Azt mondják,hogy az első pár lövést tudja gyorsabban leadni a töltőkezelő.A T-72 féle automata töltővel szemben valóban felhozták a másik oldalon, hogy egy jól képzett töltőkezelővel gyorsabban tud tüzelni egy harckocsi.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Azt mondják,hogy az első pár lövést tudja gyorsabban leadni a töltőkezelő.A T-72 féle automata töltővel szemben valóban felhozták a másik oldalon, hogy egy jól képzett töltőkezelővel gyorsabban tud tüzelni egy harckocsi.
Mert az M1 és a Leo2 tervezése során a '70-es évek konzervatív megközelítése győzött, ez még átöröklődött a koreai K1-be.
Gyak. minden később tervezett hk-nál. K2, franciáknál a Leclerc és a japán Type 90 és Type 10-esben is.
Talán csak a török Altay és az indiai Arjun kivételek, de hát fogalmazzunk úgy, hogy itt azért vannak kérdőjelek, hogy ezek micsodák is...
Mint pl az Armata platform vagy a nyugatiaknál 1000× automatizáltabb tengók vagy 40 éve?Az orosz haditechnikát mindig nagyfokú automatizaltság jellemezte,hiba azt gondolni,hogy analógok.
Az automatika alapvetően analóg tudományág volt, amíg el nem terjedtek a digitális, szoftveres eszközök.
Az Armata egyébként egy térugrás a korábbi hk-jaikhoz képest, ahol még a tűzvezető rendszer is annyira nem automata volt, hogy a lézertávmérővel mért távolságot is manuálisan vitte be az irányzó.
Érdekes módon a T-szériában tökéletesen működik mind a kétfajta töltőszerkezet a 60-as évek óta.Közben azért eltelt közel 50 év. A 70-es években még az összes műszaki cikk elég javítás igényes volt. És ha éles helyzetben akad el a töltőgéped, az elég nagy gáz.
A BMP -ben is volt automata töltő. De nem használták, mert veszélyes volt. Inkább kézzel töltöttek.
Rutinszerűen ezt hozzák fel.Ezt te sem hiszed el ugye?Hogy erényt faragtak belőle?
A BMP-ben azért nem használták a töltőgépet, mert veszélyes volt. Egy szűk helyen mindenféle védelem vagy elválasztó elem nélkül működött. Egyébként meg a lövedék néhány kiló, ezért nem gond kézzel tölteni.Érdekes módon a T-szériában tökéletesen működik mind a kétfajta töltőszerkezet a 60-as évek óta.
A BMP-1esen egyedül a por okozott problémát Afganisztánban, ezért azokban csukott búvónyílással operáltak. (nagy élmény lehetett). Ha jól emlékszem a repesz-romboló gránátját kell kézzel tölteni, a kumulatívot tölti az automata. Ez nem szerkezethiba, hanem egyszerűen így van tervezve.
A finnek szedték ki az automatát a BMP-ikből, de ők elvileg csak repesz-rombólót málháztak, a páncélosok elleni harcot meg intézték az irányított pct rakéták, meg minden más.
Rutinszerűen ezt hozzák fel.
"A harcérintkezés rendszerűen rövid, 2-3 durrantás, aztán lehet újrapakolni a ready racket, a ready rack-ből az első pár malacot meg gyorsabban tölti az ember." Ez meg a 2sec alatt betöltött gránát történetek Irakból.
Ki mondta ezt a hülyeseget neked?
Na, gyorsan utánaolvastam memóriafrissítés céljából;A BMP-ben azért nem használták a töltőgépet, mert veszélyes volt. Egy szűk helyen mindenféle védelem vagy elválasztó elem nélkül működött. Egyébként meg a lövedék néhány kiló, ezért nem gond kézzel tölteni.
Ha por van, sokkal jobb ha minden nyílás zárva van. Inkább a meleg mint a por.
1PN22M2 was introduced in 1974. From a technical viewpoint, it is identical to the 1PN22M1 in almost every way. The only functional difference is the addition of a scale for HE-Frag rounds which extends far below the original scale for HEAT rounds due to the low velocity of OG-15V HE-Frag rounds. Around the same time, the PGOK-9 sight with compatibility with HE-Frag rounds for the SPG-9 was introduced.
(Bal oldalt 1PN22M2, jobb oldalt 1PN22M1, az előző szériás BMP irányzéka)
As you can see in the diagram above, the sight is marked for a maximum direct fire range of only 1,600 meters for HE-Frag. This is the hard limit of the direct fire capabilities of the BMP-1 using OG-15V HE-Frag rounds, and also the maximum range of the rounds.
Nem láttam semmilyen elválasztót a BMP -ben. Lehet hogy csak nem figyeltem eléggé.Na, gyorsan utánaolvastam memóriafrissítés céljából;
A korai BMP-1esek automatával voltak felszerelve, és csak kumulatívot tudtak tüzelni a Grom-ból. Az utánuk jövő szériákban jött meg a repesz-romboló, amit az automata nem bírt el, ezért kézi töltéssel működött tovább az ipar. Az automatásokon volt elválasztó az ember meg szerkezet közt, szal nem azért vették ki, mert veszélyes volt. (Eleve hogy a tökbe ment volna az át úgy akármilyen katonai teszten?)
Field Disassembly: BMP-1
This is a Field Disassembly article, which means that only the defining characteristics of the BMP-1 will be examined in detail....thesovietarmourblog.blogspot.com
Üdv!Na, gyorsan utánaolvastam memóriafrissítés céljából;
A korai BMP-1esek automatával voltak felszerelve, és csak kumulatívot tudtak tüzelni a Grom-ból. Az utánuk jövő szériákban jött meg a repesz-romboló, amit az automata nem bírt el, ezért kézi töltéssel működött tovább az ipar. Az automatásokon volt elválasztó az ember meg szerkezet közt, szal nem azért vették ki, mert veszélyes volt. (Eleve hogy a tökbe ment volna az át úgy akármilyen katonai teszten?)
Field Disassembly: BMP-1
This is a Field Disassembly article, which means that only the defining characteristics of the BMP-1 will be examined in detail....thesovietarmourblog.blogspot.com
Épp csak ezeket a harckocsikat nem rosszul képzett felkelők elleni harcra találták ki.Konvencionális haborúban marhára nem ennyi lett volna a harc.Érdekes módon a T-szériában tökéletesen működik mind a kétfajta töltőszerkezet a 60-as évek óta.
A BMP-1esen egyedül a por okozott problémát Afganisztánban, ezért azokban csukott búvónyílással operáltak. (nagy élmény lehetett). Ha jól emlékszem a repesz-romboló gránátját kell kézzel tölteni, a kumulatívot tölti az automata. Ez nem szerkezethiba, hanem egyszerűen így van tervezve.
A finnek szedték ki az automatát a BMP-ikből, de ők elvileg csak repesz-rombólót málháztak, a páncélosok elleni harcot meg intézték az irányított pct rakéták, meg minden más.
Rutinszerűen ezt hozzák fel.
"A harcérintkezés rendszerűen rövid, 2-3 durrantás, aztán lehet újrapakolni a ready racket, a ready rack-ből az első pár malacot meg gyorsabban tölti az ember." Ez meg a 2sec alatt betöltött gránát történetek Irakból.
Már a T-90A-nál sem így kellett csinálni.A digitális tűzvezető rendszer nélküli harckocsikba meg nem kell semmilyen adatot bevinni mert nem volt mibe.Volt valami hosszabb leírás, amiben olvastam. Most nem fogom előbányászni, talán Cifu írta (vagy idézte) anno.
Már a T-90A-nál sem így kellett csinálni.A digitális tűzvezető rendszer nélküli harckocsikba meg nem kell semmilyen adatot bevinni mert nem volt mibe.
A T-64, T-72, T-80 ismertetésében volt erről szó. Lehet, hogy akkor a tűzvezető rendszer kifejezés rossz. Bár ez bonyulultabb, itt egy leírás a T-72 család célzókészülékeiről (többek között). Az előretartást kellett fejben kiszámolnia az irányzónak, illetve később lett egy előretartás-kalkulátor, amit az irányzó bal szemmel használt és a leolvasott előretartással célozhatott. A nyugati hk-kon ekkor már a balliszikai számítógép automatikusan megtette ezt.
T-72: Part 1
The T-72 is known as one of the most numerous tanks in the world today, and the tank is likely to remain in some form of serv...thesovietarmourblog.blogspot.com
Semmit nem kellett fejben számolni soha.
As mentioned before, target leading is done manually by using the markings on either side of the center chevron. The gunner must estimate the lateral speed of the target by determining how long it takes for the target to move from the center chevron across the lead markings, and combine that information with the time of flight of the selected ammunition type to the measured range. Needless to say, this was not easy unless the gunner was experienced, and even so, the accuracy of manual lead estimation is invariably lower than an automatically computed lead solution. However, the significance of this deficiency against moving tank-type targets is counteracted by the immense speed (~1,800 m/s) of the APFSDS rounds fired by the T-72. At short ranges, the acceptable margin of error for lead with APFSDS rounds is very large, so it is quite forgiving to less experienced or less well-trained gunners.
The TPD-K1 sight evolved to become the 1A40 sighting complex, featuring some small improvements related to the fire control system, the most notable of which is the new manual lead calculator. According to Mikhail Baryatinsky, the T-72A received the 1A40 beginning in 1982, and the 1A40-1 came standard on the T-72B since its formal introduction in 1985. The 1A40-1 sighting unit features a slightly improved TPD-K1M primary sight and is distinguished from the 1A40 system by the improved laser rangefinder. The 1A40-1M was used in the T-72BA and differs from the basic variant by the possibility of manually entering corrections using data collected by an external wind sensor and by a cant sensor.
The 1A40 sighting complex includes an additional eyepiece for the gunner's left eye for the UVBU lead calculation system. The new UVBU system is an add-on device that calculates the necessary amount of lead for a moving target and displays it in figures which can be manually applied by the gunner on the lateral scale in the TPD-K1M. The indicator unit, shown below, is comprised of a clamp, the eyepiece, and the connector that is plugged into the TPD-K1M.
It works by determining the rate of rotation of the turret as the gunner is lasing the target and then translates that information into mils, which is displayed in the eyepiece for the gunner to read. The gunner will then know which marking on the lateral mil scale on the reticle he should adopt as the new aiming point. The system will display the mil figure as a positive or negative integer to denote which the side that the gunner must use (negative for the scale on the left of the center chevron and vice versa). The use of an eyepiece rather than a separate digital display is so that the gunner does not need to break visual contact with the target. As the UVBU eyepiece displays a virtual number on a black background, the gunner can keep both eyes open to see the number floating in his vision, read the mil figure, and then apply it, all done without removing his eyes from the TPD-K1M eyepiece.
The precision of the UVBU unit is not high compared to the systems employed in more advanced fire control systems as it can only calculate a difference in the angular velocity of the target compared to the tank with a maximum error of 0.53 mils (1.8 minutes of angle). The actual figure displayed to the gunner is rounded up or down in order to fit the graduated scale of the sight viewfinder markings, and the semi-automatic nature of the system means that human error can contribute to the total error margin. The system is generally insufficiently accurate for long range shooting against moving targets, especially with lower velocity ammunition like HEAT and HE-Frag. Other than that, the most serious drawback is the lack of automation. In the fire control system of an M60A3, for instance, lead for a moving target is calculated and automatically applied to the reticle by the ballistic computer after the target is lased, meaning that the reticle automatically adjusts horizontally so that the reticle has already compensated for lead. This allows the gunner of an M60A3 to press the trigger immediately after lasing as long as he continues to track the target with the reticle - no need to adjust the aiming point or use secondary markings to engage. This is faster than the system employed on the TPD-K1M. This is an inherent flaw in the sight itself as it cannot automatically adjust the reticle for lead since it lacks independent horizontal stabilization and there is no provision for the horizontal displacement of the reticle in the viewfinder of the sight. While it may have been considered an innovative feature for a sighting complex from the late 1960's, the UVBU leading system was somewhat crude for 1982 and could already be considered technologically obsolete at the time that it was introduced. By the time the T-72B entered mass production in 1985, the 1A40-1 sighting complex itself could be considered outdated. The TPD-K1M is shown in the two photos below.
The TPD-K1M sight viewfinder differs from the TPD-K1 by the presence of mil values printed on the secondary chevrons for the UVBU leading system. Otherwise, the viewfinder is identical.
The photo below (credit to: ru-armor.livejournal) shows the markings more closely.
A linkelt cikkből: