Lehet, hogy bennem van a hiba, mert ez szerintem nem jobb, mint a semmi. Nyilvánvaló hülyeségek további köröztetése az hol segít?
És miért Tu-160-nal kellene ilyen ugrást csinálni, erre szerintem sokkal alkalmasabb a MiG-31... Az ASAT-ot sem B-1-ről oldották...
A Tu-160 elvileg képes lehet rá, a Kh-101 kb7,5 m hosszú 2,5t körül mozog és nem egyet visz/bay, szóval szerintem csak a megfelelő függesztési pontot kellene kialakítani a Kindzsalnak. A Burlakot külső függesztési pontról indította volna az meg valami 9t feletti súlyú volt.
A jóval nagyobb Burlakot 14000 m körül indította volna 1,7M mellett. Szóval lazán képes lenne rá.
A másik topicban linkelt cikk szerint az Oroszok arra szánták a Kindzsalt hogy hazai légtérből indítva nagy számú rakétával szórhassák meg az E.i tengerre behajózó NATO hajókat.
Pontosan ezért nincs az égvilágon semmi értelme. Egy vadászgép 10-12 km magasan még ezzel a böszme rakétával is felgyorsítana M1.5 tájára vagy kicsit talán fölé is kb. 3-3,5 perc és 100 km távolság nagyságrendjében, no meg több G-t képes húzni, min 2,5, tehát értelmes sebességgel tudja a sebességvektorát megfeleő irányba fordítani. A Tu-160 meg sanszosan nem. Kettőt lehet találni, hogy SR-71-gyel miért nem próbélkoztak soha dinamikus ugrásokkal. (Pedig az oroszok tartottak ettől, az Sz-200 lőszabályzatban vagy fejlesztési doksikban vannak erre utaló dolgok.)
Nem tudok szebben fogalmazni. Összevissza handabandázás esete áll fent? Az a videó is amit betettek mondom olyan szinten nevetségesen volt vágva, hogy az ember csak vakarta a fejét.
Akkor most Putyin dezinformál kamuképpel vagy Szurovkin dezinformál kamuadattal? A kettő üti egymást, valamelyik dezinfo, hacsak nem mindkettő.
Legalább így már érted az összefüggést a Szu-57 mint az egyik Kinzsal hordozó nyilatkozatokat .
És vajon az összefüggést is tudod-e?
Mach 1 felett nem azért csökken a túlterhelhetőség értéke, mert nagy a sebesség, hanem mert ezekhez a sebesség értékekhez olyan repülési magasság tartozik, aminél a kormányfelületekkel nem tudnak nagyobb g értéket húzni. A gép sárkánya bőven tudná.
Mach 1.2 - 1.4-en simán lehet földközelben 9g-vel manőverezni, csak elég veszélyes, mert ennél a sebességnél a legtöbb negyedik generációs vadászgép tolóerőkarakterisztikája gond nélkül g-shock-ot okozna, vagy simán törné a gépet. Ezért van, hogy földközelben az FbW rendszerek nem engednek hangsebesség felett nagyobb kormánykitérést, így a 9g-ig se lehet elhúzni a gépet.
Namármost, egy ilyen jókora rakéta esetében az amúgy 5g környékén maximált terhelhetőségű MiG-31-es se fog sokkal többet húzni nagyobb magasságon, részint a hajtómű pompázs miatt, részben a függesztmény tömege miatt (leszakadna a tartóról), részben pedig azért, mert a magassági kormányok nem tudnak ekkorát húzni a gépen.
A Tu-160-as az más, mivel ott egy ekkora rakéta nam tétel a bekötési csomópontnak, hiszen a forgótár bekötési pontjait eleve statikusan több terheli, rövid idejű alacsony dinamikus terhelés esetén is az elfogadható zónán belül maradnak. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy egy 2.5g-s limitbe bele lehet bőven férni egy 1.5g-s emelkedéssel (ahogy írtad, ez a gép se képes hangsebesség felett a max g értéke elérésére), ami Mach 1.7-nél, nagy íven is kiadja a dolgot. A gyorsítást 12 ezer környékén végzik, majd belehúznak 14-16 ezer méterig és ott oldanak. Attól, hogy nem az ASAT-féle közel függőleges ugrásról beszélünk, a nagy rádiuszú, alacsony terhelésű ugrás is ugrás.
Amúgy nem egy nagy etvasz, az iraki Tu-22-esek oldottak így szuperszonikusan 15000 körnéykéig felugrova FAB-9000-est és az kilenc tonna volt...
