Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 587
36 155
113

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 788
18 107
113
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
 
F

Filter

Guest
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
Én meg csóri Haubagoi-t csesztetem az orosz videók miatt....:(
Te meg magyarul írsz,aztán ezt sem értem :oops:
 
T

Törölt tag

Guest
Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition

105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
 
M

molnibalage

Guest
105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

És jó nő példa arra, hogy attól, mert valami a neten van, még nem igaz. Full hülyeség az a link, amit az állítólagos szakértő írt...
 
T

Törölt tag

Guest
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

Tradoc értékéhez még azt tenném hozzá, hogy itt többen a löveg+lőszer szórását összemosták a tényleges harcban várható első lövés szórásával.
T-62-es esetén ugye ezzel (jobb alsó sarok) kellene pontosan távolságot mérni...

tsh2b-41u.png
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 604
26 462
113
Biztos mákja is volt rendesen azt nem vitatom.
The longest tank kill was also the longest tank-to-tank kill in history. Prior to that one was an Elefant of Schweren-Heeres-Panzerjäger-Kompanie 614 (formerly 2./653), which was reported to have knocked-out a T-34 at 4500m in autumn 1944. It seems quite incredible that even today with modern sighting/ range-finding equipment ammunition and weapons that an unguided projectile can hit a target the size of a tank at over 5 km… that was one hell of a lucky shot.
A leghosszabb harckocsiölés egyben a történelem leghosszabb tank tank elleni sikeres találata. Ezt megelőzően a Schweren-Heeres-Panzerjäger-Kompanie 614 (korábban 2./653) Elefántja volt, amelyről a jelentések szerint 1944 őszén 4500 m-en kiütött egy T-34-est. Nagyon hihetetlennek tűnik, hogy még ma is modern látvány- / hatótávolság-felderítő lőszerek és fegyverek, amelyekkel egy irányíthatatlan lövedék több mint 5 km-nél egy harckocsi méretű célt érhet el ... ez egy pokolian szerencsés lövés volt.
1944-ben 4500 méterről kilőtt egy Elefánt egy T34-est
Repült a nehéz kő ki tudja hol ált meg de , hogy véletlen találatokról beszélhetünk az tuti !
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Filter

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
52 928
89 460
113
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
A lövegek a mechanikus irányzásának korában(60-as évek végéig 70-es évek elejéig)az irányzónak volt az optika,a lőtáblázat és a tapasztalati értékek(itthon ez utóbbi nem volt nert nem lőttek eleget a harckocsizók).Ezek álltak rendelkezésér a célzáshoz,ebből a 3 dologból adódott össze az irányzás és a találat vagy nem találat.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 604
26 462
113
persze ehhez nagyon jó optika is kell, de a németek nagyon jók voltak vannak ezen a téren
Bármikor kinyalom a hátsód akárhol ha ezt előttem bebizonyítod ! Nem kell a lövést produkálni csak egy 5x optikával pontosan megcélozni szemből egy 2.5m x 2m célt ! Az ipari hülyeséget propagáljátok úgy , hogy még egy mezei céltávcsőbe se néztetek bele ! Mert ha belenéznétek rájönnétek mekkora baromság mellett kardoskodtok ! Tudom , hogy Német de 77 évvel ez előtt még a lencse bevonatokat se ismerték , mutatok mostani profi Német céltávcsöveket (Zeiss , Swaro , S&B) beállítjuk 5 nem 6x nagyításra és megnézzük mit is látsz benne akár csak 3km-re is , nemhogy megcélozd pontosan . Az S&B szálkereszt közepe 100m-en kb 8mm-t takar ki azaz 1000 méteren 8 cm-t ! A fénynél egy dolog terjed gyorsabban az emberi hülyeség !
 
T

Törölt tag

Guest
Tradoc értékéhez még azt tenném hozzá, hogy itt többen a löveg+lőszer szórását összemosták a tényleges harcban várható első lövés szórásával.
T-62-es esetén ugye ezzel (jobb alsó sarok) kellene pontosan távolságot mérni...

tsh2b-41u.png
Na igen, de ezt árnyalja az a tény is, hogy a T-62-es nyila 3km-en esik annyit, mint a kumulatív 800 méteren.
Ráadásul jobb a lőképe is, mint a 105-ösé APDS-el. (..és persze sokkal nagyobb harckocsikra lő, mint saját maga.)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
52 928
89 460
113
Bármikor kinyalom a hátsód akárhol ha ezt előttem bebizonyítod ! Nem kell a lövést produkálni csak egy 5x optikával pontosan megcélozni szemből egy 2.5m x 2m célt ! Az ipari hülyeséget propagáljátok úgy , hogy még egy mezei céltávcsőbe se néztetek bele ! Mert ha belenéznétek rájönnétek mekkora baromság mellett kardoskodtok ! Tudom , hogy Német de 77 évvel ez előtt még a lencse bevonatokat se ismerték , mutatok mostani profi Német céltávcsöveket (Zeiss , Swaro , S&B) beállítjuk 5 nem 6x nagyításra és megnézzük mit is látsz benne akár csak 3km-re is , nemhogy megcélozd pontosan . Az S&B szálkereszt közepe 100m-en kb 8mm-t takar ki azaz 1000 méteren 8 cm-t ! A fénynél egy dolog terjed gyorsabban az emberi hülyeség !
Pedig tele vannak a háborús feljegyzések 2000 méter környéken megkezdett tűzharcokkal.Nyilván a német harckocsizók a Tigerekben és Phanterekben lófaszt se láttak 2000 méterről de azért bőszen lövöldözték ki az ellenséges harckocsikat akár ekkora tavolsagból is(abba most ne menjünk bele,hogy ehez hány lövés kellett,egyébként lőtéren max 2 harcban a duplája).
 
T

Törölt tag

Guest
Ne legyél igazságtalan(vagy is te nem szereted)!A Leopard 1A4 tűzvezetésének a lelke az EMES 12 A1,ami már automatikus távolságméréssel és egy analóg ballisztikai számítógéppel (FLER H) rendelkezett.
De ebben mi az igazságtalan? Ez a kép, vagy nem?
Én nem tudom, ha te tudod, hogy nem, akkor osszd meg velem.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 587
36 155
113
Najóvangyerekeim,de én agybajt kapok ettöl az armybublic netkönyvtártol..Tudom,hogy bennevan az összes M68 löveggel felszerelt tankjuk müszaki és harcászati szakutasitása,mert már láttam párat.Dehogy hogyan lehet megtalálni,azt nemtudom.Ha van is rendszer itt a felsorolásban,hát én nemjöttem rá,mi az.Tudtok angolul,hátha ti rájöttök,hogy lehet ebben a nyavajásban célirányosan keresni.
Én meg csóri Haubagoi-t csesztetem az orosz videók miatt....:(
Te meg magyarul írsz,aztán ezt sem értem :oops:
Ha belelendülnek,nekem @Hpasp és @molnibalage hoz is forditó kell.Hajlamossak elfeledkezni,hogy az átlagember nem mérnök.
Szia,

Emlekeim szerint pont errol ment a beszelgetes nehany 10 oldallal ezelott.
Ugyanúgy lehet használni,mint ahogy a zsidók a passziv kézitávcsőt.Irányjelző műszernek.De nem tud vele távolságot mérni szerintem optikailag.Annyit tud,hogy kivűl van az aktiv látótávolságán.Ugyanazt tudja csinálni,mint a zsidók,világitógránátot ló,és használja a nappali optikát.A belövéses módszerrel éjszaka pontosan lőni nem lehet.Zsidók maguk is csak zavarótüznek minősitették.
Viszont ha modernebb/modernizált T-akármi,és már van lézertávmérője,akkor más a leányzó fekvése.Akkor ugyan semmit nem lát,csak az infralámpát,de arra már rá tud mérni,és ugy már tud tüzet vezetni.Csakhogy mire a VSZ tankjain elkezdett terjedni a lézertávmérő,a nyugati tankokrol eltünt az aktiv infra.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Pogány
T

Törölt tag

Guest
De ebben mi az igazságtalan? Ez a kép, vagy nem?
Én nem tudom, ha te tudod, hogy nem, akkor osszd meg velem.
Gondolom azt, hogy a Leopard parancsnoka méri a távolságot a célhoz, nem az irányzó - ezért nincs az irányzó optikáján távmérő skála.
Ez mondjuk a világ összes harckocsiján így van, csak a szovjet gépeken az irányzó optikájában is van távolságmérésre szolgáló firka.
TNK-3 parancsnoki periszkóp:
0Rka62SEOI8.jpg
 
F

Filter

Guest
Pedig tele vannak a háborús feljegyzések 2000 méter környéken megkezdett tűzharcokkal.Nyilván a német harckocsizók a Tigerekben és Phanterekben lófaszt se láttak 2000 méterről de azért bőszen lövöldözték ki az ellenséges harckocsikat akár ekkora tavolsagból is(abba most ne menjünk bele,hogy ehez hány lövés kellett,egyébként lőtéren max 2 harcban a duplája).
Ne felejtsd el hogy mire az illetők egy Tiger-be ültek,legurítottak 3-4-5 év aktív frontszolgálatot...
Nem egy közülük Pz II-vel kezdte az ipart űzni...
Humán faktor nagyon sokat emelt azokon az eszközökön.
Lásd,zsákmányolt Pantherekkel-Tigerekkel ,sem az oroszok,sem a nyugatiak meg sem tudták közelíteni a német személyzetek hatásfokát.
Hiányzott a tapasztalat és a harci rutin?