Én eleve nem rádiuszt írtam volna, de nem én csináltam a táblázatot...
Ezen felül továbbra sem értelek.
Hányszor írjam le, hogy ez a középérték, és ekörül szór, ha kicsit több vagy kevesebb a keró, a fegyverzet.
Egy viszonyítási pont. Semmi több. És mint bemutattam egy gyors példán, már csak ezért megérte. Nekem biztos.
Te most tényleg azon rugozól, hogy ha lenne 2xR-60 a MiG-23-on a 2xR-23 helyett, akkor 2-3 tized fokkal eltérne? Nem az ilyen eltérésekre utazunk.
A sokváltozós dolgot is kifejtettem. Ha ott a diagramod amit a teljes repülési tartományon mutatja a Ps és turn rate/G értékekt, akkor két változód marad.
De melyik részét nem világos annak, hogy okkal vannak olyan diagramok a jenki gépeknél, ahol van
full AAM loadout
4xAIM-7
4xAIM-9
és mondjuk 1x AAM + pótos.
meg ilyesmik vannak? Megnézed ezek kombinációját és rájössz, hogy ami ezekhez képest eltér, az a vonalvastagág vagy 5% eltérés kategória. Mert az, hogy akkor az F-15C-n 2xAIM-9 + 2xAIM-7 vagy bármelyikből 4 db van alig ad eltérést.
Mert ezekből lényegében minden olyan érték interpolálható, ami reálisan elképzelhető.
Mert senki nem olyan barom, hogy 2-3 600 GAL pótossal telitankolva menjen bele légiharcba. Ezt tök felesleges vizsgálni.
Valójában tehát kb. a tüzelőanyag 50%-100% és a teljes / fél AAM tartományt kell vizsgálni. Ez kb. lefedi azt, ami kell ahhoz, hogy meg legyen a "mit ne" és "mikor ne".
Miféle egydimenziósítás van abban, hogy teljes tartományon ábrázolni lehet a gyorsulást és a forduló képesség és a kettő kombóját egy tömeg és konfig esetén...? Komolyan mondom a falat kezdem kaparni...
Csak tudnám, hogy mi ebben a tudománytalan, amikor matek, fizika és FM alapján megy.
Hogy te miért vagy ilyen hangulatban, azt viszont nem vágom...
A USAF és US Navy ugynazt csinálta mint én, csak több erőforrással. Ennyi a különbség. Ezek szerint ők is egydimenziósak...?
Én semmit nem akarok semmihez varrni. Kb. pont olyan dolgokra vagyok kíváncsi, ami meglepett.
MiG-23MF, vadásznak tervezett gép és F-111 fordul vele együtt..,? Áh, nem hiszem el.
Ja, hogy az FM szerint tényleg...? Csak kicsit utána kellett ásni?
És erre te továbbra is mondod azt, amit?
Komolyan mondom, hogy keresem magam mögött a kandi kamerát.
----------------------------
Ja, és egyébként utánaszámoltam az F-104-es adatokkal és F-4-re is találtam hozzá adatsort.
Úgy tűnik a Ps bizony pontosan kifejezi a vízszintes gyorsulást is.
F-104 gépre kaptam gyorsulási táblázatot, két magasságon megnéztem, Ps = 350 (Ps = 300 vonaltól 400-ig gyorsítás), és Ps Ps = 150 átlagra (100-ról 200-ra) az átlagos gyorsulást.
Azt kaptam 0,1 eltérés nagyságrendben, hogy a Ps = 350 az kb. 8 csomó/sec.
Arra voltam kíváncsi, hogy akkor a Ps - gyorsulás összefüggés lineáris -e. Úgy tűnik igen.
Ps = 350 átlag esetén 8 csomó.
Ps = 150-re vizsgálom, ennél, 150/320 *8 = 3,4 csomó/sec értéket kéne kapni.
Megint az F-104-et veszem elő.
A Ps = 150 átlag 40 ezer lábon van, ha a g ép M1.25-ről gyorsít M1.4-re, mert 100 és 200 között van az érték ahogy gyorsul a gép.
(Igen, a hullám ellenállás miatt az M1.2-őt elhagyva gyorsuló ütemben gyorsul a gép.)
Ehhez kaptam gyorsulási táblázatot és van a saját F-104 1G Ps iso vonalas diagram.
18k font tömeg a Ps diagram miatt.
M1.25 = 716 TAS
M1.40. = 860 TAS
Gyorsulás 144 TAS
Idő a diagramokból
M1.25 1.4 min = 84 sec
M1.40. 2.15 min = 129 sec
Gyorsítási idő = 45 sec
144/45 = 3,2 csomó/sec.
Ez gyakorlatilag a leolvasás pontosságán belül van, ez a diagram vonal vastagsága, amit használtam.
Tehát a Ps - gyorsulás lineáris. A Ps = 700 esetén kétszeres a gyorsulás a Ps = 350-hez képest ez alapján és ez igaznak tűnik mindenhol sanszosan, mert ez nem lehet véletlen. Sajnos a magas Ps értékeknél akkora a gradiens, hogy egész másodperceket nézve nem hasonlítható össze az eredmény.
Nézzük akkor a gradienst, hogy ez lineáris lenne-e.
Ps = 0 = nincs gyorsulás
Ps = 150 = 3,4 csomó/sec --> 1 csomó/sec = 44 Ps
Ps = 350 = 8 csomó/sec ---> 1 csomó = 43,5 Ps
Ez nem lehet véletlen. Ilyen csak a mesében lenne.
Szóval teljesen "tudománytalan módon" lehet egyetlen diagramban ábrázolni a gyorsulást és forduló képességet. Sőt, a fentiek miatt valójában a turn rate - Ps diagram kapaszkodj meg, valójában gyorsulási diagram is. Akár 1G-re is, ha arra akarod használni. A diagram alatt folytatom.
Szóval egybemásoltam a gyorsulási táblázatot és szándékosan a MIL értéket, hogy könnyebb legyen dolgozni.
A 0 fok/sec a fordulás, akkor az 1G vízszintes repülés.
M0.6 és M0.86 vonalaknál van a Ps = 400. A görbék jellegéből nézve a közepén a Ps = 460 lehet kb. Tehát az átlag ezen a szakaszon Ps = 430.
Ez a fenti gradienssel 430/43 = 10 csomó sec átlag. Az elején picit kisebb, nő, aztán csökken.
És mit mond a lenti táblázat?
M0.6 és M0.83 között 29-16 = 13 sec Viszont M0.86-ig kéne menni.
Mit mutat a táblázat? 500-550 csomó között 5 sec ---> 10 csomó/sec. Már ez igazolja a Ps-t, de akkor ezt terjesszük ki M0.86-ig, a hiba vonalvastagságnyi.
Ezzel Ps = 430 értékkel számolva
kb. tized másodperc pontossággal számolható a gyorsulás. Nem azért, mert ennyire tudni akarjuk. De örülünk, hogy tudjuk. Mert ez alapján, ha van kellő adat és megvan a fontos tartományban a Ps, akkor lesz az az eredmény, amit
@Hpasp linkelt. Hogy mit, mikor igen, és mit és mikor nem.
De te valamiért ez ellen hevesen kapálózol. Amit nem értek. Ezt megpróbálod valamiért csak érdekességnek beállítani, de nem hasznosnak.
De nekem mindegy is. Régóta utána akartam ennek az összefüggésnek járni, és ha más nem, hát akkor ez hozadéka.
Remélem ezek után más is más szemmel néz a Ps diagramokra és azt, hogy mit mutatnak.