Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

[amos]

Dudi, ennyire lepattant raptort még nem láttam mindenesetre tanulságos. Azt el tudom képzelni, h az orosz típus egyszerűbb kialakításának több előnye van azon kívűl, h olcsóbb. pl. lehet, h látszik a turbinalapát, viszont egyenesebb a szívócső- kevesebb veszteséggel, és gondolom azoknak a hatalmas LERX felületeknek is komoly hatása van a repteljesítményre. nem lepődnék meg ha ezen a téren valamivel jobb lenne a végső verzió, mint a rapi.

Joker, sztem a kínaiak már régen nem vesznek orosz technikát nagy mennyiségben. Az, hogy most megrendelték a 35-öst sztem inkább kíváncsiság. Biztosan még van mit tanulniuk hajtómű, anyagszerkezet terén, viszont elektronika, fegyverzet, lopakodásban több jel arra utal, h az oroszok előtt járnak.

 

[fip7]

zeal , emel

A válaszokat köszönöm!

Viszont szerintem a kompozit anyagok alkalmazásának is több oka lehet, mint a korrózió állóság.
A kisebb súlyt azért nem mondanám, mert szerintem a modern alumínium vagy titán ötvözetek jóval jobb teljesítmény/tömeg aránnyal bírnak, mint a kompozitok.

Szerintem ezek a szénszál+epoxi bázisú műanyagok tartalmazhatnak olyan plusz összetevőket amik EM elnyelővé teszik őket. Úgy ahogy mondjuk a festéket.
És szerintem EM elnyelés szempontjából fontos lehet az anyagvastagság is, és ezek a műanyag elemek nem vékonyak.

Az utolsó betett PAKFA-s képnél van egy érdekes kis ábra ahol a Szu-30-nál 20 valamit írnak, a PAKFA esetén meg 05. valamit és van egy kis radar kép.
Lehet, hogy a számok azok becsült RCS értékek?

 

[Allesmor Obranna]

A kompozitok nagyon fontosak a jövő repülőgépeinél, de javításuk rendkívül drága. Az USAF 64 millió(!) dollárt kért ennek a hasraszállt gépnek a javítására:

http://asia.jokpeme.com/2015/08/us-f-22a-needs-64-million-to-repair.html

 

[Allesmor Obranna]

Az F-22-esnél az éleken alkalmazott bevonat, illetve annak javítása:

Itt pedig egy sérült festésű belépőéllel repülő példány látható:

Az F-35-ösnél komoly kutatás-fejlesztési pénzek mentek arra, hogy mindezt a sok bonyolult műveletet megspórolják az üzemeltetőknek.

 

[fip7]

Allesmor Obranna

Mindig nagyon érdekes írásaid és meglátásaid vannak!

Arról orosz wikipedián olvastam, hogy a PAKFA fejlesztése során is figyelembe vették a Raptor ezen hiányosságait.

 

[Fade]

"A kisebb súlyt azért nem mondanám, mert szerintem a modern alumínium vagy titán ötvözetek jóval jobb teljesítmény/tömeg aránnyal bírnak, mint a kompozitok. "

Utasszállítóknál pont a súly az egyik fő ok. A350 több mint 50% a pont emiatt kompozit. Amúgy sok értelme nincs sokkal drágább gyártani, hogy a javításról ne szóljunk.

"Éppen ezért majdnem teljesen mindegy, milyen külső burkolatot kap egy gép hajtómű-tere. Ha teszem fel (egy ma még talán nem is létező) különlegesen szilárd, hőálló és könnyű PAPÍR-alapú burkolatot alkalmaznának, ami tökéletesen átengedi a radarhullámokat, akkor azok majd szépen ugyanúgy visszaverődnek a burkolat alatti hajtóműről..."

A radar hullámok elnyelése a lényeg. Linkelte is Flip7. És ebben a megfelelő kompozitok megint remekelnek.

 

[fip7]

Fade

<i>"Utasszállítóknál pont a súly az egyik fő ok. A350 több mint 50% a pont emiatt kompozit. "</i>

Az utasszállító szerintem annyiban más tészta, mint egy vadászgép, hogy van egy nagyméretű utastere amit hő és hang szigetelni is kell. És a kompozitok az alumíniummal összehasonlítva fényévekkel jobb hang és hőszigetelők. (<i>kivéve alumínium hab)</i>
Gondolom a súlycsökkentés az utasszállítóknál azért jelentkezik, mert kevesebb + hő és hangszigetelő anyagot kell beépíteniük egy kompozit testű gépbe, mint egy alumínium testűbe.
Ráadásul a különleges alumínium ötvözetek egy része drágább, mint a szénszálas műanyagok, és nehezebb is velük dolgozni.
<i>(Pl.: 7068 számú alumínium. Nagyon drága és nem lehet hegeszteni)</i>
A titán használata ilyen mértékű gyártásnál pedig kizárt dolog.

Vadászgépeknél viszont szerintem az RCS miatt használnak csak kompozitokat. Ráadásul nem is jár akkora kompromisszummal a dolog.

 

[nekerdez]

Fade kompozittal egy baj van sokkal nehezebb javítani. Mivel foltozás után jelenleg tudtommal nem tudják megoldani teljesen a szerkezeti kohéziót.

 

[Fade]

"És a kompozitok az alumíniummal összehasonlítva fényévekkel jobb hang és hőszigetelők."

Az a baj, hogy kompozitból millió féle van. Lehet átlagban jobb, de soknak meg nem.

Nekem mostanában szembe jönnek a vitorlás árbocok. Vitorlásra egy 550es kompozit (80%karbon) 3kgs verseny árbóc lényegesen merevebb és erősebb mint a 20kgs alu. Töredék súlyból messze jobb tulajdonságokkal bír.

Tudom elég speciális ebből kiindulni de hasonló szempontok vannak a repülőgép iparban is. Mellesleg ezek a kompozit karbon árbocok baromira jól vezetik a hőt. Nem csoda szénszál hővezetése messze sokkal jobb mint egy így úgy szennyezett pl 7058os alué.

 

[Fade]

"Fade kompozittal egy baj van sokkal nehezebb javítani."
Mindig csak komplett elemet lehet cserélni.

A másik baja meg tuti az ára. Egy jó alu árboc mondjuk 30.000Ft, egy karbonszálas-kompozit meg 200.000Fttól indul.

 

[fip7]

Fade

Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik.

A példádban szereplő 7058-as számra nekem ezt az alumíniumot hozta ki:
http://www.specialisedwelding.co.uk/t-c-aluminum-tig/TIG_5356/7058%20TIG%205356%202.4mm_BNA-0510.pdf
240 MP a max nyomásállósága.

A 7068-as alumíniumra meg 680 MP értéket adnak meg.
http://www.smithshp.com/downloads/7068_SHP.pdf

A CFRP anyagoknál pedig szintén igen sokféle a nyomásállóság, de általában 1000-2000 MP között vannak.
http://www.ce.ncsu.edu/srizkal/linked_files/103.pdf

Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam.

Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a szénszállal erősített műanyagok általában nagyon ridegek. Vagyis egy pontig semmi bajuk aztán reccs.
Az alumínium ellenben kifejezetten rugalmas. <i>(Amíg el nem fárad)</i>

Ezekkel szemben a titánium , egy jolly joker. Szinte mindenre jó, a kellő erősségben, rugalmasságban stb...
http://www.rtiintl.com/Titanium/RTI-Titanium-Alloy-Guide.pdf

De vannak más hasznos szálerősítésű anyagok is, mint pl. a Twaron:
http://www.teijinaramid.com/wp-content/uploads/2012/02/1090308_Twaron-productbrochurefinal_051.pdf

A Szál erősítésű anyagoknál a mátrix anyagok is érdekesek:
Nylon 66: (Zytel néven is fut)
http://www.theplasticshop.co.uk/plastic_technical_data_sheets/nylon_66_technical_data_sheet.pdf

Mindenki által ismert PVC:
https://www.plasticsintl.com/datasheets/PVC.pdf

Epoxy:
http://www.epotek.com/site/files/brochures/pdfs/adhesive_application_guide.pdf

De acélból is vannak jók, például a 4340-s "cromoly"
http://www.eaglesteel.com/download/techdocs/4340.pdf
De az acélokról wolfram több információval tud szolgálni nálam

Szóval elég nagy a választék

 

[fip7]

És a sugárhajtóműveknél régebben népszerűek voltak az olyan ötvözetek is, mint az inconel:
http://www.specialmetals.com/documents/Inconel%20alloy%20718.pdf

Ez is fontos ha az ember repülőgép gyártásra adná a fejét.

 

[Fade]

"Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik. "

Kompozitból sokkal több. Alapból, hogy lehet az egyik összetevője az 1000fajta aluminium ötvözet és ezt lehet kombinálni pl szénszállal és még sok mindennel annak fügvényében, hogy milyen tulajdonságú anyagot szeretnénk.

"Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam"

ja az nem a tipusa hanem a hossza. DD
pl http://www.loftsails.com/products/masts/sdm/racepro
tipusra T700 vagy T1000 használnak ha jól látom/tudom.
http://www.toraycfa.com/pdfs/T1000GDataSheet.pdf

alu annyival sokkal rosszabb, hogy teljesen kiszorult. Ez van ahol megéri, ahol kell oda sokkal jobb legyen az árbóc, hajótest, sportautó vagy épp repülőgép.

 

[fip7]

Fade

Gondolhatod, hogy nem számoltam meg darabra, hogy hány fajta ötvözet létezik vagy mennyi kompozit
Bár fogalmazhattam volna másként...

 

[Capslock]

A kompozitok nagyon fontosak a jövő repülőgépeinél, de javításuk rendkívül drága. Az USAF 64 millió(!) dollárt kért ennek a hasraszállt gépnek a javítására:

http://asia.jokpeme.com/2015/08/us-f-22a-needs-64-million-to-repair.html

Az a fegyver, ami ennyire drága és ennyire érzékeny a karbantartásra, az valójában nem is fegyver. Mi lenne ha harci sérüléseket kellene javítgatni ezeken, tábori körülmények között.....??

 

[Fade]

capslock: Az nem default, hogy hasra rakod a gépet, a csúcs vadászok meg mindig is drágák voltak.
Mellesleg mindenki ezt a vonalat követi a pakfa is.

 

[Capslock]

capslock: Az nem default, hogy hasra rakod a gépet, a csúcs vadászok meg mindig is drágák voltak.
Mellesleg mindenki ezt a vonalat követi a pakfa is.

Nem a hasraszállásra gondoltam konkrétan, hanem általában a karbantartásra, és a javíthatóságra, pl harci sérülés után.

 

[dudi]

Ma már nem nagyon vannak olyan harci sérülések mint a vh-ban.

 

[emel]

<blockquote rel="Allesmor Obranna">A kompozitok nagyon fontosak a jövő repülőgépeinél, de javításuk rendkívül drága. Az USAF 64 millió(!) dollárt kért ennek a hasraszállt gépnek a javítására:

http://asia.jokpeme.com/2015/08/us-f-22a-needs-64-million-to-repair.html

Az a fegyver, ami ennyire drága és ennyire érzékeny a karbantartásra, az valójában nem is fegyver. Mi lenne ha harci sérüléseket kellene javítgatni ezeken, tábori körülmények között.....??</blockquote>

Azok a fegyverek, amik egy mai csúcs-vadászgépre veszélyesek lehetnek, általában nagyon magas százalékban nem sérülést, hanem KO-t okoznak. A jelenlegi vadászgép-fedélzeti fegyverek 20-27-30 mm-esek, ezekből egy sorozatot bekapni az már nem csak sérülést jelent, a rakéta-találatról meg már ne is beszéljünk ilyen összefüggésben.

 

[boki]