Harckocsik harctéri alkalmazása

[dudi]

Szirek elökészitett tűzzsákba futottak.Akkoriban még nincs digitális térképes autómatikus harcvezetés,hogy központilag kiosszák az egyes inditók között a célokat.

Ne viccelj már.Ha neked ehez ez kell akkor nagyon nagy baj van.Az egész nek volt egy parancsnoka.Az leosztja az alegységek közt,hogy teszem azt 1. szakasz lövi az első hármat,a 2. szakasz a következő hármat stb.Ezután a szalasz pk-k leosztják az indítói közt,hogy az első 3-ból melyik indító vagy indítók lövik az első, a második és a harmadik harckocsit.Amit elmondtam az kb 3 perc...

Ha ezt nem tudja megszervezni egy parancsnok előkészített állásokból akkor azt alkalmatlan a beosztására.

 

[enzo]

Sok minden màs is pocsèk volt és a mai napig az. Elsősorban a német “ Lust am Untergang”. Amit itt csodálnak egyesek, hogy 6 év kellett megsemmisiteni szó szerint őket, az egy betegsèg. Legkesöbb 43 - ban fel kellett volna adjàk. Milliók maradtak volna életbe és a végeredmény számukra jobb lett volna, mint ami 45-ben lett.E helyett masiroztak a pokolba A totàlis megsemmisûlésig, elfelejtve, hogy egy hàborúnak kell ertelme is legyen, mert az egy eszköz, célok elèrèsère, nem öncél. És 43-ban látható volt, hogy az eredeti célok elerhetetlenek.
De bocs, hogy belekontárkodok a vitába. Csak gondoltam, hogy lehet a dolgokat màs szemszögből is nèzni.Ahhoz, hogy sz osztrák Hitler ugy tudjon uralkodni, ahogy azt tette, ahhoz egy olyan nép is kell mint a német.
OFF részemről.

A szövetségesek csak feltétel nélküli megadásról voltak hajlandók tárgyalni, egyértelművé tették, hogy élet-halál harc folyik, ami a német állam megsemmisüléséig tart, amely után a németek teljesen ki lesznek szolgáltatva a győztesek kénye-kedvének. A Morgenthau-terv és hasonló elképzelések hírei eljutottak a németekhez is és eléggé hihetők is voltak: nem titkoltan a németség vagy legalább jelentős része kiirtása, karthágói stílusú megsemmisítési fantáziák, mondván hogy két világháború után nem kaphatnak esélyt harmadik alkalommal, még az enyhébb elképzelések közé tartozott, hogy legyen Németország pásztorok és földművesek lakta ország, annyi emberrel, amennyit el tud így tartani, a többi éhenhal majd. Ezen terveket végül főleg az akadályozta meg, hogy ott volt a Szovjetnió Európa közepén, és rájött a Nyugat, hogy a németek nélkül nem lehet féken tartani majd. Ezzel persze ők is drágán fizettek a győzelemért, de hát emberéletben elsősorban a szovjetek, annak pedig az angolszászok még örültek is nyilván magukban, minél több orosz esett el, annál jobb volt számukra a háború után, amíg a győzelmet nem veszélyeztette.
Hitler alaposan elmérte a helyzetet a háború elején, azt hitte, hogy 1. lehetséges a béke a britekkel azzal, hogy a brit gyarmatbirodalmat nem fenyegeti, meg hagyja őket futni Dunqerque-nél, esetleg szövetséget is lehet kötni velük a szovjetek ellen (esélyes, hogy a britek sikeresen behülyítették a németeket, hogy Churchill ellenfelei átvehetik a hatalmat, lásd Hess-ügy), 2. az USA nem lép be a háborúba, illetve később, hogy a japánok majd eléggé lekötik. 3. elhitte, hogy a bolsevik birodalom összedől, csak a kapukat kell betörni, és az agyaglábakon álló óriás összerogyik majd, már 1941-ben végeznek velük, de legkésőbb a következő évben. Ebben megerősítették a finnek elleni szovjet teljesítményről érkező hírek, illetve 1939-ben Lengyelország közös elfoglalásakor a szovjetekről a német tisztikar által nyert benyomások. A német hírszerzés valóban alaposan alábecsülte a SzU ipari potenciálját, a vörös hadsereg méretét (Hitler erről panaszkodott Mannerheimnek azon a bizonyos hangfelvételen).

 

[dudi]

Beszéltem nemrég a feladatközpontú vezetési elméletről.Na az pont ez.Minden olyan feladat amit lehet ledelegálnak a legalsóbb szintre ahol még azt a feladatot hatékonyan el lehet látni.Az egész páncéltörő alegység parancsnokának nem feladata azzal szórakozni,hogy melyik indító mire lő,az a szakasz vagy raj parancsnok dolga.
Egyébként pont ez a nagy hátránya a hálózatalapúságnak!Ezt a ledelegálást teszi tönkre azzal,hogy akár század parancsnokként is azzal foglalkozhatsz,hogy melyik katonádnak mi a tüzelési szektora holott ez nem a te feladatod.

 

[Negan]

Ne viccelj már.Ha neked ehez ez kell akkor nagyon nagy baj van.Az egész nek volt egy parancsnoka.Az leosztja az alegységek közt,hogy teszem azt 1. szakasz lövi az első hármat,a 2. szakasz a következő hármat stb.Ezután a szalasz pk-k leosztják az indítói közt,hogy az első 3-ból melyik indító vagy indítók lövik az első, a második és a harmadik harckocsit.Amit elmondtam az kb 3 perc...

Ha ezt nem tudja megszervezni egy parancsnok előkészített állásokból akkor azt alkalmatlan a beosztására.

A tűzzsák lényege az,hogy egy adott zónába több alegység összpontositott tüzet ad.Átfedik egymást a tűzzónák.Az alegységen belűl alighanem meg is volt a célkiosztás,a megjelent szir hk-ik harcalakzatának (ez inkább menetalakzat volt) megfelelően.De a tüzzságban szándékosan van átfedés a biztos célmegsemmisités érdekében.Főleg,ha még abban se biztosak a harc elött,hogy hatásos az egyszeri találat.
És még ott van a harci láz.

 

[dudi]

A tűzzsák lényege az,hogy egy adott zónába több alegység összpontositott tüzet ad.Átfedik egymást a tűzzónák.Az alegységen belűl alighanem meg is volt a célkiosztás,a megjelent szir hk-ik harcalakzatának (ez inkább menetalakzat volt) megfelelően.De a tüzzságban szándékosan van átfedés a biztos célmegsemmisités érdekében.Főleg,ha még abban se biztosak a harc elött,hogy hatásos az egyszeri találat.
És még ott van a harci láz.

Olvasd el kérlek újra az izraeli beszámolót!Kerek perec leírja,hogy az indított rakétéák nagy része az első harckocsiba csapódott.Ez azt jelenti,hogy az indítók nagy része szart mindenre és az első harckocsit lőtte.Meg is lett az eredménye,egy halom rakétát indaítottak és csak egy kilövés lett a vége.Ráadásul úgy,hogy tudtak arról,hogy nem garantál 100%-is átütést a TOW ezért kritikus lett voln az,hogy ne történjen meg az ami megtörtént:valamelyik harckoöcsiba csak 1 rakéta csapódott valamelyikbe meg egy halom...

Leírom még egyszer:ilyen szituációban először rakétánkként elmondod,hogy melyik harckocsira lőjön és csak ezután váltasz arra,hogy minden indító szabadon lő a saját tűzszektorában.

 

[Negan]

Olvasd el kérlek újra az izraeli beszámolót!Kerek perec leírja,hogy az indított rakétéák nagy része az első harckocsiba csapódott.Ez azt jelenti,hogy az indítók nagy része szart mindenre és az első harckocsit lőtte.Meg is lett az eredménye,egy halom rakétát indaítottak és csak egy kilövés lett a vége.Ráadásul úgy,hogy tudtak arról,hogy nem garantál 100%-is átütést a TOW ezért kritikus lett voln az,hogy ne történjen meg az ami megtörtént:valamelyik harckoöcsiba csak 1 rakéta csapódott valamelyikbe meg egy halom...

Leírom még egyszer:ilyen szituációban először rakétánkként elmondod,hogy melyik harckocsira lőjön és csak ezután váltasz arra,hogy minden indító szabadon lő a saját tűzszektorában.

Ez volt a harci láz része.Ezt le is irja az iró.

 

[dudi]

Ez volt a harci láz része.Ezt le is irja az iró.

A háború végén egy alegység döntő része szarik mindenre és nem azt csinálja amit meghatároztak neki?Ezzel mást próbálj meg etetni ne engem.Ezen kívül én még mindig a parancsnoki munka részét firtatom nem a végrehajtást.
De nézzük egy kicsit másként:Ha felcseréljük a szerepeket(IDF -es harckocsizók arab páncéltörő alegység) akkor ezzel a páncéltörő alegységgel feltörölték volna az izraeliek a domboldalt.Miért?Azért mert az első tűzcsapás után nem visszavonulnak hanem szétbontakoznak és kiágyúzzák a páncéltörőkből a lelket is. 800 méter volt a távolság az még menetből sem jelentett volna gondot így megállni sem kellett volna.

 

[Törölt tag 1945]

Ez volt a harci láz része.Ezt le is irja az iró.

Az elmélet és a valóság találkozott, és szépen elsétált egymás mellett...

 

[dudi]

A harci lázról meg annyit,hogy kevés kivételt leszámítva a rakéták találtak...Milyen harci láz az ami harc előtt hat a parancsnokokra de harcközben nem hat az irányzókra?

 

[aquarell]

Ki is mondta, hogy “ A legjobb terv is csak az első lövésig èrvényes”?

 

[Törölt tag 1945]

A háború végén egy alegység döntő része szarik mindenre és nem azt csinálja amit meghatároztak neki?Ezzel mást próbálj meg etetni ne engem.Ezen kívül én még mindig a parancsnoki munka részét firtatom nem a végrehajtást.
De nézzük egy kicsit másként:Ha felcseréljük a szerepeket(IDF -es harckocsizók arab páncéltörő alegység) akkor ezzel a páncéltörő alegységgel feltörölték volna az izraeliek a domboldalt.Miért?Azért mert az első tűzcsapás után nem visszavonulnak hanem szétbontakoznak és kiágyúzzák a páncéltörőkből a lelket is. 800 méter volt a távolság az még menetből sem jelentett volna gondot így megállni sem kellett volna.

Mondjuk megállapodtak hogy az 1-es raj lövi a középen közeledőket, a 2.-raj lövi a jobbszárnyat, a 3. raj meg a balszárnyra bontakozott harckocsikat.
A libasorban közeledő célokra tűzparancs után megtörtént az első tűzkiváltás, az ellen meg szétbontakozás és frontális támadás helyett füstöt generálva elvonult. (amúgy elvileg ENSZ által meghatározott tűzszüneti időpontban történt az incidens)

Nem volt alkalom a 2. tüzelésre, a szétbontakozott frontálisan támadó harckocsi századdal szemben, amire az izraeli parancsnok eredetileg kiadta az utasítást.
Persze a kezelők jelentős része az első valós harcérintkezéskor "trigger happy"-nek bizonyult, de remélem ez sem újdonság.

 

[dudi]

Mondjuk megállapodtak hogy az 1-es raj lövi a középen közeledőket, a 2.-raj lövi a jobbszárnyat, a 3. raj meg a balszárnyra bontakozott harckocsikat.
A libasorban közeledő célokra tűzparancs után megtörtént az első tűzkiváltás, az ellen meg szétbontakozás és frontális támadás helyett füstöt generálva elvonult. (amúgy elvileg ENSZ által meghatározott tűzszüneti időpontban történt az incidens)

Nem volt alkalom a 2. tüzelésre, a szétbontakozott frontálisan támadó harckocsi századdal szemben, amire az izraeli parancsnok eredetileg kiadta az utasítást.
Persze a kezelők jelentős része az első valós harcérintkezéskor "trigger happy"-nek bizonyult, de remélem ez sem újdonság.

A probléma az,hogyha nem volt rendesen megszevezve,hogy a kb labor körülmény szintű szituban(nem volt még lövés, az ellenség egy úton libasorban halad) mi történjen akkor szerinted mi történt volna akkor amikor az ellenséges tűzben előre nem látható irányokba manőverező ellenséget kellett volna lőni?

 

[Negan]

A háború végén egy alegység döntő része szarik mindenre és nem azt csinálja amit meghatároztak neki?Ezzel mást próbálj meg etetni ne engem.Ezen kívül én még mindig a parancsnoki munka részét firtatom nem a végrehajtást.
De nézzük egy kicsit másként:Ha felcseréljük a szerepeket(IDF -es harckocsizók arab páncéltörő alegység) akkor ezzel a páncéltörő alegységgel feltörölték volna az izraeliek a domboldalt.Miért?Azért mert az első tűzcsapás után nem visszavonulnak hanem szétbontakoznak és kiágyúzzák a páncéltörőkből a lelket is. 800 méter volt a távolság az még menetből sem jelentett volna gondot így megállni sem kellett volna.

Honnan tudod,hogy milyen volt az állomány?Valószinüleg fital sorkatonák,akiknek ez volt az első éles harcérintkezésük (legalábbis a viszkető újjú tüzelés ezt támasztja alá).És több hk-t ért találat.A második össztűz már a szirek ködösitése és az égő hk-k füstje miatt nem talált fixen célpontot.Vagyis elmaradt.A szirek meg a füstfelhő alatt visszavonultak.
A hk-k a füst miatt szintén nehezen tudtak volna célpontot keresni.Azonkivűl akkor még nincsenek olyan rakétainditás jelző műszerek,amik autómatice odaforditják a tank tornyát,hogy szinte már csak a tűzgombot kell lenyomni.
73ban a zsidó tankok sem tudták a sik sivatagi terepen magukban lefogni az arab IPTR inditókat.Miután megnövelt tűzerejű gépesitett gyalogsági kiséretet kaptak,azután tudtak megbirkózni a Maljutkákkal.Meg utána jol telerakták a hk-aiket ngp/gp-kal,és azóta is minden tankjuknak és lövészjárgányuknak alapfelszerelése a 60milis aknavető (Merkaván és a Nameren is van,Eitanra is rákerűlt) .Itt nincs emlitve,hogy a szir 72eknek milyen kiséretük volt,talán semmilyen.És egy völgyben belerobogtak egy U alakú tűzzsákba.Hol volt a harcelőőrsük?Hol a csapatfelderités?Gyalogságnak fel kellett volna deritenie a rajtaütésre alkalmas helyeket a menetvonalon,még mielött a zl odaér.Könyörgöm,Boszniában Frangepán már 1525ben sikeresen kidolgozta és alkalmazta a biztositott hegyvidéki menet módszerét,és a gyakorletban alkalmazta...

 

[Negan]

Beszéltem nemrég a feladatközpontú vezetési elméletről.Na az pont ez.Minden olyan feladat amit lehet ledelegálnak a legalsóbb szintre ahol még azt a feladatot hatékonyan el lehet látni.Az egész páncéltörő alegység parancsnokának nem feladata azzal szórakozni,hogy melyik indító mire lő,az a szakasz vagy raj parancsnok dolga.
Egyébként pont ez a nagy hátránya a hálózatalapúságnak!Ezt a ledelegálást teszi tönkre azzal,hogy akár század parancsnokként is azzal foglalkozhatsz,hogy melyik katonádnak mi a tüzelési szektora holott ez nem a te feladatod.

Hállózatos hadviselési módnál sem kell az egység pk-nak ezzel foglalkoznia.De a változó helyzetre sokkal gyorsabban tud reagálni.Újra tudja osztani az alegységek tűzkörzetét.Az alegységparancsnok meg már elvégzi a konkrét célkiosztást-de a számitógépes harcvezető rendszeren módjában áll azt azonnal egyeztetni más alegységek pontos túzkiosztásával,ráadásul pontosan meghatározott céladatokkal.De ezt központilag és automatikusan megteheti egy tűzvezető számitógép algoritmus is.Bemarkerezik a célokat és az inditóra leosztja a tűzkiosztást fél sec alatt-akkoriban ez még távoli jövő lehetősége volt csak.

 

[dudi]

Honnan tudod,hogy milyen volt az állomány?Valószinüleg fital sorkatonák,akiknek ez volt az első éles harcérintkezésük (legalábbis a viszkető újjú tüzelés ezt támasztja alá).És több hk-t ért találat.A második össztűz már a szirek ködösitése és az égő hk-k füstje miatt nem talált fixen célpontot.Vagyis elmaradt.A szirek meg a füstfelhő alatt visszavonultak.
A hk-k a füst miatt szintén nehezen tudtak volna célpontot keresni.Azonkivűl akkor még nincsenek olyan rakétainditás jelző műszerek,amik autómatice odaforditják a tank tornyát,hogy szinte már csak a tűzgombot kell lenyomni.
73ban a zsidó tankok sem tudták a sik sivatagi terepen magukban lefogni az arab IPTR inditókat.Miután megnövelt tűzerejű gépesitett gyalogsági kiséretet kaptak,azután tudtak megbirkózni a Maljutkákkal.Meg utána jol telerakták a hk-aiket ngp/gp-kal,és azóta is minden tankjuknak és lövészjárgányuknak alapfelszerelése a 60milis aknavető (Merkaván és a Nameren is van,Eitanra is rákerűlt) .Itt nincs emlitve,hogy a szir 72eknek milyen kiséretük volt,talán semmilyen.És egy völgyben belerobogtak egy U alakú tűzzsákba.Hol volt a harcelőőrsük?Hol a csapatfelderités?Gyalogságnak fel kellett volna deritenie a rajtaütésre alkalmas helyeket a menetvonalon,még mielött a zl odaér.Könyörgöm,Boszniában Frangepán már 1525ben sikeresen kidolgozta és alkalmazta a biztositott hegyvidéki menet módszerét,és a gyakorletban alkalmazta...

A IDF bármilyen mércével merve is jólkepzett haderő volt akkor is és ma is az.Mennyi a valószínűsége,hogy a rengeteg páncéltörő alegységből pont egy ejtőernyős páncéltörő alegység legyen szarul képzett?Pont egy ejtőernyős ami az amúgy is jól képzett IDF-en belül is a legjobbak közt van számontartva.

Megválaszolod te magad,hogy miért lett volna fordított esetben lealázva a páncéltörő alegység és megválaszolod azt is,hogy miért lett volna életbevágó fontosságú rendesen megszervezni az első tűzcsapást.

Már megint ez a technokrata megközelítés.Szeme az embereknek akkor is volt,csak használni kellett volna.Láttál már ATGM indítást?Én igen,ugyan nem TOW volt,hanem Fagot és Metisz de hidd el,hogy nem lehet nem észre venni akkora fény,füst és hanghatással jár.Semmi mást nem kellett volna tenni a szíreknek csak azt,hogy a kb század erejű harckocsi alegységből minden szakasz pk kidugja a fejét a búvón...
Folyamatosan hallgatom a T-14 ellenében,hogy mekkora probléma az,hogy nincs a toronyban ember és emiatt rossz lesz a situation awerness (szép magyar szóval).Erre itt a példa arra,hogy háborúban ki nem dugja a fejét a búvón...és eszetekbe sem jut,hogy hoppá még sem akkora faszság az az embernélküli torony...

Vagy fűzhetem tovább a gondolatot és megkérdezhetem,hogy milyen elv mentén nem kísérte minimum egy szakasz lövész ezt a harckocsi alegységet?És megint jövök a túlértékelt németekkel akik kritikusnak tartották,hogy a harckocsik mellett legyenek lövészpáncélosok,mert ők voltak a harckocsik szemei és fülei...

 

[dudi]

Hállózatos hadviselési módnál sem kell az egység pk-nak ezzel foglalkoznia.De a változó helyzetre sokkal gyorsabban tud reagálni.Újra tudja osztani az alegységek tűzkörzetét.Az alegységparancsnok meg már elvégzi a konkrét célkiosztást-de a számitógépes harcvezető rendszeren módjában áll azt azonnal egyeztetni más alegységek pontos túzkiosztásával,ráadásul pontosan meghatározott céladatokkal.De ezt központilag és automatikusan megteheti egy tűzvezető számitógép algoritmus is.Bemarkerezik a célokat és az inditóra leosztja a tűzkiosztást fél sec alatt-akkoriban ez még távoli jövő lehetősége volt csak.

Na pont így nem lehet háborúzni.Az a baj,hogy ez így leírva papíron nagyon jól működik épp csak egy raj vagy szakasz parancsnokának nem az a dolga,hogy folyton azt a szart(kis képernyő) bámulja.Neki vezetnie kell az embereit.Ráadásul ami a századparancsnoki harcálláspontból jó ötletnek tűni az közel sem biztos,hogy pár száz méterrel előrébbről a rajoknál is működőképes.Nem lehet térképről hatékonyan harcot vezetni.Pont erről beszéltem,pont erre megoldás az,hogy elérendő célt(végállapotot) szabsz parancsnokként nem pedig azt mondod,meg hogy mit és hogyan csináljon.Amiről te beszélsz az egy digitalizált parancsközpontú vezetési forma...

 

[Törölt tag 1945]

...Már megint ez a technokrata megközelítés.Szeme az embereknek akkor is volt,csak használni kellett volna.Láttál már ATGM indítást?Én igen,ugyan nem TOW volt,hanem Fagot és Metisz de hidd el,hogy nem lehet nem észre venni akkora fény,füst és hanghatással jár.Semmi mást nem kellett volna tenni a szíreknek csak azt,hogy a kb század erejű harckocsi alegységből minden szakasz pk kidugja a fejét a búvón...
Folyamatosan hallgatom a T-14 ellenében,hogy mekkora probléma az,hogy nincs a toronyban ember és emiatt rossz lesz a situation awerness (szép magyar szóval).Erre itt a példa arra,hogy háborúban ki nem dugja a fejét a búvón...és eszetekbe sem jut,hogy hoppá még sem akkora faszság az az embernélküli torony...

Vagy fűzhetem tovább a gondolatot és megkérdezhetem,hogy milyen elv mentén nem kísérte minimum egy szakasz lövész ezt a harckocsi alegységet?És megint jövök a túlértékelt németekkel akik kritikusnak tartották,hogy a harckocsik mellett legyenek lövészpáncélosok,mert ők voltak a harckocsik szemei és fülei...

Azért tán érdemes keretezni a történetet. (az alábbiak teljes mértékig fikciók, és egyetlen szereplő sem viselkedik benne valósként...)

Véget ért a háború.
Az ENSz által meghirdetett tűzszünet 12:00-kor életbe lép.
Valamelyik arab parancsnok 11:00-kor kitalálja hogy vonuljanak már át a szemközti hegygerincre, mert ott vót a papájának olíva ültetvénye, és amúgy sem láttak arra ellenséget már régóta.
A környékbeli beásott T-62-es legénység szerint, ugyan vannak a környéken ellenséges felderítők, de azok futásnak eredtek, miután egyáltalán rájuk lőttek.

Megindul a T-72-es oszlop (a szovjet kiképző is azt mondta hogy kilőhetetlen) és az út közepén belefut a tűzzsákba.
Mivel harcról nem is volt szó, így a maradék füst álcázás mellett visszavonul.

A fenti incidens köré meg később a propaganda MERKAVA és T-72 tankcsatát vízionál.

 

[dudi]

Azért tán érdemes keretezni a történetet. (az alábbiak teljes mértékig fikciók, és egyetlen szereplő sem viselkedik benne valósként...)

Véget ért a háború.
Az ENSz által meghirdetett tűzszünet 12:00-kor életbe lép.
Valamelyik arab parancsnok 11:00-kor kitalálja hogy vonuljanak már át a szemközti hegygerincre, mert ott vót a papájának olíva ültetvénye, és amúgy sem láttak arra ellenséget már régóta.
A környékbeli beásott T-62-es legénység szerint, ugyan vannak a környéken ellenséges felderítők, de azok futásnak eredtek, miután egyáltalán rájuk lőttek.

Megindul a T-72-es oszlop (a szovjet kiképző is azt mondta hogy kilőhetetlen) és az út közepén felefut a tűzzsákba.
Mivel harcról nem is volt szó, így a maradék füst álcázás mellett visszavonul.

A fenti incidens köré meg később a propaganda MERKAVA és T-72 tankcsatát vízionál.

Valamiért elkanyarodtál a tényektőla fikció felé.Van egy nagyon jól leírt tűzharcunk,nincs szükség belemagyarázni fikciókat!

 

[Negan]

A IDF bármilyen mércével merve is jólkepzett haderő volt akkor is és ma is az.Mennyi a valószínűsége,hogy a rengeteg páncéltörő alegységből pont egy ejtőernyős páncéltörő alegység legyen szarul képzett?Pont egy ejtőernyős ami az amúgy is jól képzett IDF-en belül is a legjobbak közt van számontartva.

Megválaszolod te magad,hogy miért lett volna fordított esetben lealázva a páncéltörő alegység és megválaszolod azt is,hogy miért lett volna életbevágó fontosságú rendesen megszervezni az első tűzcsapást.

Már megint ez a technokrata megközelítés.Szeme az embereknek akkor is volt,csak használni kellett volna.Láttál már ATGM indítást?Én igen,ugyan nem TOW volt,hanem Fagot és Metisz de hidd el,hogy nem lehet nem észre venni akkora fény,füst és hanghatással jár.Semmi mást nem kellett volna tenni a szíreknek csak azt,hogy a kb század erejű harckocsi alegységből minden szakasz pk kidugja a fejét a búvón...
Folyamatosan hallgatom a T-14 ellenében,hogy mekkora probléma az,hogy nincs a toronyban ember és emiatt rossz lesz a situation awerness (szép magyar szóval).Erre itt a példa arra,hogy háborúban ki nem dugja a fejét a búvón...és eszetekbe sem jut,hogy hoppá még sem akkora faszság az az embernélküli torony...

Vagy fűzhetem tovább a gondolatot és megkérdezhetem,hogy milyen elv mentén nem kísérte minimum egy szakasz lövész ezt a harckocsi alegységet?És megint jövök a túlértékelt németekkel akik kritikusnak tartották,hogy a harckocsik mellett legyenek lövészpáncélosok,mert ők voltak a harckocsik szemei és fülei...

Azért mer egy újonc,harci tapasztalat nélküli alegység első harcérintkezését kicsit elsieti,még jol ki lehet képezve.Kasserin hágonál a különben kiképzet ésjol felszerelt amcsikat a harcedzett németek röviden-szarráverték.
Még1x,73ban elsőre ugyanigy szarrálötték a különben jol kiképzett IDF hk-zókat az arab IPTRes egységek.
Szirek eleve minden harcászati szabájt felrugva belegyalogoltak egy helyzetbe.Hatott rájuk is rendesen a meglepetés ereje.Szerintem az adott helyzetben a szir pk,miután balfaxul belegyalogolt a csabdába,jol reagált-kivonta az egységét a tűzzsákbol és füstel fedezte a visszavonulást,hogy ne legyen további vesztesége.
Hegyi terepen még lerohanni se tudja a pct-ket.Épeszű feltételezés,hogy a dzsipre szerelt TOW inditó a tüzelés után azonnal tüzelőállást vált.Hova lójön?Nincs akkora tűzereje,hogy lefogja a teljes pct egységet.Ha az egyik irányba összpontosit,a másik iránybol szétlövik közben.Logikusan cselekedett,nem tetézte a hibáját-visszavonult,és mentette a menthetőt.

 

[Negan]

Na pont így nem lehet háborúzni.Az a baj,hogy ez így leírva papíron nagyon jól működik épp csak egy raj vagy szakasz parancsnokának nem az a dolga,hogy folyton azt a szart(kis képernyő) bámulja.Neki vezetnie kell az embereit.Ráadásul ami a századparancsnoki harcálláspontból jó ötletnek tűni az közel sem biztos,hogy pár száz méterrel előrébbről a rajoknál is működőképes.Nem lehet térképről hatékonyan harcot vezetni.Pont erről beszéltem,pont erre megoldás az,hogy elérendő célt(végállapotot) szabsz parancsnokként nem pedig azt mondod,meg hogy mit és hogyan csináljon.Amiről te beszélsz az egy digitalizált parancsközpontú vezetési forma...

Nem.Digitálisan koordinált harcvezetés.Oda-vissza,le-fel és jobbra-balra gyorsabban áramlik az információ.De ettől még a feladatorientált harcvezetés megmarad,és megmaradhat az alantas pk feladatmegoldáshoz szükséges önállósága is.Csak pl egy ilyen célkiosztási helyzetet a technika segitségével gyorsan és több együtműködő alegységre kiterjedő méretben is meg lehet csinálni.