Harckocsik harctéri alkalmazása

[Negan]

Azta......58db manuálja van az US Armynak katonazenekarok számára........
https://armypubs.army.mil/epubs/DR_pubs/DR_a/pdf/web/atp1_19.pdf

 

[Törölt tag]

Biztos mákja is volt rendesen azt nem vitatom.
The longest tank kill was also the longest tank-to-tank kill in history. Prior to that one was an Elefant of Schweren-Heeres-Panzerjäger-Kompanie 614 (formerly 2./653), which was reported to have knocked-out a T-34 at 4500m in autumn 1944. It seems quite incredible that even today with modern sighting/ range-finding equipment ammunition and weapons that an unguided projectile can hit a target the size of a tank at over 5 km… that was one hell of a lucky shot.
A leghosszabb harckocsiölés egyben a történelem leghosszabb tank tank elleni sikeres találata. Ezt megelőzően a Schweren-Heeres-Panzerjäger-Kompanie 614 (korábban 2./653) Elefántja volt, amelyről a jelentések szerint 1944 őszén 4500 m-en kiütött egy T-34-est. Nagyon hihetetlennek tűnik, hogy még ma is modern látvány- / hatótávolság-felderítő lőszerek és fegyverek, amelyekkel egy irányíthatatlan lövedék több mint 5 km-nél egy harckocsi méretű célt érhet el ... ez egy pokolian szerencsés lövés volt.
1944-ben 4500 méterről kilőtt egy Elefánt egy T34-est

De azt ugye érted, hogy ezek mázlis lövések.

De ugye itt arról beszélünk, hogy a zsidók 5 kmről kezdték a harcot, mert az úgy lazán megy.

Persze értem, odalőttek aztán ha valami talált talált, ha nem nem, az arabok meg voltak olyan jófejek, és folytatták a hk rohamot.

De Szergej is így csinál, vagy Szergej fogja a kis kurblis telefont, és hátraszól, hogy te Ivan NATO tankok beásva x y zn. Kaphatnánk egy kis segítséget?
És ha mégis erre Iván biztos vissza szól, hogy a tüzérségi fedező tüz sportszerűtlen dolog, nem kaphatsz.
És tuti nem valami ilyesmi jön:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Tudom, a tüzérség nem képes lekűzdeni a hkkat. És mozgó, de még beásott hkt eltalálni is szerencse.
De egy ilyen zárótűz alatt mennyire maradnak egyben azok a csodás optikák?
És ha egyben is maradnak, tuti nem jön ezalatt közelebb az a gaz ellen?
Mert ugye az arab országok kb úgy képzelték az összfegyvernemi harcot, hogy van tüzérségünk, gyalogságunk stb, akkor mi összfegyvernemiek vagyunk. De a VSZ azért nem egészen...

 

[molnibalage]

Akkor el kellene dönteni, hogy mit is mondtál, ugyanis mert ti amellett kardoskodtok, hogy az 50%-os találati arány 1500 méteren a T-62-nél reális (nem az) és ezt kizárólag egyetlen homályos eredetű és adattartamú amerikai táblázatra van alapozva..

Igen, a 88-as löveg adataiból is ez látszik. Melyik része nem világos a mateknak?
A tökéletes célzás esetén is R = 1 méter sugarú körben belövés is a német 88-nak 1500 méteren igen kis valószínűséggel valósul meg.

Ehhez képest a 40-es években egy jó de nem különösebben kimagasló szórású harckocsiágyú ezt az 50%-os találati arányt 2,5x akkora távolságon, 3600 méteren is tudta, 1500 méteren pedig 95%-os találati arány van megadva (és ha jól emlékszem, egy kisebb céltárgyra..).

Szóval a TARDAC doksi adatai továbbra is messziről bűzlenek.

De melyik részét nem érted annak, hogy az 50% mit jelent a kettős R. szórás miatt...?

Szovjet 122mm-es D-25 harckocsiágyú éleslövészeti eredményei, 2000 méterről.

A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.

Ami azt jelenti, hogy 2000 méterről ezzel különösebb erőlködés nélkül mellé lehet lőni. Mert a kör a célpontot nem fedi át még tökéletes célzás esetén sem. Minimális célzási hiba esetén meg aztán hajjaj.

A jenki fickó 5000 méterről 100% 50 cm-es sugarú pontossága nem érezzük, hogy mennyire népmese...???????

A TARCOD minden, csak "nem mindenről bűzilk". Simán nem tételezi fel a 0 célzási hibát. Ennyi.

 

[molnibalage]

szerintem ez az lehet, hogy az első esetben kiválasztották a találati középpontot. Fogták az összes lövést és kikeresték a középpontot (ez olyan Descartes-KR, ahol az egymással átellenben lévő negyedekben a találatok száma azonos. Pl. az első és a harmadik negyedben van 3 találat és a második és a negyedikben egyaránt 2), majd ettől az így meghatározott ponthoz képest a szórás 500 méteren lett a 0,13 méter. Itt azt hivatottak leírni, hogy a célzás hibás, de legalább a lőkép nagyjából azonos (relatív pontosság)

A második meg a valós cél középpontja és a leadott x lövés ehhez képest hol van. Itt meg leírták, hogy az abszolút célhoz képest hol vannak 50%-ban (abszolút pontosság)

A robotoknál is így adják meg a pontosságot. Van az ismétlési pontosság (relatív pontosság) és az abszolút pontosság.

Várj, akkor az első szám a szórásközép pontatlansága és a második ehhez képest a másik a szórás mértéke?
Mert ez alapján aki tényleg elhiszi azt, hogy 1500 méteres pontosan lőttek a második vh alatt, azon csak mosolyogni tudok.
Nem értem, hogy páran miért nem tudják szétválasztani, hogy a lövegcső pontosságának semmi köze a tűzvezetés + cső + humán faktorhoz.

 

[Nemerson]

De azt ugye érted, hogy ezek mázlis lövések.

De ugye itt arról beszélünk, hogy a zsidók 5 kmről kezdték a harcot, mert az úgy lazán megy.

Persze értem, odalőttek aztán ha valami talált talált, ha nem nem, az arabok meg voltak olyan jófejek, és folytatták a hk rohamot.

De Szergej is így csinál, vagy Szergej fogja a kis kurblis telefont, és hátraszól, hogy te Ivan NATO tankok beásva x y zn. Kaphatnánk egy kis segítséget?
És ha mégis erre Iván biztos vissza szól, hogy a tüzérségi fedező tüz sportszerűtlen dolog, nem kaphatsz.
És tuti nem valami ilyesmi jön:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Tudom, a tüzérség nem képes lekűzdeni a hkkat. És mozgó, de még beásott hkt eltalálni is szerencse.
De egy ilyen zárótűz alatt mennyire maradnak egyben azok a csodás optikák?
És ha egyben is maradnak, tuti nem jön ezalatt közelebb az a gaz ellen?
Mert ugye az arab országok kb úgy képzelték az összfegyvernemi harcot, hogy van tüzérségünk, gyalogságunk stb, akkor mi összfegyvernemiek vagyunk. De a VSZ azért nem egészen...

Bocsi kicsit le vagyok maradva, melyik arab izraeli háborúról beszélsz?

 

[Törölt tag]

Bocsi kicsit le vagyok maradva, melyik arab izraeli háborúról beszélsz?

Teljesen lényegtelen, mert még ma is kb mese a 4 km feletti céllekűzdés. Nem hogy az akkori tankokkal.
Olvasd vissza Negan kolléga értekezéseit az 5 kmes lőmegnyitásról

 

[Nemerson]

Teljesen lényegtelen, mert még ma is kb mese a 4 km feletti céllekűzdés. Nem hogy az akkori tankokkal.
Olvasd vissza Negan kolléga értekezéseit az 5 kmes lőmegnyitásról

Odaírtam az előbb, egy Elefánt kilőtte a T34-est 1944-ben 4500 m-ről, ez 77 évvel ezelőtt történt, persze ehhez nagyon jó optika is kell, de a németek nagyon jók voltak vannak ezen a téren. Manapság már majdnem mindenki (a briteket kivéve, de már azok is sima csövű lövegre akarják cserélni a huzagoltat a Chellengerben)
sima csövű löveget használ ami nem olyan pontos mint egy huzagolt löveg.
Mégegyszer leírom a huzagolt löveg pontosabb mint a sima csövű.

 

[Törölt tag]

Odaírtam az előbb, egy Elefánt kilőtte a T34-est 1944-ben 4500 m-ről, ez 77 évvel ezelőtt történt, persze ehhez nagyon jó optika is kell, de a németek nagyon jók voltak vannak ezen a téren. Manapság már majdnem mindenki (a briteket kivéve, de már azok is sima csövű lövegre akarják cserélni a huzagoltat a Chellengerben)
sima csövű löveget használ ami nem olyan pontos mint egy huzagolt löveg.
Mégegyszer leírom a huzagolt löveg pontosabb mint a sima csövű.

Oké.
Sóhaj

Összefoglalom:
A VSZnek semmi esélye se lett volna, mert a legelitebb szovjet hadosztály lézer távmérővel, ballisztikai számítógépekkel és lövegstabilizátorral felszerelve is annyira semmi volt, hogy elméletben sem találta volna el 150 mről a kínai nagyfalat, de az utolsó sorozott olasz baka, az m46osában lövegstabilizátor és éjjellátó nélkül még 5 kmről is 3. lövésre telitalálattal megsemmisítette a szovjet tankokat.
Ezen felül az átlagos képzettségi színt olyan volt, hogy az utcáról behívott olasz csöves is képzettebb volt, mint egy szovjet elit gárdahadosztály öregkatonája, a VSZ átlag szintjénél meg egy soha harckocsit nem látott busman is nagyobb harcértékkel bírt.
Így aztán a 4 kme maximális lőtávolságú L7es löveghez csak egy távcsöves ember kellett, hogy 15 kmre hajszálpontos tüzet vezessen, ami ráadásul, bár elméletileg át se ment volna a T-55ös frontpáncélján sem, de simán kilövöldözte volna még az armatákat is, mert csak.
Ja igen, és a VSZ csapatok rögtön át is álltak volna, míg az olasz/francia/osztrák erők utolsó vérig kűzdenek, mert itt semmi esélye nem volt a kommunizmusnak, arról meg jótékonyan feledkezzünk el, hogy a 60as években még az egyház, választási csalások, és a szatírák százainak támogatása kellett ahhoz, hogy a kommunista párt ne nyerjen...

 

[ozymandias]

Várj, akkor az első szám a szórásközép pontatlansága és a második ehhez képest a másik a szórás mértéke?
Mert ez alapján aki tényleg elhiszi azt, hogy 1500 méteres pontosan lőttek a második vh alatt, azon csak mosolyogni tudok.
Nem értem, hogy páran miért nem tudják szétválasztani, hogy a lövegcső pontosságának semmi köze a tűzvezetés + cső + humán faktorhoz.

ez szerintem ez lesz, hiszen belegondolunk, van magának a lövegnek - mint cső, meg van a beállításhoz használt mechanikának is egy pontatlansága.

Ha egy beállítással - fixen egy sorozatot, akkor abba benne lesz a szóráskép. Ebben benne van a cső, a lőszer hatása, ami változik. A cső kopik, a lőszerekben a robbanóanyag tömege/összetétele, a lőszer mérete, tömege, felületi érdessége is egy +/- kérdés.

Aztán van a mechanika, mi, hogyan sikerült a gyártás során, mennyire kopik (pl. akkoriban a fogaskerekeknél és tengelyeknél mezei martenzites acélt használtak, amit simán, vízben edzettek le. Ahhoz, hogy a tengely jól edzhető legyen, kell alsó hangon 0,4%-nyi karbon, a nagyobb méretű cuccoknál - pl. fogaskoszorú - még több. Ez azt jelenti, hogy az edzéskor ha csak vízben hűtötték, akkor a martenzites átalakulás nem ment végbe, maradt vissza ausztenit. Ez is át tud alakulni, csak idő kell hozzá, adott esetben 1-2 év. Ez az átalakulás kb. 4-5%-nyi térfogatváltozással jár. Ez nem a pontosság irányába hat. Egy orosz tél - a huzamosabb ideig mínusz hőmérséklettel ezt csak gyorsította...)

Aztán ott a holtjáték, a kopás, a por, nem hiszem, hogy olyan minőségű tömítéseket tudtak akkoriban, mint ma. Plusz hadi termelés, utcáról beállított emberekkel, kézzel, esztergapadon. El tudom képzelni, hogy az Ural-on túl hányan problémáztak azon, hogy mennyi a foggyalúnak a kopása. Csinálták az előírt darabszámot, vagy a jön a szabotőr plecsni..

És akkor ez csak a harckocsin belüli változó, sehol a szél, a pára, a külső hőmérséklet. Nekem is furcsának hat az ilyen szintű tökéletesség - figyelembe véve, hogy mennyi lehetséges faktor van és azoknak milyen széles tartományban változhat az értéke. A nagy számok alapján nem vitatom, hogy nem történt nagy távolságról kilövés - noha elsőre furcsának hathat, vagy képtelenség. Elképzelhető, de nem rendszer szinten és reprodukálható módon.

 

[molnibalage]

szerintem ez az lehet, hogy az első esetben kiválasztották a találati középpontot. Fogták az összes lövést és kikeresték a középpontot (ez olyan Descartes-KR, ahol az egymással átellenben lévő negyedekben a találatok száma azonos. Pl. az első és a harmadik negyedben van 3 találat és a második és a negyedikben egyaránt 2), majd ettől az így meghatározott ponthoz képest a szórás 500 méteren lett a 0,13 méter. Itt azt hivatottak leírni, hogy a célzás hibás, de legalább a lőkép nagyjából azonos (relatív pontosság)

A második meg a valós cél középpontja és a leadott x lövés ehhez képest hol van. Itt meg leírták, hogy az abszolút célhoz képest hol vannak 50%-ban (abszolút pontosság)

A robotoknál is így adják meg a pontosságot. Van az ismétlési pontosság (relatív pontosság) és az abszolút pontosság.

Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Greek Tank Trials

Does any of you have any additional reliable data concerning the performance of the individual contenders in the Hellenic Tank Trials ? Any information would be appreciated! Thank you ! This is known: The tanks compared included the M1A2 Abrams, Leopard 2A5, Leclerc, T-80UE and T-84. Of these six...

www.steelbeasts.com

Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).

A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.

Szovjet 122mm-es D-25 harckocsiágyú éleslövészeti eredményei, 2000 méterről.
A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.

Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket.

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.

Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.

 

[Filter]

Tudom, a tüzérség nem képes lekűzdeni a hkkat. És mozgó, de még beásott hkt eltalálni is szerencse

Az általunk ,most tárgyalt időszakban igen....
Ma már más a helyzet.

 

[bel]

Éjszaka meg szakaszonként volt egy db infraszűrős kézi távcsövük,azzal a pk nézte,hogy hol világitanak az arabok infralámpái,és irányszöget adott.Világitó lövedéket lőttek,majd adig volt idejük célozni és lőni,mig az világitott-ugyanis nem volt a tankjaiknak semmilyen éjjellátó műszere....Ha meg kifogytak a világitógránátokbol,becsapódás utáni tűzvezetés egy kézitávcsővel.....

Szia,

Ez szerintem eleg jol leirja azt is, hogy lehet jol tuzet vezetni 1200 m-re egy 800 m hatotavolsagu infra iranyzekkal.

 

[dudi]

Az általunk ,most tárgyalt időszakban igen....
Ma már más a helyzet.

Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.

 

[Törölt tag]

Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Greek Tank Trials

Does any of you have any additional reliable data concerning the performance of the individual contenders in the Hellenic Tank Trials ? Any information would be appreciated! Thank you ! This is known: The tanks compared included the M1A2 Abrams, Leopard 2A5, Leclerc, T-80UE and T-84. Of these six...

www.steelbeasts.com

Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).

A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket.

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.

Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.

Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")

 

[molnibalage]

A fenti TARDOC számításhoz.
Viszonylag kis mintán csináltam a számítást és a CEP értéke nem fix a modell miatt, hanem valójában az változik egy picit.
Nagyon jobban kihegyezve még pontosabb számot kaptam 2000 méterre, közelebb a TARCOD-hoz. Kis távolságnál becsüli felül a TARDOC-ot a modellem.

Röviden, szerintem az diagram jól mutatja a valóságon.
Nem bűzlik, kicsit sem.

 

[Filter]

Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.

Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.

 

[Törölt tag]

Az általunk ,most tárgyalt időszakban igen....
Ma már más a helyzet.

Nézd, én szeretek nem ugrálni az idősíkok között. Mert abból vannak a félreértések, hogy megnézzük a Leo2A7+t a legmodernebb lőszerrel, és behelyettesítjük 1960ba.

 

[molnibalage]

Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")

Aztakurva. Itt mil-ben a szórás.
Mivel 2000 méterig lineárisnak tűnik, ez használható.
Ez alapján a fickó 5000 méteren 50 centis körbe lövés nettó marhaság.

Tényleg nincs időm most értelmezni, de 0.38 mil volt a legjobb, de ennél mintha több lenne az, ami kéne.
Ez 1000 méteren 38 centis sugár. Nem 5000-en 100%. Ez a CEP 1000 méteren.

 

[fip7]

Modern ágyú+lőszer pontossága 1000 méteren és 1700 méteren:

https://ndiastorage.blob.core.usgovcloudapi.net/ndia/2008/gun_missile/6526Huls.pdf

 

[dudi]

Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.

Alap buta lövedékkel a tüzérség max zavarást tud lőni harckocsikra.Nincs olyan tüzérség vs harckocsi viszonylatban,hogy hagyomanyos gránáttal hatástüzet lőjön a tüzerség.