Semmiképpen nem pénztemető a haderőfejlesztési program. Egyrészt azért mert kirohadt illetve elavult a honvédség szinte minden technikája, ezért és a meggondolatlan fiskális szemlélet miatt (2016-ig minden kormányzatnak csak pénznyelő volt a hadsereg) olyan képességek tűntek mint rakéta és önjárótüzérség, vagy maradtak embrionális szinten mint a páncélos fegyvernem, de említhetném a harcászati repülő fegyvernemet, szállító repülő fegyvernemet, helikopteres fegyvernemet. A Müszaki alakulatok és a támogató erők anulálásáról nem is szólva.
A VBÜ létrehozása kifejezetten jó elgondolás volt. A probléma ott van, hogy a honvédség pénzügyi tervezése nincs szinkronban szerintem a VBÜ-vel.
-----------
Az egyébként valószínüleg, hogy a VBÜ a 12 ezer milliárd forintban benne van összes költség, hiszen a tényleges kiképzést nem lehet tervezni a programokban. persze a kezelőkét müszakiakat stb. igen, de csak a "első személyzetek, katonák vonatkozásában". fél-Három év múlva már a HM kötségvetéséből megy a további kiképzés, az üzem és kenőanyag, a lőszerfelhasználás gyakorlatokon, a humán erőforrások a pótlékokkal stb.
-----------
Ami a hoszabb távú viziókat illeti. Itt mindig tamáskodok mégpedig azon okból, hogy kelet-közép európában eddig a rendszerváltás óta egyetlen nyugati cég gyártási befektetése sem működött. Lásd: Boeing- Aero, Airbus- Bákói helikoptergyár, Airbus - Lengyel befektetés, Leonardo - PZL, és hagy ne folytassam.
Ami nagy külömbség, hogy a fenti fúziók, lányvállalatok a Bákon gyártott Pumák és Soccat-okat saját haderejüknek gyártották, a többi cég nem kapott nemzeti rendeléseket. A románok néhány darabon kívül külpiacra nem tudtak eladni semmit, a karbantartáson kívül a felszerelt gyár nem gyárt. Most a Blackhawk-ot akarájk gyártani.. Hoho.. azt gyártják kis sorozatban S70i-ként a lengyelek akkora példányszámban ami a túléléshez is kevés az ottani üzemben.
Nálunk egy nemzeti beszerzéshez kerülnek építésre a gyárak, és reménykednek jövőbeli eladásokban. Nos én utóbbiba vagyok szkeptikus, a Gidrán, a Hiúz és vagy éppen kézifegyverek esetében.
Az biztos, ha csak saját célra gyártunk azzal nem hozzuk be a költségeket. Itt most lehet írni know-how-t, lehet írni, a katonai-müszaki értelmíség, mérnökképzést, a hazai gyártással a hazai munkaerő foglalkoztatását, meg azt, hogy a cégek itthon fizetik az adót stb. de amig importból kell mindent beszerzni (márpedig vas és acél országa nem vagyunk, de a mikroelektornikáé sem) addig alapanyag, félkész és késztermékek rendszerek mind-mind import, csak összeszerelés ami folyik. Van már több elképzelés ami anulálódott.
Pld a Bren kézifegyvereké. Úgy indult, hogy nemcsak a magyar teljes fegyveres testületek fegyverzete kerül cserée, hanem még exportra is termelünk: Nos ebből az valósult meg, hogy több fődarabot a mai napig nem tudunk gyártani, a licencszerződés pedig lejár. Most ott helyette a Gestamenes vonal. És akkor ami érdekes a kommunikáció: A Bren fegyver jó, fegyver de drága ...És ezt nem tudtuk 2018-ban? Milyen költségelemzés volt? Mennyit "buktunk" hogy még annyi fegyvert sem tudtunk gyártani amennyi a rendőrség, hadsereg átfegyverzéséhez szükséges lenne? Vagy éppen nyereség, hogy nem gyártotuk le? A Gestamen talán a jövő.. Márha minden részét teljesen magyar alkatrészekből gyártjuk. De ennek alapanyagai szintén külföldiek.
A Lnyx sötét ló. Beleugrottunk - most a marketingszöveg helyett a tény, hogy a Puma a Bundeswehr rendszeresített járműve és nem a Hiúz, és tény, hogy az amcsi tenderen befuthat, akárcsak az ausztrálon. Előbbi esetben, majd lesz egy Rheinmetall North America, amely fülétől a farkáig fogja gyártani nem magyarországról várnak majd alkatrészeket hozzá (a szállítási távolságokat is figyelembe véve, akárcsak az Ausszie Lynx-hez sem hiszem.)
Amúgy azt olvastam valahol, hogy most amcsi-NATO szinten a GYHJ-k esetében 57mm-es löveget akarnak sztenderdizálni, nem 30-35mm-est. De ha ténylegesen megfelel majd a követelményeknek (jelenleg 5 proto van, ebből a müködőképeseket tesztelik a kengurusok, és az RM-t tesztelték a csehek, a többi demo-mock up.) akkor nekünk még harckocsi helyett is megfelelne akár 105-ös akár könnyített 120-as löveggel, alacsonyabb tömegével és ráadásuk a felépítményt változtatva több műszaki jármá alapja is lehet. Igy talán még a magyar igények kielégítése mellett exportra is lehetne termelni belőle.
Ennek ellenére szükséges hadiipari gyártás, és fejlesztés, de ismét h a balti államokra nézek akkor óriási külömbséget látok az Ő és mi programjaink között, elsősorban nehéztechnikával ellátás, gyártás vonatokzásában.
Mindenképpen folytatni kell a haderő fejlesztési programot, ellentmondásossága és költségei ellenére is. És ami a legfontosabb, hogy a legyártott eszközök életútján végig tervezett szupport kell, kiképzés, amely kevéssé kötődik a politikához, pld. törvényben kéne kötelezni a kormányokat, hogy a hadsereg müszaki-techika eszközeihez a szupport, karbantartás, javítás, és talán esetlegesa modetnizációt költésgeit kötelezően meg kell kapnia a Honvédségnek.