Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Ez a dolognak csak a kisebb baja. De itt az alapsztori szerint kb mobiltelefon meretu "nanoszondak" fognak utazni, igaz, azokbol talan eleg sok. De mit tud csinalni egy ilyen nanoszonda ekkora sebessegnel, grammokban merhetö tudomanyos muszerkapacitassal, meg mondjuk egy mobiltelefonokra emlkeztetö fenykepezögeppel? Valoszinuleg semmi erdemlegeset, amit radiokapcsolat hijan amugy se tud visszakuldeni, szoval kb mindegy is az egesz.
De itt van pl az egyes szondak energiaellatasa sok-sok even keresztul. Napelemre nem lehet alapozni, maradnak a radioizotopos termoelektromos generatoros megoldasok, de az meg önmagaban buktatja a szondak tervezett nanomeretet.
Raadasul az se mindegy, hol epitik fel a lezerallomast, es pont mikor inditjak az akciot, mert a Föld forgasa miatt valoszinuleg, nem is tudjak folyamatosan megvilagitani (gyorsitani) lezerrel a szondat az ut soran, igy a szamolt utazasi idök is bukosak lehetnek.
Blöff ez a terv, barki elöallhatok ilyen koncepcioval, es az utokorra hagyom, hogy a reszleteken gondolkozzon. Hawkingot a neve miatt meghallgatta a media, ennyi a plusz az eseteben. Az orosz ficko 100 millioja meg nem rossz penz, de ha ugy nezzuk, hogy egy sima ut az ISS-re (400km) egy urhajos szamara is 50 millio dollar reg meglevö technikaval, akkor meg valojaban nevetseges apropenz a 100m egy ilyen akciohoz, amihez jelenleg semmi sincs meg.
Tényleg jó lenne látni, hogy hogy néz ki a szomszéd. Hátha ott is van Vénusz.
Na, menjünk.
)<i>(Továbbra is azt állítom, hogy hírnévkeltés, pénz elnyelés a cél. )</i>
A jelek visszajuttatásához annyit, hogy a világegyetemben jó néhány objektum van, amely nem kis teljesítménnyel sugároz, minden hullámhosszon. Na ebből kellene kiszűrni a visszaküldött jeleket.
Lehet, hogy a nano-kat össze lehetne kötni szoftveresen, interferométerként (?) (http://www.konkoly.hu/staff/mosoni/if.html). Legfeljebb, az elcseszett szoftver update esetleg gondot okozhat.
Jelenleg a Naprendszeren belül a Plútó távolságából is nem egyszerű a jeleket fogadni.
Legyen néhány számadat, hogy milyen távolságot kellene legyőzni a jel fogadása érdekében.
Föld–Hold 1,3 fénymásodperc
Nap–Föld 8,3 fényperc
Nap–Plutó 5,5 fényóra
A Naprendszerhez legközelebbi csillag (Proxima Centauri) 4,24 fényév.
a világűr sajnos nem annyira "üres", mint amennyire szeretnék. Volt anno az SDI - a lézer résszel emlékeim szerint nem értek el sok mindent. (pedig ott még az atomrobbanást követő röntgensugárzást is körbejárták, állítólag sikertelenül...)
A lézereknél visszatérő sláger az üveg gyártása és hűtése. A földi légkört is át kell lőni, vagy majd űrhajón állítja elő az a rengeteg teljesítmény, ami ehhez kellene? A BME-n az egyik tantárgy keretében számolgattunk ilyeneket (15 méteres tükör jött ki, stb.)
Én azt a verziót kaptam, hogy részecskenyalábbal nyírjuk ki a műholdat. Egy részecskegyorsítót számoltam ki. A számolás visszafelé indult, vagyis a céltárgyon mekkora hőteljesítmény kell, majd felvettem egy átlagos légkört (por, összetétel), és számoltam a részecskegyorsító energiáját. A fő gond a Föld mágneses mezejének eltérítő hatása volt. Elkezdtem számolni azt is, ha ez műholdon lenne, viszont akkora műholdat még az oroszok sem terveztek)) A sugárvédelmet sajna nem lehetett lespórolni, mivel a rendszer működés közben kiütötte volna saját magát. Az energiát szolgáltató rendszert megsaccoltam thermoelektromos, thermoionos rendszerben - csak a vicc kedvéért.
Végül is vagy 5 előadás alatt veséztük ki ezt a témát.
A lézereknél visszatérő sláger az üveg gyártása és hűtése. A földi légkört is át kell lőni, vagy majd űrhajón állítja elő az a rengeteg teljesítmény, ami ehhez kellene? A BME-n az egyik tantárgy keretében számolgattunk ilyeneket (15 méteres tükör jött ki, stb.)
Én azt a verziót kaptam, hogy részecskenyalábbal nyírjuk ki a műholdat. Egy részecskegyorsítót számoltam ki. A számolás visszafelé indult, vagyis a céltárgyon mekkora hőteljesítmény kell, majd felvettem egy átlagos légkört (por, összetétel), és számoltam a részecskegyorsító energiáját. A fő gond a Föld mágneses mezejének eltérítő hatása volt. Elkezdtem számolni azt is, ha ez műholdon lenne, viszont akkora műholdat még az oroszok sem terveztek
)) A sugárvédelmet sajna nem lehetett lespórolni, mivel a rendszer működés közben kiütötte volna saját magát. Az energiát szolgáltató rendszert megsaccoltam thermoelektromos, thermoionos rendszerben - csak a vicc kedvéért. Végül is vagy 5 előadás alatt veséztük ki ezt a témát.
Nem semmi kis nullák vagyunk.
A naprendszerünk mozgása, ami kicsi hiba a modellben, hogy nem egyenes vonalban haladunk előre, a többi stimmel:
www.youtube.com/watch?v=QuMydfLwgfk</blockquote>
Na igen, a sápatag és ahol él nagyon kis térrész foglal el a Világegyetemben. Most_még.
)A Naprendszerünkben a bolygók és a betévedő üstökösök mozgását korrektnek nevezném, azzal, hogy a bolygók Naphoz képesti távolsága az ábrázolhatóság érdekében nem méretarányos. A Napunk kering a Tejútrendszer tömegközéppontja körül, és a körülötte közel egy síkben keringő bolygók valóságban spirális pályán haladnak előre égi útjuk során.
A videóban a hatásvadász elemek (más spirális struktúra idehozása) nem annyira tetszenek. Maga a mozgás rész más videóban is fellelhető.
Pl . Az alábbinál 2:40-től jobban látható a Nap és a bolygó mozgás, az előzőből a lényeget kivágták.
https://youtu.be/AR1ni-VwzbM
Ennél is a címet el lehet felejteni.
<b>Üdv Jani2!</b>
A spiritualitás nem hatásvadászat!
Egy dologra felhívnám a figyelmet, mégpedig arra, hogy minden tudományunk alapja a filozófia! A filozófiáink alapján alkotunk modelleket és ezekre a modellekre építve próbáljuk lekövetni több kevesebb sikerrel a valóságot, vagyis azt, amit a valóságból képesek vagyunk érzékelni.
A matematikánk is axiómákra épül, minden fizikai világképünk és egyenletünk szintén modellekre van ráhúzva, de senki se felejtse: a valóság mindig pontosabb, mint a mi matekunk és fizikánk!
A filozófiai alapokon nyugvó modelljeink mellé a megtapasztalás jön még, mint visszaigazolás és innentől kezdve pedig van létjogosultsága a spiritualitásnak is, pláne, ha egyeznek az alapelvek és a természet az orrunk előtt ezt nap, mint nap be is mutatja.
A tudományaink és az okosságunk ott siklik félre, hogy elveszünk a részletek részleteibe és nem akarjuk/merjük látni a komplex egészet.
Üdv:M
A spiritualitás nem hatásvadászat!
Egy dologra felhívnám a figyelmet, mégpedig arra, hogy minden tudományunk alapja a filozófia! A filozófiáink alapján alkotunk modelleket és ezekre a modellekre építve próbáljuk lekövetni több kevesebb sikerrel a valóságot, vagyis azt, amit a valóságból képesek vagyunk érzékelni.
A matematikánk is axiómákra épül, minden fizikai világképünk és egyenletünk szintén modellekre van ráhúzva, de senki se felejtse: a valóság mindig pontosabb, mint a mi matekunk és fizikánk!
A filozófiai alapokon nyugvó modelljeink mellé a megtapasztalás jön még, mint visszaigazolás és innentől kezdve pedig van létjogosultsága a spiritualitásnak is, pláne, ha egyeznek az alapelvek és a természet az orrunk előtt ezt nap, mint nap be is mutatja.
A tudományaink és az okosságunk ott siklik félre, hogy elveszünk a részletek részleteibe és nem akarjuk/merjük látni a komplex egészet.
Üdv:M
origo.hu/tudomany/20160417-kepler-urtavcso-bolygok-csillagok-gravitacios-hatas.html
"A Kepler-űrtávcső segítségével számtalan exobolygójelöltet sikerült azonosítani, több mint ezer esetében nyert megerősítést a felfedezés. Azonban a leggyakoribb exobolygó-kutatási módszerek főként a csillagukhoz közeli égitesteket tudták azonosítani, míg a távolabbi pályákon keringő vagy éppen csillag nélkül a galaxisban vándorló exobolygók rejtve maradtak előlünk. Ezen sötét világok felfedezésére irányulna a Kepler-űrtávcső következő kutatási programja, amely a következő hónapokban zajlana. Sajnos a legfrissebb hírek arról árulkodnak, hogy az űrtávcsőn valamiféle meghibásodás történhetett, így kérdéses az új kutatási program elindulása is."
"A Kepler-űrtávcső segítségével számtalan exobolygójelöltet sikerült azonosítani, több mint ezer esetében nyert megerősítést a felfedezés. Azonban a leggyakoribb exobolygó-kutatási módszerek főként a csillagukhoz közeli égitesteket tudták azonosítani, míg a távolabbi pályákon keringő vagy éppen csillag nélkül a galaxisban vándorló exobolygók rejtve maradtak előlünk. Ezen sötét világok felfedezésére irányulna a Kepler-űrtávcső következő kutatási programja, amely a következő hónapokban zajlana. Sajnos a legfrissebb hírek arról árulkodnak, hogy az űrtávcsőn valamiféle meghibásodás történhetett, így kérdéses az új kutatási program elindulása is."
T
Törölt tag
Guest
Rossz hír a Mars terraformálásában hívőknek.
A MAVEN szonda mérési eredményei alátámasztják azt a korábbi hipotézist hogy a Mars atmoszféráját - mágneses mező hiányában - a napszél egyszerűen "elfújja".
A MAVEN szonda mérési eredményei alátámasztják azt a korábbi hipotézist hogy a Mars atmoszféráját - mágneses mező hiányában - a napszél egyszerűen "elfújja".
Code:
https://www.youtube.com/watch?v=5V49yL4pe2ESzia!
Csak tologatom a választ.
A szigorlaton 3-at kaptam filozófiából.
(Nehogy nagyképűsködésnek hasson, egy délutánom volt felkészülni az anyagból, mert más - számomra fontosabb tantárgyakra tanultam. )
A filozófia veszélyes fegyver. Csak példa rá. Teljesen világosan ki tudták számomra mutatni, hogy a margarin a jó, más nem. Sajnos nem sokkal rá az lett kimutatva, hogy zsír a jó, a margarin életveszélyes.
Jelenleg éhezek.
<b>Jani2</b>
Nincs ezzel gond, csak sokan elfelejtik (eszükbe sem jut) hogy a nagybetűs tudományunk alapja csupa elvi modell és axióma + valamilyen szintű tapasztalati visszaigazolás.
Ettől függetlenül pl. a fizikai egyenleteink és modelljeink csak közelítik a valóságot, de semmiképpen sem 100%-ban fedik le.
A természet nem téved, aki téved, azok mi vagyunk és a tudományunk.
Nincs ezzel gond, csak sokan elfelejtik (eszükbe sem jut) hogy a nagybetűs tudományunk alapja csupa elvi modell és axióma + valamilyen szintű tapasztalati visszaigazolás.
Ettől függetlenül pl. a fizikai egyenleteink és modelljeink csak közelítik a valóságot, de semmiképpen sem 100%-ban fedik le.
A természet nem téved, aki téved, azok mi vagyunk és a tudományunk.