Amennyire én tudom, az ISZ-3 kb csak felvonult Berlinben, olyan igazán szerepe a harcokban nem volt, ha egyáltalán résztvett bármilyen harcokban.
Igen, érdekes, hogy a T-44-ből is gyártottak addigra már valamennyit, de azt sem vetették be.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Amennyire én tudom, az ISZ-3 kb csak felvonult Berlinben, olyan igazán szerepe a harcokban nem volt, ha egyáltalán résztvett bármilyen harcokban.
Ugyanakkor technikailag mára ismertek ezek a járművek és volt háború ahol ismert lett az IS-3 minden hátránya.Nem tudok ISZ-3 és Tiger B közötti összecsapásról.
A Távol-Keleten állítólag bevetették.Igen, érdekes, hogy a T-44-ből is gyártottak addigra már valamennyit, de azt sem vetették be.
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .Valaki magyarázza már el, miért jó az urán betét páncélvédelemben. Kerestem magyarázatot angol nyelvű oldalakon is, de a hatásmechanizmusra nem találtam leírást, mindenki tényként kezeli a betét miatti egyedülálló páncélvédettséget és kész.
Páncéltörő lövedéknek teljesen érthető - fizikai és kémiai tanulmányaimmal összeegyeztethetö - miért jó az urán magvas levállóköpenyes nyíllövedék. A nagy tömegből adódóan átadható, a tömeggel egyenesen arányosan növekvő magas kinetikus energia (mv2/2), => becsapódáskor azonos érintkezési keresztmetszet mellett arányosan nagyobb felületi nyomást és így jobb átütési értéket produkál. Egyszerű kinetikus lőszerek közül ezzekkel a paraméterekkel csak a wolfram-karbid magos lőszerek versenyezhetnek, de azokkal összehasonlítva a szegényített 238-as urán ötvözetű maggal rendelkező lőszerek olcsóbbak (hiszen egy melléktermékről beszélünk) + pirotechnikai tulajdonságai is sok szempontból jobbak. Szóval sok érv szól az urán magvas lőszerek mellett, ellene leginkább csak a nehézfémekre jellemző egészségügyi hatások, de az a hadviselő feleket - főleg míg nem saját földön harcolnak - jellemzően kevésbé érdekli.
Páncélvédelemben viszont pont a nagy sűrűség miatt nem értem a használatát. Akár ha csak homogén acéllal vetjük össze ugyanakkora tömeg mellett a nagyobb sürűség miatt kisebb keresztmetszet / páncélvastagság jön össze egy urán betétre. Értem, hogy a nagyobb tömeg miatt valószínűleg jobban védhet mind a kumulatív sugár, mind az apcr lövedékek ellen, mint az azonos vastagságú acél, de ez csak addig igaz, míg a vastagságnak kell azonosnak lennie. Ha az azonos tömeget veszem alapul, már nehezen hihető, hogy az urán betét jobban véd, különösen ha kompozit páncéllal hasonlítjuk össze, hiszen az urán 238-ból készült ötvözetek, - no pláne maga a vegytiszta fém - lágyabb, mint az acél. Persze a fémrácsban az atomok nagyobb tömege nagyobb tehetetlenséget is eredményez, de ez azt gondolom nem ellensúlyozhatja a nagyobb tömeget. Ezzel az érveléssel az ólomból készült páncélnak is jobb védelmet kellene biztosítania, mint az azonos tömegű acélnak... ennek ellenére nem sok ólomból készült tankot lehet látni.
Olyan érzésem van, mintha ez az urán páncél betét csak egy marketing fogás lenne és kb. annyit ér mint a placebo. Az egyes fémek paramétereinek ismeretében Jobban jártak volna, ha az urán tömegét kispórolva azonos tömegű, de mégis vastagabb kompozit páncéllal látják el a tornyot.
Ha mégsem szemfényvesztés, az egyetlen hihető magyarázat, amit erre látok, hogy adott volt a páncélbetét térfogata (vastagsága), és a fix térfogat mellett akarták a lehető legjobb védelmet biztosítani a hk számára, a tömeg nem számított. Ennek viszont ellentmond, hogy a harckocsi küzdőtere elég tágnak tűnik, tehát akár vastagabb betétekkel is kibélelhető, legalábbis a belső kápek alapján.
Ui: az ez így van, mert xy ezt mondta magyarázatot kérlek hagyjátok, ahogy írtam, engem a vélelmezett hatásmechanizmus érdekel. Nem mantrákat, hanem vélelmezett vagy tényszerűen ismert magyarázatra vagyok kíváncsi.
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .
Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.
Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.
Igen, a probléma pont a sűrűség. Gyakorlatilag az urán 2,5x nagyobb sűrűségű az acélnál. Azaz ugyanakorra urán betéthez képest acélból 2,5x vastagabb páncél hozható létre.Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .
Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.
Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.
Fajlagos sűrűség. Az urán 19,1 g/ccm, a vas-->acél 7,8 g/ccm, persze ezt a különböző ötvözők befolyásolhatják. .
Sokkal sűrűbben elhelyezkedő atomszerkezetet kell felbontanod nagy energiabevitellel. Ehhez ugye a felületén át kell hatolnod. Az acélok jelenleg Brinell skála szerint 550-650 HB keménység körül mozognak a páncéltechnológiában, sima vagy perforált kivitelben. Az urán 2400 HB értéket produkál önmagában.
Szóval értelemszerű ezután, hogy egy vékonyabb lemez is igen nagy energia igen kis területre történő összpontosítását igényli az átütéséhez és ehhez igen kemény és nagy sűrűségű anyag kell. Főleg, ha nem a legkülső réteget alkotja és ugye nem azt alkotja, hanem a becsapódás után energiát vesztett lövedék vagy fémsugár mélyebben találkozik ezzel először.
+drágaMi a helyzet a titánnal mint páncél? Eléggé adná magát, csak ha jól tudom nehéz megmunkálni + esetleg törik.
A Leopardb C és D tech páncéljában elvileg van is titán (bár egyiket sem látta még soha senki, szóval ilyen alapon bármi is lehet benne és annak az ellenkezője).Mi a helyzet a titánnal mint páncél? Eléggé adná magát, csak ha jól tudom nehéz megmunkálni + esetleg törik.
A titán előnye, hogy egyes esetekben a magas minőségű acélok váltóanyaga tud lenni a hasonló mechanikai tulajdonságai mellett kétharmad tömeggel. A titán elsősorban az acél könnyebb kiváltására szolgál, de vannak erősebb acélötvözetek nála.Mi a helyzet a titánnal mint páncél? Eléggé adná magát, csak ha jól tudom nehéz megmunkálni + esetleg törik.
Nemcsak a közegellenállás a fontos. A kompozit páncélzat maga tartalmazhatja az acél és/vagy az urán lapokat. Nem homogén uránpáncélzatról beszélünk az Abrams esetében sem.Igen, a probléma pont a sűrűség. Gyakorlatilag az urán 2,5x nagyobb sűrűségű az acélnál. Azaz ugyanakorra urán betéthez képest acélból 2,5x vastagabb páncél hozható létre.
Tény, hogy a keménységre megadott adatokban ennél jóval magasabb szorzó figyelhető meg, de cserébe a keménység / páncélátütés közötti összefüggés nem ismert. A szakirodalom alapján kinetikus lövedékeknél a páncélátütést az anyag közegellenálása határozza meg, ez pedig nem egyenesen arányos a keménységgel.
Fontos továbbá, hogy a homogén acélt csak példaként dobtam be, természetesen a lehetőségeket inkább kompozit páncélzattal érdemes összehasonlítani. Ebben még el is tudok képzelni valamilyen szerepet kemény nehézfémeknek, de nem homogén páncélbetét formájában. Mimdemesetre nem akarom a topicot más irányba elvinni, ez inkább csak érdekesség, szorosan nem kapcsolódik az ukrán helyzethez.
Tény, hogy a keménységre megadott adatokban ennél jóval magasabb szorzó figyelhető meg, de cserébe a keménység / páncélátütés közötti összefüggés nem ismert. A szakirodalom alapján kinetikus lövedékeknél a páncélátütést az anyag közegellenálása határozza meg, ez pedig nem egyenesen arányos a keménységgel.
Csak, hogy konkrét dolgot is írjak, az M1A1-nél (és lehet később is) használt szegényített urán páncélzat (szegényített uránium tetrafluorid alapú) kb. 4 szeres területi és 1.6 szoros súly hatékonysággal rendelkezik a hagyományos RHA (300 HB) páncélzathoz képest.
Az 500 HB-s acélnak ezen tulajdonsága 1.4-es térfogatra és tömegre is.
Persze ezek APDS-re vannak számolva nem nyilakra.
Viszont jól mutatja az irányt.
És igen, két okból alkalmaztak DU-t:
1. Rohadt olcsó volt, pl. a kerámiákhoz képest
2. Nagyon kicsi helyen kellet jó eredményt hozni. Ugyanis a NERA nagyon sok helyet foglal, és se a tornyot, se a teknőt nem kívánták nyújtani a védelem fokozása okán.
Olyan mintha meg lenne állítva a kritikus pillanatban mindig.Csak fenttartásokkal kezelni, de azért nah:
Csak fenttartásokkal kezelni, de azért nah: