Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Szittya]

Egyetértek veled.
Ha nem lesz más megoldás (nincs elegendő friss folyóviz - illetve annak időszakosan kis mennyisége miatt- akkor csak a víztározós "pótmegoldás" jöhet szóba folyóról való feltöltéssel, és hűtés rásegítéssel.. Igaz magasabb a költség, és üzemeltetési költség, de ha kell villamosenergia akkor a folyamatosan emelkedő nemzetközi árak mellett igy is sokkal jobb mint az import.
Az egymást követő , egyre súlyosabb aszályos évek miatt Paks is komoly gondba kerülhet a hűtés elégtelensége miatt.. Lehet oda is elkell majd póthűtés -évekkel később?
2 éve kiszámoltam az akkori diesel és benzin üzemanyag éves fogyasztási adatokból h a villanyautózás, áru és utasszállítás már Paks III-at igényelne 10 - 20 év múlva... Szóval az idő sürget bennünket.

Az ukrajnai helyzet sem biztató, ma még jön az 500MW abból az irányból de ki tudja meddig..

vagy nem 2x1200 ba kell gondolkozni hanem 2X300 ba vagy 2X3X77 be (teháát 2 helyre 3x77)

 

[Szittya]

77 es különállóan azért még elég sok helyre elhelyezhető az ad egy ilyen bővítési lehetőséget... akár a 2x300 mellé is elférhetne egy két 77 es a késöbbiekben... vagy most építeni egy kisebbet cca100 körüli +- os kiégett fűtőelemekkel üzemelő kiserőművet késöbb meg jöhetnének a nagyobb 2x300 asok akár de erre van ember aki kiszámólja és ért is hozzá. mindenesetre a kiégett elemekkel üzemelő kis reaktorra vagy reaktorokra lenne szükség... és az további gazdaságoságot jelentene késöbbi kisebb reaktorok építésének.

 

[blogen]

Csak magamat tudom ismételni a harmadik atomerőmű helye kapcsán.

 

[Szittya]

én mondjuk paksot megspékelném még azzal is hogy a keszon helyett turbinákkal lassítanám a hűtővizet így azzal is energiát termelve. ami bár paks teljesítményéhez képest eltőrpűl de teljesen zöld vízenergiának könyvelhető el amire szerintem további források is lehívhatóak... valamelyest csökkentené a szivatyúk által felvett egyéb energia igényt. így gazdasáosabbá vállhatna.

 

[rm40]

Petíciót indítanak Svájcban az atomenergia megtartása érdekében

Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani - írta a SonntagsZeitung című svájci...

www.portfolio.hu

 

[molnibalage]

1. A fenti Budapesti hőigény nem tartalmazza az agglomerációs településekét, és a Budapest távhő fejlesztésben lévő tartalékot. A gáz ára várhatóan - még ha csökken is - hosszú távon sem tér már vissza a 2010-2020-as évtizedes átlagra (a jelenlegi árszintnél majdnem 25-ször alacsonyabb, vagy pláne a 2020 tavaszi-nyári minimumra (a jelenlegi árszintnél majdnem 70-szer alacsonyabb), mint ahogy a '73-as olajálság előtti 2-3 dolláros szint sem tért vissza soha többé, hanem a '80-as évek 2. felétől 15-20 dolláros sávba tért vissza az olajár. Emiatt a korábban ökölszabály szerint 30 km-es távhő vezeték gazdaságossági határ többszörösére emelkedett. Így már az is megérheti még hosszú távon is, hogy Székesfehérvárig, vagy Dunaújvárosig vigyék a hőt Battáról. Ősszel/tavasszal mehet a hő az üvegházakba, fóliasátrakba is.

Ez végre feltűnt másnak is. A tűvhő és az, hogy abban reménykedni, hogy visszajön a megszokott alacsony energiaár, az hiú reménynek tűnik. Erre építkezni nem lehet.

 

[Miskolci Ogre]

Ez végre feltűnt másnak is. A tűvhő és az, hogy abban reménykedni, hogy visszajön a megszokott alacsony energiaár, az hiú reménynek tűnik. Erre építkezni nem lehet.

A magas energia árakra azért csak könnyű építkezni nem ?

 

[Lupus80]

Már miért ne legyen közel Budapest? A világ atomerőműveinek tetemes része városok közelében lett felépítve. Szerencsére a tervezők nem ülnek fordítva a lóra és nem a nagy semmi kellős közepébe tervezik az erőműveket, a balesetektől rettegve, ahol nincs hálózat, fogyasztó, hűtő kapacitás, stb... A cél nem az, hogy kevés ember legyen a környéken, ha komoly sugárszennyezés történik, hanem hogy ne történjen komoly sugárszennyezéssel járó baleset. A mai reaktoroknál a zónaolvadás esélye már pár millió és pár 10 millió reaktorévente 1 alkalom közt mozog. Ennél gyakorlatilag bármilyen ipari technológia sokkal veszélyesebb. De simán csak a városi élet is sok nagyságrenddel több kockázatot hordoz a közlekedés, a légszennyezés, a nagyobb népsűrűségben gyorsabb járványterjedés, stb... miatt.

Egy új atomerőműnek a legjobb helye épp Budapest alatt, Százhalombattán lenne:

1. Ott van a Dunamenti Erőmű, ami fénykorában közel 1,9 GW villamos teljesítménnyel rendelkezett és eleve hőszolgáltatási célra is hasznosították, majdnem 1 GW hőszolgáltatási teljesítménnyel. Tehát a villamosenergia infrastruktúra közel 2 GW-ra, a távhő közel 1 GW-ra van kiépítve. A fénykorában 36% hatásfokú erőmű hűtése úgy van kiépítve, hogy amikor nem volt épp szükség a hőhasznosításra, akkor is könnyedén le tudott kezelni 3,4 GW hőelvezetési igényt. Ugyanakkor jelenleg csak 0,8 GW alatti összteljesítményű gázos blokkok üzemelnek és azok hatásfoka jóval nagyobb (57%), mint a korábbi állapotban, így a maximális hűtési igény csak 0,6 GW. Tehát van ott 1,2 GW villamosenergia infrastruktúra tartalék, 2,6 GW hűtési tartalék és tetemes távfűtési infrastruktúra tartalék is. A beruházási igény fajlagosan itt a legalacsonyabb.
2. Ha igazán komolyan szeretnénk hasznosítani az atomenergiát és egyben csökkenteni a gázfogyasztásunkat, akkor a reaktorok hulladékhőjét illene hasznosítani. Ezzel ugyanis a 80%-ban földgázt fogyasztó távfűtést és a szintén nagyrészt földgázt fogyasztó technológia hőigényt lehet kiváltani. Márpedig hulladékő bőven van, mivel Paks I áramtermelési hatásfoka 33%, Paks II-é 37,5% lesz és a jelenlegi 3+ generációs reaktorok mindegyikének 34-38% között mozog a hatásfoka. 95 fokos távhő fűtővízzel számolva elvileg a ezeknek a reaktoroknak a hulladékhője 50-60%-os arányban hasznosítható lenne. Na és hol van a legnagyobb távfűtési hőigény? Budapesten. Az országos távfűtés hőfogyasztás 38%-a ide koncentrálódik. 5,5 - 6-szor több, mint a 2. - 3. helyezett városainkban. Nyáron meg hűteni is lehet hővel (abszorpciós hűtés) (nem túl jó hatásfokkal, de ez ingyen hőnél keveset számít). A távhűtés terén is vannak a főtávnak tervei.
3. A fenti Budapesti hőigény nem tartalmazza az agglomerációs településekét, és a Budapest távhő fejlesztésben lévő tartalékot. A gáz ára várhatóan - még ha csökken is - hosszú távon sem tér már vissza a 2010-2020-as évtizedes átlagra (a jelenlegi árszintnél majdnem 25-ször alacsonyabb, vagy pláne a 2020 tavaszi-nyári minimumra (a jelenlegi árszintnél majdnem 70-szer alacsonyabb), mint ahogy a '73-as olajálság előtti 2-3 dolláros szint sem tért vissza soha többé, hanem a '80-as évek 2. felétől 15-20 dolláros sávba tért vissza az olajár. Emiatt a korábban ökölszabály szerint 30 km-es távhő vezeték gazdaságossági határ többszörösére emelkedett. Így már az is megérheti még hosszú távon is, hogy Székesfehérvárig, vagy Dunaújvárosig vigyék a hőt Battáról. Ősszel/tavasszal mehet a hő az üvegházakba, fóliasátrakba is.
4. Budapest, mint a legnagyobb fogyasztó közelsége a villamosenergia szállítási, elosztási veszteséget is jelentősen csökkentené.
5. A hajnali fogyasztási mélyvölgy idején lehet az esetleg fölösleges áramot víz szivattyúzásra használni. Na nem szivattyús energia tárolóra, hanem mondjuk arra, hogy megemelve a vizet a kiindulási ponton, gravitációs elven, csatornákkal öntözési célból a vízhiányos területekre szállítsuk. Ehhez minél magasabban a vízkivételi pont annál jobb. Tehát Budapest alatt észszerűbb csatornát indítani, mint mondjuk Dunaújvárosból, vagy Paksról. És akkor teljesül gergo55 kedvenc mániája a vízmegtartás is, ráadásul árvíznél legalább a Budapest alatti szakaszt ideiglenes vízkivéttel lehet tehermentesíteni.
6. Ezen kívül a Dunamenti Erőmű és a finomító eleve úgy lett építve, hogy összedolgozzanak. A DUFI gőzigényének egy részét eddig is DE szolgálta ki. 1-2 reaktor a DUFI hőigénybe (gőzigénye) is vastagon bedolgozhat. Ráadásul a DUFI közelsége több előnnyel is jár. Egyrészt a reaktorok vészüzemi tartalékába be tudnak dolgozni a DE gázos blokkja és a DUFI is. Így gyakorlatilag kizárt e fukusimai típusú helyzet kialakulása, amikor az erőmű a bőven tervezési határ feletti földrengést gyönyörűen kiállta, de a földrengés miatti a vezetékszakadásokkal a külső hálózattól elszigetelődött, a saját termelése a vészleállással megszűnt, a vészüzemi dízeles tartalékot pedig elmosta a szökőár. Százhalombattán a szükséges vészüzemi tartalék sokszorosa állna rendelkezésre gázos, olajos, dízeles külső betápként és az ehhez való üzemanyag készlet is sok nagyságrenddel meghaladja az erőművi vészüzemhez szükséges szintet. Másrészt mindazon védmű, amivel eddig is védték a Duna áradása ellen a DE-t és a DUFI-t már most is megvan és ha ezt extrém magas árvíz szintig emelik, akkor azzal a reaktorok mellett a gázturbinás termelést és a DUFI-t is védik. Ugyanígy egymást védik ezek az egységek más külső behatással szemben is, illetve egy csokorban közösen lehet azokat védeni. (Például: légvédelem légi terrorizmus és háborús légicsapás ellen, ami egyben Budapestet is védi délről. A közös környezet ellenőrzése, védelme illetéktelen behatolás, szabotázs ellen.). Harmadrészt a tűzoltó, katasztrófa elhárító egységek összedolgozhatnak. Gyorsan és nagyobb kapacitással reagálhatnak. DUFI besegíthet a reaktoroknak és fordítva, attól függően, hogy alakul ki vészhelyzet.

Azt el lehet felejteni, hogy a Tiszára atomerővet építsünk. Vagy legfeljebb csak nagyon kis teljesítményűt, az is hűtőtoronnyal, azaz drágábban. A Tisza átlagos és minimális vízhozama is nagyjából 10-szer kisebb, mint a Dunáé. Ráadásul nyáron melegebb is. A hőfelvevő képessége 15-20-szor kisebb a Dunához képest adott hőfok eléréséig.
Szintén felejtős a tavi, vagy víztározós hűtés. A hűtéshez vagy folyóvíz kell, ami a hőt elszállítja, vagy hatalmas víztömeg, amiben a hő eloszlik az átlaghőmérséklet jelentős növelése nélkül (tenger), vagy óriási felületen kellene a hőt teríteni a természetes párolgásos hűtéshez és a vizet pótolni. A Balaton - ami Közép-Európa legnagyobb tava - 1,9 milliárd m3 vizet tartalmaz. Ezt a Duna Budapestnél 2350 m3/s vízhozamával bő 9 nap alatt szállítja. Ha hozzá tesszük, hogy a Balaton átlagos vízhőmérséklete nyári melegben jóval magasabb, mint a Dunáé, akkor látható, hogy még a Balaton sem alternatívája hűtés szempontjából a Dunának. Másként érzékeltetve a problémát, Paks II (Paks I nélküli) 4 GW hűtési igényével 23 nap alatt a teljes Balaton vízhőmérsékletét 1 fokkal megemelné. Nyáron gyakorlatilag megfőzné a tavat, jóval 30 fok feletti vízhőmérséklettel. Ráadásul a megemelkedett párolgási veszteséget sem lehetne pótolni, így hosszú távon ki is szárítaná azt.

Amit írsz az kb.2000-2005ig volt lehetséges koncepció
Battán és Érd tetőn nincs hely már.
Meg a löszvidékre nem is engednének semmit
az erőművet meg gyakorlatilag beszántották
a DUFIba menő madzag meg ugye már nem funkcionál
Olyan mintha 3ad éves koromban az energia gazdálkodást olvasnám

 

[Shadow]

A Tisza 1 és 2 kb 1 GW volt fénykorában Tiszaújvárosban és elbírta a folyó.. Heller toronnyal szerintem egy 1200-es vagy 1400-es blokkot elbír a Tisza is… Tiszánál kisebb folyók mentén is találni atomerőművet hűtőtoronnyal…

 

[Sunlight56]

vagy nem 2x1200 ba kell gondolkozni hanem 2X300 ba vagy 2X3X77 be (teháát 2 helyre 3x77)

Egy relatíve nagy teljesítményű erőmű felépítése hosszabb idő lenne mint több kisebb teljesítményű az ország több pontján, viszont a végső beruházási költségekben olcsóbb, és gazdaságosabb üzemű.
Hogy végül is melyik utat választanánk, ahhoz a jövő politikai és energiapolitikai irányvonalát kellene pontosan lefektetni, most ebben van a legnagyobb bizonytalanság.
Mi magyarok az esetek egy részében nem tudjuk ezt reálisan felbecsülni.
Egy példa:
Láttam az 1980-as években készült villamos energia távlati fejlesztési terveket Magyarország villamos elosztó és főelosztó hálózatára.
Ebben pld a berettyóujfalui 120/20 kv-is trafóállomást 400/120/20 kv-os szintre szerelték volna át, a 120 kV-os távvezetékekből 7 írányban terveztek leágazásokat a vidéki falvak irányában.

Mondanom se kell , eltelt 40 év és csak trafócserés teljesítmény emelés történt, a kb 50 éve tervezett MÁV trafók beépítése, a Püspökladány - Nagyváradi vasútvonal villamosítása azóta is készül tán...?

 

[Szittya]

Egy relatíve nagy teljesítményű erőmű felépítése hosszabb idő lenne mint több kisebb teljesítményű az ország több pontján, viszont a végső beruházási költségekben olcsóbb, és gazdaságosabb üzemű.
Hogy végül is melyik utat választanánk, ahhoz a jövő politikai és energiapolitikai irányvonalát kellene pontosan lefektetni, most ebben van a legnagyobb bizonytalanság.
Mi magyarok az esetek egy részében nem tudjuk ezt reálisan felbecsülni.
Egy példa:
Láttam az 1980-as években készült villamos energia távlati fejlesztési terveket Magyarország villamos elosztó és főelosztó hálózatára.
Ebben pld a berettyóujfalui 120/20 kv-is trafóállomást 400/120/20 kv-os szintre szerelték volna át, a 120 kV-os távvezetékekből 7 írányban terveztek leágazásokat a vidéki falvak irányában.

Mondanom se kell , eltelt 40 év és csak trafócserés teljesítmény emelés történt, a kb 50 éve tervezett MÁV trafók beépítése, a Püspökladány - Nagyváradi vasútvonal villamosítása azóta is készül tán...?

a hasznát fűtőelemekkel üzemelőerőmű kisebb teljesítményű erőmű már gyerek koromba tevbe vólt (nem paks közelébe) paksi atomerőműves vezetők sokat beszéltek róla. gyerekkoromba minden erőműves kiránduláson előjött a téma (több mint 25 éve) akkor még nem állt rendelkezésünkre megfelelő teknológia megvásárlása. ma már más a helyzet és paks 2 megépülésével biztosított is lessz az üzemanyag ellátás erre még a hazai uránbányászat és urán érc kohászatunk is képes fűtőelemeket előállítnai... ez az erőmű napról napra egyre valószínűbb hogy meg fog épülni... a kiserőművek vannak még az érdeklődés középpontjába de azokkal meg kell várni míg a megfelelő választék rendelkezésre áll. és betudunk csatlakozni az építési hullámba így rárendelve a mások által épülő erőművekre nagy spórólást lehet elérni. ami fontos szempont az iparba.

 

[Sunlight56]

A fűtőelem előállításával kapcsolatosan:
Az uránbányánknál felhagytunk annak művelésével, mikor az oroszok kivonultak. Utána tán karbantartás hiányában - elöntötte a víz. Műszaki gazdasági kérdés, hogy akár csak önellátásra is - de érdemes e foglalkozni vele a drasztikusan emelkedő energia és urán fűtörúd kölségek mellett.
Mivel az orosz az atomerőművi fűtőanyagok területén piac jelentős beszállítója, vele árakban nem lehet versenyezni, ráadásul a kiégett rudakat pihentetés után visszaveszi feldolgozásra. Igy nekünk nem kell foglalkozni a sok sugárzó selejttel..
Egy jelentős szempont mutat arrafelé amit írtál:
Gyakorlatilag saját lábra kellene állni az energia előállítás területén, és nem mindíg a pillanatnyilag "ocsó" külföldi beszállításokra támaszkodni mert az meg erősen politikai érdek vezérelt, pillanatnyi lehetőség.

 

[Shadow]

A Tisza 1 és 2 kb 1 GW volt fénykorában Tiszaújvárosban és elbírta a folyó.. Heller toronnyal szerintem egy 1200-es vagy 1400-es blokkot elbír a Tisza is… Tiszánál kisebb folyók mentén is találni atomerőművet hűtőtoronnyal…

Ott van pl a németeknél az Isar 1 és 2 az az Isar folyó mellé épült és a 2 blokk együtt valami 2,4 GW. 174 köbméter/sec az átlag vízhozam ez a Tiszánál 790-1050 köbméter/sec. Műszakilag a hűtés teljesen megoldható probléma…

 

[molnibalage]

Ott van pl a németeknél az Isar 1 és 2 az az Isar folyó mellé épült és a 2 blokk együtt valami 2,4 GW. 174 köbméter/sec az átlag vízhozam ez a Tiszánál 790-1050 köbméter/sec. Műszakilag a hűtés teljesen megoldható probléma…

A kérdés az, hogy akkor hűtőtornyozni akarsz pótvízként használod, mert párologtatsz vagy csak átfolyós üzemben a kondenzátoron.
A németeknél meg az éghajlat is egy picit más.

 

[BJani]

Ott van pl a németeknél az Isar 1 és 2 az az Isar folyó mellé épült és a 2 blokk együtt valami 2,4 GW. 174 köbméter/sec az átlag vízhozam ez a Tiszánál 790-1050 köbméter/sec. Műszakilag a hűtés teljesen megoldható probléma…

Gondolom a kutya ott van elásva, hogy mennyire engeded a folyót melegedni, lehet a németek itt engedékenyebbek. Paksnál sem lenne gond, ha mondjuk 5 fokkal melegebbet is engednének a környezetvédők.

Egyébként biztosan lenne olyan műszaki megoldás, amivel el lehetne érni, hogy az üzemvízcsatorna folyóba visszafolyó vize egyenletesebben oszoljon el. Nyilván, ha csak oldalról beletorkollik, akkor az kilométereken át sem keveredik el teljesen, de ha teszem azt valami mederbe épített műtárgy a folyó teljes szélességében elosztva eresztené bele a folyóba a meleg vizet, jóval jobb lenne az elkeveredés, így a befolyó víz hőmérséklete is emelhető lenne.

 

[Szittya]

Gondolom a kutya ott van elásva, hogy mennyire engeded a folyót melegedni, lehet a németek itt engedékenyebbek. Paksnál sem lenne gond, ha mondjuk 5 fokkal melegebbet is engednének a környezetvédők.

Egyébként biztosan lenne olyan műszaki megoldás, amivel el lehetne érni, hogy az üzemvízcsatorna folyóba visszafolyó vize egyenletesebben oszoljon el. Nyilván, ha csak oldalról beletorkollik, akkor az kilométereken át sem keveredik el teljesen, de ha teszem azt valami mederbe épített műtárgy a folyó teljes szélességében elosztva eresztené bele a folyóba a meleg vizet, jóval jobb lenne az elkeveredés, így a befolyó víz hőmérséklete is emelhető lenne.

a keszonból kilépő víz terelve van. ha nem lenne a keszon pl elmosná a vele szembe levő partot. keveredik ott rendesen a víz.

egy hosszabb ideiglenes tározóba engedve tudnák tovább húteni a vízet majd onnét bizonyos hőmérklet alá csökkenve vissza a folyóba. (vagy egy direkt öntöző csatorna rendszerbe a pont a legmelegebb hónapokba.) szerintem az utóbbi egy jó megoldás lenne. öntöző víznek mindegy +- 10 C ehhez kellene egy időszakos tó és egy főcsatorna. ha nem is a teljes vízmennyiség de jelentős részének elvezetéséhez. (meert X% simán mehetne vissza a folyóba ha melegebb is de kevesebb is.)

 

[Szittya]

mondjuk paks esetén a csámpai patak (és vele párhuzamosan futó földalatti vezetékrendszerrel) lehet vízet szívatni és lehet vízet pumpálni a faddi holtágba onnan a tolnai holtágakba ahonnan a sioba... kapacitást kellene bővíteni hogy több vízet lehessen elengedni ez irányba ha szükséges. A tolnai vízeknek amúgy is kell a nagyobb mennyiségű utánpótlás nyáron mert a balatont nagyon ritkán engedik csak nyaralószezonba legalábbis számotevő mértékbe.

 

[Sunlight56]

Ott van pl a németeknél az Isar 1 és 2 az az Isar folyó mellé épült és a 2 blokk együtt valami 2,4 GW. 174 köbméter/sec az átlag vízhozam ez a Tiszánál 790-1050 köbméter/sec. Műszakilag a hűtés teljesen megoldható probléma…

Köszi az adatokat,
Szerintem lényegesen kisebb a Tisza vízhozama Magyarországon, amit írsz az Titel torkolatra vonatkozhat.

2016-os, utolsó "vízügyi békeév" adata, csak Szolnokra: min 87 m3/sec max : 1500 m3/sec

Ma este Kisköre alsóra van adatom, most este 10 kor 92 m3 / sec a vízhozam.

A hűtés szempontjából a kivehető max m3-re kell méretezni, és a max be - kiömlő hőmérséklet mellett. Persze vízvételezés esetén a tározó tóba párologtató hűtésre jobb a helyzet.

Ez így első látásra nem tűnik combosnak egyet számolni kell rá.

 

[Szittya]

így néz ki a keszon

ezek meg csobogtatók (ezek is hűtést szolgálnak egyébként)

ez látványosabb.

és így ömlik a víz. (off nagyon de a keszontol cca 100m re veszítettem el a szüzességem (66m) ) ugyhogy ismerem a területet...

 

[Raszputyin]

Már miért ne legyen közel Budapest? A világ atomerőműveinek tetemes része városok közelében lett felépítve. Szerencsére a tervezők nem ülnek fordítva a lóra és nem a nagy semmi kellős közepébe tervezik az erőműveket, a balesetektől rettegve, ahol nincs hálózat, fogyasztó, hűtő kapacitás, stb... A cél nem az, hogy kevés ember legyen a környéken, ha komoly sugárszennyezés történik, hanem hogy ne történjen komoly sugárszennyezéssel járó baleset. A mai reaktoroknál a zónaolvadás esélye már pár millió és pár 10 millió reaktorévente 1 alkalom közt mozog. Ennél gyakorlatilag bármilyen ipari technológia sokkal veszélyesebb. De simán csak a városi élet is sok nagyságrenddel több kockázatot hordoz a közlekedés, a légszennyezés, a nagyobb népsűrűségben gyorsabb járványterjedés, stb... miatt.

Egy új atomerőműnek a legjobb helye épp Budapest alatt, Százhalombattán lenne:

1. Ott van a Dunamenti Erőmű, ami fénykorában közel 1,9 GW villamos teljesítménnyel rendelkezett és eleve hőszolgáltatási célra is hasznosították, majdnem 1 GW hőszolgáltatási teljesítménnyel. Tehát a villamosenergia infrastruktúra közel 2 GW-ra, a távhő közel 1 GW-ra van kiépítve. A fénykorában 36% hatásfokú erőmű hűtése úgy van kiépítve, hogy amikor nem volt épp szükség a hőhasznosításra, akkor is könnyedén le tudott kezelni 3,4 GW hőelvezetési igényt. Ugyanakkor jelenleg csak 0,8 GW alatti összteljesítményű gázos blokkok üzemelnek és azok hatásfoka jóval nagyobb (57%), mint a korábbi állapotban, így a maximális hűtési igény csak 0,6 GW. Tehát van ott 1,2 GW villamosenergia infrastruktúra tartalék, 2,6 GW hűtési tartalék és tetemes távfűtési infrastruktúra tartalék is. A beruházási igény fajlagosan itt a legalacsonyabb.
2. Ha igazán komolyan szeretnénk hasznosítani az atomenergiát és egyben csökkenteni a gázfogyasztásunkat, akkor a reaktorok hulladékhőjét illene hasznosítani. Ezzel ugyanis a 80%-ban földgázt fogyasztó távfűtést és a szintén nagyrészt földgázt fogyasztó technológia hőigényt lehet kiváltani. Márpedig hulladékő bőven van, mivel Paks I áramtermelési hatásfoka 33%, Paks II-é 37,5% lesz és a jelenlegi 3+ generációs reaktorok mindegyikének 34-38% között mozog a hatásfoka. 95 fokos távhő fűtővízzel számolva elvileg a ezeknek a reaktoroknak a hulladékhője 50-60%-os arányban hasznosítható lenne. Na és hol van a legnagyobb távfűtési hőigény? Budapesten. Az országos távfűtés hőfogyasztás 38%-a ide koncentrálódik. 5,5 - 6-szor több, mint a 2. - 3. helyezett városainkban. Nyáron meg hűteni is lehet hővel (abszorpciós hűtés) (nem túl jó hatásfokkal, de ez ingyen hőnél keveset számít). A távhűtés terén is vannak a főtávnak tervei.
3. A fenti Budapesti hőigény nem tartalmazza az agglomerációs településekét, és a Budapest távhő fejlesztésben lévő tartalékot. A gáz ára várhatóan - még ha csökken is - hosszú távon sem tér már vissza a 2010-2020-as évtizedes átlagra (a jelenlegi árszintnél majdnem 25-ször alacsonyabb, vagy pláne a 2020 tavaszi-nyári minimumra (a jelenlegi árszintnél majdnem 70-szer alacsonyabb), mint ahogy a '73-as olajálság előtti 2-3 dolláros szint sem tért vissza soha többé, hanem a '80-as évek 2. felétől 15-20 dolláros sávba tért vissza az olajár. Emiatt a korábban ökölszabály szerint 30 km-es távhő vezeték gazdaságossági határ többszörösére emelkedett. Így már az is megérheti még hosszú távon is, hogy Székesfehérvárig, vagy Dunaújvárosig vigyék a hőt Battáról. Ősszel/tavasszal mehet a hő az üvegházakba, fóliasátrakba is.
4. Budapest, mint a legnagyobb fogyasztó közelsége a villamosenergia szállítási, elosztási veszteséget is jelentősen csökkentené.
5. A hajnali fogyasztási mélyvölgy idején lehet az esetleg fölösleges áramot víz szivattyúzásra használni. Na nem szivattyús energia tárolóra, hanem mondjuk arra, hogy megemelve a vizet a kiindulási ponton, gravitációs elven, csatornákkal öntözési célból a vízhiányos területekre szállítsuk. Ehhez minél magasabban a vízkivételi pont annál jobb. Tehát Budapest alatt észszerűbb csatornát indítani, mint mondjuk Dunaújvárosból, vagy Paksról. És akkor teljesül gergo55 kedvenc mániája a vízmegtartás is, ráadásul árvíznél legalább a Budapest alatti szakaszt ideiglenes vízkivéttel lehet tehermentesíteni.
6. Ezen kívül a Dunamenti Erőmű és a finomító eleve úgy lett építve, hogy összedolgozzanak. A DUFI gőzigényének egy részét eddig is DE szolgálta ki. 1-2 reaktor a DUFI hőigénybe (gőzigénye) is vastagon bedolgozhat. Ráadásul a DUFI közelsége több előnnyel is jár. Egyrészt a reaktorok vészüzemi tartalékába be tudnak dolgozni a DE gázos blokkja és a DUFI is. Így gyakorlatilag kizárt e fukusimai típusú helyzet kialakulása, amikor az erőmű a bőven tervezési határ feletti földrengést gyönyörűen kiállta, de a földrengés miatti a vezetékszakadásokkal a külső hálózattól elszigetelődött, a saját termelése a vészleállással megszűnt, a vészüzemi dízeles tartalékot pedig elmosta a szökőár. Százhalombattán a szükséges vészüzemi tartalék sokszorosa állna rendelkezésre gázos, olajos, dízeles külső betápként és az ehhez való üzemanyag készlet is sok nagyságrenddel meghaladja az erőművi vészüzemhez szükséges szintet. Másrészt mindazon védmű, amivel eddig is védték a Duna áradása ellen a DE-t és a DUFI-t már most is megvan és ha ezt extrém magas árvíz szintig emelik, akkor azzal a reaktorok mellett a gázturbinás termelést és a DUFI-t is védik. Ugyanígy egymást védik ezek az egységek más külső behatással szemben is, illetve egy csokorban közösen lehet azokat védeni. (Például: légvédelem légi terrorizmus és háborús légicsapás ellen, ami egyben Budapestet is védi délről. A közös környezet ellenőrzése, védelme illetéktelen behatolás, szabotázs ellen.). Harmadrészt a tűzoltó, katasztrófa elhárító egységek összedolgozhatnak. Gyorsan és nagyobb kapacitással reagálhatnak. DUFI besegíthet a reaktoroknak és fordítva, attól függően, hogy alakul ki vészhelyzet.

Azt el lehet felejteni, hogy a Tiszára atomerővet építsünk. Vagy legfeljebb csak nagyon kis teljesítményűt, az is hűtőtoronnyal, azaz drágábban. A Tisza átlagos és minimális vízhozama is nagyjából 10-szer kisebb, mint a Dunáé. Ráadásul nyáron melegebb is. A hőfelvevő képessége 15-20-szor kisebb a Dunához képest adott hőfok eléréséig.
Szintén felejtős a tavi, vagy víztározós hűtés. A hűtéshez vagy folyóvíz kell, ami a hőt elszállítja, vagy hatalmas víztömeg, amiben a hő eloszlik az átlaghőmérséklet jelentős növelése nélkül (tenger), vagy óriási felületen kellene a hőt teríteni a természetes párolgásos hűtéshez és a vizet pótolni. A Balaton - ami Közép-Európa legnagyobb tava - 1,9 milliárd m3 vizet tartalmaz. Ezt a Duna Budapestnél 2350 m3/s vízhozamával bő 9 nap alatt szállítja. Ha hozzá tesszük, hogy a Balaton átlagos vízhőmérséklete nyári melegben jóval magasabb, mint a Dunáé, akkor látható, hogy még a Balaton sem alternatívája hűtés szempontjából a Dunának. Másként érzékeltetve a problémát, Paks II (Paks I nélküli) 4 GW hűtési igényével 23 nap alatt a teljes Balaton vízhőmérsékletét 1 fokkal megemelné. Nyáron gyakorlatilag megfőzné a tavat, jóval 30 fok feletti vízhőmérséklettel. Ráadásul a megemelkedett párolgási veszteséget sem lehetne pótolni, így hosszú távon ki is szárítaná azt.

"Már miért ne legyen közel Budapest? A világ atomerőműveinek tetemes része városok közelében lett felépítve. "

Ja, mint a Zaporozsje Atomerőmű, ami nem Zaporozsjében van, hanem 50km-re arrébb, Energodarban. Más országokban más a lépték... Ha így vesszük, akkor Paks is Budapest közelében van...


"A cél nem az, hogy kevés ember legyen a környéken, ha komoly sugárszennyezés történik, hanem hogy ne történjen komoly sugárszennyezéssel járó baleset. A mai reaktoroknál a zónaolvadás esélye már pár millió és pár 10 millió reaktorévente 1 alkalom közt mozog. Ennél gyakorlatilag bármilyen ipari technológia sokkal veszélyesebb. De simán csak a városi élet is sok nagyságrenddel több kockázatot hordoz a közlekedés, a légszennyezés, a nagyobb népsűrűségben gyorsabb járványterjedés, stb... miatt."

Haha, akkor tedd be a belvárosba az atomerőművet... idióta