Beszélgető

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 402
36 386
113

Itt is ki kell emelni Isten kedvenceit, akiknek éppenséggel egy kicsit több lehetősége volt emigrálni, mint a többi nemzetiségnek, beleértve az oroszokat, ugyanis a hatóságok időnként, ha fogcsikorgatva is, engedélyezték a kivándorlást néhánynak Izraelbe. Bár sokaknak persze nem, ami miatt akkoriban óriási lármát csapott az amerikai zsidó lobbi és az USA-beli cionkeresztény protestánsok, a fáraóhoz hasonlítva a szovjet vezetést és így tovább.

Volt számos gépeltérítés, némelyik kommandóakcióval ért véget. Vagy volt eset, amikor gójok repültek eltérített gépen Izraelbe, abban a hitben, hogy nem fogják őket kiadni, de az izraeli kormány kiadta őket a Szovjetuniónak:

 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 683
4 438
113
Ez egy nagyon egyszerű könyv adományozási lehetőség, remélem minnél több összegyűlik. :)

"Mesekönyveket gyűjt az Ökumenikus Segélyszervezet és a FOXPOST rászoruló gyerekeknek. Az új vagy jó állapotú használt, mese- és ifjúsági könyveket november 6-ig lehet elhelyezni az ország több mint 700 FOXPOST csomag-automatájába. Az összegyűlt adományokat a Segélyszervezet több mint 3000 rászoruló gyermeknek szeretné eljuttatni."

 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 723
11 599
113
"Dencsháza elfeledett részéről kapta a nevét az a vállalkozás, amely elfeledett növényeket, különleges gombákat kutat fel és tár az ínyencek elé. Egy napsütéses őszi délelőttön mi is elkísértük őket az ormánsági erdőbe."


 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 009
113
Nem is arrol volt am szo eredetileg. :) En mindossze a nemet vegyeszetet dicsertem mellekesen, mondvan ha valakik, akkor a nemetek megoldanak minden otvozetet - erre ugrott be erthetetlenul felhuzva es leoktato stilusban, mintha nem kellene hozza kemia... logikusan nem az az aga kell, ami mondjuk a premed szakokra, de ettol meg kemia.
Mindegy is amugy, csak szorakoztato volt latni, ahogyan a sok ugyanolyan laikus, mint en, lelkesen elkezdte lajkolgatni az orbakolast, mert meg azt sem erttettek, hogy en konkretan a definiciot ideztem (mondjuk kb veletlenul , de akkor is.) :cool:

Amugy arra meg mindig kivancsi lennek @ozymandias hogy nalad mi a(z orszag)sorrend az ilyen speci, pancel, ur- es egyeb otvozetek temajaban...?
Jobb híján beteszem ide.

Hogy mi a sorrend? Jó kérdés. Éppen a napokban beszélgettünk a Feleségemmel a harckocsikról és nekem szegezte a kérdést, hogy akkor melyik a legjobb. Ugyanazt tudom írni itt, mint amit neki is mondtam:

Nem tudom rá a választ.

Mind az amerikai/német/angol/olasz/orosz/kínai/koreai/japán fejlesztések anyagtudományos vonalon eléggé speciálisak és elég sok az áthallás, viszont a tények tények maradnak:

  • kohászati gépgyártásban a németek/japánok (folyamatos öntés, üstmetallurgia, finomítási eljárások, thermomechanikus hengerlés, stb nagyjából tőlük jött, fej-fej mellett kifejlesztve) az egyértelmű élvonal, korszakos cégekkel.
  • Az oroszok kakukktojás, mert a sorozatgyártásban nem erősek, egyedileg fabrikált cuccokkal viszont nagyot tudnak gurítani (nevükhöz fűződik a salakos átolvasztás, fedettívű hegesztés többek között). Az oroszokat még mindig a hadiipari fejnehézség jellemzi. - USA tradicionálisan erős titánban, alumíniumban, nikkel-ötvözetekben - lásd repipar/űrkutatás/olajipar. Oroszoknál minden van, ami katonai/űrkutatás/repipar, ellenben még mindig szopóágon vannak az egykristályok növesztésében, emiatt nem hozzák a nyugati gázturbinák élettartamát/turbina előtti hőmérsékletét sem.
  • Anglia bizonyos dolgokban elég jó helyen van (BAe, Vickers, RR, stb.) turbinákban, kerámiákban, felületkezelésben, viszont iparilag valahogyan folyamatosan teret veszítenek.
  • Dél-Korea és Olaszország: Mindketten nagyon komoly iparral rendelkeznek, kapacitásban nem a legnagyobbak, de mindketten képesek legyártani szinte mindent.
  • Kína: tanul, tanul és vásárol/koppint, nagyjából eljutott oda, ahol a németek 20 éve voltak, mára nincs olyan kohászati termék, amit ne tudnának legyártani, viszont a komolyabb egykristály-növesztést még nem (?) tudta megszerezni. Ez az oka, hogy nem igen van még kínai utasszállító, hiába is akarják.

A szubjektív sorrendemben nem egy-egy nagyszerű termékre fókuszáltam, hanem a metallurgia/kohászati gépészet/ipari háttér/minél szélesebb high-tech megoldások megléte alapján rangsoroltam. Nem vettem figyelembe a mikroelektronikai anyagtudományt, mivel ahhoz nem értek - ellenben a jelek szerint egyre fontosabb lesz. Ha csak néhány high-tech termékekre fókuszálnék, akkor Anglia/USA előrébb lenne, ha az alapanyagok sokféleségére, akkor Kína előrébb lenne, ha a kapacitásra, akkor Dél-Korea/Olaszország hátrább. Próbáltam egy nagyjából fair rendszer alapján rangsorolni.

Sorrendem:
  • Japán és Németország 1
  • Olaszország és Dél-Korea 1,5
  • Oroszország és USA 2
  • Kína 2,5
  • Anglia 3

Metallurgy = applied science, azaz alkalmazott tudomany, a femek KÉMIAI es fizikai tulajdonsagaira epitve.
Amit te előkapartál tudás helyett, az messze a tényleges valóságtól, és a tanult tárgyak között egy metallurgus részéről a kémia egészen hátul szerepel, inkább olyanok mint: fémtan, fizikai-kémia, fém fizika. Alus végzettségem van, és csak a legelején volt kémiánk, mint alapozó tárgy.
Mindkettőtöknek igaza van, a kérdés, hogy honnan nézzük és mi a terület. A kémia az egész rendszer alapja, kezdve a fémek kinyerésétől. Mára a metallurgia annyira széles körű tudomány lett, hogy nem lehet egy pontból nézni. Nézhetjük gyártási szempontból, ahol ismert a követelményeknek megfelelő alapanyag, ott le kell gyártani a megfelelő ötvözetet, ott a kémia mehet hátra.

A probléma akkor kezdődik, ha a feladatod nem egy alapanyag legyártása, hanem egy termék élettartamának biztosítása adott körülmények között. A munkám egyre nagyobb része a korrózió hatásainak csökkentése. Évente x milliárd € kár van az olaj/gáz/vegyipar/gyógyszeriparban a korrózió miatt, mert valamilyen kémiai kölcsönhatás a fém/környezet/technológia nem lett teljes egészében figyelembe véve. A műszaki fémek folyamatos versenyfutásban vannak az idővel az érceikből történő kivonás kezdetétől fogva.

Nem vagyok vegyész, viszont azzal a kémiai háttérrel bírok, ami kell a fémekhez/korrózióhoz - vagyis ez egy rétegtudás, a feladathoz mérten. Nagyjából olyan ez, mint az IT, leélheted az életed nagyon magas posztra jutva az IT-ben programozás nélkül, de ugyanez igaz, úgy is lehetsz nagy név, hogy süsü vagy a hardware-hez.

Ami az anyagban történik az mindig kémiai és fémfizikai jelenség, ami az anyaggal történik az meg külső behatás, a nagy kérdés mindig az, mit lehet ellene tenni és ki melyik részében van a probléma megoldásában.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
18 336
25 048
113
The badge shows a Griffin and a Panther Incensed supporting a Portcullis.

The Griffin represents valour, bravery and vigilance. It is blue to denote qualities of truth and loyalty.

The Panther symbolises pursuit. The multi-coloured spots represent the diversity of the agency.

The Portcullis is a national symbol of agencies that defend the realm and its laws. It is gold to represent the primacy of the agency and the virtues of generosity and compassion.


Valamint;
Neeeem jóóó.
Én olyat keresek, mint egy blazon.
A királyi címernél pl ez:

Quarterly, first and fourth Gules three Lions passant gardant in pale Or armed and langued Azure (for England), second quarter Or a Lion rampant within a double tressure flory-counter-flory Gules (for Scotland), third quarter Azure a Harp Or stringed Argent (for Ireland), the whole surrounded by the Garter; for a Crest, upon the Royal helm the Imperial Crown Proper, thereon a Lion statant gardant Or imperially crowned Proper; Mantling Or and Ermine; for Supporters, dexter a Lion rampant gardant Or crowned as the Crest, sinister a Unicorn Argent armed, crined and unguled Proper, gorged with a Coronet Or composed of Crosses patées and Fleurs-de-lis a Chain affixed thereto passing between the forelegs and reflexed over the back also Or. Motto "Dieu et mon Droit" in the compartment below the shield, with the Union Rose, Shamrock and Thistle engrafted on the same stem.

1024px-Royal_Coat_of_Arms_of_the_United_Kingdom.svg.png
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 525
16 438
113
Neeeem jóóó.
Én olyat keresek, mint egy blazon.
A királyi címernél pl ez:

Quarterly, first and fourth Gules three Lions passant gardant in pale Or armed and langued Azure (for England), second quarter Or a Lion rampant within a double tressure flory-counter-flory Gules (for Scotland), third quarter Azure a Harp Or stringed Argent (for Ireland), the whole surrounded by the Garter; for a Crest, upon the Royal helm the Imperial Crown Proper, thereon a Lion statant gardant Or imperially crowned Proper; Mantling Or and Ermine; for Supporters, dexter a Lion rampant gardant Or crowned as the Crest, sinister a Unicorn Argent armed, crined and unguled Proper, gorged with a Coronet Or composed of Crosses patées and Fleurs-de-lis a Chain affixed thereto passing between the forelegs and reflexed over the back also Or. Motto "Dieu et mon Droit" in the compartment below the shield, with the Union Rose, Shamrock and Thistle engrafted on the same stem.

1024px-Royal_Coat_of_Arms_of_the_United_Kingdom.svg.png
Jó, hát basszus egy 2015ben alakult szervezet címerről van szó, majd ha valaki nagyon ráér megírja. :)
 

Nagy Csaba

Well-Known Member
2017. július 26.
1 329
2 379
113
Jobb híján beteszem ide.

Hogy mi a sorrend? Jó kérdés. Éppen a napokban beszélgettünk a Feleségemmel a harckocsikról és nekem szegezte a kérdést, hogy akkor melyik a legjobb. Ugyanazt tudom írni itt, mint amit neki is mondtam:

Nem tudom rá a választ.

Mind az amerikai/német/angol/olasz/orosz/kínai/koreai/japán fejlesztések anyagtudományos vonalon eléggé speciálisak és elég sok az áthallás, viszont a tények tények maradnak:

  • kohászati gépgyártásban a németek/japánok (folyamatos öntés, üstmetallurgia, finomítási eljárások, thermomechanikus hengerlés, stb nagyjából tőlük jött, fej-fej mellett kifejlesztve) az egyértelmű élvonal, korszakos cégekkel.
  • Az oroszok kakukktojás, mert a sorozatgyártásban nem erősek, egyedileg fabrikált cuccokkal viszont nagyot tudnak gurítani (nevükhöz fűződik a salakos átolvasztás, fedettívű hegesztés többek között). Az oroszokat még mindig a hadiipari fejnehézség jellemzi. - USA tradicionálisan erős titánban, alumíniumban, nikkel-ötvözetekben - lásd repipar/űrkutatás/olajipar. Oroszoknál minden van, ami katonai/űrkutatás/repipar, ellenben még mindig szopóágon vannak az egykristályok növesztésében, emiatt nem hozzák a nyugati gázturbinák élettartamát/turbina előtti hőmérsékletét sem.
  • Anglia bizonyos dolgokban elég jó helyen van (BAe, Vickers, RR, stb.) turbinákban, kerámiákban, felületkezelésben, viszont iparilag valahogyan folyamatosan teret veszítenek.
  • Dél-Korea és Olaszország: Mindketten nagyon komoly iparral rendelkeznek, kapacitásban nem a legnagyobbak, de mindketten képesek legyártani szinte mindent.
  • Kína: tanul, tanul és vásárol/koppint, nagyjából eljutott oda, ahol a németek 20 éve voltak, mára nincs olyan kohászati termék, amit ne tudnának legyártani, viszont a komolyabb egykristály-növesztést még nem (?) tudta megszerezni. Ez az oka, hogy nem igen van még kínai utasszállító, hiába is akarják.

A szubjektív sorrendemben nem egy-egy nagyszerű termékre fókuszáltam, hanem a metallurgia/kohászati gépészet/ipari háttér/minél szélesebb high-tech megoldások megléte alapján rangsoroltam. Nem vettem figyelembe a mikroelektronikai anyagtudományt, mivel ahhoz nem értek - ellenben a jelek szerint egyre fontosabb lesz. Ha csak néhány high-tech termékekre fókuszálnék, akkor Anglia/USA előrébb lenne, ha az alapanyagok sokféleségére, akkor Kína előrébb lenne, ha a kapacitásra, akkor Dél-Korea/Olaszország hátrább. Próbáltam egy nagyjából fair rendszer alapján rangsorolni.

Sorrendem:
  • Japán és Németország 1
  • Olaszország és Dél-Korea 1,5
  • Oroszország és USA 2
  • Kína 2,5
  • Anglia 3



Mindkettőtöknek igaza van, a kérdés, hogy honnan nézzük és mi a terület. A kémia az egész rendszer alapja, kezdve a fémek kinyerésétől. Mára a metallurgia annyira széles körű tudomány lett, hogy nem lehet egy pontból nézni. Nézhetjük gyártási szempontból, ahol ismert a követelményeknek megfelelő alapanyag, ott le kell gyártani a megfelelő ötvözetet, ott a kémia mehet hátra.

A probléma akkor kezdődik, ha a feladatod nem egy alapanyag legyártása, hanem egy termék élettartamának biztosítása adott körülmények között. A munkám egyre nagyobb része a korrózió hatásainak csökkentése. Évente x milliárd € kár van az olaj/gáz/vegyipar/gyógyszeriparban a korrózió miatt, mert valamilyen kémiai kölcsönhatás a fém/környezet/technológia nem lett teljes egészében figyelembe véve. A műszaki fémek folyamatos versenyfutásban vannak az idővel az érceikből történő kivonás kezdetétől fogva.

Nem vagyok vegyész, viszont azzal a kémiai háttérrel bírok, ami kell a fémekhez/korrózióhoz - vagyis ez egy rétegtudás, a feladathoz mérten. Nagyjából olyan ez, mint az IT, leélheted az életed nagyon magas posztra jutva az IT-ben programozás nélkül, de ugyanez igaz, úgy is lehetsz nagy név, hogy süsü vagy a hardware-hez.

Ami az anyagban történik az mindig kémiai és fémfizikai jelenség, ami az anyaggal történik az meg külső behatás, a nagy kérdés mindig az, mit lehet ellene tenni és ki melyik részében van a probléma megoldásában.
Nagyon nagy részben egyet értek Veled! Annyival egészíteném ki, hogy az én nézőpontom ipari üzem jellegű, ahol az alapok rendelkezésre állnak, így az természetes hogy aki ezen a szinten dolgozik, az a szükséges kémiai alap tudással rendelkezni fog (különben nem jutott volna el erre a szakmai szintre), így egy kicsit ez kiesett az érték ítéletemből.
A keveredés és személyeskedés nem kicsi részének az is az okozója volt, hogy a Magyar szakmai nyelvezet nem tükör fordítható az Angol szakmai nyelvezetből. A mi vegyész szakmai megnevezésünk nagyjából más asszociációkat hoz mint az hogy Chemistry. Az Angol szaknyelv meg a Magyarhoz képest sokkal pongyolább megfogalmazásokat takar. Lásd azt hogy: heat treatable or not heat treatable. Ami ugye tükör fordításban hőkezelhető és nem hőkezelhető jelentéssel bír. S ekkor háborodik fel a Magyar mérnök, hisz minden fém ötvözet hőkezelhető..... Mennyivel szebb ennek a Magyar szakfordítása hogy: nemesíthető, nem nemesíthető ötvözetek (edzhető, hőkezeléssel szilárdságot növelhetünk hogy más is megértse a példát).
Amit az ipari sorrendhez még hozzá tennék, az az Aluminium szakirányon a Franciák rettenetesen magas tudás szinttel rendelkeznek. A pech-jük, hogy a világ szaknyelvezete az Angol lett, így a Francia eredmények kevéssé forognak a köztudatban. Amikor anno 1993-ban Amcsi tulajdon lettünk (Alcoa), számunkra kiderült, hogy Aluminiumban az Amerikai szaktudás közel sem kiemelkedő, sőt nyíltan megmondták nekünk a vásárlás után évekkel, hogy nem csak gépeket csarnokot és piacot vettek, hanem a Magyar szaktudás legalább akkora értéket képviselt az akviziciónál.
Az ALCOA Technical Centerből azóta is jönnek hozzánk rendszeres jelleggel szakemberek, akik szó szerint az egész világot körbe járták és olyan tudás anyaggal bírnak, mint kevesek, de nem-nagyon marad el tőlük a Magyar Aluminium ipari szaktudás. Kevesen tudják idehaza, hogy itt Fehérváron egy telephelyen az alábbi Alu-s cégek vannak: 240 000 tonnás öntöde /év, egy 90 000 tonnás hengermű, egy 60 000 tonnás présmű és a világ legnagyobb teherautó alu felni gyára. Mellékágként ugyan itt még manufaktúrában ipari gázturbinákhoz is gyártanak turbina lapátokat egy félreeső "sufniban"..... A számokat azért írtam le, mert ez a méret még Európában is a nagyobbak közé mtesz minket.
Ezt itt @kamm nak is üzenem