Űrkutatás

Hétvégén kínai delegáció érkezik Moszkvába, hogy megvitassák a Roszkozmosszal egy közös kínai-orosz ürállomás tervét.
 
Ülepedési sebesség függ a szemcsemérettől (alakjától), Reynolds számtól (közeg is) meg a gravitáció nagyságától. Utóbbi miatt van centrifugál szűrő meg gravitációs öntészet.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
A jövőbeni Kínai űrállomás modellje
DhVB6IjVQAEnBX7.jpg
 
A jövőbeni Kínai űrállomás modellje
DhVB6IjVQAEnBX7.jpg

A korábbi Mir elvű megoldás továbbgondolva, napelemszárnyak a két oldalsó modulok végére kerültek. Érdekes, hogy manapság mindenki távol tartja magát a rácsos tartókra szerelt napelemektől / radiátoroktól...
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
A korábbi Mir elvű megoldás továbbgondolva, napelemszárnyak a két oldalsó modulok végére kerültek. Érdekes, hogy manapság mindenki távol tartja magát a rácsos tartókra szerelt napelemektől / radiátoroktól...
ISS-nél nem jött be, vagy ma már tudnak önhordó napelemeket gyártani?
 
A korábbi Mir elvű megoldás továbbgondolva, napelemszárnyak a két oldalsó modulok végére kerültek. Érdekes, hogy manapság mindenki távol tartja magát a rácsos tartókra szerelt napelemektől / radiátoroktól...
Mintha a középső modul két oldalán is lenne egy-egy napelemszárny. Van egy részletes cikk, a benne lévő képen jobban látszik.
http://sinodefence.com/chinese-space-station/
 
  • Tetszik
Reactions: endre and sirdavegd
Lesz itt minden mint a falunapon: ionhajtómű, állomás mellett haladó teleszkóp, 2 robotkar...
tiangong-space-station-5.jpg

Meg a napelemből se lesz kevés.
Nem nagyratörő az egész úgy, hogy kb. az kínai űrpogram léptéke a Gemini programét nem éri el...?

Vagy én nem látom a sok-sok emberes utat és minimum kisebb Skylab / korai Szaljut szintű próbálkozásokat?

A semmiből ekkora állomás? Hova? Miből? Mikor volt periódus hogy valami 5+ évig 0 űrutazás volt? Az ISS-hez alig dobja össze az egész fejlett világ a pénzt. Emögött milyen nemzetközi háttér lenne? Mert anélkül nekem szép CGI az egész, de nem több.
 
A CZ-5 lassan beérik és akkor elviekben semmi akadálya, hogy nekiálljanak kiépíteni.
 
ISS-nél nem jött be, vagy ma már tudnak önhordó napelemeket gyártani?

A rácstartók lényege, hogy "távol" tudják tartani a napelemszárnyakat és a radiátorokat a lakó- és tudományos moduloktól, így nem árnyékolják le egymást és hatékonyabban működhetnek. További előnye, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy szükség szerint bővítsék / átépítsék. Magyarul rugalmas megoldást nyújt. Az 1980-as években ez a koncepció ment különféle iterációkon át:

805px-Power_Tower_Space_Station_Concept.jpg

Power Tower koncepció, '85

Dualkeel86.JPG

Dual Keel (kettős gerincű) koncepció, '85

ssf87ill.jpg

Freedom '87, ez valósult meg többé-kevésbé az ISS esetében
A koncepció az oroszoknak is megtetszett, a Mir-2 esetében is több rácsos tartós terv jelent meg, sőt, a Szaljut-7-en és a Mir-en is kísérleteztek különféle rácsos tartókkal (mint a Szofora a Kvant-1-en):

140_mir_az_sts_71_rol.jpg

A Mir az STS-71-ből fotózva, a kép alján látható Kvanti-1-en a Szofora (hosszabb) és a Rapana (alatta/jobbra) rácsos tartószerkezet
A rácsos tartó az ISS esetében használva van, és a legnagyobb előnye, hogy a nagy méretű napelemszárnyakat megfelelően távol lehet elhelyezni ahhoz, hogy se az űrállomás maga, se a napelemszárnyak egymást ne takarják jelentősen. Hátránya, hogy meg kell építeni, ami az ISS esetében űrsikló utakat takart. és űrsétákat. Űrsikló nélkül is megoldható egyébként, noha kisebb szegmensekből kell akkor építkezni (akkorából, amit fel tudnak juttatni).

Azóta ez a megoldás nem nagyon tűnt fel más terveknél, akár a Bigelow féle kereskedelmi, akár a NASA Deep Space Gateway, akár a Lockheed Mars Base Camp űrállomását nézzük, mindegyik esetében a Szaljut / Skylab féle megoldást erőltetik, vagyis napelemszárnyak a test mellett.

140_36603077013_09dbbda342_k_2.jpg

A Lockheed Mars Base Camp űrállomásterve, a 'kerek' alakúak napelemszárnyak, az oldalra néző vékonyak radiátorok
A mostani kínai űrállomás maketten egy hibrid megoldás van, feltehetően a bázismodul napelemtáblái látják el az űrállomást addig, amíg a két oldalsó "energiamodul" meg nem érkezik. Aztán majd azok veszik át az energiatermelés feladatát. Apró hátrány, hogy relatíve többet árnyékol az űrállomás, plusz ha a külső napelemszárnyak kinyitásra kerülnek, a bázismodulon lévő napelemszárnyak sokat lesznek árnyékban. Egyszerű megoldás, némi kompromisszummal.
 
Nem nagyratörő az egész úgy, hogy kb. az kínai űrpogram léptéke a Gemini programét nem éri el...?

Vagy én nem látom a sok-sok emberes utat és minimum kisebb Skylab / korai Szaljut szintű próbálkozásokat?

A semmiből ekkora állomás? Hova? Miből? Mikor volt periódus hogy valami 5+ évig 0 űrutazás volt? Az ISS-hez alig dobja össze az egész fejlett világ a pénzt. Emögött milyen nemzetközi háttér lenne? Mert anélkül nekem szép CGI az egész, de nem több.
Régebben linkeltem egy képet. Alig valamivel nagyobb mint a MIR. Nem tűnik teljesen elrugaszkodott ötletnek.
Space_Station_Comparison-1024x617-credit-ChinaPower-CSIS.jpeg
 
Régebben linkeltem egy képet. Alig valamivel nagyobb mint a MIR. Nem tűnik teljesen elrugaszkodott ötletnek.
Akkor az arányk nem igazán jönnek á ta képről. Viszont a Mir-t is a Szu széthullása után lényegében a küföldi pénz tartotta lélegeztetőgépen. Kína 15+ év alatt valami 6 asztronautát zavart fel. Évi 6 db alatt értelmetlen az egész és akkor is 6 hónapos turnusokban van fent 3 ember.
 
Nem nagyratörő az egész úgy, hogy kb. az kínai űrpogram léptéke a Gemini programét nem éri el...?

Vagy én nem látom a sok-sok emberes utat és minimum kisebb Skylab / korai Szaljut szintű próbálkozásokat?

A semmiből ekkora állomás? Hova? Miből? Mikor volt periódus hogy valami 5+ évig 0 űrutazás volt? Az ISS-hez alig dobja össze az egész fejlett világ a pénzt. Emögött milyen nemzetközi háttér lenne? Mert anélkül nekem szép CGI az egész, de nem több.

Volt korai Szaljut szintű űrállomásuk, a Tiangong-1 kb. FGB szintű (Kvant-2, Krisztall, stb.) és 2012-ben a SzenCsou-9, majd 2013-ban a SzenCsou-10 látogatta meg:

chinese-shenzhou-9-spacecraft.jpg

Az első kínai űrhajósnő a Tiangong-1 fedélzetén 2012-ben
Aztán jött a valamivel nagyobb Tiangong-2, amihez 2016-ban látogatott el a SzenCsou-11:

Shenzhou-11-crew-enters-module-2016-10-18-879x485.jpg


Shenzhou-9-and-Tiangong1-Copy.jpg

Ettől függetlenül igen, a Kínai űrprogram lassan halad, de hát a felvázolt makett eredetije is csak a jövő évtized közepére épülhet ki...