Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 759
17 780
113
Várj, akkor az első szám a szórásközép pontatlansága és a második ehhez képest a másik a szórás mértéke?
Mert ez alapján aki tényleg elhiszi azt, hogy 1500 méteres pontosan lőttek a második vh alatt, azon csak mosolyogni tudok.
Nem értem, hogy páran miért nem tudják szétválasztani, hogy a lövegcső pontosságának semmi köze a tűzvezetés + cső + humán faktorhoz.
ez szerintem ez lesz, hiszen belegondolunk, van magának a lövegnek - mint cső, meg van a beállításhoz használt mechanikának is egy pontatlansága.

Ha egy beállítással - fixen egy sorozatot, akkor abba benne lesz a szóráskép. Ebben benne van a cső, a lőszer hatása, ami változik. A cső kopik, a lőszerekben a robbanóanyag tömege/összetétele, a lőszer mérete, tömege, felületi érdessége is egy +/- kérdés.

Aztán van a mechanika, mi, hogyan sikerült a gyártás során, mennyire kopik (pl. akkoriban a fogaskerekeknél és tengelyeknél mezei martenzites acélt használtak, amit simán, vízben edzettek le. Ahhoz, hogy a tengely jól edzhető legyen, kell alsó hangon 0,4%-nyi karbon, a nagyobb méretű cuccoknál - pl. fogaskoszorú - még több. Ez azt jelenti, hogy az edzéskor ha csak vízben hűtötték, akkor a martenzites átalakulás nem ment végbe, maradt vissza ausztenit. Ez is át tud alakulni, csak idő kell hozzá, adott esetben 1-2 év. Ez az átalakulás kb. 4-5%-nyi térfogatváltozással jár. Ez nem a pontosság irányába hat. Egy orosz tél - a huzamosabb ideig mínusz hőmérséklettel ezt csak gyorsította...)

Aztán ott a holtjáték, a kopás, a por, nem hiszem, hogy olyan minőségű tömítéseket tudtak akkoriban, mint ma. Plusz hadi termelés, utcáról beállított emberekkel, kézzel, esztergapadon. El tudom képzelni, hogy az Ural-on túl hányan problémáztak azon, hogy mennyi a foggyalúnak a kopása. Csinálták az előírt darabszámot, vagy a jön a szabotőr plecsni..

És akkor ez csak a harckocsin belüli változó, sehol a szél, a pára, a külső hőmérséklet. Nekem is furcsának hat az ilyen szintű tökéletesség - figyelembe véve, hogy mennyi lehetséges faktor van és azoknak milyen széles tartományban változhat az értéke. A nagy számok alapján nem vitatom, hogy nem történt nagy távolságról kilövés - noha elsőre furcsának hathat, vagy képtelenség. Elképzelhető, de nem rendszer szinten és reprodukálható módon.
 
M

molnibalage

Guest
szerintem ez az lehet, hogy az első esetben kiválasztották a találati középpontot. Fogták az összes lövést és kikeresték a középpontot (ez olyan Descartes-KR, ahol az egymással átellenben lévő negyedekben a találatok száma azonos. Pl. az első és a harmadik negyedben van 3 találat és a második és a negyedikben egyaránt 2), majd ettől az így meghatározott ponthoz képest a szórás 500 méteren lett a 0,13 méter. Itt azt hivatottak leírni, hogy a célzás hibás, de legalább a lőkép nagyjából azonos (relatív pontosság)

A második meg a valós cél középpontja és a leadott x lövés ehhez képest hol van. Itt meg leírták, hogy az abszolút célhoz képest hol vannak 50%-ban (abszolút pontosság)

A robotoknál is így adják meg a pontosságot. Van az ismétlési pontosság (relatív pontosság) és az abszolút pontosság.
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.

Szovjet 122mm-es D-25 harckocsiágyú éleslövészeti eredményei, 2000 méterről.
A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.
Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 674
4 003
113
Éjszaka meg szakaszonként volt egy db infraszűrős kézi távcsövük,azzal a pk nézte,hogy hol világitanak az arabok infralámpái,és irányszöget adott.Világitó lövedéket lőttek,majd adig volt idejük célozni és lőni,mig az világitott-ugyanis nem volt a tankjaiknak semmilyen éjjellátó műszere....Ha meg kifogytak a világitógránátokbol,becsapódás utáni tűzvezetés egy kézitávcsővel.....
Szia,

Ez szerintem eleg jol leirja azt is, hogy lehet jol tuzet vezetni 1200 m-re egy 800 m hatotavolsagu infra iranyzekkal. :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 885
78 120
113
Az általunk ,most tárgyalt időszakban igen....
Ma már más a helyzet.
Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
T

Törölt tag 1945

Guest
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.

Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")
:cool:
 
M

molnibalage

Guest
A fenti TARDOC számításhoz.
Viszonylag kis mintán csináltam a számítást és a CEP értéke nem fix a modell miatt, hanem valójában az változik egy picit.
Nagyon jobban kihegyezve még pontosabb számot kaptam 2000 méterre, közelebb a TARCOD-hoz. Kis távolságnál becsüli felül a TARDOC-ot a modellem.

Röviden, szerintem az diagram jól mutatja a valóságon.
Nem bűzlik, kicsit sem.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 4082

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 537
14 290
113
Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.
Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.
 
M

molnibalage

Guest
Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")
:cool:
Aztakurva. Itt mil-ben a szórás.
Mivel 2000 méterig lineárisnak tűnik, ez használható.
Ez alapján a fickó 5000 méteren 50 centis körbe lövés nettó marhaság.

Tényleg nincs időm most értelmezni, de 0.38 mil volt a legjobb, de ennél mintha több lenne az, ami kéne.
Ez 1000 méteren 38 centis sugár. Nem 5000-en 100%. Ez a CEP 1000 méteren.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 885
78 120
113
Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.
Alap buta lövedékkel a tüzérség max zavarást tud lőni harckocsikra.Nincs olyan tüzérség vs harckocsi viszonylatban,hogy hagyomanyos gránáttal hatástüzet lőjön a tüzerség.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 474
31 894
113

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 759
17 780
113
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 537
14 290
113
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
Én meg csóri Haubagoi-t csesztetem az orosz videók miatt....:(
Te meg magyarul írsz,aztán ezt sem értem :oops:
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition

105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
 
M

molnibalage

Guest
105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

És jó nő példa arra, hogy attól, mert valami a neten van, még nem igaz. Full hülyeség az a link, amit az állítólagos szakértő írt...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

Tradoc értékéhez még azt tenném hozzá, hogy itt többen a löveg+lőszer szórását összemosták a tényleges harcban várható első lövés szórásával.
T-62-es esetén ugye ezzel (jobb alsó sarok) kellene pontosan távolságot mérni...

tsh2b-41u.png