Harckocsik harctéri alkalmazása

A németek sok esetben aprópénzért, volt, hogy 1 euróért árulták a Leopárd 2-őt, használtan. Így persze, hogy sok vevőjük lett.
(Rájöttek a svávok, hogy a nagy biznisz az üzemben tartás és felújítás...)
E mellet kevesen fizettek be új gyártású tankra.

azért a Leo1-es is elég sokan rendszeresítették anno...és a Leo2-őt is sok ország nem ingyé kapta
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ha már előjött ismét:
Két részletes videó különböző lőszer-elhelyezési megoldásokról:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Ocses
Az összes modern (M1, Leopárd 2, Leclerc....) nyugati harckocsi azon az elven van építve, mint a Chieftain! Például az a fektetett sofőrös elhelyezést is lényegében mindenki onnan vette át nyugaton!
Bullshit. A Leopard-2 járművezetőjének üléspozícióját amúgy konkrétan a Porsche 911 ihlette...

Azt a NERA páncélzatott amit szinte minden modern nyugati harckocsi használ szintén a Britek tervezték!
Használ? Vagy inkább használt? Van pár utalás arra, hogy NERA már a 80-as évek végén, 90-es évek elején ment ki a "divatból", és helyette inkább kerámiabetétetket használnak, kombinálva NxRA-val. A HH végén a szovjetek is a kerámia irányába kezdtek el fejleszteni, lásd T-80UD.
 
egyébként egy kis ergonómiai összehasonlítás:

AMX-30 parancsnoki kupolája, elején látható, felül az M267-es 10szeres nagyítású binokuláris megfigyelő teleszkóppal:


a teleszkóp a parancsnoki kupola tetején lévő körbeforgatható tetőre szerelték, amit a parancsnok egy külön kis hajtókarral tudott körbeforgatni. Vertikális irányba pedig pedig egy másik "tekerentyűvel" lehetett állítani....itt látható mindkettő (fémgömbökkel a végükön):


az alábbi képen jól látható a parancsnok helyének nem túl ergonómikus kialakítása....a megfigyelő ablakok, a megfigyelő teleszkóp lencséi valamint a parancsnok távolságmérő eszközének (M208) lencséje egymáshoz képest más magasságokban találhatóak...ez meglehetősen sok hajlongásra, görnyedésre kényszerítette a parancsnokot


"From an ergonomic point of view, the difference in height between the eyepieces of the rifle scope and the rangefinder and their different distance from the commander's normal sitting position is certainly not optimal for fatigue-free work."
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya
hát autóból átülve kicsit intuitívabb a kormány/pedál kombó használata....
A vicc az, hogy nem! Igazából észre sem veszed. Legalább is nekem ez volt a tapasztalatom (BLG-60). Persze az tény, hogy nincs két egyforma ember, lehet, hogy másnak tényleg zavaró és/vagy furcsa a két kar.
 
Nézzük meg, hogyan nézett ki a parancsnok helyzete a Leopard 1-ben:

_HVHdofeks0yjdREH1z4flsz8r3ia0YVj3vCgENB5VdP77otn-GV5N0Kx6AV8ds_3nvhl6W0iaWcVYmz4KkFANsleWRW3WrSaiaOzoACLr1t-lLPZsUyNcKj1M4KRjubgA4utggTw8sue0mnUuiCkupuxqGFbECzbuChyZmP_HiFyw9QIcQvtMlMUVWObQ


ezen a képen a parancsnok éppen a TRP-5-ös 360 fokba körbeforgatható, toronytól függetlenített periszkópba kukucskál (amely 6-20szoros!! fokozatmentes nagyítási lehetőséget kínált)...a feje felett látható a parancsnoki kupola, amiből erre a célra kialakított nézőkéken keresztül tudott kinézni:

an-interior-view-of-a-leopard-tank-turret-germanys-main-battle-tank-BY8W5D.jpg


a Leopard 1 parancsnoka így gyakorlatilag együltő helyében tudott kinézni akár a parancsnoki kupolából és tudta használni a 360 fokban forgatható periszkópját...amelyet egyben távolságmérésre is tudott használni...

könnyen belátható, hogy a Leopard 1 parancsnokának mennyivel könnyebb dolga volt a célpontok felderítésében illetve szükség esetén azok távolság meghatározásában
 
a fentiekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy mivel a 60-as években a hk-k 2km-es távolságon kölcsönösen képesek voltak egymást kilőni, ezért a "first look, first shot, first hit" képesség meglehetősen fontos volt
 
  • Tetszik
Reactions: Filter and Ocses
a fentiekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy mivel a 60-as években a hk-k 2km-es távolságon kölcsönösen képesek voltak egymást kilőni, ezért a "first look, first shot, first hit" képesség meglehetősen fontos volt
A T-62-vel eléggé megszenvedett volna a Leopard. A németek saját lőtéri tesztjeik alapján arra jöttek rá, hogy a T-62 tornya csak 1000m alatt törhető át a DM13 űrméret alatti lövedékkel. A harckocsitest kicsit sebezhetőbb volt, ha jól emléxem kb. 1800m-ig volt áttörhető.
A Leopard parancsnokának figyelőműszerei álló helyzetből elég jók voltak, de mozgásból már közel sem annyira. A T-62 itt komoly előnyben volt, különösen a kezdetleges, de jól működő "hunter killer" képesség miatt. (egy gombnyomással átadhatta a célt az irányzónak, utána szabadon kutathatott további célok után)
 
A T-62-vel eléggé megszenvedett volna a Leopard. A németek saját lőtéri tesztjeik alapján arra jöttek rá, hogy a T-62 tornya csak 1000m alatt törhető át a DM13 űrméret alatti lövedékkel. A harckocsitest kicsit sebezhetőbb volt, ha jól emléxem kb. 1800m-ig volt áttörhető.
A Leopard parancsnokának figyelőműszerei álló helyzetből elég jók voltak, de mozgásból már közel sem annyira. A T-62 itt komoly előnyben volt, különösen a kezdetleges, de jól működő "hunter killer" képesség miatt. (egy gombnyomással átadhatta a célt az irányzónak, utána szabadon kutathatott további célok után)

mondjuk szerencse, hogy a németek a 60-as években inkább a dm512-es Hesh gránátot használták...

másrészt emlékeim szerint a dm13-al az volt a gond, hogy elcsúszott a döntött páncélon...viszont miután kapott egy hegyes páncéltörő nyílfejet simán átlőtte...

harmadrészt itt most az amx30 vs leo1-ről írtam...ha lesz időm vagy valakinek van kedve a t62-ről is rittyenthet valamit...de a t62-vel a legnagyobb gond a stadiometrikus távmérő volt (meg az alacsony tűzgyorsaság, meg a...), ami sokkal pontatlanabb volt a német sztereoszkópos távmérőnél...illetve úgy általában az összes optika zoom képessége jóval kisebb volt, ami azért a nagy távolságú felderítést/azonosítást jelentősen nehezítette....és ha hamarabb felderíted és azonosítod a célt, akkor mondjuk van esélyed kimanőverezni, hogy mondjuk ne frontból lődd...és mondjuk mobilitásban szintén elég erős volt a Leo1...
 
A T-62 itt komoly előnyben volt, különösen a kezdetleges, de jól működő "hunter killer" képesség miatt. (egy gombnyomással átadhatta a célt az irányzónak, utána szabadon kutathatott további célok után)

egyébként nem kötözködésképpen, de nem lehet, hogy itt keversz valamit...nem arról van szó, hogy a parancsnok tudta "átvenni" az ágyút ha felderített egy veszélyesebb célt?

ugyanis a lövész távmérője a toronnyal volt párhuzamosítva....tehát mit is jelent itt pontosan a hunter killer? a cél távméréshez ugyanis előbb a toronynak irányba kellett fordulnia, a lövésznek "kimérnie" a távolságot, és utána mehetett a tüzelés...

azonban ilyen funkció a leo-ban meg az amx-ben is volt...sőt, a Leo1 periszkópja a nagy zoomolási képessége miatt elég pontos távmérőként is funkcionált (kotsch így írja: "The accuracy of the measurement is high enough to be able to open fire with a good chance of hitting at a medium distance.")...vagyis a leo-nál akár azt az időt is megspórolhatták, hogy a lövész távméréssel tököljön
 
másrészt emlékeim szerint a dm13-al az volt a gond, hogy elcsúszott a döntött páncélon...viszont miután kapott egy hegyes páncéltörő nyílfejet simán átlőtte...
Ezzel csak egy a baj. A németek sosem kapták meg ezt a lőszert. Az amerikaiak rendszeresítették (M728) és a britek (L52)

T-62-ről itt olvashatsz
Na meg ugye itt is :)

Én úgy foglalnám össze, hogy lesállásból a Leopard-1 jobb, viszont általános felderítésre a T-62, különösen mozgásból.
 
Ezzel csak egy a baj. A németek sosem kapták meg ezt a lőszert. Az amerikaiak rendszeresítették (M728) és a britek (L52)


Én úgy foglalnám össze, hogy lesállásból a Leopard-1 jobb, viszont általános felderítésre a T-62, különösen mozgásból.

1) nem igazán értem...a dm13 nyíllövedék német tervezés...vagy nem ugyanarról beszélünk? (mondjuk kicsit furcsa is számomra, hogy a 3 kg-nyi wolframot tartalmazó dm13 ne lőtte volna ripityára a t62-őt)

2) a t62-nek pontosan melyik műszere volt alkalmasabb a célok felderítésére, mint a TRP5?
 
1) nem igazán értem...a dm13 nyíllövedék német tervezés...vagy nem ugyanarról beszélünk? (mondjuk kicsit furcsa is számomra, hogy a 3 kg-nyi wolframot tartalmazó dm13 ne lőtte volna ripityára a t62-őt)

Csak szólok, hogy a 105 mm-sbe való lövedékeket is DM-el jelölték a svábok ;) :D
 
egyébként nem kötözködésképpen, de nem lehet, hogy itt keversz valamit...nem arról van szó, hogy a parancsnok tudta "átvenni" az ágyút ha felderített egy veszélyesebb célt?
Nem. Arról van szó, hogy a T-55 és T-62 kupolájában van egy rendkívül egyszerű, már már holtprimitív érzékelő, ami megadja, hogy az "előre" irányhoz képest jobbra vagy balra van elfordítva a kupola. A parancsnok figyelőműszerén van egy gomb, amit ha megnyom, a toronyforgató berendezés maximális sebességgel elkezdi forgatni a tornyot az ellenkező irányba egészen addig, amíg a torony és a kupola is párhuzamosan előre néz. A parancsnok átvenni nem tudja az ágyút, de villámgyorsan ki tudja jelölni így a célt az irányzónak.
Távolságot mérhet előtte a paransnok vagy az irányzó is miután megkapta a célt.
commander%2527s%2Bcupola%2Btarget%2Bdesignation%2Bmechanism.png


A Leopadnál máshogy működik a dolog. Amennyiben a figyelőműszer a löveggel párhuzamosan, elölre néz, a parancsnok át tudja venni az irányítást a löveg és a torony felett is, de ekkor neki kell foglalkoznia a céllal. A T-55/62-höz hasonló célátadás funkció nincs.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7
Ezzel csak egy a baj. A németek sosem kapták meg ezt a lőszert. Az amerikaiak rendszeresítették (M728) és a britek (L52)

T-62-ről itt olvashatsz
Na meg ugye itt is :)

Én úgy foglalnám össze, hogy lesállásból a Leopard-1 jobb, viszont általános felderítésre a T-62, különösen mozgásból.
Mozgásból? A parancsnok optikája nem volt stabilizált a T-62 harckocsiban sem. Csak az irányzó optikája volt stabilizált annak meg olyan kicsia látószöge, hogy alkalmatlan célfelderítésre ( nem is erre találták ki így nem is csoda).
 
Nem. Arról van szó, hogy a T-55 és T-62 kupolájában van egy rendkívül egyszerű, már már holtprimitív érzékelő, ami megadja, hogy az "előre" irányhoz képest jobbra vagy balra van elfordítva a kupola. A parancsnok figyelőműszerén van egy gomb, amit ha megnyom, a toronyforgató berendezés maximális sebességgel elkezdi forgatni a tornyot az ellenkező irányba egészen addig, amíg a torony és a kupola is párhuzamosan előre néz. A parancsnok átvenni nem tudja az ágyút, de villámgyorsan ki tudja jelölni így a célt az irányzónak.
Távolságot mérhet előtte a paransnok vagy az irányzó is miután megkapta a célt.
commander%2527s%2Bcupola%2Btarget%2Bdesignation%2Bmechanism.png


A Leopadnál máshogy működik a dolog. Amennyiben a figyelőműszer a löveggel párhuzamosan, elölre néz, a parancsnok át tudja venni az irányítást a löveg és a torony felett is, de ekkor neki kell foglalkoznia a céllal. A T-55/62-höz hasonló célátadás funkció nincs.
Ez csak vertikálisan működik, horizontálisan nem. Így cél átadásról beszélni elég meredek. Irányba tudja állítani az ágyút a parancsnok, de csak vertikálisan.