Harckocsik harctéri alkalmazása

[Avtomat]

Üdv!
Úgy volt, ahogy Rferi66 írta. Egy darab lehajtható perforált kb 300x350 mm-es lemezke volt az elválasztó. Nem igazán akartad kipróbálni, mert kényelmetlenül közel volt. Értsd: a vállam átlógott az elválasztó lemez felett. Nekünk nem mondták, hogy nem bírná el a repeszgránátot, a gyakorló gránátok között nem volt komoly súlykülönbség. A maljutkát meg kézzel kellett indítási helyére rögzíteni, de az nem volt a töltőgéppbe málházva. És elég nehéz volt. A kiképző tisztek azt mesélték, hogy az oroszok is kézzel töltötték a löveget, mert gyorsabb és biztonságosabb volt. Már ha jól emlékszem.

Az MN korai szériás BMP-ibe bele rakták-e az újabb irányzékot (egyáltalán lehetett-e?), illetve ki szedték-e belőlük az töltőszerket, vagy bennük hagyták?

Ha belerakták az új irányzékot de maradt az automata, akkor alapból értelmetlen lett volna a szerkezet futószalagjára rombológránátot rakni a kumulatív mellé. Az előzőleg linkelt írás szerint a romboló és kumulatív közt van méretbeli különbség, ezért a szerkezet nem tudja betölteni (pontosabban is fogalmazhattam volna az előbb a "nem bírja el" helyett), ráadásul töltőszerken nincs lehetőség gránátok között váltani, mert eredetileg csak a kumulatív gránátra lett tervezve.
Ha ezek miatt szedik ki a töltőszerkezetet, annak van értelme.
Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben.

Ismét az előbb linkelt írásban szó van egy hajtható elválasztó lemezről, aminek felső fele le van hajtva hogy a málházott Maljutkákhoz hozzáférést biztosítson. Elvileg az egész cucc eltávolítható, hogy jobb hozzáférést biztosítson a toronybelsőhöz. Emellett említi az üléstől jobbra lévő elválasztó lemezt is, és hogy a kezelői utasításba bele van írva, hogy nem szabad működés közben belenyúlkálni.

A foldable arm guard is installed on the right side of the seat to isolate the gunner from the autoloader mechanism. The top half of the arm guard is folded down to allow the gunner to access the two "Malyutka" missiles stowed in the turret when reloading the missile launcher, and the entire arm guard can be detached from the seat for unobstructed access to the turret interior.

The manual states that the gunner should not hold his arm close to or in front of the autoloader as this could cause the autoloader to malfunction, presumably due to his jacket getting pinched by the swinging arm, but it is unlikely for the gunner's arm to be "eaten" for the simple fact that the autoloader arm just isn't powerful enough to tear an arm off. However, if there is any truth to the oft-repeated "fact" that Soviet tank autoloaders created an entire generation of armless tank gunners, it should have spawned from the BMP-1. For some reason, the BMP-1 has never been associated with gunners missing arms, even though it is the only Soviet armoured vehicle with an autoloader where this could technically be possible.

Besides the arm guard installed on the gunner's seat, there is an additional perforated metal shield fixed to the turret to separate the gunner's seat from the autoloader mechanism. It is shown in the drawing below.

 

[Avtomat]

Minden táblázat rendelkezésre állt a kezdlőknek mikden minden ki volt számolva.Elég volt csak megtanulni vagy felírni.Bár az 1700m/s-os sebességhez olyan hű de nagy számolás sem kell mert annyira gyors a lövedék és olyan lassúak a célpontok.

Cél PSZH 2 óránál, 1600, jobbra mozog 20-30km/h. Kumulatívot tölts!
Űrméret alattival sem olyan egyszerű ez.

T-72-vel nem úgy harcoltak,hogy minden lövés előtt távmérés,állítgatás és lövés.Ezt nem tette lehetővé a teljesen manuális rendszer akkor amikor nyugaton már a 80-as évek elején digitális tűzvezető rendszerekkel bírtak a modern vagy modernizált harckocsik.
Védelemben előre megmérték távolságokat és úgy lőttek,támadásban pedig pásztázó lövésekkel.

Lézeres távmérővel mit kell állítgatni? Ráteszi az ember a piros karikát a célra, mér, a gép be is állította a távolságot. Innentől már csak az cél elé tartást kell az irányzónak intézni. Mozgás közben a hk méri a saját maga által megtett távolságot, és folyamatosan elveszi az irányzékon állított távolságból.
Persze ha szigorúan az optikai távmérős cuccról beszélünk, az más tészta.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kezdősebességű lövedék miatt 1500 méterig lényegében "kapás lövést" is le lehetett adni a T-72-vel.
Meg minden hasonló nyíllövedéket használó tankkal. Egy közel 4X3 méteres célterület esetén (tipikus nyugati tank) teljesen fölösleges volt lézertávmérőzni.
Persze nagyobb távolságokon nagyon hasznos, de 1-2 km-s lövések esetén nem szükségszerű a dolog.

És ha a cél hk részleges takarásban, fedezékben van?
Jó dolog a pásztázó lövés, de azért jobb ha van lézer, még 1-2km távolságon is.

 

[Árpicsek]

Az MN korai szériás BMP-ibe bele rakták-e az újabb irányzékot (egyáltalán lehetett-e?), illetve ki szedték-e belőlük az töltőszerket, vagy bennük hagyták?

Ha belerakták az új irányzékot de maradt az automata, akkor alapból értelmetlen lett volna a szerkezet futószalagjára rombológránátot rakni a kumulatív mellé. Az előzőleg linkelt írás szerint a romboló és kumulatív közt van méretbeli különbség, ezért a szerkezet nem tudja betölteni (pontosabban is fogalmazhattam volna az előbb a "nem bírja el" helyett), ráadásul töltőszerken nincs lehetőség gránátok között váltani, mert eredetileg csak a kumulatív gránátra lett tervezve.
Ha ezek miatt szedik ki a töltőszerkezetet, annak van értelme.
Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben.

Ismét az előbb linkelt írásban szó van egy hajtható elválasztó lemezről, aminek felső fele le van hajtva hogy a málházott Maljutkákhoz hozzáférést biztosítson. Elvileg az egész cucc eltávolítható, hogy jobb hozzáférést biztosítson a toronybelsőhöz. Emellett említi az üléstől jobbra lévő elválasztó lemezt is, és hogy a kezelői utasításba bele van írva, hogy nem szabad működés közben belenyúlkálni.

Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.

"Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben."

Figyu' ültem benne, lőttem vele vagy 10-12 gránátot, kurva kicsi a hely. Én, nagyobb darab voltam az átlagnál, de el nem tudom képzelni, milyen lehet ott harchelyzetben. Konkrétan a töltőkar széle, a jobb felkarom közepénél volt. Ahhoz, hogy biztonságosan használhassam, el kellett volna fordulnom.
A tisztjeink mondták, hogy Afganisztánban a katonák inkább kézzel töltötték, mert kis gyakorlattal gyorsak voltak és nem akarta letépni az ember karját.
A toronynál csak a rajparancsnok helye volt szűkebb. Oda téli ruhában, tártáskával alig fértem be, pedig akkor még csak 85 kg voltam.

A töltőkar a kép jobb oldalán van szék fölött.

Itt látható a "védőlemez" (a székre rögzítve):

Persze lehetett használni, de ha gáz van, akkor nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is.

 

[dudi]

Cél PSZH 2 óránál, 1600, jobbra mozog 20-30km/h. Kumulatívot tölts!
Űrméret alattival sem olyan egyszerű ez.

Lézeres távmérővel mit kell állítgatni? Ráteszi az ember a piros karikát a célra, mér, a gép be is állította a távolságot. Innentől már csak az cél elé tartást kell az irányzónak intézni. Mozgás közben a hk méri a saját maga által megtett távolságot, és folyamatosan elveszi az irányzékon állított távolságból.
Persze ha szigorúan az optikai távmérős cuccról beszélünk, az más tészta.

És ha a cél hk részleges takarásban, fedezékben van?
Jó dolog a pásztázó lövés, de azért jobb ha van lézer, még 1-2km távolságon is.

Támadás közben a büdös életben nem találod el ha csak a tornya lóg ki,azt kizárólag álló járműből tudod megtenni.
1600-ról nagyon kis esélyed van mozgó célra bármivel is,ezt a T-72 nem tudja üzemszerűen.Persze lehet és kell is rá lőni de elsőre az 10-ből jó ha 1-2 alkalommal megy.Ráadásul nem a távolság az igazi gond hanem a mozgó jármű sebessége és iránya.

 

[Rferi66]

Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.

"Azzal viszont, hogy annyira veszélyes lett volna a cucc, hogy rendes kiképzéssel nem lehetne a veszélyeit kiküszöbölni, még mindig nem értek egyet. Persze ha elé vagy bele rakjuk az ujjunkat, karunkat mikor működik, akkor lehet belőle galiba - de ugyanígy a híres nemes nyugati gépeken is egy rossz helyen hagyott kezet vagy lábat simán megesz a "turret monster" forgatás közben."

Figyu' ültem benne, lőttem vele vagy 10-12 gránátot, kurva kicsi a hely. Én, nagyobb darab voltam az átlagnál, de el nem tudom képzelni, milyen lehet ott harchelyzetben. Konkrétan a töltőkar széle, a jobb felkarom közepénél volt. Ahhoz, hogy biztonságosan használhassam, el kellett volna fordulnom.
A tisztjeink mondták, hogy Afganisztánban a katonák inkább kézzel töltötték, mert kis gyakorlattal gyorsak voltak és nem akarta letépni az ember karját.
A toronynál csak a rajparancsnok helye volt szűkebb. Oda téli ruhában, tártáskával alig fértem be, pedig akkor még csak 85 kg voltam.


Persze lehetett használni, de ha gáz van, akkor nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is.

"nekem annyi is elég, ha kívülről lőnek, nem kel még egy belső ellenség is" ez nálam 10/10 pont.

 

[szzsolt81]

Your Tanks Cannot Hide

Massed Turkish drone and artillery strikes against Syrian tanks and armoured vehicles have major implications for the viability of traditional armoured manoeuvre warfare on the modern battlefield.

rusi.org

 

[Avtomat]

Ahol én voltam, ott mindben volt töltő. Mivel nem próbáltuk soha a töltő működését, nem tudom megerősíteni vagy cáfolni. De, véleményem szerint, be lehetett. A konvejorban állítva voltak rögzítve a gránátok és onnan emelte ki a kar úgy, hogy közben vízszintes közelbe fordította, majd azzal a lendülettel betolta a lövegcsőbe. Így simán belement szerintem a repeszgránát is. Arra már nem emlékszem, hogy hol kellett lőszert választani, de a BMP-1 javadalmazásában jelentős mennyiségű repeszgránát volt. Szóval, ha nem bírja el a töltő, akkor minek hozzá készletezni. Ha bemálházod az összes gránátot, kb. a feléhez nem férsz hozzá puszta kézzel sem.

Ennek hatására megkérdeztem egy orosz ismerőst aki jobban el tud igazodni a releváns forrásokon.
Úgy néz ki, hogy a korai gyártású BMP-ken náluk is hasonlóan oldották meg a dolgot mikor bejött a repesz a kumulatív mellé. A töltőszerkezet meg a szállítószalag maradt, de az irányzónak kellett betöltenie a szállítószalagon lévő gránátokat. Csak azt nem fogom fel, hogy akkor a helyretoló mechanikát mi a fenéért nem vették ki?

Részlet a BMP-1 (bal oldalt) és BMD-1 (jobb oldalt) utasításokból. A torony dettó ugyanaz mint a két gépen.

Az eredeti BMP-1 utasítás nem is jelöl gránátfajták közt különbséget, mert csak a kumulatív volt hozzá.
Egy későbbi, a BMD-1-hez kiadott utasítás már említi a kumulatív PG-15V illetve repesz-romboló OG-15V közti különbséget, és a kézi töltés elméleti tűzgyorsaságát veszi alapul. Bal oldalt automata maximuma 8-10 löv./perc, míg jobb oldalt a kézi töltés 6-7 löv/perces értéke tűnik fel.

BMP-1 torony, 12-vel jelölve a töltőszerk.

BMD-1P torony. Látszik, hogy a Maljutkát a Konkursz váltotta, illetve hogy eltűnt a töltőszerkezet, de még megvan a szállítószalag.

Az utasításban az is le van írva, hogy a töltőszerk. csak a kumulatívhoz lett tervezve. Kizárólag sorban tölt és nem lehet gránáttípushoz programozni mint a harckocsik töltőjét. Ennek megfelelően az irányzónak nincs is olyan gombja amivel gránátfajták közt váltani tudna.

Ugyan az MN-ben lecserélték-e a régi gépeken az irányzékokat a modernebb verzióra (1PN22M1 -> 1PN22M2) amin az OG-15V röppályája is skálázva volt? Eddig csak BRM-1K utasítását találtam, de azon más a torony, és ott a modernebb M2 van megjelölve.

 

[Árpicsek]

Ennek hatására megkérdeztem egy orosz ismerőst aki jobban el tud igazodni a releváns forrásokon.
Úgy néz ki, hogy a korai gyártású BMP-ken náluk is hasonlóan oldották meg a dolgot mikor bejött a repesz a kumulatív mellé. A töltőszerkezet meg a szállítószalag maradt, de az irányzónak kellett betöltenie a szállítószalagon lévő gránátokat. Csak azt nem fogom fel, hogy akkor a helyretoló mechanikát mi a fenéért nem vették ki?

Részlet a BMP-1 (bal oldalt) és BMD-1 (jobb oldalt) utasításokból. A torony dettó ugyanaz mint a két gépen.

Az eredeti BMP-1 utasítás nem is jelöl gránátfajták közt különbséget, mert csak a kumulatív volt hozzá.
Egy későbbi, a BMD-1-hez kiadott utasítás már említi a kumulatív PG-15V illetve repesz-romboló OG-15V közti különbséget, és a kézi töltés elméleti tűzgyorsaságát veszi alapul. Bal oldalt automata maximuma 8-10 löv./perc, míg jobb oldalt a kézi töltés 6-7 löv/perces értéke tűnik fel.

BMP-1 torony, 12-vel jelölve a töltőszerk.

BMD-1P torony. Látszik, hogy a Maljutkát a Konkursz váltotta, illetve hogy eltűnt a töltőszerkezet, de még megvan a szállítószalag.

Az utasításban az is le van írva, hogy a töltőszerk. csak a kumulatívhoz lett tervezve. Kizárólag sorban tölt és nem lehet gránáttípushoz programozni mint a harckocsik töltőjét. Ennek megfelelően az irányzónak nincs is olyan gombja amivel gránátfajták közt váltani tudna.

Ugyan az MN-ben lecserélték-e a régi gépeken az irányzékokat a modernebb verzióra (1PN22M1 -> 1PN22M2) amin az OG-15V röppályája is skálázva volt? Eddig csak BRM-1K utasítását találtam, de azon más a torony, és ott a modernebb M2 van megjelölve.

A típusszámra emlékszem M2 volt itthon mindenhol. Legalábbis ahol én voltam. A konvejort muszáj volt benn hagyni, mert máshova nem lehetett elrakni a gránátokat. A mozgató mechanizmus is kellett, mert az irányzó helyéről max. 3-4 gránát elérhető kézzel. A töltőmechanikával kapcsolatban az volt a direktíva, hogy a sorállomány nem használja soha, csak háborús helyzetben.

 

[Ruby de Puteaux]

Francia elképzelés az MGCS-ről és a jövő harcteréről.

 

[arbalest]

@fip7
Nagyon jó lett a cikk, grat!

 

[fip7]

arbalest​

Köszönöm!

Nem csak az én érdemem. Molni és Cifu is segédkezett benne.

 

[Negan]

@fip7
Gratula,szép cikk
De azért kicsit hozzáfűzök.
Armatában igazábol csak az ember nélküli torony az egyedi,a többi akármelyik másik hk-ra is aplikálható.Unmanned tornyot meg sokan fejlesztettek már a 60as évektöl,de eddig senki nem rendszeresitett.okkal
Merkava ténylegesen túlélt többszörös Kornet találatot is.Tényleg jol védett felülröl is,bár az inkább a kazettás bombák kumulativ altöltetei ellen és a páncéltörő kézi és puskagránátok ellen került rá.(IDF sűrűn harcol beépitett területen,és vesztett hk-t puskagránáttol-merkavát is magyar PG-69 gránáttol példul,de jugó tipustol T55TIRANt)
LAHAT rakéta kilőhető a huzagolt L7/M68 lövegböl,meg a simacsövű 120milisböl is-változattol függően.De rendelésre válalják az integrációt az orosz 115 és 125milis,és az angol huzagolt 120milis ágyúhoz-de még senki se rendelte meg.
Pont most kezd jelentősége lennie a hk-ágyúk max lőtávolságának.Megjelentek olyan irányitott lövedékek,amivel ennek már van hatékony lehetősége.(érdekesség,de volt rá példa,hogy hk-kal közvetett tüzérségi csapásokat mértek.Koreában

Ily módon ferde rézsüt alakitottak ki,amire ráállt a hk,és 15+km távra is mértek tűzcsapást közvetett tüzérségi célzás mődszerével)

 

[dudi]

@fip7
Gratula,szép cikk
De azért kicsit hozzáfűzök.
Armatában igazábol csak az ember nélküli torony az egyedi,a többi akármelyik másik hk-ra is aplikálható.Unmanned tornyot meg sokan fejlesztettek már a 60as évektöl,de eddig senki nem rendszeresitett.okkal
Merkava ténylegesen túlélt többszörös Kornet találatot is.Tényleg jol védett felülröl is,bár az inkább a kazettás bombák kumulativ altöltetei ellen és a páncéltörő kézi és puskagránátok ellen került rá.(IDF sűrűn harcol beépitett területen,és vesztett hk-t puskagránáttol-merkavát is magyar PG-69 gránáttol példul,de jugó tipustol T55TIRANt)
LAHAT rakéta kilőhető a huzagolt L7/M68 lövegböl,meg a simacsövű 120milisböl is-változattol függően.De rendelésre válalják az integrációt az orosz 115 és 125milis,és az angol huzagolt 120milis ágyúhoz-de még senki se rendelte meg.
Pont most kezd jelentősége lennie a hk-ágyúk max lőtávolságának.Megjelentek olyan irányitott lövedékek,amivel ennek már van hatékony lehetősége.(érdekesség,de volt rá példa,hogy hk-kal közvetett tüzérségi csapásokat mértek.Koreában

Ily módon ferde rézsüt alakitottak ki,amire ráállt a hk,és 15+km távra is mértek tűzcsapást közvetett tüzérségi célzás mődszerével)

Áruld már el,hogy raksz rá egy Abramsra embertelen tornyot....

 

[Negan]

Áruld már el,hogy raksz rá egy Abramsra embertelen tornyot....

A többi újdonság-vagyis nem az ember nélküli toronyrol van szó
És különben voltak tervek ember nélküli tornyos Abramsra,már a 80as években is

 

[ogretankHU]

Francia elképzelés az MGCS-ről és a jövő harcteréről.

Épite védepajzs ! LOL

 

[dudi]

A többi újdonság-vagyis nem az ember nélküli toronyrol van szó
És különben voltak tervek ember nélküli tornyos Abramsra,már a 80as években is

Elárulom sehogy...

 

[fip7]

Negan​

Köszönöm a gratulációt!

"Armatában igazábol csak az ember nélküli torony az egyedi,a többi akármelyik másik hk-ra is aplikálható."

Az Armatát eleve ezekhez a rendszerekhez tervezték, ellentétben a régebbi harckocsikkal. És ezen rendszerek összessége nincs meg más harckocsiban.
A torony szintén ilyen. Az, hogy elviekben másnak is eszébe jutott, az szép és jó, de gyakorlatban csak a T-14-s ilyen. Ez a jelen valósága.

"Merkava ténylegesen túlélt többszörös Kornet találatot is."

Biztos volt ilyen is. Én meg saját szememmel láttam olyan videót, ahol 3 db merkavát tettek harcképtelenné Kornettel, szépen egymás után.
Csak az ilyen videókat törlik a netről. Ami nincs fönn a neten az meg sem történt alapon. A trophy elterjedése nem véletlen.

"LAHAT rakéta kilőhető a huzagolt L7/M68 lövegböl,meg a simacsövű 120milisböl is-változattol függően.De rendelésre válalják az integrációt az orosz 115 és 125milis,és az angol huzagolt 120milis ágyúhoz-de még senki se rendelte meg."

Magyarán igazam van és ez egy nem létező képesség az angol tank esetén. Már írtam, ez a jelen valósága.

 

[Pogány]

@fip7 , jó lett a helyreigazító cikked. Belemehettél volna erősebben is, de értem, hogy ennyire elég volt. Mindenképpen segít az idetévedőknek helyretenni a videót, ha abból indultak ki. Egy dologban igazítanálak ki, egy Leopard 2 verzió volt még a korai prototípusok között, ami 20 mm rc állványos gépágyút használt(jó sok mai újdonság már akkor ki volt fejlesztve. )

11-es számú prototípus:

Minden egyéb tekintetben gratulálok!

 

[ogretankHU]

Negan​

Köszönöm a gratulációt!

"Armatában igazábol csak az ember nélküli torony az egyedi,a többi akármelyik másik hk-ra is aplikálható."

Az Armatát eleve ezekhez a rendszerekhez tervezték, ellentétben a régebbi harckocsikkal. És ezen rendszerek összessége nincs meg más harckocsiban.
A torony szintén ilyen. Az, hogy elviekben másnak is eszébe jutott, az szép és jó, de gyakorlatban csak a T-14-s ilyen. Ez a jelen valósága.

"Merkava ténylegesen túlélt többszörös Kornet találatot is."

Biztos volt ilyen is. Én meg saját szememmel láttam olyan videót, ahol 3 db merkavát tettek harcképtelenné Kornettel, szépen egymás után.
Csak az ilyen videókat törlik a netről. Ami nincs fönn a neten az meg sem történt alapon. A trophy elterjedése nem véletlen.

"LAHAT rakéta kilőhető a huzagolt L7/M68 lövegböl,meg a simacsövű 120milisböl is-változattol függően.De rendelésre válalják az integrációt az orosz 115 és 125milis,és az angol huzagolt 120milis ágyúhoz-de még senki se rendelte meg."

Magyarán igazam van és ez egy nem létező képesség az angol tank esetén. Már írtam, ez a jelen valósága.

Good job budy !

 

[Negan]

Az Armatát eleve ezekhez a rendszerekhez tervezték, ellentétben a régebbi harckocsikkal.

Igen,mert egy új konstrukció,amit eleve ilyennek terveztek.De különben az ember nélküli tornyon kivűl minden más létezik a gyakorlatban is,vagy mint lehetőség.Pl a Trophy,Iron Fist és az Arena APS is 360fokos radarral rendelkezik.És az amcsik,svédek,japánok is fejlesztettek ember nélküli tornyot-de egyik sem jutott el a megépitésig

Biztos volt ilyen is. Én meg saját szememmel láttam olyan videót, ahol 3 db merkavát tettek harcképtelenné Kornettel, szépen egymás után.

Merkava sem kilőhetetlen,nem egyet ki is lőttek.Test oldalának felső részén történt a legtöbb átütés.

Magyarán igazam van és ez egy nem létező képesség az angol tank esetén

Igen,igazad van,nincs ilyen képessége-de lehetséges.Még egy érdekesség,hogy a 90es években az oroszok is kinálták a Bastion rakétát az angoloknak.