Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Ezt folytassuk szerintem itt:
http://htka.hu/kozosseg/discussion/comment/277297/#Comment_277297
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Csak arra reagálnék, hogy sehol sem írtam, hogy 150 km-ről tudják indítani az R-27ER. Nem hiszem, hogy képes ilyen messzire elrepülni. Az általam írt körülmények között talán 100 km körül lehet reális.

Azt éppen nem írtad, de az észlelési távolság különbségéből úgy vezetted le a taktikai előnyt, mintha onnan indítanál. Stratégiai szempontból nagy előny, hogy ilyen messziről tudsz észlelni valamit, de a gépek szempontjából gyakorlatilag az indítási paraméterektől nagyon távol lévő helyzetekben a cél érzékelése nem fog nagy előnyhöz vezetni mert nem tudod semmire sem kihasználni. Mint mondtam az észlelési távolságbeli különbség a harc szempontjából akkor tud igazán durva előnyöket adni ha te már olyan pozícióba tudsz kerülni ahol az ellenfél vagy hátrányból fogja tudni csak felvenni a versenyt vagy egyáltalán sehogy. Pl. ha a rakétád 15km-ről M2-nél indítva 50 km-ig hatásos manőverező cél ellen akkor ha én 80 km-en belül veszlek észre akkor elég nehéz lesz közepes magasságból felmászni, felgyorsítani úgy, hogy mindez kellő időn belül megtörténjen.

Másik, hogy szerintem ha 150 km körül már az ellen is lát akkor igen balfasznak kell lennie ahhoz, hogy be tudd keríteni. Mondjuk ha alapból körbe vannak kerítve hátországgal akkor biztos megoldható :)

Mondjuk az adott RCS elleni Rmax adat helyett inkább az az érdekes, hogy adott ECM tevékenység mellett mi az a táv amiről már le tudod küzdeni azt. Ez nagyon nagy valószínűséggel igen kicsi töredéke lesz a megadott elméleti maximumoknak. Itt már simán lehet az, hogy akár NEZ-en belül is vagy mire az ECM ellen tudsz valamit kezdeni. Az már komolyabb gond :D
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
Akárkit látnak meg 150km-ről, ha nem őskövület a besugárzásjelzője, azimutban pár fok eltéréssel tudni fogja hogy repülőgép fedélzeti radar van előtte/alatta/felette ami rá sugároz jelet, és nem a barátja.
 
M

molnibalage

Guest
Akárkit látnak meg 150km-ről, ha nem őskövület a besugárzásjelzője, azimutban pár fok eltéréssel tudni fogja hogy repülőgép fedélzeti radar van előtte/alatta/felette ami rá sugároz jelet, és nem a barátja.
Egy francia Mirage-2000 pilóta üzeni, hogy ahogy a mórcika elképzeli....
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
Na, kérdezd már meg akkor az a francia mirage-2000 es pilótát, hogy mire jó a besugárzásjelző akkor, legyél szíves...
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
A franciák önvédelmi berendezésekben állítólag nem rosszak, pl. a Rafale Spectra rendszere elég jó nemzetközi reputációval bír.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Akárkit látnak meg 150km-ről, ha nem őskövület a besugárzásjelzője, azimutban pár fok eltéréssel tudni fogja hogy repülőgép fedélzeti radar van előtte/alatta/felette ami rá sugároz jelet, és nem a barátja.

Vagy nem. Ez még akkor sem feltétlen lesz igaz, ha vákuumban nulla egyéb RF sugárzás mellett történne a dolog. Olyan meg a világon sehol sincs.

Azt, hogy barát vagy nem azt meg végképp nem biztos, hogy el tudja dönteni, egyrészt esetek akár nagy százalékában ilyen távolságról nem biztos, hogy tud valamit kezdeni a besugárzással, és ha igen, akkor már nem olyan egyszerű a helyzet pl. egy AESA radart beazonosítani adatbázis alapján mivel jóval szabadabb keretek között működik mint mondjuk egy régi APG-63 vagy egy korábbi N001 verzió. Kb. azt lehetne eljátszani, hogy az elérhető datalink információn keresztül összenézik az ismert barátok helyzetét és ha egyikre sem passzol akkor lehet hogy nem barát. Csak éppen ez nem valami bombabiztos módszer mert azt sehol semmi nem garantálja, hogy te az összes baráti gép helyzetét ismerni fogod.
 
M

molnibalage

Guest
Na, kérdezd már meg akkor az a francia mirage-2000 es pilótát, hogy mire jó a besugárzásjelző akkor, legyél szíves...

1. Az RWR akár több másodperces lagban van a valósághoz képest. 2. Az RWR megbízhatósága fényévekre van a 100%-tól még ismert EW környezetben is.
3. A valódi harci környezetben n+1 olyan forrás van, ami nincs benne a könyvrárban és olyan interferencia és egyéb jelenségek, hogy az RWR sokszor fals jelet ad sokszor meg akkor sem jelez, amikor kellene... Az F-111 és F-15 írásban is van asszem erre konkrét példa.
4. A jelenlegi harci gépek többségén az RWR pontossága 2-5 fok táján van.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Na, kérdezd már meg akkor az a francia mirage-2000 es pilótát, hogy mire jó a besugárzásjelző akkor, legyél szíves...

Már anno nagyon régen Dózsa György a PG berepülő pilótája azt mondta, hogy a Sziréna-rendszer (orosz RWR) inkább csak idegesíteni jó a szegény pilótát, mert még egy közepes VSz-harcászati gyakorlaton is a harctevékenységi körzetben annyi a működő lokátor, hogy majdnem állandóan világít és visít a jelzés. Egy mai éles helyzetben meg szerintem a "majdnem" -et is nyugodtan elfelejthetjük, vagyis folyamatos vészjelzés lehet, csak nehéz azonosítani, hogy saját vagy ellenséges lokátor "világít" rád.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 828
4 126
113
Az oroszok a mai napig dezinformációnak tartják a Raptor közel 20 tonnás(!) üres tömegét, amivel csupán kevesebb, mint két tonnával marad el a MiG-31-es mögött.
Igaz, hogy az F-22-esnek feltűnően "oroszos" főfutói vannak, komoly átmérőjű futószárral, illetve a jókora szárnyfelület és a máig nem biztos, hogy publikus hajtómű teljesítmény (167kN papíron, fékpadon, de ez se biztos, hogy valós adat) adhat okot jó manőverezésre, de még így is van, aki kétségbe vonja, hogy ez az amúgy modern és lényegében az F-15-össel azonos méretű gép ennyire "sűrű" lenne.

Ugyan már, ez biztosan nem lehet dezinfó! A Raptor hidegháborús "maradvány", ezért belőle még nem spórolták ki az anyagot, van benne titán is rendesen, nem csak holmi flancos kompozitok. Különben is, mint tudjuk (Borisztól), a súly a megbízhatóság jele. :DDD

Komolyra fordítva, szerintem az F119 teljesítménye jóval nagyobb lehet a publikus értéknél.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
<blockquote rel="zsolti">Na, kérdezd már meg akkor az a francia mirage-2000 es pilótát, hogy mire jó a besugárzásjelző akkor, legyél szíves...

1. Az RWR akár több másodperces lagban van a valósághoz képest. 2. Az RWR megbízhatósága fényévekre van a 100%-tól még ismert EW környezetben is.
3. A valódi harci környezetben n+1 olyan forrás van, ami nincs benne a könyvrárban és olyan interferencia és egyéb jelenségek, hogy az RWR sokszor fals jelet ad sokszor meg akkor sem jelez, amikor kellene... Az F-111 és F-15 írásban is van asszem erre konkrét példa.
4. A jelenlegi harci gépek többségén az RWR pontossága 2-5 fok táján van.</blockquote>
A 2-5 fok tájáról tudok én is. Valahogy ha jól emlékszem, olyasmit írhattam, hogy pár fok eltéréssel tudod hogy merre van azimutban a téged besugárzó gép. Az adatbázisokban se te, sem én nem látunk bele, hogy kinek mi, és hogy van eltárolva, szóval ugyan annyi esélyt adok én arra is, hogy még azt is tudják mikor besugárzást mérnek, hogy melyik batch széria az az F-16 pl. amiről a besugárzás jött... Arra minden esetben gyanúsan elég, hogy tudja a pilóta, ha tovább repül pl. észak felé, ellenséges vadászgép felé repül, ha megfordul délnek, akkor meg nem. Talán pont erre használják még ezeket az eszközöket a mai napig is, meg fejlesztenek sok pénzért egyre komplexebb, és több rendszerelemet egybe integrált MAWS - RWR -t is tartalmazó Spectra-féleségeket.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
Illetve a sok másodperces lagg az nekem erősnek tűnik, ahogy én tudom, a kibocsátott rádiójelek 300.000 km / sec el terjednek, s gyanítom hogy ezek feldolgozása már egy 286 os processzornak sem telik másodpercekbe, ill. a kiértékelt jel megjelenítése a HUD-ra sem egy hatalmas mutatvány.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Illetve a sok másodperces lagg az nekem erősnek tűnik, ahogy én tudom, a kibocsátott rádiójelek 300.000 km / sec el terjednek, s gyanítom hogy ezek feldolgozása már egy 286 os processzornak sem telik másodpercekbe, ill. a kiértékelt jel megjelenítése a HUD-ra sem egy hatalmas mutatvány.

Nem azért van késésben mert lassú a jelfeldolgozó proci hanem mert azt integrálási időintervallumon belül gyűjti az adatot. Azért lassú mert megfelelő mennyiségű adat kell a kiértékeléshez, és annak a gyorsasága nem rajtad múlik. Hogy ez a késleltetés mekkora, azt nem tudhatjuk, de simán lehet pár másodperc.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
<blockquote rel="zsolti">Illetve a sok másodperces lagg az nekem erősnek tűnik, ahogy én tudom, a kibocsátott rádiójelek 300.000 km / sec el terjednek, s gyanítom hogy ezek feldolgozása már egy 286 os processzornak sem telik másodpercekbe, ill. a kiértékelt jel megjelenítése a HUD-ra sem egy hatalmas mutatvány.

Nem azért van késésben mert lassú a jelfeldolgozó proci hanem mert azt integrálási időintervallumon belül gyűjti az adatot. Azért lassú mert megfelelő mennyiségű adat kell a kiértékeléshez, és annak a gyorsasága nem rajtad múlik. Hogy ez a késleltetés mekkora, azt nem tudhatjuk, de simán lehet pár másodperc.</blockquote>
Legyen így. Legyen 5 sec is akár. Nagyon nem számít ez, ha 150km-ről kezd el besugározni valaki, s ezt is már átbeszéltük nem 1x, hogy az RWR hamarabb(nagyobb távolságból) begyűjti a felé kisugárzott jelet, mint ahogy róla értékelhető jel vissza kerül az azt kisugárzó vadászgép lokátorára.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Legyen így. Legyen 5 sec is akár. Nagyon nem számít ez, ha 150km-ről kezd el besugározni valaki, s ezt is már átbeszéltük nem 1x, hogy az RWR hamarabb(nagyobb távolságból) begyűjti a felé kisugárzott jelet, mint ahogy róla értékelhető jel vissza kerül az azt kisugárzó vadászgép lokátorára.

150 km-ről tényleg nem igazán lényeges, hogy azonnal vagy 5 sec múlva történik. Az rendben van, hogy az RWR által érzékelt jel erősebb mint a visszavert jel a terjedésből adódóan, csak éppen a támadó gép vevője pontosan tudja, hogy mit kell keresni, az RWR meg nem. Az viszont nem törvényszerű, hogy attól, hogy az RWR összegyűjtötte a sok szeméttel együtt, utána abból ki is tudja bogozni amit kellene. Ez maximum szimulátorban működik így. :)
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 183
50 505
113
Nos, nekem fogalmam sincs, hogy honnan hány másodperc kiértékelni egy adott zaj/jel viszony mellett a veszélyt. Az tény, hogy fejleszti mindenki ezeket az eszközöket, és folyamatosan porszívózik mindenki mindent, amit ér.
 
M

molnibalage

Guest
Nem azért van késésben mert lassú a jelfeldolgozó proci hanem mert azt integrálási időintervallumon belül gyűjti az adatot. Azért lassú mert megfelelő mennyiségű adat kell a kiértékeléshez, és annak a gyorsasága nem rajtad múlik. Hogy ez a késleltetés mekkora, azt nem tudhatjuk, de simán lehet pár másodperc.
Igen. Ráadásul mikor 30-40 forrás van, azért ott már a számítási teljesítmény sem kicsi. A mai F-16C CIIP gépeken kb. 486-ps PC szintű számítástechnikai kapacitás van asszem.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Nos, nekem fogalmam sincs, hogy honnan hány másodperc kiértékelni egy adott zaj/jel viszony mellett a veszélyt. Az tény, hogy fejleszti mindenki ezeket az eszközöket, és folyamatosan porszívózik mindenki mindent, amit ér.

Mint írtam a legnagyobb probléma nem az, hogy milyen számítási kapacitás van a gépben vagy hogy mennyi ideig tart a kiértékelés. Egyszerűen egy átlag környezetben, főleg ha ott valami hadművelet folyik olyan sok minden van, hogy nehéz kiválogatni, hogy mi mihez tartozott. Erre még egy jó nagy lapáttal rátesz az AESA / LPI mert ők ugye még inkább megnehezítik a beazonosítást azzal, hogy a régi radaroknál jellemző néhány frekvencia helyett össze vissza ugrálnak és a működési üzemmódok pontos ismerete nélkül bizony elég nehéz ebbe rendszert belelátni (vagy még azok ismeretével is). Persze a számítási teljesítmény növelése valamennyit segít mert szabad utat nyit új módszerek használatához