Harckocsik harctéri alkalmazása

Konkrétan az M431 kumulatív gránátról beszélek, amelyet a jugoszlávok teszteltek a t34/54 ellen.
Szovjet nem állt le a fejlesztéssel.Amcsik leálltak.M60 behozta az oroszokat (szerintem felül is multa).Gyártási db-szám viszont ezt az oroszoknál bőven ellensúlyozta.De pont az M47 mutatja,hogy ez nem képesség hiánya volt az amcsiknál (2év alatt 8500db-ideiglenes hiánypótlónak).
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Újra megkérdezem. A szovjet elvtársak is felderítés nélkül másznak bele a tűzzsákba, és ha mégis, miután erre rádöbbennek ők is tömegrohamot indítanak minden füstfedezet nélkül (csak egy gombnyomás+ha jól emlékszem 3as sebességfokozat), vagy füstöt fejlesztenek visszahátrálnak, és szólnak a tüzérségnek, hogy ugyan ha lennének szívesek x-y-zre zavaró/romboló/pergő és még mit tudom én milyen tüzet lőni?
 
És ezzel nagyon szemléletesen megmagyaráztad,hogy miért volt baromi jó ötlet a nyugatiaktol,hogy a testfedezett állóhelyzetből való lövészkedéses taktikához fejlesztették a hk-aikat.......
Annyiszor leírtad már , hogy muszáj vagyok vissza kérdezni ! Védekezve mennyi háborút nyertek a világon ? Ha igaz amit állítasz akkor miért nem a Strv-103b lett a nyerő forma ? Mi a pöcsömnek akkor egy nyugati HK-nak jó mozgékonyság tovább megyek miért nem a könnyű páncél vadászok lettek tovább fejlesztve mondjuk egy combosabb toronypáncéllal ? Miért , miért, miért ? Meg mondom mert egy téves felvetés és irány , hogy a HK-val csak beásva lövészkedni kell és semmi más !
 
Szerintem a 60as évek legjobb tankja az M60.A T64 kiforratlan,ugyanolyan marhaság volt a rendszeresitése mint az amcsiktol az M60A2 sorozatgyártása.Maguk az oroszok is a T64Btől tartják kiforrotnak.
Az M60 semmiképpen sem. Az M60A1, az igen. Tény hogy a legjobb volt a világon, de az előnye nem volt jelentős a T-62-höz képest. A kezelőszemélyzet képzettsége, tapasztalata dönt.

A T-64 sok problémával küzdött, de ezeket a 70-es évek elején már orvosolták. A T-64A megbízhatósága jobb volt a T-72-nél is.
GIS7p9l-wvdFycO32eU0ZRvVyT2uxkM-jF1FjuxjiVbwOdMnIddAmaWWRvIbITF8UdB66AlcuKNRACSagFCkCGVuAXUpzDqQ1GhsMbX1mmQ2WWUj0PIWg8ntzLNAVXFD
 
A T-64 sok problémával küzdött, de ezeket a 70-es évek elején már orvosolták. A T-64A megbízhatósága jobb volt a T-72-nél is
A T-64 a szovjet hk közül volt megbízhatatlan.
Ezt azért jegyezzük fel. Mert ez semmit nem mond arról, hogy a nyugati tankokhoz képest mennyire volt az.
Én nem tudom, ha te tudod minden irónia nélkül kiváncsian várom.
 
És ezzel semmi baj nincs amíg olyan rendszerek lövegeit hasonlítod ahol mindkét esetben pontosabb a löveg mint a tűzvezetés.
Amint ez csak az egyik esetben all fent a másikban meg nem onnantól kezve ez nem célravezető.
Persze ha nem csak a lövegcső természetes szórását vesszük bele a képletbe , hanem a lőszerek tűréséből adódót , a külső hőmérsékletet , az ágyú hőmérsékletét , a különböző időjárási anomáliákat és a célzókészülék hibahatárát akkor sokkal szarabb lesz az összkép . És ha mindehhez hozzá vesszük az emberi faktort és esetleg a cél és a HK mozgását akkor meg katasztrofális lesz az eredmény !
 
Mire?A Leopard 2 digitális tűzvezető rendszere pl tartalmazott többek közt szélsebesség mérő szenzort,a T-72 ilyet nem tud(A T-80U-nál is csak oldalszelet tudott mérni a rendszer,hátszelet és szembeszelet nem).Igazaból semmilyen külbalkiaztikai tényezőt nem mért a rendszer a T-72 esetében.Telefonról nem fogok hajnal 1-kor litániát írni a T-72B és a Leopard 2A4 tűzvezetése közti szakadékról,de remélem ez az egyszerű tény azért képbehelyezett az aggályommal kapcsolatban.
Szélsebesség jelző szenzor a HK-n azaz kb a lövegcső mögött megtudja mondani milyen a szél ! És 1000m-en ? 2000m-en ? Etc. Ez Long range-nél is úgy működik , hogy mondjuk 1-200m-enként van egy zászló és becsülni tudod mert ha szenzorod nincs a cél irányába akkor lófaxt se tudsz majd a szélről ! Főleg nem dimbes-dombos szabdalt terepen nem !
 
ezt most nem értem....azt, hogy a motor bizonyos kiegészítő egységeit, hogyan pakolják fel a motorra, hogy kisebb helyet foglaljon (ez lenne ugye a kompaktság) annak mi köze van a szerkezet súlyához? 2 hasonló lökettérfogatú motorban, hacsak nincs valami anyagtechnológiai forradalom, akkor az egyes részegységek hasonló tömegűek lesznek...de legalább is nem fele annyi
Az megvan , hogy már a T34-es motorja is könnyűfém volt ? A diesel nagy lökettérfogatú és hosszú löketű motoroknál sokkal fontosabb a forgató nyomaték mint a teljesítmény !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and fip7
T-54 és fejlettebb verziói amiből a T-55 lett akkor nem is léteznek.
Király. :)
Tudod, T-54A 1954ben már SzTP-1 Gorizont függőleges stabilizátorral meg irányzó/parancsnoki éjjellátóval volt felszerelve. 1957-ben került tömeggyártásba a T-54B-ben az SzTP-2 Ciklon függőleges-vízszintes stabilizátor. Innentől kezdve rakták mindenre.
Meddig is kellett várni az M60 vagy Leopard 1 kéttengelyű stabilizátorra?
Itt babér igazából csak az optikai irányzó rendszerek terén terem a nyugati harckocsigyártásnak, amit a T-62-es és annak nyila ellensúlyoz az amerikaiak saját tesztjei szerint. Sőt, még a sztereoszkópos távmérővel szerelt amerikai harckocsik személyzete is izzadhatott volna T-54-re lövöldözés közben, hisz a 90mm-es ágyúik űrméretes páncélgránátja nem képes értelmes távolságon belül biztosan leküzdeni a célját, míg a kumulatív gránátjaiknak működési problémái voltak bizonyos szögtartományokban.
A T-54-55 re csak a 20 fontos és a 105-ös ad valamilyen szinten biztos ellenszert - a 20 fontos kb 1km alatt.
Azért 250-300m-es aktív üzemmódú látótáv a parancsnoknak nagyon erősen kérdéses harcászati hatékonyságot feltételez.
Az irányzónak valóban egy 400m passzív és 800m látótávolsagú aktív üzemmódú éjjellátója volt de ez meg kihasznalhatatlan a parancsnoki éjjellátó korlátai miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
A T-64 a szovjet hk közül volt megbízhatatlan.
Ezt azért jegyezzük fel. Mert ez semmit nem mond arról, hogy a nyugati tankokhoz képest mennyire volt az.
Én nem tudom, ha te tudod minden irónia nélkül kiváncsian várom.
Annyira,hogy még a szovjetek szerint sem vokt harcra alkalmas.Egész egyszerűen annyira előremutató volt,hogy nem tudta meglépni a szovjet ipar a szintjét a megjelenésekor.Nem véletlen jött extrém gyorsan az A változat.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Pogány
Ha jól emlékszem az EMES 12A valami 11 adattal a Kladivo pedig 4 vagy 5 adattal számolt.

A Kladivo nagyon alacsony megbízhatóságot tudott felmutatni, gyakori meghibásodással gyenge ergonómiával, nem túl jó teljesítménnyel, első adandó alkalommal lecserélték/kivonták
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Újra megkérdezem. A szovjet elvtársak is felderítés nélkül másznak bele a tűzzsákba, és ha mégis, miután erre rádöbbennek ők is tömegrohamot indítanak minden füstfedezet nélkül (csak egy gombnyomás+ha jól emlékszem 3as sebességfokozat), vagy füstöt fejlesztenek visszahátrálnak, és szólnak a tüzérségnek, hogy ugyan ha lennének szívesek x-y-zre zavaró/romboló/pergő és még mit tudom én milyen tüzet lőni?
Hallottál a seelowi csatárol?Mert bizony megtették.
Szirek nem kerültek tűzzsákba.Abba a háború késöbbi szakaszában az iraki páncélos ho került.
Szirek eredetileg nem akartak a könnyek völgyén keresztül támadni.De az eredeti irányban elakadtak,és megkerülö támadásra küldték a tankokat.Majdnem sikerült nekik,ha a védelemre feláló izraeli tartalékos hk-zók 2 órát késnek,nincs könnyek völgye a hk harcok fogalomtárában,mert kijutnak a völgyböl harc nélkül.....
Nem volt semmiféle egymásnak rohanás.Az izraeliek hevenyészett védőállásokat foglaltak a völgyperemen.És nem tudták megtertani a védőállást,szirek visszanyomták őket.
Acsata kezdete után volt füstölés.Izraeli találati arány romlott is.Meg mondtam,hogy a visszaemlékezésekben le is irták,hogy van amikorcsak pergőtüzet adtak a füstbe a zsidók,ahol az arab tankot sejtették...Ugyanakkor a vissza 3 füst a saját erőket is vakitja.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Azért 250-300m-es aktív üzemmódú látótáv a parancsnoknak nagyon erősen kérdéses harcászati hatékonyságot feltételez.
Az irányzónak valóban egy 400m passzív és 800m látótávolsagú aktív üzemmódú éjjellátója volt de ez meg kihasznalhatatlan a parancsnoki éjjellátó korlátai miatt.
A leo1en az irányzónak konkrétan nem volt
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
na közeledünk, közeledünk...

vagyis az alacsonyabb literteljesítmény a szovjet hk tervezők számára egy korlátot jelentett...vagyis ha kellően védett és mozgékony tankot akartak, akkor egyszerűen kisméretű tankot kellett csinálni

és hiába volt könnyebb a motor, mivel a löket tréfogata még nagyobb is volt mint a német MTU ezért az egyébként is szűkös belső térből ne vett el kevesebb teret...meg gondolom a 115-ös ágú "szerelvényei" is több helyet foglaltak

magyarán az van, hogy bár "papíron" úgy tűnik, hogy a szovjetek nek sokkal jobban sikerült a mozgékonyság-védelem-tűzerő hármas mentén balanszolni a hk-ikat, ezt ők nem azért tudták megtenni, mert technológiai előnyük lett volna hk építésben, hanem azért mert b*sztak a gép ergonómiájára....
csak azért ne felejtsük el, hogy a németek is ott voltak a 2. Vh-ban és nekik is voltak tapasztalataik...

@dudi írta, hogy egy német csóka azt nyilatkozta a Leo2!! kapcsán, hogy a tigris tágasabb volt...akkor el lehet képzelni, hogy az akkori viszonyok között a Tigrisben milyen ergonómia volt....úgyhogy lehet a németeknek más volt a fő "take away" a 2. Vh-ból
Hát nem is a Tigris lett a mai MBT-k alapja !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and fip7