Harckocsik harctéri alkalmazása

[Mark1993]

Zrínyi Kiadó

Hadtudomány, hadtörténelem, haditechnika, katonai és biztonságpolitikai kiadványok, magazinok, fakszimile és dombornyomott térképek és sok minden más közvetlenül a kiadótól.

shop.hmzrinyi.hu

Köszönöm szépen !

 

[Kurfürst]

Franciaország megszállása, Lengyelország megszállása, a Balkán megszállása. Bár ezeket biztosan nem látta, hisz nem élt még akkor. No meg a németek 3 hónp alatt nem tudom hány tucatszor ekkora területet foglaltak el a Barbarossa alatt, de a Bagratyion hadművelet sem zsebkendőnyi területen folyt.

Csak az a fránya elfogultság ne árnyékolná be az objektívitást...

Szerintem teljesen értelmetlen összevetni mert teljesen más nagyságrendű erők mozogtak akkor és most.

A ruszkik most kb. egy 2. magyar hadseregnyi erővel mozognak Ukrajnában...

Nincsenek már tömeghadseregek, társadalmi okok miatt nincs rá lehetőség, ami korlátozza a hadműveletek sebességét, mert egyszerűen nincs elég ember, de ez Nyugat Európára ugyanúgy igaz.

 

[Mark1993]

.

 

[Mark1993]

Nincsenek már tömeghadseregek, társadalmi okok miatt nincs rá lehetőség, ami korlátozza a hadműveletek sebességét, mert egyszerűen nincs elég ember, de ez Nyugat Európára ugyanúgy igaz.

Professzionális, kisebb létszámú hadseregekkel is lehetne villámháborúzni, de a szokásos, rosszul osztják be a költségvetést, a harckocsizóknál a technikára, a légierőnél sem a technikára, sem a kiképzési órákra nem költenek, helyettük teljesen más hülyeségekre, és mégis várnak irreális eredményeket az alulszponzorált fegyvernemektől.

 

[dudi]

Szerintem teljesen értelmetlen összevetni mert teljesen más nagyságrendű erők mozogtak akkor és most.

A ruszkik most kb. egy 2. magyar hadseregnyi erővel mozognak Ukrajnában...

Nincsenek már tömeghadseregek, társadalmi okok miatt nincs rá lehetőség, ami korlátozza a hadműveletek sebességét, mert egyszerűen nincs elég ember, de ez Nyugat Európára ugyanúgy igaz.

Ez az ő dolguk, tudnának dupla ennyi emberrel és technikával is harcolni...

 

[eszena]

Az mindig vidámsággal tölti el a szívemet amikor egy katona nem tud különbséget tenni egy háború és egy hadművelet között.


Az mondjuk villámháborúnak tekinthető. Bár kellet hozzá egyszerre két szuperhatalom is, de a kritériumnak megfelel.
A Balkánra nem emlékszem pontosan, de mintha 4 ország csinálta volna azt is egyszerre (Olasz, Német, Magyar, Bulgár)



Mondjuk azt ne nevezzük villámháborúnak ahol az ellenfél azonnal megadja magát

,,Mondjuk azt ne nevezzük villámháborúnak ahol az ellenfél azonnal megadja magát "
Te jó ég...
Az a villámháború amelyikben 4 év múlva adja meg magát?

 

[fip7]

,,Mondjuk azt ne nevezzük villámháborúnak ahol az ellenfél azonnal megadja magát "
Te jó ég...
Az a villámháború amelyikben 4 év múlva adja meg magát?

A háború fogalmának a része, hogy minimum 2 fél fegyveresen küzd egymással.
Ha az egyik fél támad a másik meg harc nélkül megadja magát az nem háború, hanem megszállás.
A Csehek ebben nagy királyok...

 

[fip7]

Ma hallottam, hogy már az ukránok szerint is 125,000 nkm-nél járnak az oroszok megszállásban, mindezt 4 hónap alatt, szabdalt terepen , viszonylag modern technikával harcoló európai ellenféllel szemben.
Szóval ha nem is villámháború amit csinálnak, de a Kuvait felszabadítása tempót ezért überelik egyenlőre. Pedig elég mások voltak az erőviszonyok.
(Cserébe az USA és csatlósai nem vesztettek ennyi technikát, talán a légierőben voltak nagyobb vesztességeik).

 

[dudi]

Ma hallottam, hogy már az ukránok szerint is 125,000 nkm-nél járnak az oroszok megszállásban, mindezt 4 hónap alatt, szabdalt terepen , viszonylag modern technikával harcoló európai ellenféllel szemben.
Szóval ha nem is villámháború amit csinálnak, de a Kuvait felszabadítása tempót ezért überelik egyenlőre. Pedig elég mások voltak az erőviszonyok.
(Cserébe az USA és csatlósai nem vesztettek ennyi technikát, talán a légierőben voltak nagyobb vesztességeik).

Az ukránok általában beleszámolják a 2014-15-ben elvesztett területeket is, mert ők azt sajátnak tekintik.

 

[Wilson]

Az ukránok általában beleszámolják a 2014-15-ben elvesztett területeket is, mert ők azt sajátnak tekintik.

Igen ez így van abba a 125 000 m2-be az annektált Krim félszigetet és a febr24 előtt már elvesztett szaki területeket is beleszámolják.

 

[Negan]

Ma hallottam, hogy már az ukránok szerint is 125,000 nkm-nél járnak az oroszok megszállásban, mindezt 4 hónap alatt, szabdalt terepen , viszonylag modern technikával harcoló európai ellenféllel szemben.
Szóval ha nem is villámháború amit csinálnak, de a Kuvait felszabadítása tempót ezért überelik egyenlőre. Pedig elég mások voltak az erőviszonyok.
(Cserébe az USA és csatlósai nem vesztettek ennyi technikát, talán a légierőben voltak nagyobb vesztességeik).

Ukrajna vb DK-i része pont sima, kevéssé szabdalt.2003ban az USA mennyi idő alatt foglalta el irakot?

 

[fip7]

Igen ez így van abba a 125 000 m2-be az annektált Krim félszigetet és a febr24 előtt már elvesztett szaki területeket is beleszámolják.

Ezt nem tudtam.
A Krím kb. 27,000 nkm, a szaki területek nem tudom mennyik voltak elég kis megyék.
Kb. mennyi lehet a 2014 óta szerzett terület?
Úgy 70,000 nkm?
Azt tudom, hogy Kuvait 17,800 nkm

 

[fip7]

Ukrajna vb DK-i része pont sima, kevéssé szabdalt.2003ban az USA mennyi idő alatt foglalta el irakot?

Ez megint érdekes, mert Irak nem nagyon állt ellen.
Úgy tudom, hogy a legtöbbször azért torpantak meg az USA csapatok, mert nem bírta a logisztika üzemanyaggal ellátni őket olyan gyors volt a tempó.
Aztán volt egy 8 éves gerilla háború, pont e miatt

 

[Gungnir (F1End)]

Szóval ha nem is villámháború amit csinálnak, de a Kuvait felszabadítása tempót ezért überelik egyenlőre. Pedig elég mások voltak az erőviszonyok.
(Cserébe az USA és csatlósai nem vesztettek ennyi technikát, talán a légierőben voltak nagyobb vesztességeik).

Valójában nem.
A Desert Storm légicsapásai 1991 január 17 -től Február 23 -ig tartottak. A szárazföldi csapatok támadása február 24 -én indult meg és február 28. -ra visszafoglalták Kuvaitot és a vele közvetlenül szomszédos iraki területeket az átkarolás során.
Mindössze azért tűnik hosszúnak, mert előtte kb 5 hónapig szállították oda a csapatokat.
De az orosz átcsoportosítások sem voltak gyorsabbak.
Ami érdekes, hogy elvileg a koalíciós veszteség 52 merev és 23 fogószárnyú repülőeszköz volt.
Az oroszoknak is szerintem nagyjából ennyi lehet eddig, csak fordított arányban. (persze százalékos arányban az orosz veszteség jóval nagyobb.

 

[Wilson]

Ezt nem tudtam.
A Krím kb. 27,000 nkm, a szaki területek nem tudom mennyik voltak elég kis megyék.
Kb. mennyi lehet a 2014 óta szerzett terület?
Úgy 70,000 nkm?
Azt tudom, hogy Kuvait 17,800 nkm

Donyecki Népköztársaság
7,85 ezer négyzetkilométer

A Luhanszki Népköztársaság területe 8,38 ezer négyzetkilométer

Össz: 16,2 ezer km2

területű volt febr.24-e előtt...

ЧÑо из ÑÐµÐ±Ñ Ð¿ÑедÑÑавлÑÑÑ ÐонеÑÐºÐ°Ñ Ð¸ ÐÑганÑÐºÐ°Ñ Ð½Ð°ÑоднÑе ÑеÑпÑблики

ÐодÑобнее на ÑайÑе

www.kommersant.ru

 

[dudi]

Donyecki Népköztársaság
7,85 ezer négyzetkilométer

A Luhanszki Népköztársaság területe 8,38 ezer négyzetkilométer

Össz: 16,2 ezer km2

területű volt febr.24-e előtt...

ЧÑо из ÑÐµÐ±Ñ Ð¿ÑедÑÑавлÑÑÑ ÐонеÑÐºÐ°Ñ Ð¸ ÐÑганÑÐºÐ°Ñ Ð½Ð°ÑоднÑе ÑеÑпÑблики

ÐодÑобнее на ÑайÑе

www.kommersant.ru

Meg a Krím.

 

[fip7]

Akkor nézzük:
Oroszok most: 125,000 nm elfoglalása
125,000-27,000-16,000-8,000 nkm= 74,000 nkm. (egész jól tippeltem)
74,000:4=18,500 nkm/hónap sebesség

Kuvait felszabadítása (csak harci tevékenység) jan. 17-től márc. 5. (7 hét):
(17,800 nkm :7) X4 = 10,171 nkm/hónap sebesség
De ha a 17,800-al számolnánk havonta akkor is jól haladnak az oroszok.

Valójában nem.
A Desert Storm légicsapásai 1991 január 17 -től Február 23 -ig tartottak. A szárazföldi csapatok támadása február 24 -én indult meg és február 28. -ra visszafoglalták Kuvaitot és a vele közvetlenül szomszédos iraki területeket az átkarolás során.

Pl. Ez volt február 26.-án:
"Február 26-án az iraki erők hivatalosan megkezdték a kivonulást Kuvaitból, felgyújtva a többi kuvaiti olajmezőt, amikor kivonultak, és kinyitották a kuvaiti olajterminálok reteszeit, hatalmas mennyiségű olaj ömlött a Perzsa-öbölbe és környezeti katasztrófát okozva. Összesen mintegy 600 olajkút égett le. Mivel ez idáig nem történt komolyabb összetűzés a Köztársasági Gárdával, Schwarzkopf parancsnok veszélyben látta stratégiai célját, az iraki elit egység leverését. Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy orosz kezdeményezéssel fenyegetett a tűzszünet kikényszerítésére. Ezután megparancsolta a 24. gyaloghadosztálynak, hogy folytassa gyors előrenyomulását, a VII. hadtestet pedig a korábbinál gyorsabb mozgásra. Mindkettőnek a Köztársasági Gárdával kell harcolnia. A két amerikai légideszant hadosztály és a francia könnyűpáncélos hadosztály aznap nem tett több stratégiai lépést, a szövetséges erők nyugati szárnyának védelmére koncentrálva. A 24. gyaloghadosztály a nap folyamán széles fronton elérte az Eufráteszt, így Irak sűrűbben lakott részeit és az autópályát 8. Ott napközben és éjszakáig élénk harcok törtek ki az iraki egységekkel. . A hadosztály 1. dandárja különösen az iraki 26. kommandós dandár heves ellenállásába ütközött. A hadműveleti helyszíntől keletre a 2. tengerészgyalogsági hadosztály aznap bevette a Mutla Heightsot. Emiatt a Kuvaitvárosból kivezető autópályák amerikai ellenőrzés alá kerültek, a városban megmaradt iraki csapatok pedig bekerítették. Az 1. tengerészgyalogos hadosztály elfoglalta Kuvait város repülőterét és néhány külvárosát. Délután az arab JFC-E szövetség áttörte az iraki védelmet a város keleti részén, de alig haladt előre"

Március 2.-án:
"1991. március 2-án a Biztonsági Tanács elfogadta a 686. számú határozatot , amely meghatározta az állandó tűzszünet kereteit . Ugyanezen a napon újabb nagy összecsapás volt az amerikai és az iraki csapatok között. Kora reggel egy amerikai felderítő csapat egy nagyobb, részben páncélozott iraki katonai oszlopot figyelt meg a Hammar-tó déli partján, amely nem sokkal később tüzet nyitott rájuk. Az Egyesült Államok 24. gyalogos hadosztálya ezután két gépesített zászlóaljat, támadóhelikoptereket és tüzérséget vetett be az oszlop ellen. Az ezt követő csatában az amerikai egységek 185 páncélozott járművet, körülbelül 400 teherautót és 34 fegyvert semmisítettek meg."

1991. március 5-én az iraki "Forradalom Parancsnoka" megsemmisítette Kuvait annektálását.

1991. április 12-én lépett életbe a tűzszünet Irak és a koalíciós erők között, amely hivatalosan is véget vetett a háborúnak.

1991. május 28-án az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Sivatagi Vihar hadműveletből 464 000 amerikai katona kiürítette a Perzsa-öböl térségét. Azonban körülbelül 76 000 katona maradt a térségben.

 

[Negan]

Ez megint érdekes, mert Irak nem nagyon állt ellen.
Úgy tudom, hogy a legtöbbször azért torpantak meg az USA csapatok, mert nem bírta a logisztika üzemanyaggal ellátni őket olyan gyors volt a tempó.
Aztán volt egy 8 éves gerilla háború, pont e miatt

Volt ellenállás,csak sikertelen.A gerillahaboru meg a győzelem utáni rossz usak politika eredménye.
Egyébként meg a villamhaboru igen sarkalatos pontja a logisztika.

 

[Filter]

Volt ellenállás,csak sikertelen.A gerillahaboru meg a győzelem utáni rossz usak politika eredménye.
Egyébként meg a villamhaboru igen sarkalatos pontja a logisztika.

Olyan szinten volt gond a log, hogy gyakorlatilag az összes civil légicég, üres kapacitását lefoglalták a szállításokhoz....

Akkor nézzük:
Oroszok most: 125,000 nm elfoglalása
125,000-27,000-16,000-8,000 nkm= 74,000 nkm. (egész jól tippeltem)
74,000:4=18,500 nkm/hónap sebesség

Kuvait felszabadítása (csak harci tevékenység) jan. 17-től márc. 5. (7 hét):
(17,800 nkm :7) X4 = 10,171 nkm/hónap sebesség
De ha a 17,800-al számolnánk havonta akkor is jól haladnak az oroszok.



Pl. Ez volt február 26.-án:
"Február 26-án az iraki erők hivatalosan megkezdték a kivonulást Kuvaitból, felgyújtva a többi kuvaiti olajmezőt, amikor kivonultak, és kinyitották a kuvaiti olajterminálok reteszeit, hatalmas mennyiségű olaj ömlött a Perzsa-öbölbe és környezeti katasztrófát okozva. Összesen mintegy 600 olajkút égett le. Mivel ez idáig nem történt komolyabb összetűzés a Köztársasági Gárdával, Schwarzkopf parancsnok veszélyben látta stratégiai célját, az iraki elit egység leverését. Ugyanakkor az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy orosz kezdeményezéssel fenyegetett a tűzszünet kikényszerítésére. Ezután megparancsolta a 24. gyaloghadosztálynak, hogy folytassa gyors előrenyomulását, a VII. hadtestet pedig a korábbinál gyorsabb mozgásra. Mindkettőnek a Köztársasági Gárdával kell harcolnia. A két amerikai légideszant hadosztály és a francia könnyűpáncélos hadosztály aznap nem tett több stratégiai lépést, a szövetséges erők nyugati szárnyának védelmére koncentrálva. A 24. gyaloghadosztály a nap folyamán széles fronton elérte az Eufráteszt, így Irak sűrűbben lakott részeit és az autópályát 8. Ott napközben és éjszakáig élénk harcok törtek ki az iraki egységekkel. . A hadosztály 1. dandárja különösen az iraki 26. kommandós dandár heves ellenállásába ütközött. A hadműveleti helyszíntől keletre a 2. tengerészgyalogsági hadosztály aznap bevette a Mutla Heightsot. Emiatt a Kuvaitvárosból kivezető autópályák amerikai ellenőrzés alá kerültek, a városban megmaradt iraki csapatok pedig bekerítették. Az 1. tengerészgyalogos hadosztály elfoglalta Kuvait város repülőterét és néhány külvárosát. Délután az arab JFC-E szövetség áttörte az iraki védelmet a város keleti részén, de alig haladt előre"

Március 2.-án:
"1991. március 2-án a Biztonsági Tanács elfogadta a 686. számú határozatot , amely meghatározta az állandó tűzszünet kereteit . Ugyanezen a napon újabb nagy összecsapás volt az amerikai és az iraki csapatok között. Kora reggel egy amerikai felderítő csapat egy nagyobb, részben páncélozott iraki katonai oszlopot figyelt meg a Hammar-tó déli partján, amely nem sokkal később tüzet nyitott rájuk. Az Egyesült Államok 24. gyalogos hadosztálya ezután két gépesített zászlóaljat, támadóhelikoptereket és tüzérséget vetett be az oszlop ellen. Az ezt követő csatában az amerikai egységek 185 páncélozott járművet, körülbelül 400 teherautót és 34 fegyvert semmisítettek meg."

1991. március 5-én az iraki "Forradalom Parancsnoka" megsemmisítette Kuvait annektálását.

1991. április 12-én lépett életbe a tűzszünet Irak és a koalíciós erők között, amely hivatalosan is véget vetett a háborúnak.

1991. május 28-án az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a Sivatagi Vihar hadműveletből 464 000 amerikai katona kiürítette a Perzsa-öböl térségét. Azonban körülbelül 76 000 katona maradt a térségben.

És azt is tegyük azért hozzá, hogy nem 190k hivatásos, és 40k milícista hancurkázott ott.
A HH-s NATO haderő krémje volt felvonultatva kb 100%-ban. ~940k volt ott összevonva a koalícióban, a jelenlévő Iraki haderő 530k-jával szemben.
Csak ha a bal szárnyat nézed:
- Francia Hadsereg + légió, US 82, US 101( Full expedíciós létszámot kell alapnak venni, esetenként fel is pimpelve....Ezért is ment flottul azaz átkarolás. https://en.wikipedia.org/wiki/Opération_Daguet )
A harcjárművek nagyja, ~ 70% +, csupaszon szaladgált, mindenféle rátét nélkül...AMX-30, M-60, stb....
Sok esetben a hidegháborús haderők krémje, először találkozott a rendszerben lévő, elérhető, akkori szinten High-Tech felszerelésekkel. (

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

)
A konfliktus tartott 1990 Aug 2-tól, 1991 Feb 28 ig.
90 Aug 2-től - 91 Jan 17-ig "Desert Shield".
91 Jan 17-től - 91Feb 28-ig "Desert Storm".
"Effectifs et équipements de l'armée irakienne au Koweït et dans la région :

• 530 000 hommes
• 2 600 chars d'assaut T-72, T-62, T-55 (sur 4 000)
• 1 500 pièces d'artillerie (sur 2 700)
• 1 700 véhicules blindés (sur 2 500)
• 240 avions de combat (sur 500)

Effectifs de la coalition : 938 545 hommes

• États-Unis : 535 000 hommes, 80 navires, 6 porte-avions, 2 navires-hôpitaux, des sous-marins, 1 350 avions, 1 500 hélicoptères, 1 000 chars d'assaut, 2 000 blindés, 1 800 pièces d'artillerie"

Aztán nem linkelem a többit.....felesleges. Mindenki érti miről van szó.

Aztán árnyaljuk a képet:
" Le premier ministre irakien Saadoun Hammadi déclare seulement le 19 février 1991 que les 26 premiers jours de l'offensive ont fait 20 000 morts et 60 000 blessés. Pour le bombardement de l'abri d'Amiriya par l'aviation américaine, les estimations sont d'environ quatre cents morts, tous civils."

• Az Iraki miniszeterelnők deklarálta hogy az első 26 nap bombázása által 20 ezer halottja, és 60 ezer sebesültje lett Iraknak.
• A d'Amiriya menekülttábor amerikaiak általi bombázása során becslések szerint 400 halott volt, mind civil.

Mi köze is van ennek ahhoz ami ma Ukrajnában történik?

 

[fip7]

Mi köze is van ennek ahhoz ami ma Ukrajnában történik?

Örülök, hogy vissza újra látlak a fórumon
Csak annyi köze van, hogy felmerült, hogy milyen lassan haladnak az oroszok, bezzeg a nyugat.
Innen jön az összehasonlítás. Csak hát minden háború nagyon egyedi, nincs két egyforma.