Saab 37 Viggen (Svédország)

[Terminator]

Hermeskeilban jártál? Elég jó a hely

 

[_Jules_]

Hermeskeilban jártál? Elég jó a hely

Meglepoen jo es vannak olyan ritka tipusok is, hogy tenyleg wow.

 

[Terminator]

Meglepoen jo es vannak olyan ritka tipusok is, hogy tenyleg wow.

Így van! Én is csak ajánlani tudom mindenkinek.

 

[Allesmor Obranna]

Recseg a gép, dolgozik a hatalmas utánégető:

 

[LMzek 2.0]

... Ami még gond volt, hogy az amúgy is kevés belső hely tovább zsugorodott, mivel ebben még nagyobb lett a hajtómű, így a gép hatótávja csak azzal az egy póttartállyal volt értékelhető szintre hozható.
Sajnos az összes Jaktviggent szétvágták 2006-ban (amikor az F-14D-ket is, így ebben az évben valami igazán komoly ostobasági hullám tombolt Nyugaton), habár az is tény, hogy ennél az alváltozatnál már kezdtek megjelenni a strukturális gyengülések, hajszálrepedések, amelyek a prognosztizált üzemidőnek amúgy is rendesen alávágtak,...

...miközben az egyes gépek üzemórára vetített kerozin-igénye (a politikusok számára legjobban eladható paraméter) jóval meghaladta az épp elterejedés alatt álló Gripenét.

( fénykép nem szokásos nézetből )

Ezt is -ismét- a politikusok qrták el! Most pedig az új Griff legnagyobb baja -a továbbfejlesztésnél/eladásnál-, hogy "kicsi" és nincs elég tolóerő. Ezért "faragják" az 1 számmal nagyobbat. "Ilyet" csináltak mondjuk az Hornet/Super Hornet(F-18) esetében is.
Két-hajtóműves utódot kellet volna csinálni belőle:

A svéd kacsa verzió szimpatikusabb.

A két hajtómű irányába "lépés" pont a "spórolós" politikusok döntésével ellenkező irány lett volna, gondolom fel sem merült . A két hajtómű között -ilyen elrendezésnél "szokásos" tervezési elvek alapján- több üzemanyagot tudott volna magával vinni, és ha még kap utántöltőt is...

 

[Allesmor Obranna]

Amúgy már nagyon sokszor volt vita tárgya, hogy a Viggen az kacsaszárnyas konstrukció-e, vagy "duplafedelű".
Én az utóbbira szavazok, mivel ez az előszárny nem vezérsík, hanem egy kisebb méretű szárny, amin felhajtóerőnövelő ívelőlap van, nem pedig magassági kormány.

 

[LMzek 2.0]

Hasonló (tandem-szárnyas)konstrukciók pl:

Spoiler: Képek

Miles M.35 Libellula:

Scaled Composites Proteus

Marad a svéd a kedvencem :

 

[amos]

Recseg a gép, dolgozik a hatalmas utánégető:

Saccra 10sec alatt a levegőben van. Az igen durva érték akkoriban, nem?

 

[molnibalage]

Saccra 10sec alatt a levegőben van. Az igen durva érték akkoriban, nem?

Attól függ, hogy mit jelent számodra az "akkoriban".

13.5 sec. Annyira nem, ha nincs rajta fegyver és részleges keró van. Ilyen kis sebességnél a póttartály nem sokat számít még.
Egy fél lépéssel jött az F-15 előtt, ami ezt megcsinálja dettó.
A fél lépéssel előtte levő Mirage F.1 még erős szárnymechanizációval is minden videón 18-20 sec után száll fel.
MiG-23ML-ről kéne videó kevés függesztménnyel, az lenne még indikatív.

 

[amos]

Akkor lehet,hogy itt vagyok megkavarodva, de nekem valahogy úgy volt meg,hogy az Eagle egy "generációval" előbbre jár a Viggennél. Tudom nehéz a generációk ráeröltetése, de végülis 4gen-nek számítana a Viggen? Azt hittem a korábbi ligában játszik...

 

[molnibalage]

Akkor lehet,hogy itt vagyok megkavarodva, de nekem valahogy úgy volt meg,hogy az Eagle egy "generációval" előbbre jár a Viggennél. Tudom nehéz a generációk ráeröltetése, de végülis 4gen-nek számítana a Viggen? Azt hittem a korábbi ligában játszik...

A Viggent 3. generációsnak szokás kezelni, de nehéz besorolni, mert Amerikán kívüli gép. Tervezése még a vietnámi tapasztalatok előtt kezdődött, hiszen első felszállása kb. 5 évvel az F-15 előtt volt.

 

[Allesmor Obranna]

Attól függ, hogy mit jelent számodra az "akkoriban".

13.5 sec. Annyira nem, ha nincs rajta fegyver és részleges keró van. Ilyen kis sebességnél a póttartály nem sokat számít még.
Egy fél lépéssel jött az F-15 előtt, ami ezt megcsinálja dettó.
A fél lépéssel előtte levő Mirage F.1 még erős szárnymechanizációval is minden videón 18-20 sec után száll fel.
MiG-23ML-ről kéne videó kevés függesztménnyel, az lenne még indikatív.

Még jó, hogy már vagy ezerszer linkeltem az ilyen videókat.
Nem tudom mi lenne veletek nélkülem, vagy ha én nem tudnám fejből az egész Youtube-ot.


Nos.
Ez csak a kétüléses Viggen, még az AJ-37-esek RM8A hajtóművével. Kár, hogy mára csak ezek maradtak meg.

A JA-37-es Jaktviggen RM8B hajtóműve volt a csúcs.
11 helyett 13.5 tonna tolóerő, plusz egy kompresszor fokozat, 140kg/sec levegőátfutás (a Gripen RM12-esének több, mint a dupljája), nagyobb átmérőjű forszázskamra és az RM8A-val ellentétben ez “üthető-vágható” volt, nem voltak limitációi.

RIAT 1997, egymás után a spanyol Mirage F1, a cseh MiG-23ML és a svéd JA-37D, a modernizált Jaktviggen:

A Mirage Felszállása a part 1 végén szerepel.

Ez meg azoknak, akik lusták keresgélni. Ugyanez az airshow, csak a másik nap. Itt a terepszínű gép repül. Pont, mint 1998-ban Kecskeméten.

A Viggen 1990 után már csak és kozárólag a gigantikus póttartályával tartott bemutatót, ami a tolóerő/tömeg arányát lerontotta.

Íme egy videó 1987-ből, egy svédországi repülőnapról, ahol a vadász Viggen pótos nélkül ilyen felszállást produkált:

Jó mi?

 

[molnibalage]

Volt erő az ML-ben. Nem kicsi.

 

[Törölt tag 1945]

Eléggé limitált választékú volt az általa alkalmazható rakéta fegyverzet. (bár a maga korában elég hatékony)

JA37

RB71 - Sky Flash
RB24J - Sidewinder
RB74 - Sidewinder AIM-9L
ARAK - NIR blokk

JA37D

RB99 - AMRAAM
RB71 - Sky Flash
RB74 - Sidewinder AIM-9L

 

[Allesmor Obranna]

Josef Miller, a cseh MiG-23-as pilóta a 360 fokos húzott fordulót még utánégetővel kezdi, de a forduló rádiusz tartása miatt az utánégetést le kell vennie minimálra, mert különben a jókora erő a 8.5g-s limiten túlgyorsította volna.
Ekkora ereje volt ezen a sebességen, földközelben az R-35-300-as hajtóműnek.
Ugyanezen okból a MiG-23MLD-nél már bevezették a 33 fokos köztes műrepülő szárnnyilazást, az extra farkasfogakat és az örvénygenerátorokat a Pitot-cső körül, hogy lehessen jobban húzni a botot és tartani a kisebb sebességeket is.
Az R-35-300-asnak a dinamikus tolóereje 750km/h felett, kis magasságon már elérte a 16 tonnát!
A MiG-29-es két RD-33-asa kis sebességen, nyitott beömlőkkel és kinyitott kopoltyúkkal, együttesen tudott ugyanennyit és a két gép normál felszállótömege közel azonos volt.
Hogy értsük jól a dolgot, a MiG-23ML-nek és különösen az MLD-nek nem az erejével volt sosem a gond, hiszen félelmetesen jól gyorsultak.
Csak éppen a MiG-29-esnek volt LERX-e, meg nagy felületű, mechanizált szárnya, ami miatt el tudta koptatni a sebességét, míg a 23-asok nem nagyon.
Az ML-nél, de főleg az MLD-nél látszott jól, hogy miképp próbálták javítani a kis sebességű repülhetőséget és a nagy állásszögű kontrollálhatóságot. Nem is csoda, hiszen a maximális állásszög esetében az F-16A volt az irányadó és mivel az MLD földközeli műrepüléseiről meg aztán végképp nincs semmiféle videó, így nehéz elképzelni, de az MLD ezen a téren tudta azt, amit az F-16A!
Nekünk magyaroknak nem volt se MiG-23ML, se MiG-23MLD gépeink, de pont a fentiek alapján lehet elképzelnünk, hogy mekkora lépés volt valójában Kecskeméten a másodvonalas “kis kuka” MiG-21MF után a MiG-29-es.
Mert a MiG-21bisz-ben legalább volt CsR, a MiG-23MF meg simán csak erőteljes gép volt. 72 fokos szárnyállással, földközelben az is meg tudott indulni.
De a MiG-21MF egyetlen előnye csak a relatív kis tömeg volt, amivel valamivel szebben lehetett műrepülni, mint a bisz-szel.
De erő az nem volt benne.
Na ezek után képzeljük el a 29-est!

És vissza a Viggen-hez.
Itt a pilóta számára a legnagyobb segítség a hatalmas szárnyrendszer volt. A felhajtóerő szinte soha nem akart elfogyni.
Ehhez jött a lórugás tolóerő.
Ezek után az ide-oda cikázgató kis Gripenke tényleg kiábrándító lehetett sok Viggen pilótának...

 

[molnibalage]

Az ML-nél, de főleg az MLD-nél látszott jól, hogy miképp próbálták javítani a kis sebességű repülhetőséget és a nagy állásszögű kontrollálhatóságot. Nem is csoda, hiszen a maximális állásszög esetében az F-16A volt az irányadó és mivel az MLD földközeli műrepüléseiről meg aztán végképp nincs semmiféle videó, így nehéz elképzelni, de az MLD ezen a téren tudta azt, amit az F-16A!

Melyik paraméterben? Mert a gépek FM-vel megmutattam nem túl rég, hogy a MiG-29 9.12 minden hírneve ellenére két R-60-nakl kevesebbet tudott kicsivel magas szubszonikusban, mint az F-16A Block 1-15.
Ez azt jelentené, hogy a 23 MLD lenyomta a 29-est....?

 

[amos]

Hű, hát lehet jobban jártak volna a svédek ha a

Josef Miller, a cseh MiG-23-as pilóta a 360 fokos húzott fordulót még utánégetővel kezdi, de a forduló rádiusz tartása miatt az utánégetést le kell vennie minimálra, mert különben a jókora erő a 8.5g-s limiten túlgyorsította volna.
Ekkora ereje volt ezen a sebességen, földközelben az R-35-300-as hajtóműnek.
Ugyanezen okból a MiG-23MLD-nél már bevezették a 33 fokos köztes műrepülő szárnnyilazást, az extra farkasfogakat és az örvénygenerátorokat a Pitot-cső körül, hogy lehessen jobban húzni a botot és tartani a kisebb sebességeket is.
Az R-35-300-asnak a dinamikus tolóereje 750km/h felett, kis magasságon már elérte a 16 tonnát!
A MiG-29-es két RD-33-asa kis sebességen, nyitott beömlőkkel és kinyitott kopoltyúkkal, együttesen tudott ugyanennyit és a két gép normál felszállótömege közel azonos volt.
Hogy értsük jól a dolgot, a MiG-23ML-nek és különösen az MLD-nek nem az erejével volt sosem a gond, hiszen félelmetesen jól gyorsultak.
Csak éppen a MiG-29-esnek volt LERX-e, meg nagy felületű, mechanizált szárnya, ami miatt el tudta koptatni a sebességét, míg a 23-asok nem nagyon.
Az ML-nél, de főleg az MLD-nél látszott jól, hogy miképp próbálták javítani a kis sebességű repülhetőséget és a nagy állásszögű kontrollálhatóságot. Nem is csoda, hiszen a maximális állásszög esetében az F-16A volt az irányadó és mivel az MLD földközeli műrepüléseiről meg aztán végképp nincs semmiféle videó, így nehéz elképzelni, de az MLD ezen a téren tudta azt, amit az F-16A!
Nekünk magyaroknak nem volt se MiG-23ML, se MiG-23MLD gépeink, de pont a fentiek alapján lehet elképzelnünk, hogy mekkora lépés volt valójában Kecskeméten a másodvonalas “kis kuka” MiG-21MF után a MiG-29-es.
Mert a MiG-21bisz-ben legalább volt CsR, a MiG-23MF meg simán csak erőteljes gép volt. 72 fokos szárnyállással, földközelben az is meg tudott indulni.
De a MiG-21MF egyetlen előnye csak a relatív kis tömeg volt, amivel valamivel szebben lehetett műrepülni, mint a bisz-szel.
De erő az nem volt benne.
Na ezek után képzeljük el a 29-est!

És vissza a Viggen-hez.
Itt a pilóta számára a legnagyobb segítség a hatalmas szárnyrendszer volt. A felhajtóerő szinte soha nem akart elfogyni.
Ehhez jött a lórugás tolóerő.
Ezek után az ide-oda cikázgató kis Gripenke tényleg kiábrándító lehetett sok Viggen pilótának...

igen nekem is az jutott eszembe,hogy a svédek ezek után vajon hogyan jutottak el a Gripenig. De ha manapság Viggenre felpattintanánk néhány Meteort, AESA-t stb. még mindig igen potens lenne. Igaz a Gripi biztosan jobb RCS-ben

 

[LMzek 2.0]

Akkor lehet,hogy itt vagyok megkavarodva, de nekem valahogy úgy volt meg,hogy az Eagle egy "generációval" előbbre jár a Viggennél. Tudom nehéz a generációk ráeröltetése, de végülis 4gen-nek számítana a Viggen? Azt hittem a korábbi ligában játszik...

Ez alapján pedig ( 1981-ben ) 4+ kategóriás i lehetne;


[QUOTE ="gacsat, post: 32165, member: 197"]Az első sikeres SR71es elfogást a Baltikumban (a svédek közül) Per-Olof Eldh abszolválta, aki most visszaemléxik az eseményre: ... 1981ben a datalinket integráltuk a PS46 levegő-levegő pulzáló doppler radarral, és a SkyFlash rakétával, ami a J37nek jelentősen megnövelte a lehetőségeit. A multifunkci kijelzőn a térképre tekintve láthattuk a barátokat, az ellenségeket, a SAM (földi légvédelmi rakéta) telepeket,stb. a helyzetkép folyamatosan frissült a földi kontroll és a többi Viggen által, ami a pilótának korábban nem létező áttekintést adott a helyzet fölött. Havatovább, a rendszer olyan jó volt, hogy ugyanazt a taktikát alkalmazhattuk, ha láttunk, ha nem. Mikor az első svér SR71es elfogást csináltam, a célpont teljesítette az északi elhúzást a szovjet partok mellett, aztán délre fordult Gotland és Oland közé. A datalink az irányítással be volt kapcsolva, és én épp szembe támadtam a célt. 8000 méternél gyorsítottam, hogy elérjem a M 1.35öt. Aztán felhúztam, és nagyon óvatosan folytattam a gyorsítást 1,7 és 2.0M között Majd 18500 és 20 000 m között léptem ki a tetején. Az összes céladat ott volt a térképemen, beleértve a radarképet is a zóna szélén, amit azonnal be is fogott. rakéta indítást szimuláltam - a megközelítési sebesség 4.5 és 5.0 M között volt, az SR71 3Mmel repült 21 500 méteren. Megláttam.[/QUOTE]

Nem, ez nem az F-35 2020-ban, hanem a SAAB J-37 Viggen 1981-ben.

 

[Allesmor Obranna]

Melyik paraméterben? Mert a gépek FM-vel megmutattam nem túl rég, hogy a MiG-29 9.12 minden hírneve ellenére két R-60-nakl kevesebbet tudott kicsivel magas szubszonikusban, mint az F-16A Block 1-15.
Ez azt jelentené, hogy a 23 MLD lenyomta a 29-est....?

Ezeket fejtsd már ki légyszives pontosabban.
Miben tudott kevesebbet a MiG-29-es?
Miben nyomta le az MLD a 29-est?

Valahogy próbáljunk meg összefüggésekben elemezni.
Volt szerencsém két olyan szovjet MiG-23MLD pilótával is beszélni, aki repülte a 9.13-ast is, szóval vannak szubjektív, pilóta összevetések is, de érdekelne, hogy te mit hasonlítasz össze és mivel.

 

[LMzek 2.0]

Hű, hát lehet jobban jártak volna a svédek ha a igen nekem is az jutott eszembe,hogy a svédek ezek után vajon hogyan jutottak el a Gripenig. De ha manapság Viggenre felpattintanánk néhány Meteort, AESA-t stb. még mindig igen potens lenne. Igaz a Gripi biztosan jobb RCS-ben

Ezen "morgolódtam" én is korábban:

Allesmor Obranna said: ↑
...miközben az egyes gépek üzemórára vetített kerozin-igénye (a politikusok számára legjobban eladható paraméter) jóval meghaladta az épp elterejedés alatt álló Gripenét.

( fénykép nem szokásos nézetből )

Ezt is -ismét- a politikusok qrták el! Most pedig az új Griff legnagyobb baja -a továbbfejlesztésnél/eladásnál-, hogy "kicsi" és nincs elég tolóerő. Ezért "faragják" (most 2020-ban) az 1 számmal nagyobbat. "Ilyet" csináltak mondjuk az Hornet/Super Hornet(F-18) esetében is.
Két-hajtóműves utódot kellet volna csinálni belőle:

A svéd kacsa verzió szimpatikusabb.

A két hajtómű irányába "lépés" pont a "spórolós" politikusok döntésével ellenkező irány lett volna, gondolom fel sem merült . A két hajtómű között -ilyen elrendezésnél "szokásos" tervezési elvek alapján- több üzemanyagot tudott volna magával vinni, és ha még kap utántöltőt is...