Ahogy én látom: az USA kétpárti struktúrája mostanra kezdett elérni a
Trump minden esetre egy erősen karizmatikus kívülállóként robbant be az amerikai belpolitikába, amire az elittel egyre inkább elégedetlen rétegeknek nagyon is szüksége volt. Csak éppen nem tudta azt rendesen kamatoztatni, részben a saját kabinetjének belső szabotázsai miatt (avagy a bürokrácia egy bazi nagy lassú tankhajó, amit hiába próbálsz meg odébbtolni, ő fog a végén bedarálni), részben a saját hibái miatt. Az öröksége mindenképpen maradandó lesz a párton belül és társadalmi szinten, kérdés ilyen össztársadalmi megosztottság mellett hogyan lehet majd kormányozni. Viszont Georgia is megmutatta, hogy a repek nem mehetnek el szó nélkül a trumpisták mellett, mivel több helyen olvastam, hogy pont az őket nem reprezentáló estabilishment jelöltek miatt nem szavaztak, elbukva a Szenátust.
Orosz részen a valdajos Fjodor Lukjanov elemzését olvastam, ő kétpárti konszolidációt feltételez a jövőben, de nekem minden esetre fenntartásaim vannak miként fog Washington alakulni.
Hasonlóan látom én is, mert az egy dolog, hogy most a republikánusok közt eléggé erős a megosztottság az estabilishment és a trumpisták közt, de a demokratáknál sem éppen felhőtlen a helyzet. Az AOC-Ilhan Omar és társai által fémjelzett, erősen progresszíveknek meglehetősen nem tetszik a Pelosi által megjelenített pártelit tevékenysége, na ők aztán egy igazán erősen balos kanyart hoznának a párton belül, ami meg mindenki mást idegenítene el. Na és a fiatalabb szavazók körében pont ők erősödnek meg, gyengítve a pártelit pozíciót, ami így egyre több koncessziót vállal velük. A képviselőházban is majdnem republikánus házelnököt választottak a demokrata többség ellenére, mert számos ilyen "progresszív" képviselő elsőre nem kívánta megszavazni Pelosit. Vjacseszlav Vologyinnak teljes mértékben igaza van, az elmúlt 100 év bebetonozott kétpárti váltógazdasága és maga az amerikai választási rendszer egyszerűen lehetetlenné teszi új erők megjelenését, mikor társadalmi szinten nagyon is igény lenne a változásokra. Egyszerűen a mostani struktúra elfáradt és bár a "big tent" szlogen alatt még egyelőre képesek egyben tartani magukat, de csak idő kérdése lesz a szakadás. Legalább egy vagy két új szereplő megjelenésére lenne szükség a frissítéshez, és bár a libertariánusok némely esetben jönnek fel (avagy pont a billegő államok egy részében a rájuk leadott szavazatokon múlt Trump győzelme), de messze nem tudnak olyan erőt képviselni, ami döntő lenne.Kèt év múlva idöközi választâsok lesznek. Ott lâtni lehet, hogy a repek hogyan âllnak, milyen esélyük van 2024-ben. Nem kell azt hinni, hogy a demek letarolnak mindent, mett ök is elèggé sokrétüek és nagyok a pârton belüli ellentétek. Most kezdödik náluk a koncon való marakodâs.
Trump minden esetre egy erősen karizmatikus kívülállóként robbant be az amerikai belpolitikába, amire az elittel egyre inkább elégedetlen rétegeknek nagyon is szüksége volt. Csak éppen nem tudta azt rendesen kamatoztatni, részben a saját kabinetjének belső szabotázsai miatt (avagy a bürokrácia egy bazi nagy lassú tankhajó, amit hiába próbálsz meg odébbtolni, ő fog a végén bedarálni), részben a saját hibái miatt. Az öröksége mindenképpen maradandó lesz a párton belül és társadalmi szinten, kérdés ilyen össztársadalmi megosztottság mellett hogyan lehet majd kormányozni. Viszont Georgia is megmutatta, hogy a repek nem mehetnek el szó nélkül a trumpisták mellett, mivel több helyen olvastam, hogy pont az őket nem reprezentáló estabilishment jelöltek miatt nem szavaztak, elbukva a Szenátust.
Orosz részen a valdajos Fjodor Lukjanov elemzését olvastam, ő kétpárti konszolidációt feltételez a jövőben, de nekem minden esetre fenntartásaim vannak miként fog Washington alakulni.