nyilván nem és nem is lesz.
- Másik összetevőkkel lehet egy ideig kompenzálni az alacsonyabb jövedelmet. Az egyik ilyen a kemény kiképzés, a komoly felkészítés. Erre példa lehet az idegenlégió, hisz a jövedelem nem kiugró, de a nimbusz az sokat pótol.... (azért nekik is vannak utánpótlás gondjaik).
- Van olyan haderő aki a legkorszerűbb technológia segítségével ad élményt (és motivációt a szolgálatvállalásra), pld az USA. A kiképzés minősége az elit egységeknél élvonalbeli, de az Army, vagy NG kiképzettsége nem kiemelkedő (esetleg hozzánk képest az).

Minden haderő körülbelül ezekből az ösztönző rendszerekből rakhatja össze a saját kombinációját, annak érdekében hogy az általa ambicionált képességű és méretű haderő feltölthető legyen.
Az MH részére sok választás nincs, jelenleg mindhárom nagy területen (illetmény, technika, felkészítés) bazira lemaradtunk, látszik is a végrehajtók létszámán, feltöltöttségén.
Azon polemizálni, hogy e három közül melyikkel nem kell foglalkozni, vak akkor tehetnénk meg, ha valamely területen kiemelkedőt tudnánk nyújtani helyette.
Szerintetek mely területen képes az MH kiemelkedőt nyújtani a fiataloknak?
Ja, szerintem se.
Akkor marad az, hogy mindhármon meg kell próbálni változtatni, mert rövid távon azzal érünk el leghamarabb eredményt. Az egyikre ott van a Z26 (technika, felszerelés)i, a másik politikai ügyeskedés és erkölcsi dolgok kérdése (illetmény), a kiképzés meg vastagon az MH szakmai vezetésének kompetenciája.

 

[Negan]

Sok évig katonákkal foglalkoztam közvetlenül (sorállománnyal is és szerződésessel is). Nehéz dolog vezetni az embereket, minden tiszteletem a mostani alegységparancsnokoké.
Nagyon fontos, hogy ismerd őket, gondolkodásukat, motivációjukat, mert nemcsak békében, hanem olyan helyzetben is rájuk kell kényszeríteni az akaratunkat (az elöljáró akaratát), amikor eszük ágában sem lenne megtenni valamit ami veszélyes, esetleg az életükbe kerülhet.
Az önkéntes haderőben ezek még fontosabb tényezők, a parancsnokoknak még fontosabb, hogy ismerjék katonáikat. Az én (nem csak hazai) tapasztalatom az, hogy minden ösztönző nagyon fontos, azok megfelelő kombinációja kell, hogy minden helyzetben elérhető legyen a megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása érdekében. Viszont ezek aránya az adott helyzettől erősen függ. Békében pénzzel, háborúban a törvény erejével kell harcra készen állni a katonáknak. Gondolom értitek a kettő közti különbséget. Van egy harmadik ösztönző is az érzelem.
Maradjunk a béke helyzetnél:
- Elsődleges az illetmény, az pótolhat minden más egyéb ösztönzőt. Szélsőséges eset, hogy egy igazán szar, kiképzésmentes, felszerelés nélküli haderőnek is lehet (felkészítetlen) katonája, ha az átlagjövedelemnél jóval több illetményt biztosít a katonáknak. Ebből mi csak az előző feltételeket biztosítjuk, utóbbit nyilván nem és nem is lesz.
- Másik összetevőkkel lehet egy ideig kompenzálni az alacsonyabb jövedelmet. Az egyik ilyen a kemény kiképzés, a komoly felkészítés. Erre példa lehet az idegenlégió, hisz a jövedelem nem kiugró, de a nimbusz az sokat pótol.... (azért nekik is vannak utánpótlás gondjaik).
- Van olyan haderő aki a legkorszerűbb technológia segítségével ad élményt (és motivációt a szolgálatvállalásra), pld az USA. A kiképzés minősége az elit egységeknél élvonalbeli, de az Army, vagy NG kiképzettsége nem kiemelkedő (esetleg hozzánk képest az).

Minden haderő körülbelül ezekből az ösztönző rendszerekből rakhatja össze a saját kombinációját, annak érdekében hogy az általa ambicionált képességű és méretű haderő feltölthető legyen.
Az MH részére sok választás nincs, jelenleg mindhárom nagy területen (illetmény, technika, felkészítés) bazira lemaradtunk, látszik is a végrehajtók létszámán, feltöltöttségén.
Azon polemizálni, hogy e három közül melyikkel nem kell foglalkozni, vak akkor tehetnénk meg, ha valamely területen kiemelkedőt tudnánk nyújtani helyette.
Szerintetek mely területen képes az MH kiemelkedőt nyújtani a fiataloknak?
Ja, szerintem se.
Akkor marad az, hogy mindhármon meg kell próbálni változtatni, mert rövid távon azzal érünk el leghamarabb eredményt. Az egyikre ott van a Z26 (technika, felszerelés)i, a másik politikai ügyeskedés és erkölcsi dolgok kérdése (illetmény), a kiképzés meg vastagon az MH szakmai vezetésének kompetenciája.

Egyetértek a gondolatmenettel,de rövid távú pillanatnyi előnyért ne vállasszunk hosszú távú hátrányt.
Szerintem amúgy is a szervezeti rendszerrel kéne kezdeni az egész ráncbaszedését a honvédelemnek.De ez messzire mutat,mint kedvenc Perjés idézetem mutatja.
Szakmailag nekem az se tiszta,hogy tulajdonképpen mire fejleszti a sereget a Z2026.Lehet,hogy van egy koncepció a fejlesztések mögött,de az nincs letéve az asztalra.Beszerzésekből,félmondatokbol,meg nyilvánvalóan hazug agitpropbol következtetünk csak-és nem akar kerek egésszé összeállni a kép.Legalábbis nekem nem.

 

[mindenen kívül]

Egyetértek a gondolatmenettel,de rövid távú pillanatnyi előnyért ne vállasszunk hosszú távú hátrányt.
Szerintem amúgy is a szervezeti rendszerrel kéne kezdeni az egész ráncbaszedését a honvédelemnek.De ez messzire mutat,mint kedvenc Perjés idézetem mutatja.
Szakmailag nekem az se tiszta,hogy tulajdonképpen mire fejleszti a sereget a Z2026.Lehet,hogy van egy koncepció a fejlesztések mögött,de az nincs letéve az asztalra.Beszerzésekből,félmondatokbol,meg nyilvánvalóan hazug agitpropbol következtetünk csak-és nem akar kerek egésszé összeállni a kép.Legalábbis nekem nem.

Annyiban gondolom fontosnak a fenti eszmefuttatást, hogy a három ösztönzőből az egyik gyengébb lesz mint a Puma esetében, mert utóbbi hamarabb itt lenne. (Mondjuk a németekét be is lehetne mutatni). Persze ha lesz Lynx, önmagában már az is egy nagy ösztönző lesz, de nem a most szolgálóknak. Lynx-el CREVAL-ozni egy zászlóaljat nem fognak 23-ban (nem tudom mi a cél), dandárt 28-ban (nem tudom mire ajánlottuk fel a nehéz vagy közepes dandárt a NATO-nak.) Mellesleg kishazánk még sosem volt képes dandárt CREVAL ellenőrzésre összeszedni. A ZHCS-k is mindig ugyanazt a cuccot mutatták fel ellenőrzéskor, bármely zászlóalj is csinálta.
De ha már ilyen döntés születik, akkor egy radikális illetményemeléssel simán itt lehetne tartani a lövészeket, meg úgy általában a fiatalokat a seregben. Sajnos ezt lehet pusztán költség alapon nézni (szerintem butaság, de a Balaton utcában sajnos így gondolkodnak).
Az illetmény emelés a felszerelés, technika beszerzés nélkül is egyre súlyosabb gond. Tehát, ha az egyik csúszik, akkor a másik területen kellene valamit felmutatni. Az utóbbi hónapok illetmény jellegű juttatásokra vonatkozó döntései nem ebbe az irányba mutatnak.

 

[pöcshuszár]

Erre gondoltam.
Bejelentéskor a szerzödéskötés mellé áthidalásképpen logikus megoldás lehetne.
Ráadásul nem csak legyártani kell öket, de kifizetni is párhuzamosan a többi technikával.
Ez a megoldás segítene idöt nyerni.

Dehogy lenne! A Leo 2-esek esetén az A4-ek alapvetően megegyeznek az A7-ekkel. Sőt a nálunk maradókat A7+-ra is upgradelhetjük.
A Mardernek van ugyan upgradeelt verziója. Még a 2010-es évek közepén Jordánia vett belőlük.
Biztos vagyok benne, hogy annak ellenére is van még belőle a RM-nak, hogy nagyon sokat szétvágtak.
De értelme nem nagyon lenne. Bár a Lynx a Marder 1-2-re épül, ennek ellenére biztis vagyok benne, hogy még vezetési gyakorlatokra sem lehetne használni, mivel annyival nagyibbak, mint a Marder, hogy úgy is újra kellene kezdeni az egész képzést.

 

[SilvioD]

Annyiban gondolom fontosnak a fenti eszmefuttatást, hogy a három ösztönzőből az egyik gyengébb lesz mint a Puma esetében, mert utóbbi hamarabb itt lenne. (Mondjuk a németekét be is lehetne mutatni). Persze ha lesz Lynx, önmagában már az is egy nagy ösztönző lesz, de nem a most szolgálóknak. Lynx-el CREVAL-ozni egy zászlóaljat nem fognak 23-ban (nem tudom mi a cél), dandárt 28-ban (nem tudom mire ajánlottuk fel a nehéz vagy közepes dandárt a NATO-nak.) Mellesleg kishazánk még sosem volt képes dandárt CREVAL ellenőrzésre összeszedni. A ZHCS-k is mindig ugyanazt a cuccot mutatták fel ellenőrzéskor, bármely zászlóalj is csinálta.
De ha már ilyen döntés születik, akkor egy radikális illetményemeléssel simán itt lehetne tartani a lövészeket, meg úgy általában a fiatalokat a seregben. Sajnos ezt lehet pusztán költség alapon nézni (szerintem butaság, de a Balaton utcában sajnos így gondolkodnak).
Az illetmény emelés a felszerelés, technika beszerzés nélkül is egyre súlyosabb gond. Tehát, ha az egyik csúszik, akkor a másik területen kellene valamit felmutatni. Az utóbbi hónapok illetmény jellegű juttatásokra vonatkozó döntései nem ebbe az irányba mutatnak.

Nehézdandárt ajánlottunk fel 2028ra a NATO-nak.

 

[tonyo]

Szerintem a Mardert is csak úgy kéne beszerezni,mint az A4es Leot.Max egy századnyit,kiképzési célbol.

Egy századra hogy akarsz kiképzést szervezni?

 

[Negan]

Egy századra hogy akarsz kiképzést szervezni?

Igazábol én semennyit nem vennék.Egy minimális mennyiséget azonban el tudok képzelni,személyzet kiképzésére.Főleg a vezetőknek nem árt,ha nem a drága harci gépen tanulják meg az alapokat.Szokni kell a jármű kategóriát

 

[Firga bácsi]

Mivel a Hiúz direkt exportra készült, ezért könnyebben átalakítható a honvédség igényeire mint a Puma, ami a Bundeswehrnek készült. Ráadásul még kész sincs és sztem már 1-2 éve tárgyalunk.

Átalakítani csak akkor fognak valamit, ha van aláírt szerződés. Addig semmit sem tesznek bele a mi kedvünkért. Különösen nem csinálnak semmit ami pénzbe kerül, legfeljebb megígérik, ha akarjuk és fizetünk, akkor majd integrálják, hiszen moduláris minden. Csak csavar meg hegesztőpáka kérdése.

 

[kamm]

Igazábol én semennyit nem vennék.Egy minimális mennyiséget azonban el tudok képzelni,személyzet kiképzésére.Főleg a vezetőknek nem árt,ha nem a drága harci gépen tanulják meg az alapokat.Szokni kell a jármű kategóriát

De értelme nem nagyon lenne. Bár a Lynx a Marder 1-2-re épül, ennek ellenére biztis vagyok benne, hogy még vezetési gyakorlatokra sem lehetne használni, mivel annyival nagyibbak, mint a Marder, hogy úgy is újra kellene kezdeni az egész képzést.

A KF31 a sosem befejezett Marder 2 alapjaira epult, az nem sokban kulonbozik a regi Mardertol, de a KF41 uj fejlesztes, az joval nagyobb.

A nemet cikkben benne van, hogy mar most elerheto 10 modularis verzio es egy tanulovezetoi verzio, szoval felesleges ezen aggodni.

 

[mindenen kívül]

A páncélozandó tér tömegigénye a STANAG 4569 egyes szintjeinek megfelelően. Ebből látszik, hogy mennyire számít a méret két 44 tonna körüli harcjárműnél. Nem mindegy, hogy 9 vagy 12 m3-t kell páncélozni.

Itt nem szerepel, de a level 5+ vagy level 6 a 30 mm-es gépágyú találat ellen kel. hogy védjen szemből. Azt hiszem AMAP lehet, de nem biztos.

 

[kamm]

A páncélozandó tér tömegigénye a STANAG 4569 egyes szintjeinek megfelelően. Ebből látszik, hogy mennyire számít a méret két 44 tonna körüli harcjárműnél. Nem mindegy, hogy 9 vagy 12 m3-t kell páncélozni.

Itt nem szerepel, de a level 5+ vagy level 6 a 30 mm-es gépágyú találat ellen kel. hogy védjen szemből. Azt hiszem AMAP lehet, de nem biztos.

Ez amugy egyben erv az unmanned torony mellett is...

 

[wolfram]

Ezt nem így mérik. A Puma motorja 980 kg, ennek 2 300 kg. A teljesítményük közel azonos. Kapásból van 1300 kg előnye a Pumának.

A teljesítményük (LE/kW) igen, de a KF41 motorjának közel háromszor akkora a nyomatéka, mint a Puma MT 982-es motorjának. 2200 vs 6200 NM.
A KF41 motorja sokkal inkább hasonlít a Leo 2 motorjára (MB 873 KA-501) tömegben és teljesítményben is, bár még annál is nagyobb a nyomatéka (az MB 873-asé 4700 NM).
Annyira nem vágom ezt a témát, de ez elvileg azt jelentheti, hogy jóval alacsonyabb fordulatszámon is leadja a kellő teljesítményt, nem kell magas fordulatszámon pörgetni és valószínűleg tartósabb is a (-z az amúgy szép nagy tömegű) motor. De vannak itt nehézgépekkel foglalkozók, ők jobban meg tudnák szakérteni ezt.

Azért javaslom a két jármű búvónyílásait is vessétek össze, melyik a valódi harcjárműé.

A Puma deszantterének búvónyílásairól tudnál betenni képeket, akár a Puma-topikba? Én kerestem, de nem találtam azokról képet.

De az igazi egy gyakorlati összehasonlitó próbákon való megmérettetés lenne.Ami tartalmazna a végén összeszerelt páncéltest módszeres szétlövését is.Papir sokmindent elbir.De ha gyakorlatban végigpróbáljuk a kispuskátol az általunk elérhető legjobb páncéltörő akármig,utána kiderül,hogy kilukadt e,avagy nem.Meghogy meddig nem lukad.

Na ez az, amire szerintem nekünk nem nagyon van pénzünk, kedvünk, egyebünk. De pont ezért is javasoltam, hogy megfigyelőként szálljunk be az ausztrálok tesztelési programjába. Szerintem a Rheinmetall is belemenne, ha már úgy is potenciális Lynx-vásárlóként számol velünk. Szóval kiküldeni egy csapatot, 4-5 fő hozzáértőt (én már azt sem bánom, ha megy velük még ugyanennyi csókos léhűtő is állami pénzen lábat lógatni és nyaralni, de legyen a csapatban pár tényleg szakértő is).

Elvileg szeptemberben kezdődnek a tesztek és jövő szeptemberben lesz vége, ha ez a koronavírusos téma nem borítja meg az ütemtervet. Így októberben meglehet a végleges jelentés és a szubjektív beszámolók. Ezt összehasonlítani a többi cég (mert feltételezem, hogy kértek ajánlatokat más IFV-gyártóktól is) ajánlatával és az azokról a típusokról begyűjtött (Puma esetén pl. közvetlenül és nem is feltétlenül csak hivatalos úton a Bundeswehr-től származó) infókkal. 2021 novemberében pedig már el lehet dönteni és, ha minden fasza, akkor alá lehet írni a pappert a Rheinmetall-lal.
Ez azért is lenne jó, mert az ausztráloknál, mivel két típust versenyeztetnek, majd csak 2022 második negyedévében várható a döntés, tehát ha mi még 2021 végén aláírunk, akkor a mi rendelésünk lesz az első a sorban és így hamarabb fogjuk megkapni a gépeket.

 

[Negan]

Nehéz járgányoknál,terepjáróknál a nyomaték a fontosabb.A nagyobb motor meg mindig tartosabb.Munkamotorok meg tartósságra vannak tervezve.Lynx motorjábol valószinüleg simán ki lehet hozni még 500lóerőt,a tartóság kárára persze.
Jó lenne belefolyni a kenguruk tenderébe,ideális esetben konkrét kipróbáló ember szintjén.
De az eddigi beszerzéseknél se tudunk próbákról,kiválasztási mechanizmusról semmit.Ránézésre elsődleges a politikai cél,másodlagos az 'alkotmányos költség",és csak harmadlagos a katonai szempont.És ennek a katonai szempont kiokumálásának mikéntje is eléggé homályos.Mire,mit,miért kérdésekre nincs válasz.Agitpropot meg felejtsük el,zavaros,rossz duma csak.

 

[pöcshuszár]

A teljesítményük (LE/kW) igen, de a KF41 motorjának közel háromszor akkora a nyomatéka, mint a Puma MT 982-es motorjának. 2200 vs 6200 NM.
A KF41 motorja sokkal inkább hasonlít a Leo 2 motorjára (MB 873 KA-501) tömegben és teljesítményben is, bár még annál is nagyobb a nyomatéka (az MB 873-asé 4700 NM).
Annyira nem vágom ezt a témát, de ez elvileg azt jelentheti, hogy jóval alacsonyabb fordulatszámon is leadja a kellő teljesítményt, nem kell magas fordulatszámon pörgetni és valószínűleg tartósabb is a (-z az amúgy szép nagy tömegű) motor. De vannak itt nehézgépekkel foglalkozók, ők jobban meg tudnák szakérteni ezt.



A Puma deszantterének búvónyílásairól tudnál betenni képeket, akár a Puma-topikba? Én kerestem, de nem találtam azokról képet.





Na ez az, amire szerintem nekünk nem nagyon van pénzünk, kedvünk, egyebünk. De pont ezért is javasoltam, hogy megfigyelőként szálljunk be az ausztrálok tesztelési programjába. Szerintem a Rheinmetall is belemenne, ha már úgy is potenciális Lynx-vásárlóként számol velünk. Szóval kiküldeni egy csapatot, 4-5 fő hozzáértőt (én már azt sem bánom, ha megy velük még ugyanennyi csókos léhűtő is állami pénzen lábat lógatni és nyaralni, de legyen a csapatban pár tényleg szakértő is).

Elvileg szeptemberben kezdődnek a tesztek és jövő szeptemberben lesz vége, ha ez a koronavírusos téma nem borítja meg az ütemtervet. Így októberben meglehet a végleges jelentés és a szubjektív beszámolók. Ezt összehasonlítani a többi cég (mert feltételezem, hogy kértek ajánlatokat más IFV-gyártóktól is) ajánlatával és az azokról a típusokról begyűjtött (Puma esetén pl. közvetlenül és nem is feltétlenül csak hivatalos úton a Bundeswehr-től származó) infókkal. 2021 novemberében pedig már el lehet dönteni és, ha minden fasza, akkor alá lehet írni a pappert a Rheinmetall-lal.
Ez azért is lenne jó, mert az ausztráloknál, mivel két típust versenyeztetnek, majd csak 2022 második negyedévében várható a döntés, tehát ha mi még 2021 végén aláírunk, akkor a mi rendelésünk lesz az első a sorban és így hamarabb fogjuk megkapni a gépeket.

Nekem - és párunknak itt a fórumon - pont ezzel van a bajunk. Ha most kezdünk el beszállni az ausztrál tesztelésbe, és csak '22 közepén/végén lesz vége a tesztelésnek, akkor még le kell tárgyalni az igényeink szerinti konfigurációt, így aláírás csak '23-ban lehet. Ha azonnal elkezdik a gyártást - ez mondjuk nem valószínű, mert a gyártósort, beszállítókat le kell szervez, és el kell kezdeniük a részegységek legyártását -, akkor sem várható, hogy a PUMA RM tempójánál (kb.30db/év) gyorsabb gyártást intézzenek. Ez azt jelenti, hogy 150 db gép legyártása 5 êvbe telne. Ez azt jelenti, hogyha minden úgy siklik, mint egy csiga egy vödör takonyban, akkor is kb. 2028 lesz mire kész a teljes állomány. De ekkor még nincs kiképzett alegységed. Ha a szállításokkal nem is csúsznak, ha a teljesen első szériánál minden fő egység tökéletesen működik ( nagy mázli kell hozzá), és a szállításokkal párhuzamosan elkezdődik is a kiképzés, akkor is necces ez a 2028-as nehézdandár felajánlás.
Én továbbra is azt gondolom, hogy a kikerült RM információi nem egyértelműsítik a Lynxet, mint típust.
Alapvetően az elhangzottak/leírtak még a Boxerre is simán ráhúzhatók.
A PUMA azonnal gyártható, működő beszállítói lánccal, gyártósoral/sorokkal. A PUMA-t ugye közösen gyártja a RM és a KMW összesen 60db/év. Azaz nagyjából 3 év alatt itt lehet a teljes állomány. Azaz 2023-24-re. És még mindig lenne 4 év a Dandár felépítésére. A csehek több mint 2 éve dolgoznak, hogy az ejtőernyős/különleges ezredet létrehozzák. Itt meg egy dandárról van szó.