Neee... Kuksolsz a pincében a csatornacsöveddel és a pinceablakon nézel ki vele, de úgy hogy a végét nem dugod ki. Max 15-20 fokos szögben tudod mozgatni. A szemközti szomszédod meg tolat ki a garázsból.
T-14 Armata
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Ahogy anno is max. szükséghelyzetben működtek a Mackensen által felhozott példa - ott is ha az ellenfél teljesen működő harckocsival rendelkezik, a szükségmegoldásos célzás túlságosan lassú és a harckocsi (illetve személyzetének) életébe kerül.
Egy modern harckocsinál amúgy is elvárás a független EO/IR optika - ez pótolja azt a vizuális körképet (sőt, jobbat), ami miatt a II.Vh idejében a harckocsi parancsnoka sokszor a nyitott búvónyílásban volt, kezében távcsővel...
Az Armata T-14 kétségkívüli újdonsága, hogy elhozza a személyzet nélküli tornyot a harckocsikhoz. Maga a személyzet nélküli torony viszont egyáltalán nem újdonság, lövészpáncélosoknál, hadihajóknál évtizedek óta bevett és működő rendszer. Ha a hidegháború nem ért volna véget 1989/90-ben, akkor az 1990-es évek óta feltehetően több ilyen állt volna már hadrendbe (amerikai Block III, orosz T-95 vagy társaik...).
Amiatt sírni, hogy "nem látsz ki" és hasonlóak arra emlékeztet, amikor az osztrákoknál a hadsereg képviselői ellenezték a Steyr AUG esetében az integált optikát, merthogy a hagyományos "vas" irányzék sokkal megbízhatóbb. Aztán a gyakorlati teszteken az optikai irányzékkal hogy-hogynem sokkal jobban lőttek a katonák. Ma meg már az optikai irányzék nélküli gépkarabély kvázi szegénységi bizonyítvány.
Fog kelleni egy-két évtized, de a harckocsiknál ugyan ez lesz a személyzet nélküli vs. személyzettel ellátott torony esetében...
Egy modern harckocsinál amúgy is elvárás a független EO/IR optika - ez pótolja azt a vizuális körképet (sőt, jobbat), ami miatt a II.Vh idejében a harckocsi parancsnoka sokszor a nyitott búvónyílásban volt, kezében távcsővel...
Az Armata T-14 kétségkívüli újdonsága, hogy elhozza a személyzet nélküli tornyot a harckocsikhoz. Maga a személyzet nélküli torony viszont egyáltalán nem újdonság, lövészpáncélosoknál, hadihajóknál évtizedek óta bevett és működő rendszer. Ha a hidegháború nem ért volna véget 1989/90-ben, akkor az 1990-es évek óta feltehetően több ilyen állt volna már hadrendbe (amerikai Block III, orosz T-95 vagy társaik...).
Amiatt sírni, hogy "nem látsz ki" és hasonlóak arra emlékeztet, amikor az osztrákoknál a hadsereg képviselői ellenezték a Steyr AUG esetében az integált optikát, merthogy a hagyományos "vas" irányzék sokkal megbízhatóbb. Aztán a gyakorlati teszteken az optikai irányzékkal hogy-hogynem sokkal jobban lőttek a katonák. Ma meg már az optikai irányzék nélküli gépkarabély kvázi szegénységi bizonyítvány.
Fog kelleni egy-két évtized, de a harckocsiknál ugyan ez lesz a személyzet nélküli vs. személyzettel ellátott torony esetében...
Uraim!Periszkoppal naggyábol irányba adott ZAVARÓTÜZEL fedezem a visszavonulást.Ágyun kivül gp is van abban a nyamvat toronyban.UDES XXtudjafenemár hányas.Izelt, légidesszantolhatő páncélvadász/könnyűharckocsi.120mm-is NATO szabvány ágyu,távirányitott toronyban.Egy egész moduláris harcjárműcsaládot terveztek hozzá.Elgondolás szintjén aktiv védelmet,Prototipus(talán még előszéria is?)készült.Próbálgatták,vakargatták,simogatták...és ment a levesbe
Két tesztjármű (BV-205 és Marder-alapú) illetve két prototípusa készült az UDES XX 20-nak (a protok kézzel, egyenként tölthető ágyúval bírtak csak), ám az kifejezetten kísérleti jármű volt, a koncepció életképességét bizonyítandó, és eredendően könnyű harckocsinak készült. Menet közben megállapították, hogy a koncepció Svédország céljait és lehetőségeit tekintve nem életképes.
Emiatt az Strv-2000 programra helyezték át a hangsúlyt, ez már teljes értékű MBT lett volna (kivéve a könnyűpáncélzatú, 140mm-es löveggel szerelt L140 tervet), több különböző változatban, személyzettel ellátott toronnyal (T jelölésű) illetve személyzet nélküli toronnyal (O jelölésű) 120 és 140mm-es fő fegyverzettel, illetve opcionálisan 40mm-es gépágyúval is megvizsgálták a lehetőségeket. A végső elfogadott verziók a T120B (4 fős személyzet, automata töltő nélkül), illetve a T140/40 (3 fős személyzet, 140 és 40mm-es fegyverzet), utólag a T140/40-et hozza fel mindenki, hogy ez lehetett volna az új svéd harckocsi. Viszont a mérlegelésnél úgy hozták, hogy túl drága a kifejlesztése és túl sok a kockázat (új teknő, új fegyverzet, hozzá automata töltő, stb.), így egy továbbfejlesztett, részben hazai gyártású Leopard 2 változat licencvásárlás mellett döntöttek, ez lett az Strv-121/-122...
Ez a T140/40 bemutatóképe:
A svédek azért vetették el a személyzet nélküli torony koncepcióját, mivel a rendelkezésre álló elektronoptikai rendszerek képminősége nem volt megfelelő, az UDES XX-20 egyik protoján ezért például az irányzó egy kiemelhető "toronyban" ült, hogy a löveg magasságáig felemelkedhessen, és jobb kilátást biztosítsanak neki, ám ez bekorlátozta a löveg kitéríthetőségét, így végül ezt a megoldást dobták...
Ott a pont.Erre gondoltam.Emlkszem,volt olan elgondolás is,hogy a hátsó izben desszanttér legyen.Hogy akkor hova dugtákvolna,nemtudom.De tetszet az ötlet.Szoval az Armat koncepciója nem új,sokan nekiugrottak már.Talán most sikerül.Nekem azért vannak kérdőjeleimKét tesztjármű (BV-205 és Marder-alapú) illetve két prototípusa készült az UDES XX 20-nak (a protok kézzel, egyenként tölthető ágyúval bírtak csak), ám az kifejezetten kísérleti jármű volt, a koncepció életképességét bizonyítandó, és eredendően könnyű harckocsinak készült. Menet közben megállapították, hogy a koncepció Svédország céljait és lehetőségeit tekintve nem életképes.
Emiatt az Strv-2000 programra helyezték át a hangsúlyt, ez már teljes értékű MBT lett volna (kivéve a könnyűpáncélzatú, 140mm-es löveggel szerelt L140 tervet), több különböző változatban, személyzettel ellátott toronnyal (T jelölésű) illetve személyzet nélküli toronnyal (O jelölésű) 120 és 140mm-es fő fegyverzettel, illetve opcionálisan 40mm-es gépágyúval is megvizsgálták a lehetőségeket. A végső elfogadott verziók a T120B (4 fős személyzet, automata töltő nélkül), illetve a T140/40 (3 fős személyzet, 140 és 40mm-es fegyverzet), utólag a T140/40-et hozza fel mindenki, hogy ez lehetett volna az új svéd harckocsi. Viszont a mérlegelésnél úgy hozták, hogy túl drága a kifejlesztése és túl sok a kockázat (új teknő, új fegyverzet, hozzá automata töltő, stb.), így egy továbbfejlesztett, részben hazai gyártású Leopard 2 változat licencvásárlás mellett döntöttek, ez lett az Strv-121/-122...
Ez a T140/40 bemutatóképe:
A svédek azért vetették el a személyzet nélküli torony koncepcióját, mivel a rendelkezésre álló elektronoptikai rendszerek képminősége nem volt megfelelő, az UDES XX-20 egyik protoján ezért például az irányzó egy kiemelhető "toronyban" ült, hogy a löveg magasságáig felemelkedhessen, és jobb kilátást biztosítsanak neki, ám ez bekorlátozta a löveg kitéríthetőségét, így végül ezt a megoldást dobták...
Miért vannak? A technológia mostanra már pont megérett erre. Már nincs előnye annak, ha emberes torony van. Hiszen akkor is az EO-szenzorok alapján történne-történik a célazonosítás-tűzkiváltás. Az meg, hogy 2 méterrel több vezeték (vagy optikai kábel) kell, szerintem nem számít.
A technolgia roppant hasznos.De személes véleményem és tapasztalatom,hogy nem potolja az emberi érzékeket.Amig minden flottul működik,nincs baj.Hk egy háborus tömegcikk.Harci sérülés,müszaki hiba mindennapos.Hagyományos toronyu hk,ha minden elektronikus felderitő-tüzvezető rendszere kiesik,erössen csökkent értéken,de harcképes.Ezt viszont szélsőséges esetbe egy biztositék-sorhiba hk alvázzá degradál.Személyes tapasztalatom,hogy nagyon hasznos az elektronika,de problémás helyzetben sokszor baj a megkerülhetetlensége.Polgári életben ez atapasztalat,akkor háboruban,ami eleve problémás helyzet?Nyilván gondoltak erre a tervezők,de csak a gyakorlat fogja eldönteni,hogy jol gondolták-e.
Nos, a T-14-nél is meghagyták a hagyományos periszkópokat (egyébként szerintem jól tették), duplikálva. Az emberi "érzékenységről" meg ennyit: https://en.wikipedia.org/wiki/AlphaZero
(Amúgy, a jelenlegi formánkban kihaló faj vagyunk, 50 éven belül végünk... De ez személyes vélemény.)
Bocsi. Tényleg. De én így látom most.
(Sőt, szerintem hamarabb, kb. 30 év múlva bekövetkezik). Hacsak addig nem csapjuk vissza magunkat egy jó kis globálnukival a jó kis középkorba. A természetes evolúción már túl vagyunk (az orvosok próbálnak megmenteni mindenkit, akit lehet....), eugenika meg tiltott... Viszont az AI-kutatás-fejlesztés szabad bárkinek. Szerinted mi fog gyorsabban-hamarabb túlnőni a jelenlegi emberiségen? 