Mar a beeso EM energiaja is kicsi es annak is csak egy reszet nyeli el az anyag szoval szerintem nem kell erdemi felmelegedessel szamolni. Szinte csak elmeleti a besugarzott felulet homesrseklet emelkedese. Mint amikor egy zseblampaval vilagitasz egy fekete papírlapra.
A nagy sebessegu repuleskor bekovetkezo surlodas miatt kell csak szamolni a felmelegedessel, nem az EM miatt.Ugy emlekszem nem a mennyiseget, hanem a levego sebesseget szabalyozzak, csokkentik. A szukitett keresztmetszettel nem eri hangsebesseg folotti levego a lapatokat. Nem veri szet a hanghullam/robbanas igy azok folyamatosan szubszonikus legaramlassal dolgoznak mindegy milyen gyorsan repul a gep. Valami ilyesmit olvastam rola.</blockquote>
Egyaránt szabályozzák a szívócsatornába bejutó levegő mennyiségét és a kompresszor-lapátokra kerülő áramlás sebességét. A túl nagy (hangsebesség fölötti) áramlási sebességű levegő a kompresszor-lapátokon ugyanolyan átesési, leárnyékolódási jelenséget okozna (sajnos néha okoz is), mint a szárnyak túlhúzása, túl nagy állásszöge, ezt hívják kompresszor-lapát átesésnek, szakszóval pompázs-nak. A túl nagy mennyiség is képes ugyanezt okozni, a szívócsatornában egy megnövekedett nyomású "légdugó" alakul ki, ha a bejutott mennyiséget a kompresszor/hajtómű nem képes feldolgozni, elfogyasztani, ütésszerű nyomáslengés jön létre, rövid időn belül gyors egymásutánban felugrik majd leesik a nyomás, ami durván befolyásolja a légáramlat sebességét és szintén kompresszor-pompázst okoz.
