.
.
Ez jó leirás! Szerintem a Tu-22M3M úgy jött össze, hogy a Tu-160 újragyártás mellett a fejlesztőjk meggyőzték a döntéshozókat, hogy milyen költséghatékony lesz ugyanazt a már kifejlesztett hajtóművet és új elektronikát a Tu-22-be is berakni.
Egyébként nekem a Tu-22M3M projektnek már a neve sem világos, miért nem mernek egyszerűbb nevet adni az új gépeiknek? Miért nem lehetett Tu-22M5-nek elnevezni?
És azt azért ne feledd, hogy a legnagyobb csavar a végére, hogy mire a kazanyi Tupoljev összehozta a Tu-22M3M első példányát, kiderült, hogy az ígéretes és a képességeket valamelyest javító NK-32-2-es hajtóművek, melyeket amúgy a párhuzamosan futó Tu-160M2-esekhez terveznek, nem lesznek kész időben. Még most se készültek el.
Mi erre a válasz? Akkor már nem is kellenek, így nem lesz árfelhajtó az amúgy mindenben jobb hajtómű, nem kell a szívócsatornákat átépíteni a plusz pótbeömlő zsalu sorral, kész megtakarítás. Maradnak tehát az ősöreg, de nagyjavított NK-25-ösök, mert ugye ezeket kb 91 óta csak nagyjavítják, nem gyártják. Olcsóbb.
A Tu-22M4 egyetlen példánya Rjazanyban, a bombázó repülőtér házi múzeumában van kiállítva (érdekes hely, itt van többek közt a kettőből az egyik VM-T Atlant is).
Jellegzetessége, hogy ez már megkapta volna az NK-32-eseket valamiféle homologizáció és képességnövelés jegyében.
Mindez 1991-92 között történt, ami ugye egy elég erős éve volt az orosz történelemnek.
Szóval megkapta a plusz egy sornyi pótbeömlőt, szívócsatornánként 9-9 helyett 12-1-t, de a lényeget, az NK-32-eseket nem!
Így is repült az 1992-es MosAeroshow-n. Ez amúgy egy jó kis repülőnap volt Zsukovszkijban, mert az azóta eltelt 28 év alatt ez volt az egyetlen alkalom, hogy bemutatót repült a Tu-160-as, mégpedig a festetlen prototípus, a Tu-22M4-es (M3-as se repült azóta se bemutatót arra, csak ugyanebben az évben egy szériapéldány Farnborough-ban és csak ott) és a Tu-95-ös is.
Szóval a Tu-22M4 soha nem repült NK-32-essel, pedig alkalmassá lett téve rá, míg ilyen átalakítást a mostani Tu-22M3M esetében nem is látni.
Tehát nem csak átmenetileg, muszájból tartották meg az eredeti NK-25-ösöket, hanem az átépítés már egy korai szakaszában eldölt, hogy az NK-32-esekből se a normál, se a még mindig fejlesztés alatt álló 2-es széria nem kerül végül alkalmazásra.
A pótbeömlőket utólag is ki lehet alakítani, de ebben az esetben ez már fel fog ütközni a védelmi minisztérium ingerküszöbén, így sanszos, hogy a megrendelés esetén ezt a tételt inkább kihúzzák. Tudjátok, mert így végül olcsóbb.
Amúgy az eredeti ambíciózus terv a Tu-22M3M szintre modernizálás a jelenlegi flotta több, mint felén és mintegy 50 darab Tu-160M építése. Plusz PAK-DA.
Ez most úgy áll, hogy az NK-32-2-es nagyon késik, ezért a Tu-160-asból lesz egy modernizált Tu-160M, nagyjavított eredeti NK-32-esekkel; majd valamikor lesz Tu-160M2 az NK-32-esekkel, ha kész lesznek és végre gyártani is tudják; és a Tu-22M3M, eredeti NK-25-ösökkel.
Na ez utóbbinak kétséges az értelme. Ezt a költségtételt inkább a NAPO-nak kéne adni, hogy az eddig átadott Szu-34-esekből egy nagyjavítás keretében csináljanak Szu-34M-et.
Mert ez a gyár most készül meghasalni, úgy, hogy alig tíz éve, rubel milliárdokért újították fel, hogy a Szu-34-esek felfutóban levő gyártását biztosíthassák.
A NAPO Novoszibirszkben van. Az Szibéria, nem Moszkva. Ha ott megrendelés hiányában egyszer elküldik a drágán képzett, tapasztalt szakembert az iparból, az életben nem látják többet...