Sz-400 Triumf / S-400 Triumf / SA-21 Growler (Oroszország)

[Mackensen]

Engem ezek az új rakéták érdekelnek. Ami fényképet láttam Sz-400-ról azokon a standard 48N6E2 rakéták vannak. Mi a jelenlegi helyzetük? Rendszeresítve vannak? Eddig csak rajzon láttam a 4X csomagolt változatot, képen 3-as kötegben voltak. Van valamilyen videó egy éleslövészetről ezekkel?
Ismétlem. A kérdés a jelen, nem az, hogy mit terveztek bele?

 

[Roni]

"Az oroszok hanyagolták az UAVokat, de a légvédelmet sosem."

Igazad van gacsat!

http://asian-defence-news.blogspot.hu/2014/11/chinese-air-defense-system-uses.html

windows xp befigyel a kínai légvédelemnélD

 

[boki]

A képen 48H6E2 (PMU-2)
9M96E (Sz-400, Vítyaz, Redut-fregattok)
9M96E2(Sz-400,Vítyaz, Redut-fregattok)

Rendszeresítve vannak ésfolyik a szériagyártásuk.

Az orosz légiero és haditengerészet a 9M96E rakétát használja , ennek exportvátozata a 9M96E , mely hatotávja 40 km és 9M96E2 -megnovelt hatotávu -120 km

 

[boki]

Tavaly fejezodtek be a nagy hatotávu rakéta 40Н6Е (400km) tesztjei, de még nincs rendszeresítve, szériagyártása se indult még be.

 

[laiki]

Tavaly fejezodtek be a nagy hatotávu rakéta 40Н6Е (400km) tesztjei, de még nincs rendszeresítve, szériagyártása se indult még be.

Olyan sok jelentősége nincs is. 400 km-en a radarhorizont 12,5 km magasan van. Ez eleve elméletivé teszi a 400 km-es hatótávolságot. A repülési idő arra a távolságra még egyenes vonalban is úgy 5 perc. Eszméletlenül sok elmozdulás még egy lomha cél esetén is. Még akkor is kirepülhet a megsemmisítési zónából, vagy radarárnyékba ereszkedhet, ha nem veszi észre a rakétaindítást, vagy a közeledő rakétát. A rakéta annyival nagyobb, mint a 48N6 (már amennyit az általam látott rajzokból és távoli fényképből le lehet szűrni), hogy nem vagyok benne biztos, hogy egy jármű elvisz 4 rakétát. Lehet, hogy a nagy hatótávolságúból ugyanúgy csak 2 megy egy járműre, mint az S-300V/VM esetében. Meg valószínűleg drágának is érdemben drágább, mint a meglévő, sorozatban gyártott 48N6E2/3.

Egyébként is a 40N6 AWACS vadász rakéta lenne, de az oroszok addig biztos nem telepítenek a határ közelébe S-400-ast, amíg kevés van belőle. Moszkvától 400 km-re meg nem valószínű, hogy NATO AWACS kószálna.

A 48N6E3 250 km-es hatótávja bőven elég. A valóságban egy ilyen rendszer jellemzően ennél sokkal közelebb lévő célpontokra fog lövöldözni.

A 2011-es MAKS-on már kirakták az E3-at:

48N6DM-et viszont még nem láttam. Azt sem igazán értem, hogy ha megvan a 40N6, akkor mire fejlesztik a 48N6DM-et. Hacsak nem azért, mert a 40N6 piszok drága.

 

[boki]

A 48N6DM már rég szériagyártásban, kimondottan az Sz-400 hoz lett kifejlesztve.
http://bmpd.livejournal.com/588716.html?thread=24726700

 

[Mackensen]

Vagy egy régebbi változatú Red Falg Linux

 

[nyugger]

Novaja Zemljára Sz-400-t és Pancir-Sz1-t telepítenek 2015-ben: http://itar-tass.com/en/russia/769960

 

[dudi]

laiki

Szerintem arra jó ez a nagy hatótáv,hogy az átlagos távolságon lévő célpontok mindig a no escape zonon belül legyenek az indítás pillanatában.

 

[ghostrider]

Szerintem a nagy hatótávolságú (400km) rakéta alapvetően a nagy, nem manőverező célpontok ellen, pl. légtérellenőrző,- vezetési,- irányítási és felderítő,- zavaró és utántöltő légi járművek ellen hatásosak.
Dudinak igaza van abban, hogy a légvédelmi komplexum garantált megsemmisítési zónájának (NEZ) rugalmas kiterjesztése elég komoly fejfájást okozhat a támadó félnek.
Látszik a fejlődési irány ezen eszközök tervezésénél, hogy egy komplexum (átfedve a kis, közepes, nagy kategóriákat), több, egymást lefedő tűz zónával rendelkezik, ezáltal megfelelő rugalmassággal rendelkezik a feladatok ellátását illetően.

 

[laiki]

laiki

Szerintem arra jó ez a nagy hatótáv,hogy az átlagos távolságon lévő célpontok mindig a no escape zonon belül legyenek az indítás pillanatában.

Átlagos távolságon lévő célpontok most is garantált megsemmisítési zónában vannak, a 250 km-es hatótávolságú rakétát használva. Pont azt próbáltam fejtegetni, hogy az átlagos megsemmisítési távolság egy ilyen légvédelmi rakéta rendszernek nem több száz km.

1. Fújhatják, hogy elméletben le tudná sprintelni a rakéta a megforduló célpontot, ha nem képesek irányítani. Radarhorizont alatt még akkor sem tudnak mit kezdeni egy céllal, ha történetesen egy másik, nem a rendszerhez tartozó és sokkal közelebb lévő radartól, vagy egy radargéptől van adat a cél helyzetéről. A félaktív rakéta alávilágítás nélkül akkor sem találja el a célt. Még egy lomha gép is képes percek alatt radarhorizont alá ereszkedni, ha észrevette az indítást, vagy a közeledő rakétát, vagy már a befogást észlelve - biztos ami biztos alapon - radarárnyékba menekül.
2. A legfontosabb célok, az ellenség támadó gépei jellemzően alacsonyan repkednek. Csak akkor mennek fel MANPAD és csöves légvédelem hatómagasság fölé, 4 km-re, ha a komolyabb légvédelmet már kiiktatták. Alacsonyan repülő célt egy 40 méterre felemelt radarral is csak max. 40 km-ről észlelsz és tudsz támadni. 4 km-en repülő céllal 225 km távolságig foglalkozhatsz. Azaz a már meglévő rakéták is bőven elegendőek alacsony és közepes repülési magasságú célok ellen. Nagy magasságban jellemzően radargépek, utántöltők repkednek, ritkábban rádióelektronikai felderítők és zavarók. Azoknak dönthetnek, hogy mennyire akarnak közel jönni. A nagyobb hatótávolságú rakéta egyetlen valós előnye az lenne, hogy ezeket a gépeket távolabb tartja. De az utántöltőnek semmibe nem kerül kicsit alacsonyabbra ereszkedni, hogy radarhorizont alatt közelebb jöhessen. 10 km helyett 5-ön repülni mindössze gazdaságtalanabb, de harchelyzetben többet számít, hogy így 100-150 km-re közelebb tolják a támadó gépek utántöltési pontját. A zavaró gépek eleve nem képesek elnyomni a légvédelmet ilyen esztelenül nagy távolságból. Azok is közelebb jönnek radarhorizont alatt és átmenetileg ugranak fölé a támadó gépek áttörése, a légvédelem lerohanása idejére. Ilyenkor viszont a 250 km-es hatótávolságú rakéta megsemmisítési zónájába is berepülnek. Ráadásul ha a zavarás hatásos, akkor a félaktív légvédelmi rakéta nem sokat ér. A nagyobb hatótávolságú fegyverekkel ellátott támadó gépek is vagy eleve radarárnyékból, vagy legfeljebb ugrásból indítják a rakétájukat/robotrepülőjüket és előbb menekülnek vissza alacsonyra, mint hogy a légvédelmi rakéta elérhetné őket. Az egyetlen, ami tartósan kénytelen radarhorizont felett repülni és tényleg értékes lehet a távol tartása, az a radargép. Nagy kérdés, hogy megéri-e egy sokkal drágább rakéta csak azért, hogy 250 km-ről 360 km-re tolják ki az AWACS távol tartás határát.
4. Azért 360 km-t írtam, mert 10 km magasan repülő célokat legfeljebb 360 km-ig látják a radarok. Egy 400 km-re lévő célpont észleléséhez már 12,5 km repülési magasság kell. Üzemszerűen ilyen magasságban egyes nagyon speciális gépeken kívül katonai gépek nem dolgoznak. Ezért a 400 km hatótávolság pusztán elméleti. Elrepül odáig a rakéta, de gyakorlatban soha nem fog ilyen távolságban lévő célt megsemmisíteni.

Elméletben szép dolog a 250-ről 400 km-re emelt hatótávolság. De a gyakorlatban a 400 km hatótávolságú rakéta is a megsemmisített célpontjainak a 99 %-át a 250 km-es hatótávolságú rakéta NEZ-én belül fogja elérni.

Ezért írtam, hogy az S-400 esetében nem a hatótávolság növelése leglényegesebb előrelépés az elődhöz képest.

Ráadásul abban az átmeneti időszakban, amíg nincs 400 km-es rakéta, várhatóan az S-400 elterjedtsége sem lesz olyan nagy, hogy a határokon telepített tűzfalat alkothasson és az AWACS távol tartó képességét ténylegesen ki lehessen használni. Szóval nem olyan őrülten nagy probléma, hogy most még nincs 40N6 rakéta.

 

[ghostrider]

A 400km maximális hatótávolságú rakéta optimális megsemmisítési hatótávolsága kb. 250km körül adódik, a 250km hatótávolságú rakétáé kb. 150km. Az esetek nagyon kis %-ban tudják kihasználni a maximális hatótávolságot.

 

[joker]

ICBM-ek lelövésénél viszont minél nagyobb a hatótávolság annál jobb. Ott nincs radarhorizont alatti repkedés.

 

[antigonosz]

. Alacsonyan repülő célt egy 40 méterre felemelt radarral is csak max. 40 km-ről észlelsz és tudsz támadni. 4 km-en repülő céllal 225 km távolságig foglalkozhatsz.

Elnézést hogy beleszólok,de mi van ha pl az egészet feltelepítem a badacsonyi hegy tetejére?

 

[laiki]

ICBM-ek lelövésénél viszont minél nagyobb a hatótávolság annál jobb. Ott nincs radarhorizont alatti repkedés.

ICBM-et ugyanúgy nem lő le az S-400, mint ahogy az amcsi rakétapajzs (SM-3), a THAAD, az Arrow, vagy az Aster 30 sem. Európában az INF egyezmény betiltotta az 500 km feletti hatótávolságú ballisztikus rakétafegyvereket. 500 km alatti hatótávolságúak ellen pedig a meglévő S-300PMU-2/VM esetében sem a rakéta hatótávolsága a szűk keresztmetszet. Amúgy az S-300VM gyakorlatilag ugyanakkora sebességű (hatótávolságú) ballisztikus célok ellen alkalmazható, mint az S-400.

 

[ghostrider]

Az S-400 és az S-300VM alapvetően a 2.500 km hatótávolságon belüli ballisztikus rakétákat tudja megsemmisíteni, mint a harcászati (50-110 km,) és a hadműveleti-harcászati kis SRBM-short range ballistic missile (1.000km-ig) és a közepes MRBM- medium range ballistic missile (1.000-3.500km) hatótávolságú ballisztikus rakéták egy részét.

 

[joker]

Akkor mire vannak ezek a csoda-rakétapajzsok, ha az ICBM-ek úgyis átmennek rajta? Szerintem meg ahogy egy műholdat le tudnak lőni, ezt sem sokkal bonyolultabb. A rakéta kezdeti pályájából, sebességéből és egyéb tulajdonságaibúl hamar kiszámolja védelmi rendszer, hogy mi a célpont, onnan meg már tudod, hogy kis szórással melyik pillanatban hol lesz.

 

[GrGLy]

Akkor mire vannak ezek a csoda-rakétapajzsok, ha az ICBM-ek úgyis átmennek rajta? Szerintem meg ahogy egy műholdat le tudnak lőni, ezt sem sokkal bonyolultabb. A rakéta kezdeti pályájából, sebességéből és egyéb tulajdonságaibúl hamar kiszámolja védelmi rendszer, hogy mi a célpont, onnan meg már tudod, hogy kis szórással melyik pillanatban hol lesz.

Minimális számú cél ellen tud védekezni, de - szerintem - három db. MIRV-es ICBM már kifog rajta. Pl. R-36M2 esetében rakétánként 10 fej van és nem tudni, hogy melyik a nukleáris.

 

[joker]

<b>/*MODERÁLVA*/</b>

 

[laiki]

Joker:

Egy alacsony pályás műholdat könnyebb lelőni, mint egy ICBM-et.

1. Az amcsi rakétapajzs az oroszok idegesítésére van. A célja politikai. Az a kelet-európai ország, amelyik megengedi a területén felépíteni az oroszok célpontjává teszi önmagát és elkezdhet betegesen rettegni az oroszoktól, valamint védelmet keresni az amerikaiaknál. Lásd Lengyelország és Románia esetét. Az egész arról szól(t) hogyan verjenek éket Oroszország és Európa közé.
2. Ahogy én is írtam és Ghostrider is, a ballisztikus célok elfogására is alkalmassá tett légvédelmi rakéta rendszerek elsősorban taktikai rakéták lelövésére valók. Nyugaton a SCUD és annak különböző változatai az alapvető célpontok, de egyes rendszerek képesek 2-4000 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására is. Jók az iráni, pakisztáni, indiai, észak-koreai, iráni, izraeli rakéták ellen. Ezen kívül lelövik az orosz/ukrán Tocskákat (az Iszkandereket nem tudják), valamint a rakéta sorozatvetőkből kifejlesztett nagyobb, max. pár száz km-es hatótávolságú irányított tüzérségi rakétákat. Az orosz légvédelmi rakétáknál az alap ballisztikus célpont az amcsi ATACMS és vannak arab, izraeli, török, kínai, koreai rakéták, amik ellen még lehet használni.
3. Az S-400-at alapvetően nem ballisztikus rakéták elhárítására szánták. Csak mellékesen képes rá, bizonyos határok között.

4. Egy ballisztikus elég nehéz lelőni. A probléma ott kezdődik, hogy az elfogható célok sebessége még szemben repülő célpont esetében is korlátozott. S-300PMU-2 esetén ez papíron 2,8 km/s (valójában inkább 2,1 km/s, a 2,8 km/s csak a radar követés technikai határa leszűkített szektorral), S-300VM-nél a nagyobb, kifejezetten ballisztikus elhárításra való rakétát használva 4,5 km/s, S-400-nál 4,8 km/s, Patriot PAC-2GEN rendszernél 2,2 km/s és még lehetne sorolni. Az ICBM-eknek pedig jellemezően 7 km/s körüli a belépési sebessége.
5. A légvédelmi célokra készített radar nem képes meghatározott sebesség felett követni a célt. A megvilágító radar sem képes bizonyos célsebesség felett a nyalábban tartani a célt. A nagyon gyors cél miatt a felderítés idejét le kell szorítani és ezért le kell szűkíteni a radar felderítési szektorát és üzemmódját. A célpont mérete (alakja) miatt a felderítés távolsága amúgy is lecsökken. A meredek célszög is korlátozza a felderítési távolságot.
6. A légvédelmi rakéta manőverezőképessége, tehetetlensége és reakcióideje is korlátot szab. A meredek szög miatt a rakéta nem utazgathat lendületből a középső megközelítési szakaszban a sztratoszférában úgy, ahogy egy légi cél ellen tenné, hanem erőből végig kell sprintelni az elfogó pályát. A nagy találkozási magasságon a ritka légkör is probléma, ha a rakéta kormányzása aerodinamikus. A rakétán belül külön korlátot jelent a gyújtó működési határa és a repeszek szórásképe, figyelembe véve azok ugyancsak elég véges sebességét.
7. A légvédelmi rakéta elég véges gyorsulása miatt a nagyon gyors célt csak viszonylag szűk körzetben képes elérni. Míg például a 64N6E2 radar elméletben akár 130 km-ről is képes követni egy közepes méretű ballisztikus rakétát, addig az S-300PMU-2 a megsemmisítési zóna ballisztikus célok ellen 200 km helyett csak 40 km, az S-300VM 200 km helyett szintén 40 km, a Patriot PAC-2GEN 160 km helyett 24 km, a PAC-3 20 km, az S-400 40N6-os rakétája 400 km helyett 60 km hatótávolsággal bír. Minél gyorsabb a cél, annál közelebb tolódik az elfogási pont. A hatómagasság még kisebb, a felsorolt rakétáknál 12 és 30 km közötti. A THAAD és az SM-3 ennél jóval többet is tud, de számukra is elég korlátozott az elfogási körzet és a védhető terület.