Passzív radarok

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 686
32 341
113
Mennyi az M? 5m?
Hát, az ábra nem ezt mutatja. Legutóbb a zsidók azt mondták, az iraki határnál repkedtek, oszt nem látta őket senki.
Átrepültek legalább három csodaradar és két Sz-400 rendszer között. Senki se cáfolta a hírt. Maradjunk annyiba, hogy az amerikaiak megint húsz évvel mindenki előtt vannak.
Ha az oroszok mégis látták, ezt bölcsen megtartották maguknak.
Fogalmam nin mennyi lehet de azt tidom hogy attol hogy bizonyos szogbol bizonyos frekvencia tartomanyba lopakodik valami az nem jelenti azt hogy minden iranybol minden frkvencian kepes ugyan erre./ezt meg az amik sem allitjak./ nem letenni akarom az 5 gen gepeket hisz a tunyalabos felaktiv radaros legvedelmi raketakat zarojelbe tettek. De ez nem jelenti azt hogy a pajzs feleslegesse valna csak hogy mas fajtat kell alkalmazni.

Az meg hogy az oroszok nem szamolnak be arrol hogy mit is lattak egy ellenseges lopakodo vadaszgepbol szerintem csak termeszetes. Eleg ha az tudja akinek kell. Es az nem a nagyvilag plane nem az aki olyan gepet vezet vagy kuld.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Ez az ábra egy gömbre igaz, azok meg ritkán lopakodnak.
Igen, az ábrán egy gömb van...
...mert az ábra arról az általános törvényszerűségről szól hogy a hullám hosszúsága és a tárgy jellemző mérete (amiről a hullám visszaverődik) milyen típusú visszaverődést eredményez (optikai vagy rezonancia vagy Rayleigh)
ez a szabály nem csak gömb alakú testekre vonatkozik, de a gömb esetében a leg egyszerűbb vizsgálni, mert annak a jellemző mérete (értsd: sugara) adott és bármely irányból vizsgálva a testet mindig u.azokat a visszaverődési jellemzőket produkálja.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and gacsat
M

molnibalage

Guest
Igen, az ábrán egy gömb van...
...mert az ábra arról az általános törvényszerűségről szól hogy a hullám hosszúsága és a tárgy jellemző mérete (amiről a hullám visszaverődik) milyen típusú visszaverődést eredményez (optikai vagy rezonancia vagy Rayleigh)
ez a szabály nem csak gömb alakú testekre vonatkozik, de a gömb esetében a leg egyszerűbb vizsgálni, mert annak a jellemző mérete (értsd: sugara) adott és bármely irányból vizsgálva a testet mindig u.azokat a visszaverődési jellemzőket produkálja.
És pont ez vele a baj.

  • Mert minden irányban azonos visszaverődést ad. A stealth gép lényege ennek szétbaromlása.
  • Ezen felül akkor a legegyszerűbb modellet nézve egy gép esetén milyen méretet vennél a R. szóródáshoz? A gép hosszát, ami aspektusfüggő?
  • Ez olyan, mintha a gömbre vonatkozó Re szám Cl/Cd összefüggést akarnád egy tök más formájú gépre alkalmazni. Az nem így működik... Minden formának ez megvan, ezért méregetnek rohadt sokat szélcsatornában. Okkal méregették a gépeket szénné RCS szempontból is. Minden testnek megvan az egyedi karakterisztikája tudtommal, amit a gömbnél látsz.
Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)

Ha csak a tárgy fő mérete számítana, akkor a stealht nem működne. Pedig működik, nem csak cm-es hullámhosszon. Csak ott a legjobb. A Nyebonál is ezt látod. Még az orosz marketing anyag sem ad meg kis RCS-e a radaregyenletbe nem illeszkedő felderítési távolságot. Pedig az a legnagyobb méretű mobil méteres hullámhosszú radar. Már, ha a mobil szó jelentését rugalmasabban értelmezed mondjuk egy Sentinelhez képest.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka
T

Törölt tag 1586

Guest
És pont ez vele a baj.
Mi a baj az ábrával? Vagy magával fizikával van baj?
Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)
Én nem azt állítottam hogy a STEATH semmire sem jó…(rossz napod van?)

Most arról van szó hogy a Hensholdt azt állította hogy azokat a hullámhosszokon ahol ők mértek a Luneburg radar reflektoroknak már nincs szerepe mert azokon a hullámhosszokon a reflektor RCS értéke a gép RCS értékéhez képest elhanyagolhatóan kicsi
Ők azt állították hogy ők VHF Radió/TV sugárzásokra jellemző 54-216MHZ tartományban mértek, Luneburg reflektorok pedig a katonai radarok jellemző 2.7-2.9GHZ tartományában produkálnak érdemi reflexiót.
Magyarán azok a visszaverődések amiket ők mértek a gépnek a metres hullámhossz szempontjából releváns méretű alkatrészeiről (pl. vezérsíkok, meg maga az egész géptest) érkeztek nem pedig a gépen lévő radar reflektorról.

Ha csak a tárgy fő mérete számítana, akkor a stealht nem működne. Pedig működik, nem csak cm-es hullámhosszon. Csak ott a legjobb.
A STEALTH természetesen működik, de az tény hogy a cm-es, dm-es hullámhossz tartományban működő radarok ellen igazán hatékony.
Az ábra arra mutat rá hogy a méteres hullámhossz tartományban miért kevésbé.
Olyanokat lehet levezetni még az ábrából hogy miért a bazi nagy csupaszárny (értsd: nincsenek vezérsíkok) B2-nek van az összes létező STELTH gép között a leg alacsonyabb RCS értéke, és az eddig 5+ generációs gépekről megjelent tanulmányok is miért szinte mind vezérsík nélküli konstrukciók.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
B-2 tervezésénél RCS vs freq...

2019-11-01-16-28-42-Window.jpg
 
M

molnibalage

Guest
Mi a baj az ábrával? Vagy magával fizikával van baj?

Én nem azt állítottam hogy a STEATH semmire sem jó…(rossz napod van?)
Az baj (szerintem és tudtommal), hogy az alak miatt miden tárgynak pont úgy van RCS karakterisztikája, ahogy a testeknek Cd és Cl értéke. Nem húzható rá csak úgy a gömb szóródási modelje egy hozzá képest totálisan nem szimmetrikus szabálytalan alakzatra.
Nincs rossz napom, csak úgy mellékesen megjegyeztem, hogy kik és mire használják rosszul ezt a diagramot.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka
T

Törölt tag 1586

Guest
Az baj (szerintem és tudtommal), hogy az alak miatt miden tárgynak pont úgy van RCS karakterisztikája, ahogy a testeknek Cd és Cl értéke. Nem húzható rá csak úgy a gömb szóródási modellje egy hozzá képest totálisan nem szimmetrikus szabálytalan alakzatra.
Igen, ez természetesen igaz.
rfg11.png


A gömböt azért szeretik választani mert - mint az a fenti képen is látszik - az RCS értéke nem függ a hullámhossztól AMENNYIBEN a visszaverődés az OPTIKAI SZÓRÓDÁS tartományba esik (Optikai szóródás = amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2 π r / λ) >10) r= gömb sugara, λ = hullámhossz)
Viszont a REZONANCIA - MIE tartományban és különösen a RAYLEIGH tartományban az RCS értéke igenis függ a hullámhossztól.
Látszik hogy a MAX. RCS a (2 π r / λ) = 1 értéknél van,
majd a RAYLEIGH (Rayligh szóródás = amikor a tárgy mérete jóval kisebb mint a hullámhossz ((2 π r / λ) > 1) tartományban az RCS értéke zuhanni kezd.

Visszatérve ismét az alap felvetéshez...
A Luneburg radar reflektorok egy pár cm nagyságú szögvisszaverőként foghatóak fel. Kiválóan működnek cm-es hullámhosszú radarhullámok esetén, ami az eszköz esetében a rezonancia tartományba esik és emiatt sok m2-es RCS-t produkál.
U.ez az eszköznél egy méteres hullámhossz esetén a visszaverődés a RAYLEIGH tartományban lesz, vagyis ebben a hullámhossz tartományban az eszköz már csak elhanyagolható RCS növekedést fog produkálni.

Szerintem emiatt állítja a Hensoldt hogy a mérésüket nem befolyásolta az hogy az F35-ön ott voltak a reflektorok.

Ez az ábrát azoktól szoktam látni, akik puffogtatják, hogy a stealth nem jó, csak nem értik meg miről szól és úgy akarnak vele érvelni. (Mint Platon a légvédelmis blogon.)
Fogalmam sincs ki az a "PLATON" és mi az a "légvédelmis blog"...
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Igen, ez természetesen igaz.
rfg11.png


A gömböt azért szeretik választani mert - mint az a fenti képen is látszik - az RCS értéke nem függ a hullámhossztól AMENNYIBEN a visszaverődés az OPTIKAI SZÓRÓDÁS tartományba esik (Optikai szóródás = amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2 π r / λ) >10) r= gömb sugara, λ = hullámhossz)
Viszont a REZONANCIA - MIE tartományban és különösen a RAYLEIGH tartományban az RCS értéke igenis függ a hullámhossztól.
Látszik hogy a MAX. RCS a (2 π r / λ) = 1 értéknél van,
majd a RAYLEIGH (Rayligh szóródás = amikor a tárgy mérete jóval kisebb mint a hullámhossz ((2 π r / λ) > 1) tartományban az RCS értéke zuhanni kezd.

Visszatérve ismét az alap felvetéshez...
A Luneburg radar reflektorok egy pár cm nagyságú szögvisszaverőként foghatóak fel. Kiválóan működnek cm-es hullámhosszú radarhullámok esetén, ami az eszköz esetében a rezonancia tartományba esik és emiatt sok m2-es RCS-t produkál.
U.ez az eszköznél egy méteres hullámhossz esetén a visszaverődés a RAYLEIGH tartományban lesz, vagyis ebben a hullámhossz tartományban az eszköz már csak elhanyagolható RCS növekedést fog produkálni.

Szerintem emiatt állítja a Hensoldt hogy a mérésüket nem befolyásolta az hogy az F35-ön ott voltak a reflektorok.


Fogalmam sincs ki az a "PLATON" és mi az a "légvédelmis blog"...
Platon egy okos, de eltrollosodott alak az Index fórumon. Többek között a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" topikban is írogat.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
37 514
72 517
113
Lehet, hogy csak nekem tűnik újnak az információ, de aki ért hozzá és érdekli a téma, nézzen bele a most induló Haditechnika cikksorozatba, hátha van benne valami új és használható...

A Haditechnika folyóirat 2019/6-os számában:
Seller Rudolf– Pető Tamás – Dudás Levente – Kovács Levente: Passzív radar I. rész

"2017 őszén zárult le a három éves MAPIS kutatás-fejlesztési projekt, amely az Európai Védelmi Ügynökség égisze alatt, öt nemzet részvételével foglalkozott a képalkotó passzív radar hadszíntéri alkalmazásával. A nemzetközi konzorcium kilenc résztvevője között nagyvállalatok és neves akadémiai intézetek találhatók. Ebben a cikkben bemutatjuk a passzív radar alapelvét, áttekintést adunk a MAPIS-projekt fő célkitűzéseiről és eredményeiről, valamint bemutatjuk a magyar résztvevők – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA SZTAKI, BHE – kutatócsoportjának tevékenységét a hazai passzív radar demonstrátor kifejlesztésében. A MAPIS-projektre épülő hazai passzív radar demonstrátor projekt 2019. május végén zárult..."
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 785
30 563
113
Lehet, hogy csak nekem tűnik újnak az információ, de aki ért hozzá és érdekli a téma, nézzen bele a most induló Haditechnika cikksorozatba, hátha van benne valami új és használható...

A Haditechnika folyóirat 2019/6-os számában:
Seller Rudolf– Pető Tamás – Dudás Levente – Kovács Levente: Passzív radar I. rész

"2017 őszén zárult le a három éves MAPIS kutatás-fejlesztési projekt, amely az Európai Védelmi Ügynökség égisze alatt, öt nemzet részvételével foglalkozott a képalkotó passzív radar hadszíntéri alkalmazásával. A nemzetközi konzorcium kilenc résztvevője között nagyvállalatok és neves akadémiai intézetek találhatók. Ebben a cikkben bemutatjuk a passzív radar alapelvét, áttekintést adunk a MAPIS-projekt fő célkitűzéseiről és eredményeiről, valamint bemutatjuk a magyar résztvevők – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA SZTAKI, BHE – kutatócsoportjának tevékenységét a hazai passzív radar demonstrátor kifejlesztésében. A MAPIS-projektre épülő hazai passzív radar demonstrátor projekt 2019. május végén zárult..."
Hogy most mit értenek pontosan alatta,azt nem tudom.De anno voltak olyan fejlesztések,magyar is,ami az analog VHF tv-adásokat akarták felhasználni egy multistatikus radarrendszer kifejlesztéséhez.A rendszer aktiv eleme a TV adótorony,a vevők meg több passziv radar,amik csak a visszaverődő VHF hullámokat veszi.Az egészet rákötik egy jó nagy számitógépre,és az kisakkozza belőle a radarképet-ami a remények szerint a lopakodó gépeket is mutatja.Később nálunk a P18 köré telepithető passziv vevőhálózatra is indult kutatás,majd egy méteres AESA radarra fejlesztés,ami szintén egy passziv vevő radarháló aktiv elemeként szolgálhatna.90es években készült is pár AESA adő-vevő,meg passziv vevő elem.Aztán elhalt a dolog,meg a HTI is megszünt.
Az akkori magyar kisérleteket úgy értékelték,hogy megvalósitható,de nekünk kevés hozzá az erőforrásunk.Hpasp szonáros sorozatában szereplő a lleguljabb amerikai szonárrendszer már ezen az elven működik.
Szerintem most együtműködésben ezen a rendszeren dolgoznak.De a rádióelektronoika finomságai nekem kinai
 
  • Tetszik
Reactions: svajcibeka

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Hogy most mit értenek pontosan alatta,azt nem tudom.De anno voltak olyan fejlesztések,magyar is,ami az analog VHF tv-adásokat akarták felhasználni egy multistatikus radarrendszer kifejlesztéséhez.A rendszer aktiv eleme a TV adótorony,a vevők meg több passziv radar,amik csak a visszaverődő VHF hullámokat veszi.Az egészet rákötik egy jó nagy számitógépre,és az kisakkozza belőle a radarképet-ami a remények szerint a lopakodó gépeket is mutatja.Később nálunk a P18 köré telepithető passziv vevőhálózatra is indult kutatás,majd egy méteres AESA radarra fejlesztés,ami szintén egy passziv vevő radarháló aktiv elemeként szolgálhatna.90es években készült is pár AESA adő-vevő,meg passziv vevő elem.Aztán elhalt a dolog,meg a HTI is megszünt.
Az akkori magyar kisérleteket úgy értékelték,hogy megvalósitható,de nekünk kevés hozzá az erőforrásunk.Hpasp szonáros sorozatában szereplő a lleguljabb amerikai szonárrendszer már ezen az elven működik.
Szerintem most együtműködésben ezen a rendszeren dolgoznak.De a rádióelektronoika finomságai nekem kinai
Deciméteres (VHF) hullámokkal nem lessz valami jó a képalkotó felbontása.
A világ tele van fénnyel, és mi látunk. Az utóbbi 50 évben a világ tele van más, sokkal-sokkal nagyobb hullámhosszú sugárzásokkal is. Ezek pl a TV adások. Megfelelő szemmel, ezekkel is lehet látni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 785
30 563
113
Deciméteres (VHF) hullámokkal nem lessz valami jó a képalkotó felbontása.
A világ tele van fénnyel, és mi látunk. Az utóbbi 50 évben a világ tele van más, sokkal-sokkal nagyobb hullámhosszú sugárzásokkal is. Ezek pl a TV adások. Megfelelő szemmel, ezekkel is lehet látni.
Mint irtam,a radióelektronika tulajdonképpen nekem kinai.TV adások hullámhosszára hangolva csinálták a dolgot-csak a hullámsáv betüjelzését rosszul irtam
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Mint irtam,a radióelektronika tulajdonképpen nekem kinai.TV adások hullámhosszára hangolva csinálták a dolgot-csak a hullámsáv betüjelzését rosszul irtam
Az a VHF. Very High Frequency, azaz nagyon nagy frekvencia. Ez a deciméteres hullámsáv. A fény vagy tíz nagyságrenddel nagyobb frekvencia, ennyivel jobb is a felbontása.
 
  • Tetszik
Reactions: Negan
T

Törölt tag 1945

Guest
Továbbra sem veszed figyelembe a radarkeresztmetszet frekvencia függését. A -29dB csak cm-es hullámsávú radarokkal szemben érvényes, szemből. A Konténer radar pedig a 10m-es hullámsávban dolozik. Abban a sávban messze nagyobb az F-35 radarkeresztmetszete és ezáltal a felderítési távolsága is.
...
Tehát akkor ismételten:
Amit leírsz az csak az optikai tartományra igaz, amikor a céltárgy lineáris métrete sokkal (nagyságrenddel) nagyobb a radar hullámhosszánál. Ebben a tartományban a céltárgy appertúrasugárzóként ver vissza. Ez esetben a radarkeresztmetszet jóval nagyobb mértékben függ a
cél alakjától (rálátás szogető), mint a fizikai meretétől. Tehát ha a céltárgy felületei a beeső rádiónyalábra jelemzően nem merőleges szügben állnak, akkor róluk nem a radar irányába történik a visszaverődés. Elsősorban ezen a geometrián alapul a lopakodás.
Azanban ugynez már nem igaz a rezonancia tartományra, ahol a céltárgy lineáris métrete összemérhető a radar hullámhosszával. Ennek az az oka, hogy ebben a tartományban már a cél felületei és élei már nem úgy viselkednek, mint egy tükör, hanem a rájuk eső rádióhullám hatására egyre inkább körkörösen sugároznak, ahogy közelítünk a saját rezonancia frekvenciájához. A rezonancia frenvenciához közelítve egyre kevésbé lenyeges, hogy milyen szögben állnak az élek és felületek és egyre inkább a hullámhossz/célméret aránytól függ. Ilyenkor a céltárgy mérete sokal jobban befolyásolja a mérés eredményét, mint az alakja. A radarkeresztmetszet a cél keresztmetszete (nem az optikai tartományú hatásos radarkerszmetszete, hanem a látható keresztmetszete) körül hullámzik. A célról két hullám verődik vissza, egy direkt es egy kúszó (felületi). Az első a cél radarhoz közelebbi felületéről tér vissza, a második megkerüli a cél felületét éss csak azután tér vissza. Minneé hosszabb ez az elektromos út, annál kisebb lesz a keresztmetszet fluktuációja. Ez a két hullám interferál. Ezért oszcillál a radarkerssztmetszet a hullámhossz/célméret aránytól függően és nem pedig az élek radarral bezárt szögétől függően.
A Rayleigh zónában, ahol a céltárgy lineáris métrete sokal kisebb, mint a radar hullámhossza az RCS értéke a frekvencia negyedik hatványával arányos (vagy a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos, ha úgy tetszik). Azaz a nagyon alacsony fenvenciájú radarok nem teljesítenek jól a nagyon kis méretű céltárgyak (esőcsepp, jégeső, hó, felhő) felderítésében (vagy másképp nézve elég jól átlátnak azok halmazán). Azonban ha a céltárgy a Rayleigh zóna rezonancia frekvenciához közeli részében van, akkor még egész jó visszaverődés kapható róla.
Hangsúlyozom hogy a körkörös szórás kevesebb radar által hasznosítható visszaverődést jelent, mint a direkt reflexió, hiszen nagyon széles szögtartományra oszlik el az energia, de messze töbt, mint amit optikai tartományba eső hullámhossz/célméret arány esetén egy lopakodóról kaphatnánk, ami az optikai tartományban a rá eső hullámok messze túlnyomó többségét nem a radar irányába veri vissza.
Tehát a lopakodó radarkeresztmetszete hosszú hollámok radarok esetén is kisebb, mint egy hagyományos, nem csökkentett észlelhetőségű gépé, de számottevően magasabb mint a cm-es hullámsávú radar esetében.
...

Mivel a fenti gondolatmenet pontosan írja le a jelenséget, és tán érdekli az olvtársakat is, szerintem folytassuk itt, némileg szemléletesebben elmagyarázva a Rayleigh-szórás működését, és gyakorlati hátulütőit.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Bleroka
T

Törölt tag 1945

Guest
Nos mivel Mie rezonanciával szeretnének itt többen lopakodót fogni (ami gömb és henger alakú lopakodó esetén működhet...), ezért indítanék egy sorozatot a céltárgy radar keresztmetszetéről, illetve annak változásáról aspektus és frekvencia függvényében.

De először tegyük rendbe az általános radaregyenletet, mert többen (pl: @laiki) nem találták benne a radarkeresztmetszet frekvencia függését, illetve az alkalmazott mértékegységeket.
2020-01-25-15-26-41-Window.jpg



1, ERP (dBm) - az adó által a cél felé kisugárzott effektív teljesítmény, ami az adóteljesítmény, és az adóantenna nyereségének összege
ERP = Pt + G
Pt (dBm) - adóteljesítmény (mW arányában kifejezve)
G (dBi) - antenna nyereség (gömbsugárzó antenna nyereségének arányában kifejezve)

2, P1 (dBm) - jelteljesítmény a célnál, ami függ a cél távolságától, és jel frekvenciájától, illetve a korábban kiszámolt effektív adóteljesítménytől
P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
D (km) - céltávolság kilométerben
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben

3, P2 (dBm) - célról a vevőantenna felé visszavert jelteljesítmény, ami függ a cél radarkeresztmetszetétől, és a jel frekvenciájától
P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
o (dBsm) - cél radarkeresztmetszete, egy négyzetméter arányában
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben
Látható hogy a visszavert jel teljesítménye nő a cél radarkeresztmetszete és a jelfrekvencia növelésével

4, Pa (dBm) - jelteljesítmény a vevőantennánál, ami függ a cél távolságától, és jel frekvenciájától, illetve a korábban kiszámolt célról a vevőantenna felé visszavert jelteljesítménytől
Pa = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
D (km) - céltávolság kilométerben
F (MHz) - jelfrekvencia megaherz-ben

5, Pr (dBm) - vett jel teljesítménye, ami függ a jelteljesítménytől a vevőantennánál, illetve annak nyereségétől
Pr = Pa + G
G (dBi) - antenna nyereség (gömbsugárzó antenna nyereségének arányában kifejezve)

A fenti öt egyenletet egymásba behelyettesítve...
Pr = Pa + G
Pr = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G
Pr = Pt + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) - 39 + 10 log(o) + 20 log(F) - 32 - 20 log(D) - 20 log(F) + G

A fenti egyenletben összevonva amit lehet:
Pr = Pt + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)

folyt köv...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
@rudi már szépen összeszedte, de azért imhol a geometriai formák radarkeresztmetszete, a frekvencia függvényében:

2020-01-26-09-52-32-Electronic-Warfare-and-Radar-Systems-NAWCWD-TP-8347-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-D.jpg


Baloldalt felül egy 9x9cm-es fémlap, aminek a radarkeresztmetszete 1GHz-en 0.01m² (-20dBsm), addig 10GHz-en 1m² (0dBsm).
Alatta egy 1m x 1m-es fémlap, aminek a radarkeresztmetszete 1GHz-en 140m² (21dBsm), addig 10GHz-en 14'000m² (41dBsm!!!).
Jobboldalt alul egy méteres gömb, amit nagyon szeretünk, mivel radarkeresztmetszete 1GHz-en és 10GHz-en is 1m² (0dBsm).

További geometriai alakzatok radarkeresztmetszet kiszámításához a képletek baloldalon, és a sarokreflektoroké, jobboldalon:

2020-01-26-09-58-50-Electronic-Warfare-and-Radar-Systems-NAWCWD-TP-8347-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-D.jpg


Fontos megjegyezni, hogy a centiméteres hullámhosszon óriási radarkeresztmetszetet produkáló fémlapot ha elfordítjuk csak pár fokkal a beérkező jel irányából, a visszavert jel szintje drámaian lecsökken:

2020-01-26-10-07-18-radar-handbook-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


A korábban kiemelt 1m x 1m-es fémnégyzetlap, amennyiben merőlegesen áll beérkező radarjelre, 10GHz frekvencián 40dBsm radarkeresztmetszetet produkál, addig 30° rálátási szög esetén 10dBsm, 60° rálátási szög esetén pedig már 0dBsm a keresztmetszet. Ez pedig a visszavert jel szintjében 10'000 szeres nagyságrendű csökkenés.

folyt köv...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
A fent ismertetett egyenleteket egy számítógépbe betáplálva, tervezhetnek például ilyen formát:

2020-01-26-14-51-16-radar-handbook-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


Amiből a számítógép kiszámolja az alábbi feltételezett radarkeresztmetszetet, a lokátor irányának függvényében:

2020-01-26-14-51-32-radar-handbook-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


A fenti szimulált légicél radarkeresztmetszete a rálátás oldalszöge függvényében változik -20dBsm és +10dBsm között. (1000x-es különbség)

Nos feltehetjük a kérdést, hogy mekkora is ennek a célnak a radarkeresztmetszete?

Légvédelmi szempontból, ahhoz hogy biztonságosan tudjuk a célt követni...
sajnos a valós élet elég véres példát mutatott arra, hogy mit ér egy légvédelem ami annyit mér hogy "valami berepült a határon, készüljetek"
... a fenti cél radarkeresztmetszete -20dBsm.

A fenti gondolatmenettel szemben a valóságban egy légicélról ezek a visszaverődések észlelhetők:

2020-01-26-10-30-42-radar-2009-a7-radar-cross-section-1-160213204132-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


Ezeket hogyan lehet kiszámolni merülhet fel a kérdés...
... nos a gyakorlatban felrakják a célt egy styrofoam oszlopra (aminek a dielektromos tulajdonságai elég közel vannak a levegőhöz), és körbemérik.

2020-01-26-10-31-02-radar-2009-a7-radar-cross-section-1-160213204132-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


folyt köv...
 
M

molnibalage

Guest
A fent ismertetett egyenleteket egy számítógépbe betáplálva, tervezhetnek például ilyen formát:

2020-01-26-14-51-16-radar-handbook-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


Amiből a számítógép kiszámolja az alábbi feltételezett radarkeresztmetszetet, a lokátor irányának függvényében:

2020-01-26-14-51-32-radar-handbook-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


A fenti szimulált légicél radarkeresztmetszete a rálátás oldalszöge függvényében változik -20dBsm és +10dBsm között. (1000x-es különbség)

Nos feltehetjük a kérdést, hogy mekkora is ennek a célnak a radarkeresztmetszete?

Légvédelmi szempontból, ahhoz hogy biztonságosan tudjuk a célt követni...
sajnos a valós élet elég véres példát mutatott arra, hogy mit ér egy légvédelem ami annyit mér hogy "valami berepült a határon, készüljetek"
... a fenti cél radarkeresztmetszete -20dBsm.

A fenti gondolatmenettel szemben a valóságban egy légicélról ezek a visszaverődések észlelhetők:

2020-01-26-10-30-42-radar-2009-a7-radar-cross-section-1-160213204132-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


Ezeket hogyan lehet kiszámolni merülhet fel a kérdés...
... nos a gyakorlatban felrakják a célt egy styrofoam oszlopra (aminek a dielektromos tulajdonságai elég közel vannak a levegőhöz), és körbemérik.

2020-01-26-10-31-02-radar-2009-a7-radar-cross-section-1-160213204132-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


folyt köv...
A diagram az F-16-osról azt mutatja, amit nem fejtettél ki. Valójában a gépnek egy igen kis területe adja a visszaverődést és a szóródást. Ha azokat megfelelően alakítják ki, akkor a fő visszaverő felületekről és arról még visszaverődő energiamennyiség lesz kicsi. Ezért van az, hogy a hagyományos gépeknél is előállhat szűk irányban olyan, hogy akár 0,1 m2-re is eshet az RCS, de más irányból meg lehet akár 100-szor akkora is.

A stealth gépeknél is megvan ez az átfogás sőt, akár 3 nagyságrend is, csak a -10 dBsm - +20 dBsm tartományt áttolták a 0 dBsm - 30 dBsm tartományba úgy, hogy néha beeshet -40 dBsm tájára is.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu
T

Törölt tag 1945

Guest
A diagram az F-16-osról azt mutatja, amit nem fejtettél ki. Valójában a gépnek egy igen kis területe adja a visszaverődést és a szóródást. Ha azokat megfelelően alakítják ki, akkor a fő visszaverő felületekről és arról még visszaverődő energiamennyiség lesz kicsi. Ezért van az, hogy a hagyományos gépeknél is előállhat szűk irányban olyan, hogy akár 0,1 m2-re is eshet az RCS, de más irányból meg lehet akár 100-szor akkora is.

A stealth gépeknél is megvan ez az átfogás sőt, akár 3 nagyságrend is, csak a -10 dBsm - +20 dBsm tartományt áttolták a 0 dBsm - 30 dBsm tartományba úgy, hogy néha beeshet -40 dBsm tájára is.

Ezt egy 4~5 részes sorozatnak tervezem, csak közben a Falklandi tengeralattjáró hadviselésre koncentrálok most, de majd folyt köv...