Vissza az Il-86-osra.
A hetvenes évek végén, illetve a nyolcvanas években, de különösen a kilencvenes évtizedben azt már nehezen lehetett gazdaságossági oldalról megmagyarázni, hogy egy gépnek azért vannak kicsivel nagyobb teljesítményű, de mindenképpen nagyobb fogyasztású hajtóművei (és nem három, hanem négy!) a Tu-154M-hez képest, csak mert több utast tud elvinni. De ugyanakkora távolságra! Sokkal több üzemanyaggal...
A Tu-154M-ével azonos hajtóművekkel szerelt, de az Il-86-oshoz hasonlóan szintén négy hajtóműves Il-62M pedig kétszer messzebbre tud repülni.
Látszik, hogy nem nagyon jön ki a matek. Az Il-86-os amúgy önmagukban erős hajtóművei a gép tömegéhez képest egyszerűen kevesek és nagyon magas a fogyasztásuk.
De az Il-96-os alig tíz éven belül jött és újradefiniálta ugyanazt a receptet és jóformán csak a hajtóművek cseréjével (meg egy kis aerodinamikai finomítás) máris kétszeres lett a hatótáv.
A Szolovjov D-30 ennyivel gazdaságosabb volt az NK-8-asnál? A D-30 teljesítményét eszerint már nem lehetett feljebb skálázni egy kicsit?