A legfelsőbb tábornokok baljós jelekkel lépnek le a szíriai török hadsereg ellen
A törökországi szíriai katonai műveletekért felelős tábornokok nyugdíjba menekültek az Idlibben fokozódó feszültség közepette, ami kérdéseket vet fel az ankarai szíriai politikával kapcsolatban.
ADEM ALTAN/AFP a Getty Images
2021. szeptember 29
Törökországot megzavarták a múlt héten azok a jelentések, amelyek szerint
öt Szíriával kapcsolatos misszióban szolgáló tábornok le akar mondani , köztük a Szíriában zajló összes török hadműveletekért felelős
parancsnoki központ vezetője és további kettő a Szíriába telepített kommandós erők élén.
Egy meg nem nevezett védelmi minisztériumi tisztviselő azt mondta az állami Anatólia hírügynökségnek, hogy csak két tábornok kérte nyugdíjba vonulását „
egészségügyi és családi okok miatt ”, és kéréseiket teljesítették. "A két tábornok nyugdíjba vonulási kérelmének a török fegyveres erőkön belüli rendkívüli [és jele] problémaként való bemutatását erőfeszítésnek tekintik a török fegyveres erők hiteltelenítését célzó felfogás létrehozására" - idézték a tisztviselőt.
Ennek ellenére a bőséges hadműveleti tapasztalattal és fényes karrierrel rendelkező, érdemes hadvezérek hirtelen nyugdíjazási kérelmei rendkívül szokatlanok a török hadsereg mélyen gyökerező hagyományaiban, különösen a kritikus küldetések közepette. Az ilyen számadatok korai nyugdíjazási kérelmeit úgy tekinthetjük, mint a feletteseikkel való egyet nem értés gesztusát vagy a kormányzati politikák elutasítását.
Törökország szíriai katonai beavatkozásával összefüggésben a következő okok valószínűnek tűnnek:
- A kormány szíriai politikája - vagy annak hiánya - annyira összeegyeztethetetlenné vált a szíriai operatív valósággal, hogy a parancsnokok ezzel nem tudnak megküzdeni a helyszínen.
- A kormány Szíriával kapcsolatos politikája és politikai irányelvei jelentős veszélybe sodorták a török katonák biztonságát.
- A katonai parancsnokokat és egységeiket egyre jobban zavarja a műveletek intenzitása és gyakorisága.
- Az általános kockázat egyre nő Törökország számára Szíriában, különösen Idlibben,mivel ez a radikális iszlamista lázadók utolsó fellegvára.
Valójában Idlib helyzete jelentősen megnőtt az elmúlt hetekben. A régió fejleményei azt sugallják, hogy az Idlibben több mint 30 katonai állomáson bevetett török csapatok ezreinek egyre nehezebb megtartani pozícióikat. Az orosz és szíriai harci repülőgépek intenzívebb légitámadása, valamint a folyamatos szíriai katonai megerősítés Sarakib környékén szinte lehetetlenné tette a térségben tartózkodó török katonai előőrsök megfelelő működését, a logisztikai ellátás biztosítását, a beteg vagy sebesült katonák evakuálását vagy a kritikus utak járőrözését.
Legutóbb
három török katona halt meg szeptember 11-én, amikor egy páncéltörő irányított rakéta eltalálta páncélozott járművüket Idlib város és Binnish közötti úton.
Az
Idlibről szóló török-orosz
megállapodások eddig lehetővé tették Törökország számára, hogy fenntartsa katonai jelenlétét a térségben. Hatékonyan
gátat szabott a nagyszabású támadásoknak a szíriai kormányerők részéről a tartomány visszafoglalására. Recep Tayyip Erdogan török elnök a tervek szerint szeptember 29 -én találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Szocsiban, amely csúcstalálkozó fordulópontot jelenthet Szíriában Törökország számára, és komoly következményekkel járhat a török belpolitikában. Oroszország ezúttal úgy tűnik, "szívesen gondoskodna" hat török katonai előőrs kiürítéséről Idlib és Saraqib közötti területen keletre, ezzel utat nyitva a szíriai kormányerőknek, hogy keletről és északkeletről vonuljanak Idlib felé, és végül visszafoglalják azt. Egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Moszkva már nem látja szükségét annak, hogy együttműködjön Törökországgal Idlibben, és a török katonai jelenlétet Idlibtől északra korlátozná.
A török hadsereg személyzeti menedzsmentjével kapcsolatos vitákat tovább lendítették a beszámolók arról, hogy rekordszámú
ezredes kényszerül korengedményes nyugdíjba - körülbelül 200 -an a Legfelsőbb Katonai Tanácsban augusztusban és körülbelül 600 -an a tavalyi tanácsban.
Az ezredesi rangú létszámhiány már régóta kérdés a védelmi minisztérium számára, de a megtett intézkedések rendkívül igazságtalan eljárásokat eredményeztek. A katonatisztek szolgálati ideje 2016 -ban 28 évre korlátozódott, és a tábornokká való előléptetéshez most a Legfelsőbb Katonai Tanács döntése szükséges, kortól és szolgálati időtől függetlenül. Azok, akiket nem léptetnek elő, már 40 éves korukban nyugdíjba vonulhatnak, és önkéntes nyugdíjazásuk ellenére 50 éves korukig várniuk kell a nyugdíjra. Állítólag
több száz ezredest érintett a politika, akik legalább 20 éves katonai szolgálat után 50 éves korukig anyagi eszközök és társadalombiztosítás nélkül maradtak. Számuk minden évben növekedni fog, ha ezt a tisztességtelen eljárást nem orvosolják.
A fiatal ezredesek nyugdíjba vonulásával a török hadsereg elveszíti a legtermékenyebb korú tisztjeit, még akkor is, ha úgy tűnik, nehezen talál magas rangú tiszteket a kritikus állásokra. Ehelyett talán a minisztériumnak olyan törvénymódosításokra kell összpontosítania, amelyek hosszabb ideig tartják a tiszteket alacsonyabb rangban, és megakadályozzák, hogy az automatikus előléptetések révén túl gyorsan előrejussanak a ranglétrán.
Eközben a katonaság régóta kialakított kirendelési és előléptetési rendszerében bekövetkezett változások felvetették a kérdéseket, vajon Erdogan kormánya végez-e titkos tisztogatásokat, hogy helyet teremtsen a lolojalistáknak.
A hadsereg már a 2016 júliusi sikertelen puccskísérlet után is hatalmas tisztogatásokat és megrázkódtatásokat élt át. Az ellentmondásos törvénymódosítások megszüntették a parlamenti felügyeletet és a katonai-kormányzati kapcsolatok egyéb ellenőrzését és egyensúlyát, és ezzel abszolút elnöki ellenőrzést hoztak létre. És amióta Erdogan 2018 -ban átfogó végrehajtó hatalmat vállalt, a hadsereg egyre inkább átpolitizálódott és belekeveredett a napi politikai vitákba.
Erdogan kormánya többször is bebizonyította, hogy a katonaságban bekövetkező változások megkérdőjelezhetetlen ellenőrzését keresi, nem pedig a befogadó reformfolyamatot, amely kompromisszumokon alapul és nyilvános vitára nyitott, beleértve az ellenzék nézeteit is. Ennek eredményeképpen a hadsereget továbbra is a napi politika lármájába vonják be. Végső soron a viták nemcsak a hadsereg morálját és motivációját károsítják, hanem a hadműveleti hatékonyságot is.
Top generals in charge of Turkey’s military operations in Syria have sought retirement amid escalating tensions in Idlib, fueling questions over Ankara’s Syria policies.
www.al-monitor.com