Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
Érdekes módon a T-szériában tökéletesen működik mind a kétfajta töltőszerkezet a 60-as évek óta.
A BMP-1esen egyedül a por okozott problémát Afganisztánban, ezért azokban csukott búvónyílással operáltak. (nagy élmény lehetett). Ha jól emlékszem a repesz-romboló gránátját kell kézzel tölteni, a kumulatívot tölti az automata. Ez nem szerkezethiba, hanem egyszerűen így van tervezve.
A finnek szedték ki az automatát a BMP-ikből, de ők elvileg csak repesz-rombólót málháztak, a páncélosok elleni harcot meg intézték az irányított pct rakéták, meg minden más.

Rutinszerűen ezt hozzák fel.
"A harcérintkezés rendszerűen rövid, 2-3 durrantás, aztán lehet újrapakolni a ready racket, a ready rack-ből az első pár malacot meg gyorsabban tölti az ember." Ez meg a 2sec alatt betöltött gránát történetek Irakból.
Épp csak ezeket a harckocsikat nem rosszul képzett felkelők elleni harcra találták ki.Konvencionális haborúban marhára nem ennyi lett volna a harc.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
Volt valami hosszabb leírás, amiben olvastam. Most nem fogom előbányászni, talán Cifu írta (vagy idézte) anno.
Már a T-90A-nál sem így kellett csinálni.A digitális tűzvezető rendszer nélküli harckocsikba meg nem kell semmilyen adatot bevinni mert nem volt mibe.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
15 008
38 090
113
Már a T-90A-nál sem így kellett csinálni.A digitális tűzvezető rendszer nélküli harckocsikba meg nem kell semmilyen adatot bevinni mert nem volt mibe.

A T-64, T-72, T-80 ismertetésében volt erről szó. Lehet, hogy akkor a tűzvezető rendszer kifejezés rossz. Bár ez bonyulultabb, itt egy leírás a T-72 család célzókészülékeiről (többek között). Az előretartást kellett fejben kiszámolnia az irányzónak, illetve később lett egy előretartás-kalkulátor, amit az irányzó bal szemmel használt és a leolvasott előretartással célozhatott. A nyugati hk-kon ekkor már a balliszikai számítógép automatikusan megtette ezt.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
A T-64, T-72, T-80 ismertetésében volt erről szó. Lehet, hogy akkor a tűzvezető rendszer kifejezés rossz. Bár ez bonyulultabb, itt egy leírás a T-72 család célzókészülékeiről (többek között). Az előretartást kellett fejben kiszámolnia az irányzónak, illetve később lett egy előretartás-kalkulátor, amit az irányzó bal szemmel használt és a leolvasott előretartással célozhatott. A nyugati hk-kon ekkor már a balliszikai számítógép automatikusan megtette ezt.

Semmit nem kellett fejben számolni soha.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
15 008
38 090
113
Semmit nem kellett fejben számolni soha.

A linkelt cikkből:

As mentioned before, target leading is done manually by using the markings on either side of the center chevron. The gunner must estimate the lateral speed of the target by determining how long it takes for the target to move from the center chevron across the lead markings, and combine that information with the time of flight of the selected ammunition type to the measured range. Needless to say, this was not easy unless the gunner was experienced, and even so, the accuracy of manual lead estimation is invariably lower than an automatically computed lead solution. However, the significance of this deficiency against moving tank-type targets is counteracted by the immense speed (~1,800 m/s) of the APFSDS rounds fired by the T-72. At short ranges, the acceptable margin of error for lead with APFSDS rounds is very large, so it is quite forgiving to less experienced or less well-trained gunners.

The TPD-K1 sight evolved to become the 1A40 sighting complex, featuring some small improvements related to the fire control system, the most notable of which is the new manual lead calculator. According to Mikhail Baryatinsky, the T-72A received the 1A40 beginning in 1982, and the 1A40-1 came standard on the T-72B since its formal introduction in 1985. The 1A40-1 sighting unit features a slightly improved TPD-K1M primary sight and is distinguished from the 1A40 system by the improved laser rangefinder. The 1A40-1M was used in the T-72BA and differs from the basic variant by the possibility of manually entering corrections using data collected by an external wind sensor and by a cant sensor.
The 1A40 sighting complex includes an additional eyepiece for the gunner's left eye for the UVBU lead calculation system. The new UVBU system is an add-on device that calculates the necessary amount of lead for a moving target and displays it in figures which can be manually applied by the gunner on the lateral scale in the TPD-K1M. The indicator unit, shown below, is comprised of a clamp, the eyepiece, and the connector that is plugged into the TPD-K1M.





It works by determining the rate of rotation of the turret as the gunner is lasing the target and then translates that information into mils, which is displayed in the eyepiece for the gunner to read. The gunner will then know which marking on the lateral mil scale on the reticle he should adopt as the new aiming point. The system will display the mil figure as a positive or negative integer to denote which the side that the gunner must use (negative for the scale on the left of the center chevron and vice versa). The use of an eyepiece rather than a separate digital display is so that the gunner does not need to break visual contact with the target. As the UVBU eyepiece displays a virtual number on a black background, the gunner can keep both eyes open to see the number floating in his vision, read the mil figure, and then apply it, all done without removing his eyes from the TPD-K1M eyepiece.




The precision of the UVBU unit is not high compared to the systems employed in more advanced fire control systems as it can only calculate a difference in the angular velocity of the target compared to the tank with a maximum error of 0.53 mils (1.8 minutes of angle). The actual figure displayed to the gunner is rounded up or down in order to fit the graduated scale of the sight viewfinder markings, and the semi-automatic nature of the system means that human error can contribute to the total error margin. The system is generally insufficiently accurate for long range shooting against moving targets, especially with lower velocity ammunition like HEAT and HE-Frag. Other than that, the most serious drawback is the lack of automation. In the fire control system of an M60A3, for instance, lead for a moving target is calculated and automatically applied to the reticle by the ballistic computer after the target is lased, meaning that the reticle automatically adjusts horizontally so that the reticle has already compensated for lead. This allows the gunner of an M60A3 to press the trigger immediately after lasing as long as he continues to track the target with the reticle - no need to adjust the aiming point or use secondary markings to engage. This is faster than the system employed on the TPD-K1M. This is an inherent flaw in the sight itself as it cannot automatically adjust the reticle for lead since it lacks independent horizontal stabilization and there is no provision for the horizontal displacement of the reticle in the viewfinder of the sight. While it may have been considered an innovative feature for a sighting complex from the late 1960's, the UVBU leading system was somewhat crude for 1982 and could already be considered technologically obsolete at the time that it was introduced. By the time the T-72B entered mass production in 1985, the 1A40-1 sighting complex itself could be considered outdated. The TPD-K1M is shown in the two photos below.







The TPD-K1M sight viewfinder differs from the TPD-K1 by the presence of mil values printed on the secondary chevrons for the UVBU leading system. Otherwise, the viewfinder is identical.





The photo below (credit to: ru-armor.livejournal) shows the markings more closely.


 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
A linkelt cikkből:

Minden táblázat rendelkezésre állt a kezdlőknek mikden minden ki volt számolva.Elég volt csak megtanulni vagy felírni.Bár az 1700m/s-os sebességhez olyan hű de nagy számolás sem kell mert annyira gyors a lövedék és olyan lassúak a célpontok.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
T-72-vel nem úgy harcoltak,hogy minden lövés előtt távmérés,állítgatás és lövés.Ezt nem tette lehetővé a teljesen manuális rendszer akkor amikor nyugaton már a 80-as évek elején digitális tűzvezető rendszerekkel bírtak a modern vagy modernizált harckocsik.
Védelemben előre megmérték távolságokat és úgy lőttek,támadásban pedig pásztázó lövésekkel.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Ocses

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
20 521
66 756
113
Arról nem is beszélve, hogy a nagy kezdősebességű lövedék miatt 1500 méterig lényegében "kapás lövést" is le lehetett adni a T-72-vel.
Meg minden hasonló nyíllövedéket használó tankkal. Egy közel 4X3 méteres célterület esetén (tipikus nyugati tank) teljesen fölösleges volt lézertávmérőzni.
Persze nagyobb távolságokon nagyon hasznos, de 1-2 km-s lövések esetén nem szükségszerű a dolog.
 
T

Törölt tag

Guest
Üdv!
Úgy volt, ahogy Rferi66 írta. Egy darab lehajtható perforált kb 300x350 mm-es lemezke volt az elválasztó. Nem igazán akartad kipróbálni, mert kényelmetlenül közel volt. Értsd: a vállam átlógott az elválasztó lemez felett. Nekünk nem mondták, hogy nem bírná el a repeszgránátot, a gyakorló gránátok között nem volt komoly súlykülönbség. A maljutkát meg kézzel kellett indítási helyére rögzíteni, de az nem volt a töltőgéppbe málházva. És elég nehéz volt. A kiképző tisztek azt mesélték, hogy az oroszok is kézzel töltötték a löveget, mert gyorsabb és biztonságosabb volt. Már ha jól emlékszem.

Az MN korai szériás BMP-ibe bele rakták-e az újabb irányzékot (egyáltalán lehetett-e?), illetve ki szedték-e belőlük az töltőszerket, vagy bennük hagyták?

Ha belerakták az új irányzékot de maradt az automata, akkor alapból értelmetlen lett volna a szerkezet futószalagjára rombológránátot rakni a kumulatív mellé. Az előzőleg linkelt írás szerint a romboló és kumulatív közt van méretbeli különbség, ezért a szerkezet nem tudja betölteni (pontosabban is fogalmazhattam volna az előbb a "nem bírja el" helyett), ráadásul töltőszerken nincs lehetőség gránátok között váltani, mert eredetileg csak a kumulatív gránátra lett tervezve.
Ha ezek miatt szedik ki a töltőszerkezetet, annak van értelme.
Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben.

Ismét az előbb linkelt írásban szó van egy hajtható elválasztó lemezről, aminek felső fele le van hajtva hogy a málházott Maljutkákhoz hozzáférést biztosítson. Elvileg az egész cucc eltávolítható, hogy jobb hozzáférést biztosítson a toronybelsőhöz. Emellett említi az üléstől jobbra lévő elválasztó lemezt is, és hogy a kezelői utasításba bele van írva, hogy nem szabad működés közben belenyúlkálni.
A foldable arm guard is installed on the right side of the seat to isolate the gunner from the autoloader mechanism. The top half of the arm guard is folded down to allow the gunner to access the two "Malyutka" missiles stowed in the turret when reloading the missile launcher, and the entire arm guard can be detached from the seat for unobstructed access to the turret interior.

The manual states that the gunner should not hold his arm close to or in front of the autoloader as this could cause the autoloader to malfunction, presumably due to his jacket getting pinched by the swinging arm, but it is unlikely for the gunner's arm to be "eaten" for the simple fact that the autoloader arm just isn't powerful enough to tear an arm off. However, if there is any truth to the oft-repeated "fact" that Soviet tank autoloaders created an entire generation of armless tank gunners, it should have spawned from the BMP-1. For some reason, the BMP-1 has never been associated with gunners missing arms, even though it is the only Soviet armoured vehicle with an autoloader where this could technically be possible.

Besides the arm guard installed on the gunner's seat, there is an additional perforated metal shield fixed to the turret to separate the gunner's seat from the autoloader mechanism. It is shown in the drawing below.
seat%2Bwith%2Bautoloader%2Btray.png
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
T

Törölt tag

Guest
Minden táblázat rendelkezésre állt a kezdlőknek mikden minden ki volt számolva.Elég volt csak megtanulni vagy felírni.Bár az 1700m/s-os sebességhez olyan hű de nagy számolás sem kell mert annyira gyors a lövedék és olyan lassúak a célpontok.
Cél PSZH 2 óránál, 1600, jobbra mozog 20-30km/h. Kumulatívot tölts! :)
Űrméret alattival sem olyan egyszerű ez.
T-72-vel nem úgy harcoltak,hogy minden lövés előtt távmérés,állítgatás és lövés.Ezt nem tette lehetővé a teljesen manuális rendszer akkor amikor nyugaton már a 80-as évek elején digitális tűzvezető rendszerekkel bírtak a modern vagy modernizált harckocsik.
Védelemben előre megmérték távolságokat és úgy lőttek,támadásban pedig pásztázó lövésekkel.
Lézeres távmérővel mit kell állítgatni? Ráteszi az ember a piros karikát a célra, mér, a gép be is állította a távolságot. Innentől már csak az cél elé tartást kell az irányzónak intézni. Mozgás közben a hk méri a saját maga által megtett távolságot, és folyamatosan elveszi az irányzékon állított távolságból.
Persze ha szigorúan az optikai távmérős cuccról beszélünk, az más tészta.
Arról nem is beszélve, hogy a nagy kezdősebességű lövedék miatt 1500 méterig lényegében "kapás lövést" is le lehetett adni a T-72-vel.
Meg minden hasonló nyíllövedéket használó tankkal. Egy közel 4X3 méteres célterület esetén (tipikus nyugati tank) teljesen fölösleges volt lézertávmérőzni.
Persze nagyobb távolságokon nagyon hasznos, de 1-2 km-s lövések esetén nem szükségszerű a dolog.
És ha a cél hk részleges takarásban, fedezékben van?
Jó dolog a pásztázó lövés, de azért jobb ha van lézer, még 1-2km távolságon is.
 

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
Az MN korai szériás BMP-ibe bele rakták-e az újabb irányzékot (egyáltalán lehetett-e?), illetve ki szedték-e belőlük az töltőszerket, vagy bennük hagyták?

Ha belerakták az új irányzékot de maradt az automata, akkor alapból értelmetlen lett volna a szerkezet futószalagjára rombológránátot rakni a kumulatív mellé. Az előzőleg linkelt írás szerint a romboló és kumulatív közt van méretbeli különbség, ezért a szerkezet nem tudja betölteni (pontosabban is fogalmazhattam volna az előbb a "nem bírja el" helyett), ráadásul töltőszerken nincs lehetőség gránátok között váltani, mert eredetileg csak a kumulatív gránátra lett tervezve.
Ha ezek miatt szedik ki a töltőszerkezetet, annak van értelme.
Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben.

Ismét az előbb linkelt írásban szó van egy hajtható elválasztó lemezről, aminek felső fele le van hajtva hogy a málházott Maljutkákhoz hozzáférést biztosítson. Elvileg az egész cucc eltávolítható, hogy jobb hozzáférést biztosítson a toronybelsőhöz. Emellett említi az üléstől jobbra lévő elválasztó lemezt is, és hogy a kezelői utasításba bele van írva, hogy nem szabad működés közben belenyúlkálni.
Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.

"Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben."

Figyu' ültem benne, lőttem vele vagy 10-12 gránátot, kurva kicsi a hely. Én, nagyobb darab voltam az átlagnál, de el nem tudom képzelni, milyen lehet ott harchelyzetben. Konkrétan a töltőkar széle, a jobb felkarom közepénél volt. Ahhoz, hogy biztonságosan használhassam, el kellett volna fordulnom.
A tisztjeink mondták, hogy Afganisztánban a katonák inkább kézzel töltötték, mert kis gyakorlattal gyorsak voltak és nem akarta letépni az ember karját.
A toronynál csak a rajparancsnok helye volt szűkebb. Oda téli ruhában, tártáskával alig fértem be, pedig akkor még csak 85 kg voltam.

A töltőkar a kép jobb oldalán van szék fölött.

bmp-1_51_of_59.jpg



Itt látható a "védőlemez" (a székre rögzítve):
seat%2Bwith%2Bautoloader%2Btray.png



Persze lehetett használni, de ha gáz van, akkor nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 470
90 461
113
Cél PSZH 2 óránál, 1600, jobbra mozog 20-30km/h. Kumulatívot tölts! :)
Űrméret alattival sem olyan egyszerű ez.

Lézeres távmérővel mit kell állítgatni? Ráteszi az ember a piros karikát a célra, mér, a gép be is állította a távolságot. Innentől már csak az cél elé tartást kell az irányzónak intézni. Mozgás közben a hk méri a saját maga által megtett távolságot, és folyamatosan elveszi az irányzékon állított távolságból.
Persze ha szigorúan az optikai távmérős cuccról beszélünk, az más tészta.

És ha a cél hk részleges takarásban, fedezékben van?
Jó dolog a pásztázó lövés, de azért jobb ha van lézer, még 1-2km távolságon is.

Támadás közben a büdös életben nem találod el ha csak a tornya lóg ki,azt kizárólag álló járműből tudod megtenni.
1600-ról nagyon kis esélyed van mozgó célra bármivel is,ezt a T-72 nem tudja üzemszerűen.Persze lehet és kell is rá lőni de elsőre az 10-ből jó ha 1-2 alkalommal megy.Ráadásul nem a távolság az igazi gond hanem a mozgó jármű sebessége és iránya.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 087
6 727
113
Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.

"Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben."

Figyu' ültem benne, lőttem vele vagy 10-12 gránátot, kurva kicsi a hely. Én, nagyobb darab voltam az átlagnál, de el nem tudom képzelni, milyen lehet ott harchelyzetben. Konkrétan a töltőkar széle, a jobb felkarom közepénél volt. Ahhoz, hogy biztonságosan használhassam, el kellett volna fordulnom.
A tisztjeink mondták, hogy Afganisztánban a katonák inkább kézzel töltötték, mert kis gyakorlattal gyorsak voltak és nem akarta letépni az ember karját.
A toronynál csak a rajparancsnok helye volt szűkebb. Oda téli ruhában, tártáskával alig fértem be, pedig akkor még csak 85 kg voltam.


Persze lehetett használni, de ha gáz van, akkor nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is.


"nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is" ez nálam 10/10 pont. :D
 
T

Törölt tag

Guest
Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.
Ennek hatására megkérdeztem egy orosz ismerőst aki jobban el tud igazodni a releváns forrásokon.
Úgy néz ki, hogy a korai gyártású BMP-ken náluk is hasonlóan oldották meg a dolgot mikor bejött a repesz a kumulatív mellé. A töltőszerkezet meg a szállítószalag maradt, de az irányzónak kellett betöltenie a szállítószalagon lévő gránátokat. Csak azt nem fogom fel, hogy akkor a helyretoló mechanikát mi a fenéért nem vették ki?

Részlet a BMP-1 (bal oldalt) és BMD-1 (jobb oldalt) utasításokból. A torony dettó ugyanaz mint a két gépen.
unknown.png

Az eredeti BMP-1 utasítás nem is jelöl gránátfajták közt különbséget, mert csak a kumulatív volt hozzá.
Egy későbbi, a BMD-1-hez kiadott utasítás már említi a kumulatív PG-15V illetve repesz-romboló OG-15V közti különbséget, és a kézi töltés elméleti tűzgyorsaságát veszi alapul. Bal oldalt automata maximuma 8-10 löv./perc, míg jobb oldalt a kézi töltés 6-7 löv/perces értéke tűnik fel.

BMP-1 torony, 12-vel jelölve a töltőszerk.
unknown.png



BMD-1P torony. Látszik, hogy a Maljutkát a Konkursz váltotta, illetve hogy eltűnt a töltőszerkezet, de még megvan a szállítószalag.
unknown.png

Az utasításban az is le van írva, hogy a töltőszerk. csak a kumulatívhoz lett tervezve. Kizárólag sorban tölt és nem lehet gránáttípushoz programozni mint a harckocsik töltőjét. Ennek megfelelően az irányzónak nincs is olyan gombja amivel gránátfajták közt váltani tudna.

Ugyan az MN-ben lecserélték-e a régi gépeken az irányzékokat a modernebb verzióra (1PN22M1 -> 1PN22M2) amin az OG-15V röppályája is skálázva volt? Eddig csak BRM-1K utasítását találtam, de azon más a torony, és ott a modernebb M2 van megjelölve.
e75e1e1529be99e60845c184a956aa59.png

27ac72c0b3f9b4027a7de1602a0ef68d.png
 

Árpicsek

Well-Known Member
2016. október 7.
2 744
11 915
113
Ennek hatására megkérdeztem egy orosz ismerőst aki jobban el tud igazodni a releváns forrásokon.
Úgy néz ki, hogy a korai gyártású BMP-ken náluk is hasonlóan oldották meg a dolgot mikor bejött a repesz a kumulatív mellé. A töltőszerkezet meg a szállítószalag maradt, de az irányzónak kellett betöltenie a szállítószalagon lévő gránátokat. Csak azt nem fogom fel, hogy akkor a helyretoló mechanikát mi a fenéért nem vették ki?

Részlet a BMP-1 (bal oldalt) és BMD-1 (jobb oldalt) utasításokból. A torony dettó ugyanaz mint a két gépen.
unknown.png

Az eredeti BMP-1 utasítás nem is jelöl gránátfajták közt különbséget, mert csak a kumulatív volt hozzá.
Egy későbbi, a BMD-1-hez kiadott utasítás már említi a kumulatív PG-15V illetve repesz-romboló OG-15V közti különbséget, és a kézi töltés elméleti tűzgyorsaságát veszi alapul. Bal oldalt automata maximuma 8-10 löv./perc, míg jobb oldalt a kézi töltés 6-7 löv/perces értéke tűnik fel.

BMP-1 torony, 12-vel jelölve a töltőszerk.
unknown.png



BMD-1P torony. Látszik, hogy a Maljutkát a Konkursz váltotta, illetve hogy eltűnt a töltőszerkezet, de még megvan a szállítószalag.
unknown.png

Az utasításban az is le van írva, hogy a töltőszerk. csak a kumulatívhoz lett tervezve. Kizárólag sorban tölt és nem lehet gránáttípushoz programozni mint a harckocsik töltőjét. Ennek megfelelően az irányzónak nincs is olyan gombja amivel gránátfajták közt váltani tudna.

Ugyan az MN-ben lecserélték-e a régi gépeken az irányzékokat a modernebb verzióra (1PN22M1 -> 1PN22M2) amin az OG-15V röppályája is skálázva volt? Eddig csak BRM-1K utasítását találtam, de azon más a torony, és ott a modernebb M2 van megjelölve.
e75e1e1529be99e60845c184a956aa59.png

27ac72c0b3f9b4027a7de1602a0ef68d.png
A típusszámra emlékszem M2 volt itthon mindenhol. Legalábbis ahol én voltam. A konvejort muszáj volt benn hagyni, mert máshova nem lehetett elrakni a gránátokat. A mozgató mechanizmus is kellett, mert az irányzó helyéről max. 3-4 gránát elérhető kézzel. A töltőmechanikával kapcsolatban az volt a direktíva, hogy a sorállomány nem használja soha, csak háborús helyzetben.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 837
36 464
113
@fip7
Gratula,szép cikk
De azért kicsit hozzáfűzök.
Armatában igazábol csak az ember nélküli torony az egyedi,a többi akármelyik másik hk-ra is aplikálható.Unmanned tornyot meg sokan fejlesztettek már a 60as évektöl,de eddig senki nem rendszeresitett.okkal
Merkava ténylegesen túlélt többszörös Kornet találatot is.Tényleg jol védett felülröl is,bár az inkább a kazettás bombák kumulativ altöltetei ellen és a páncéltörő kézi és puskagránátok ellen került rá.(IDF sűrűn harcol beépitett területen,és vesztett hk-t puskagránáttol-merkavát is magyar PG-69 gránáttol példul,de jugó tipustol T55TIRANt)
LAHAT rakéta kilőhető a huzagolt L7/M68 lövegböl,meg a simacsövű 120milisböl is-változattol függően.De rendelésre válalják az integrációt az orosz 115 és 125milis,és az angol huzagolt 120milis ágyúhoz-de még senki se rendelte meg.
Pont most kezd jelentősége lennie a hk-ágyúk max lőtávolságának.Megjelentek olyan irányitott lövedékek,amivel ennek már van hatékony lehetősége.(érdekesség,de volt rá példa,hogy hk-kal közvetett tüzérségi csapásokat mértek.Koreában
793ee8f19e7dd26e9d1088866a6f6d04.jpg

Ily módon ferde rézsüt alakitottak ki,amire ráállt a hk,és 15+km távra is mértek tűzcsapást közvetett tüzérségi célzás mődszerével)