Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

"az amúgy 5g környékén maximált terhelhetőségű MiG-31-es"
Teljes terhelésnél 2g.
 
Ballisztikus rakéta esetén nem sokkal szerintem, nem éri meg vele vacakolni, mert a vége úgyis sűrűbb légkörben van. Az ASAT-nál minden kg számított, ott megérte ezzel szőrőzni.


Szerintem nem a hatotavolsag az amit igazan megdob a repfdelzeti telepites ( 2000km ugyanmar ) hanem a strategiai mobilitast, az az akarhol gyorsan bevetheto lehet lesz (?) a rendszer.

Mondjuk szerintem az egesz egyelore csak egy otleteles es meg evekig nem lesz belole semmi. Jol mutatja a dezinfot hogy a temban jaratos nagykutyak is ellenkezo dolgokat nyilatkoznak rola.

Az oroszoknak szerintem elsonek a CGI re kene ragyurni. Azzal gyorsan es olcson tudnanak nagy eredmenyt elerni.

:-)
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek
Ballisztikus rakéta esetén nem sokkal szerintem, nem éri meg vele vacakolni, mert a vége úgyis sűrűbb légkörben van. Az ASAT-nál minden kg számított, ott megérte ezzel szőrőzni.
Mekkora lehet a tömegcsökkenése egy Iszkandernek 14 ezer méteren a földi indulótömeghez képest?
Nem beszélve arról, hogy ilyen magasságban a rakétája eleve nagyobb nyomásviszonnyal dolgozik, illetve az erre az induló nyomásviszonyra méretezett fúvócső profilja közelebb van az égésvégi magasság nyomásviszonyához, mintha a 14 ezer méter alatti emelkedési szakaszt is bele kellett volna kalkulálni.
A harmadik pedig a cél közelében kezdett meredek rázuhanás, ami feltételezi, hogy az égésvégi sebesség elérése után relatíve tovább marad a rakéta a ritkább, magasabb régióban, ezzel nyújtva el a röppályát jelentősen.
 
Mekkora lehet a tömegcsökkenése egy Iszkandernek 14 ezer méteren a földi indulótömeghez képest?
Nem beszélve arról, hogy ilyen magasságban a rakétája eleve nagyobb nyomásviszonnyal dolgozik, illetve az erre az induló nyomásviszonyra méretezett fúvócső profilja közelebb van az égésvégi magasság nyomásviszonyához, mintha a 14 ezer méter alatti emelkedési szakaszt is bele kellett volna kalkulálni.
A harmadik pedig a cél közelében kezdett meredek rázuhanás, ami feltételezi, hogy az égésvégi sebesség elérése után relatíve tovább marad a rakéta a ritkább, magasabb régióban, ezzel nyújtva el a röppályát jelentősen.
Lehet, hogy szinte semmi, mert így jön ki azonos tömegből 500 km helyett 2000 km.
 
...

"Kinzsal avagy H-47M2 hiperszónikus rakéta kb 3m hosszú,a harci rész sebessége M10és hatótávja 2000 km."

...

Ezt nem igazán tudom elképzelni.
Egy 3m hosszú rakéta 2000kmre milyen hajtóanyaggal fog elmenni? Vagy ez a hatótáv a hordozóplatform+rakéta együttes hatótávja? Ahhoz elég kevésnek tűnik, ismerve a MiG-31 hatótávolságát... de még a hatósugárral számolva is.... Nem értem így az egész értelmét...
Ez a 3 méter vagy csak maga a harci rész mérete, vagy valami tévedés lehet, vagy az oroszok kifejlesztettek valami új hajtóanyagot...
 
Ezt nem igazán tudom elképzelni.
Egy 3m hosszú rakéta 2000kmre milyen hajtóanyaggal fog elmenni? Vagy ez a hatótáv a hordozóplatform+rakéta együttes hatótávja? Ahhoz elég kevésnek tűnik, ismerve a MiG-31 hatótávolságát... de még a hatósugárral számolva is.... Nem értem így az egész értelmét...
Ez a 3 méter vagy csak maga a harci rész mérete, vagy valami tévedés lehet, vagy az oroszok kifejlesztettek valami új hajtóanyagot...
Az R-33 hosszabb ennél...
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Első kép a T-50-10-ről
nRlK3SKTaHU.jpg
 
Szu-57 R-37(?) rakétával, illetve annak továbbfejlesztett változatával animáció.

VnWn8rtXYaI.jpg

WJKbKy0b8Lk.jpg

cLx0vztJuxk.jpg

gokXUV6LsAI.jpg