Illetve a steelbeast-nál találhatsz jó táblázatokat
steelbeast.com/ammunition data -alatt.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
steelbeast.com/ammunition data -alatt.
T
Törölt tag 4082
Guest
Ott 1500 mre van megadva.
55 mm egyébként. Már ami meg van adva
DM43 az 20x139mm...ha jól látom. Még ezt találtam,de hogy tudtam -e segíteni Hpasp-nak passz.
Forrás: ASMRB/ MP 20X139mm
This ammunition is used in the Oerlikon 20mm KAD or HS-820 in various NATO vehicles and by the US military for the M139 gun (used on the M114 and various aircraft). Ammunition types adopted by the Project are HEI and API, steel-cased with boxer primers; both types have tracer elements. Individual rounds weigh abut 0.31 kg and are 213mm long; the generic projectile weighs 119 grams.
These will appear within the Project as:
Performance of the rounds is as follows:
Forrás: ASMRB/ MP 20X139mm
This ammunition is used in the Oerlikon 20mm KAD or HS-820 in various NATO vehicles and by the US military for the M139 gun (used on the M114 and various aircraft). Ammunition types adopted by the Project are HEI and API, steel-cased with boxer primers; both types have tracer elements. Individual rounds weigh abut 0.31 kg and are 213mm long; the generic projectile weighs 119 grams.
These will appear within the Project as:
- loaded 20 round drum magazines: 6.3 kg
- loaded 20 round drum magazines: 14.3 kg
- loaded 50 round drum magazines: 34.3 kg
- linked 100 round belt: 41.7 kg (loaded with 3 API/2 HEI mix, start of belt is always API)
- plastic box with linked 100 round belt: 43.1 kg
Performance of the rounds is as follows:
- M56A1 High Explosive Incendiary: arming range 8 to 11 meters, burst radius 1 meter, self-destruct in 4 to 12 seconds. Explosive charge is 5.8 grams of Hexal P30 (a mix of RDX/cyclonite/hexogen and aluminum powder), with a combined blast/incendiary effect. Projectile mass 119 grams. Will penetrate 20mm of RHA steel .
- damage 5d6+2, maximum penetration armor value 22. Blast does 3d6 damage out to 1 meter, maximum penetration armor value 9.
- T221E3 Armor Piercing Incendiary: arming range (for the incendiary element) 8 to 11 meters. Projectile mass 110 grams. Tungsten carbide penetrator core will penetrate 50mm of RHA steel at 100 meters, 32mm of RHA steel at 1000 meters.
- damage 5d6+2, maximum penetration armor value 31 at 100 m, armor value 24 at 1000 m
- Rule of thumb if it comes up: reduce penetration by 1 armor value from 31 for every 125 meters over 100 meters, out to 1000 meters
- generic ball(22nd Century reload): plain hard lead, simple smokeless powder propellant, projectile mass about 125 grams. Will penetrate 12mm of RHA steel at 200 meters, 10 millimeters at 400 meters.
- damage 5d6+2, maximum penetration armor value 17 at 200 m, armor value 16 at 400 m.
T
Törölt tag 1945
Guest
Köszi, közben megtaláltam ezt, és innen számolgattam visszafelé.
Gyakorlatilag a számítások után...
300m 3140ft/s 2.155inch 55mm
100m 3440ft/s 2.515inch 65mm
...meggyőződtem arról, hogy ez a rajz tényleg a Leo-1A1 változatot ábrázolja:
Ez meg akkor jól körülírja az A1, A2, A3, A1A1 módosításokat:
Páncéltörők írást a fentiek szerint javítom majd...
Mostmár csak a Leo-2A4-ről kellene hogy meggyőzzetek.
Az mekkora gáz már ,hogy játékok manualjából kell hiteles infókat előcsalogatni...Köszi, közben megtaláltam ezt, és innen számolgattam visszafelé.
Gyakorlatilag a számítások után...
300m 3140ft/s 2.155inch 55mm
100m 3440ft/s 2.515inch 65mm
...meggyőződtem arról, hogy ez a rajz tényleg a Leo-1A1 változatot ábrázolja:
Ez meg akkor jól körülírja az A1, A2, A3, A1A1 módosításokat:
Páncéltörők írást a fentiek szerint javítom majd...
Mostmár csak a Leo-2A4-ről kellene hogy meggyőzzetek.
T
Törölt tag 1945
Guest
Az mekkora gáz már ,hogy játékok manualjából kell hiteles infókat előcsalogatni...
Azért ha megnézed a Páncéltörők írást ott a keleti eszközök paraméterei mind a hivatalos kezelői manuálokból származnak.
Annyit még hozzáfűznék,
Itt van egyrészt egy törésmechanikai háttér, ami - ahogy korábban írtam, függ a lövedék méretétől és az érintkező felületektől.
Aztán adott egy anyagszerkezeti háttér, hogy mi miért történik úgy, ahogy.
Végül van a mechanikai magyarázat a tömör vs. egymás mögötti lemezek vs. mozgás és ütközésbeli sajátosságok miatt.. A KE-lövedék erre a legjobb példa.
Szerintem itt alapvető probléma van a mechanikai/anyagszerkezeti magyarázatokkal, és ebből van ennyi egymás mellett elbeszélés.Úgy látszik sokan nem nézték meg a videót. Leopárd 1A5 vs. 200 mm KE lövedék. Minden oldalról és szögből átmegy!
Innentől kezdve mit bizonygatunk?
Itt van egyrészt egy törésmechanikai háttér, ami - ahogy korábban írtam, függ a lövedék méretétől és az érintkező felületektől.
Aztán adott egy anyagszerkezeti háttér, hogy mi miért történik úgy, ahogy.
Végül van a mechanikai magyarázat a tömör vs. egymás mögötti lemezek vs. mozgás és ütközésbeli sajátosságok miatt.. A KE-lövedék erre a legjobb példa.
T
Törölt tag 1945
Guest
Ez mind okés is, csak a kérdés még mindig az, hogy a Fagot átviszi-e szemből a Leót?
Ehhez kellett a Fagot kemény részeinek a geometriája meg az anyagjellemzői meg valami hasonló a Leopard-rólEz mind okés is, csak a kérdés még mindig az, hogy a Fagot átviszi-e szemből a Leót?
Update. Kumulatív hatást nem tudok sem számolni, sem modellezni.
Kinematikai lövedéket viszont már számoltam.
A FAGOT egy iranyított páncéltörő rakéta kumulatív harci résszel.
De ha mar itt tartunk akkor vagn a 3B6 űrméret alatti pánceltörő gránát, így néz ki:
A 13-assal jelölt sapka 451-552BNH keménységű 35KhGS jelű acélból készült, tömege 0,167kg a legnagyobb átmérője 42mm.A 14-esesl jelölt penetrátor 600BHN keménységű 35Kh3NM jelű acélból készült, 436mm hosszú,tömege 3,009kg, átmérője pedig 42mm.A lövedék teljes tömege 3,86kg csőtorkolati sebessége pedig 1680m/s.
Ezzel szemben van egy 20mm vastag 515BHN keménységű acél 50mm polisztirén(ez a polisztirén hab nagyjából 10-12mm-nyi páncélnak megfelelő védettseget ad KE lőszerekkel szemben) majd 50mm számomra ismeretlen páncél minősegű acél(lehet hogy neked segítseg az,hogy ez az acél a 60-es évek nyugat-német kohászatának terméke és nem HHS acél) .
Ebből tudsz számolni?
T
Törölt tag 1945
Guest
@fip7 olvtárs számolgatott LOS RHA egyenértéket itt, amit én legalábbis nagyra értékelek.
Tényleges: 30 mm RHA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 25 mm RHA + 2*15 mm NERA + 25 mm RHA + 2*15 mm NERA + 25 mm RHA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 35 mm RHA
Átirat: 30 mm RHA + 74,5 mm RHA + 25 mm RHA + 21 mm RHA + 25 mm RHA + 21 mm RHA + 25 mm RHA + 74,5 mm RHA + 35 mm RHA
Összesen: 331 mm RHA
Ez végeredményben elég közel áll a "hivatalos" jelentésben szereplő 350 mm RHA értékhez
A legegyszerűbb módszert alkalmazva összeadta a LOS páncéllapokat, viszont az intuícióm szerint a lap vastagsága, és a penetrátor átmérőjének kell hogy legyen némi hatása a végkövetkeztetésre.
Szóval hogy konkrét legyek, adott egy 100mm-es 3UBM8 (lap közepén) volfrám-karbid űrméret alatti gránát, és egy síma acél 120mm-es 3VBM3 3BM10 (3BM9 Projectile) nyíllövedék (szintén valahol a lap közepén).
Kérdés hogy átviszi-e a @fip7 által felvázolt NERA páncélzatot?*
*mérnökök vagyunk, úgyhogy becslés, vagy közelítés is megteszi ha indokolható a módszer
En voltam előbb!!Moderator bácsii!!!!Hpasp beakar állni elém a sorba!!!
annyit tudok, hogy a hétvégén meglövök egy 3BM10-es sabot-tal egy 350mm-es RHA-t.@fip7 olvtárs számolgatott LOS RHA egyenértéket itt, amit én legalábbis nagyra értékelek.
Tényleges: 30 mm RHA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 25 mm RHA + 2*15 mm NERA + 25 mm RHA + 2*15 mm NERA + 25 mm RHA + 2*38 mm NERA (45 fok) + 35 mm RHA
Átirat: 30 mm RHA + 74,5 mm RHA + 25 mm RHA + 21 mm RHA + 25 mm RHA + 21 mm RHA + 25 mm RHA + 74,5 mm RHA + 35 mm RHA
Összesen: 331 mm RHA
Ez végeredményben elég közel áll a "hivatalos" jelentésben szereplő 350 mm RHA értékhez
A legegyszerűbb módszert alkalmazva összeadta a LOS páncéllapokat, viszont az intuícióm szerint a lap vastagsága, és a penetrátor átmérőjének kell hogy legyen némi hatása a végkövetkeztetésre.
Szóval hogy konkrét legyek, adott egy 100mm-es 3UBM8 (lap közepén) volfrám-karbid űrméret alatti gránát, és egy síma acél 120mm-es 3VBM3 3BM10 (3BM9 Projectile) nyíllövedék (szintén valahol a lap közepén).
Kérdés hogy átviszi-e a @fip7 által felvázolt NERA páncélzatot?*
*mérnökök vagyunk, úgyhogy becslés, vagy közelítés is megteszi ha indokolható a módszer
Az anyagmodellen gondolkodtam közben, az anyag láthatóan alakváltozni fog (adott esetben át is lövődik). Hatással van az eredményre a penetrátor mérete - itt szerintem egy tömeghatásnak kell érvényesülni. Aztán lesz a gyors alakváltozásból egy felkeményedés is - ami a behatolás ellen dolgozik. Lesz egy képlékeny (vagyis megfolyt anyagrész, ahol lesz folyadéksúrlódás, illetve egy bizonyos hőmérséklet felett kilágyulás is). Ez mind nagyon gyorsan történik - legalább is, ez az elképzelés.
Ehhez kelleni fog egy anyagmodell, ami ezt képes lekezelni, majd ezt az egyenlet-rendszert kell grafikusan megoldani. Szerintem a JC-anyagmodell erre jó lesz. Valós, jelenleg rendszerben lévő páncélanyagokhoz tuti, hogy nem lesznek dinamikus anyagparaméterek, meg az ősöreg német acélokhoz sem. Valami köztes anyagot megpróbálok keresni - emiatt a bizonytalanság lesz a rendszerben.
T
Törölt tag 4082
Guest
És akkor, hogy visszakanyarodjunk oda, ahonnan kitört a dogmatikai vita arról, hogy a német tankok a legeslegeslegjobbak, felteszem újra a kérdést, miért feltételezzük, hogy a nato erősebb volt, mint a VSZ?
Dudi válasza az volt, mert a natoban mindenki megkaphatta a legújabb technikát, míg a vsz csak butított oroszt.
Erre írtam, hogy ez odáig rendben, hogy megkaphatta, csak a nyugati országok épp úgy át akartak csak csúszni a hadseregfejlesztési ellenőrzéseken, mint a keletiek.
Na most pl az NH gyenge elégségessel úszta ezt a gondot meg. Az elégséges színt az, hogy volt elég, és megfelelő felszerelése, technikája a feladatok végrehajtására, csak a kiképzésen, karbantartáson spóroltak.
Innentől a kérdés a volt-e?
Na az NH hadműveleti iránya Olaszország lett volna:
honvedelem.hu
[/URL]
(A PDFet amúgy különösen ajánlom @Hpasp nak ha még nem ismeri)
Ugye az alapvető tény, hogy a NH alapfelszerelése hkkból a T55 volt.
A kérdés az, hogy a NH 5. Hadserege elég erős lett-e volna kezdetben a román III. Hadsereggel, hogy a hozzájuk csatlakozó szovjet erőkkel pusztán a technikát nézve elég erős lett volna-e a feladatvégrehajtáshoz.
Nos nézzük az ellenfelet:
Olaszország:
600 leo1A2
300 M60A1
Kb 300 patton
15000 tow rakéta 432 indítóval
en.m.wikipedia.org
Ezzel szemben ugye a Magyar néphadsereg
1000 különböző 55-öse
100+54-ese
És 120 körüli 72ese állt.
Az a nagy helyzet ha csak ezt nézed önmagában az NH komolyabb felszereléssel rendelkezett mint az olasz osztrák haderő. És nem egyedül indult volna.
Tehát ha a hágók nem fogják meg, akkor a nato fölényt nem látom.
Dudi válasza az volt, mert a natoban mindenki megkaphatta a legújabb technikát, míg a vsz csak butított oroszt.
Erre írtam, hogy ez odáig rendben, hogy megkaphatta, csak a nyugati országok épp úgy át akartak csak csúszni a hadseregfejlesztési ellenőrzéseken, mint a keletiek.
Na most pl az NH gyenge elégségessel úszta ezt a gondot meg. Az elégséges színt az, hogy volt elég, és megfelelő felszerelése, technikája a feladatok végrehajtására, csak a kiképzésen, karbantartáson spóroltak.
Innentől a kérdés a volt-e?
Na az NH hadműveleti iránya Olaszország lett volna:
Tíz kevésbé közismert tény a Magyar Néphadseregről - Honvédelem
Magyar Néphadsereg – 1951 és 1990 között így hívták a Magyar Népköztársaság haderejét. Azt szokták mondani: mindenkinek van valamilyen emléke a néphadsereg katonáiról, illetve magáról a katonaságról. Következzen azonban most tíz kevésbé közismert tény ebből az időszakból – szokásunkhoz híven...
honvedelem.hu
(A PDFet amúgy különösen ajánlom @Hpasp nak ha még nem ismeri)
Ugye az alapvető tény, hogy a NH alapfelszerelése hkkból a T55 volt.
A kérdés az, hogy a NH 5. Hadserege elég erős lett-e volna kezdetben a román III. Hadsereggel, hogy a hozzájuk csatlakozó szovjet erőkkel pusztán a technikát nézve elég erős lett volna-e a feladatvégrehajtáshoz.
Nos nézzük az ellenfelet:
Olaszország:
600 leo1A2
300 M60A1
Kb 300 patton
15000 tow rakéta 432 indítóval
1975 Italian Army reforms - Wikipedia
1000 különböző 55-öse
100+54-ese
És 120 körüli 72ese állt.
Az a nagy helyzet ha csak ezt nézed önmagában az NH komolyabb felszereléssel rendelkezett mint az olasz osztrák haderő. És nem egyedül indult volna.
Tehát ha a hágók nem fogják meg, akkor a nato fölényt nem látom.
Én annyiban támogatnám @dudi harcát, mégha itt a számokkal szembeállított hisztinek is lett titulálva, hogy ő alapvetően a nyers ismeretekkel kapálózott mégha nem is számokban. Egy adott Rha egyenértékű anyag is önmagánál jóval többre képes, ha üreges(légréses) kialakításban helyezik el. És ennek a legfőbb oka az így elért nagyobb megteendő behatolási hosszon kívül amit azonos anyagmennyiséggel lehet elérni, az a többszöri közegváltás.
Egy sima acél, üreg, acél kompozíció esetén is háromszori a közegváltás még az esetleges negyedik behatolás utáni előtt. A folyamatok gyorsak, de nem gyorsabbak mint egy kumulatív sugár esetén, így nem számolnék az energiaátadás kapcsán kevésbé teljesülő folyamatokkal. Az első becsapódáskor adott energiával, adott felületen ad le energiát a lövedék, ami mechanikai hatásban(lyukképzés és a penetrátor roncsolása), hőmérsékletben leadott energiamennyiségben, súrlódásban a behatolás után a penetrátor hosszán történik.
Aztán ennek megszűntével az üregbe lépéskor az anyagba le nem adható, tehát további mozgási energia biztosító energiamennyiség fog felszabadulni, a légrésben hő és esetleges anyagveszteség formájában, miközben az orrész már szabad, légnemű közegben halad, a penetrátor 'nyele' még mindig a páncél fogságában van. Itt ugye a penetrátor anyagában keletkező hőmennyiség deformálhatja a fenti, @ozymandias által felvetett folyamatokban a behatolás irányát meghatározó anyagot is, valamint akár szorító hatást is generálhat, ezzel lassítva a lövedéket. A lövedék anyaga is ezen helyzetben extrém terhelésnek van kitéva, hiszen az orr már képes kitágulni a hőleadással és akár ezzel roncsolódhat is ha anyagot veszít esetleges repedések miatt, míg a továbbí része még izzik felfelé, amikor becsapódik harmadik közegváltásként az újabb anyagmennyiségbe.
Itt a még hátul mindig folyamatban levő mozgási energia mechanikai és hőenergiává alakulásán és leadásán kívül bekövetkezik egy újabb ütköző fázis. Ha az első két fokozatban deformálódott a penetrátor orra, az máris megváltoztathatja a második rétgben a penetrátor haladási irányát, így feszültséget teremtve a rúdban, ami ennek következtében megszorulhat, eltörhet(csak a még hordozott energiamennyiség függvénye), vagy újabb mechanikai és hőenergia leadása után átüthet, ezzel negyedik közegbe lépve, ismét kitágulva, repeszesedhet, tüzet okozhat, etc.
Szóval Leopard 2A0, A1 esetében ha a korai protók üreges páncélján túllépve esetleg anyagban mérve 350 mm volt is amit összehoztak, ennél jóval komolyabb anyagösszetételben, titán-wolfrám ötvözetek, NERA elemek tekintetében 860 mm LOS aligha lehet csak ennyi. A NERA a beérkező elemek hőmennyiségére reagál tágulással, ezzel elmozdítva a fémet a lehető leghosszabb felületével a beérkező lövedék irányába. Egy felizzott penetrátor hőjére ugyanúgy reagál, mint egy kumulatív sugár hőjére, mégha a nyíllövedék lassabb is. Mégha kisebb mértékű is a reakció, akkor is az összes rétegben a lehető legjobb mértékben meg kell történnie az összes közegváltásnak, ami jelentős energialeadással jár. Még a mechnikai különbségek ellenére is elfogadhatóbb számomra a sok helyen hivatkozott 600-620-640(hol mennyi) mm KE érték emiatt, főleg mert a wolfrám hozzáadásával hatalmas sűrűségű réteg(ek)en kell áthaladnia a lövedéknek, ahol ugye akár olvadási pont előtt 3422 c°-ig képes átalakult hőenergiát elnyelni az anyag. Persze kérdés, hogy elégséges ideig tartózkodik-e benne a lövedék ehhez, de a lényeg, hogy hatalmas energia elnyelésére alkalmas anyag.
A többszöri becsapódás, kitágulás, bacspódás, kitágulás láncolata pedig folyamatosan károsíthatja a lövedék behatoló képességét.
Egy sima acél, üreg, acél kompozíció esetén is háromszori a közegváltás még az esetleges negyedik behatolás utáni előtt. A folyamatok gyorsak, de nem gyorsabbak mint egy kumulatív sugár esetén, így nem számolnék az energiaátadás kapcsán kevésbé teljesülő folyamatokkal. Az első becsapódáskor adott energiával, adott felületen ad le energiát a lövedék, ami mechanikai hatásban(lyukképzés és a penetrátor roncsolása), hőmérsékletben leadott energiamennyiségben, súrlódásban a behatolás után a penetrátor hosszán történik.
Aztán ennek megszűntével az üregbe lépéskor az anyagba le nem adható, tehát további mozgási energia biztosító energiamennyiség fog felszabadulni, a légrésben hő és esetleges anyagveszteség formájában, miközben az orrész már szabad, légnemű közegben halad, a penetrátor 'nyele' még mindig a páncél fogságában van. Itt ugye a penetrátor anyagában keletkező hőmennyiség deformálhatja a fenti, @ozymandias által felvetett folyamatokban a behatolás irányát meghatározó anyagot is, valamint akár szorító hatást is generálhat, ezzel lassítva a lövedéket. A lövedék anyaga is ezen helyzetben extrém terhelésnek van kitéva, hiszen az orr már képes kitágulni a hőleadással és akár ezzel roncsolódhat is ha anyagot veszít esetleges repedések miatt, míg a továbbí része még izzik felfelé, amikor becsapódik harmadik közegváltásként az újabb anyagmennyiségbe.
Itt a még hátul mindig folyamatban levő mozgási energia mechanikai és hőenergiává alakulásán és leadásán kívül bekövetkezik egy újabb ütköző fázis. Ha az első két fokozatban deformálódott a penetrátor orra, az máris megváltoztathatja a második rétgben a penetrátor haladási irányát, így feszültséget teremtve a rúdban, ami ennek következtében megszorulhat, eltörhet(csak a még hordozott energiamennyiség függvénye), vagy újabb mechanikai és hőenergia leadása után átüthet, ezzel negyedik közegbe lépve, ismét kitágulva, repeszesedhet, tüzet okozhat, etc.
Szóval Leopard 2A0, A1 esetében ha a korai protók üreges páncélján túllépve esetleg anyagban mérve 350 mm volt is amit összehoztak, ennél jóval komolyabb anyagösszetételben, titán-wolfrám ötvözetek, NERA elemek tekintetében 860 mm LOS aligha lehet csak ennyi. A NERA a beérkező elemek hőmennyiségére reagál tágulással, ezzel elmozdítva a fémet a lehető leghosszabb felületével a beérkező lövedék irányába. Egy felizzott penetrátor hőjére ugyanúgy reagál, mint egy kumulatív sugár hőjére, mégha a nyíllövedék lassabb is. Mégha kisebb mértékű is a reakció, akkor is az összes rétegben a lehető legjobb mértékben meg kell történnie az összes közegváltásnak, ami jelentős energialeadással jár. Még a mechnikai különbségek ellenére is elfogadhatóbb számomra a sok helyen hivatkozott 600-620-640(hol mennyi) mm KE érték emiatt, főleg mert a wolfrám hozzáadásával hatalmas sűrűségű réteg(ek)en kell áthaladnia a lövedéknek, ahol ugye akár olvadási pont előtt 3422 c°-ig képes átalakult hőenergiát elnyelni az anyag. Persze kérdés, hogy elégséges ideig tartózkodik-e benne a lövedék ehhez, de a lényeg, hogy hatalmas energia elnyelésére alkalmas anyag.
A többszöri becsapódás, kitágulás, bacspódás, kitágulás láncolata pedig folyamatosan károsíthatja a lövedék behatoló képességét.
Ez igy igaz,ugyanakkor ez igy szintén megtévesztő.Egy halom pct eszközt nem veszel figyelembe.RPG-SPG-TM12 vonalnak megvolt a nyugati párja.Ehez még számitsuk hozzá a mindenféle müszaki akadályokat,amij a hegyekben különösen jol működnek,megkerülési lehetőség hiányában.Tüzérséget,hisz annak is voltak pc -elháritásra lószerei.Légierő.És akkor, hogy visszakanyarodjunk oda, ahonnan kitört a dogmatikai vita arról, hogy a német tankok a legeslegeslegjobbak, felteszem újra a kérdést, miért feltételezzük, hogy a nato erősebb volt, mint a VSZ?
Dudi válasza az volt, mert a natoban mindenki megkaphatta a legújabb technikát, míg a vsz csak butított oroszt.
Erre írtam, hogy ez odáig rendben, hogy megkaphatta, csak a nyugati országok épp úgy át akartak csak csúszni a hadseregfejlesztési ellenőrzéseken, mint a keletiek.
Na most pl az NH gyenge elégségessel úszta ezt a gondot meg. Az elégséges színt az, hogy volt elég, és megfelelő felszerelése, technikája a feladatok végrehajtására, csak a kiképzésen, karbantartáson spóroltak.
Innentől a kérdés a volt-e?
Na az NH hadműveleti iránya Olaszország lett volna:
[/URL]Tíz kevésbé közismert tény a Magyar Néphadseregről - Honvédelem
Magyar Néphadsereg – 1951 és 1990 között így hívták a Magyar Népköztársaság haderejét. Azt szokták mondani: mindenkinek van valamilyen emléke a néphadsereg katonáiról, illetve magáról a katonaságról. Következzen azonban most tíz kevésbé közismert tény ebből az időszakból – szokásunkhoz híven...
(A PDFet amúgy különösen ajánlom @Hpasp nak ha még nem ismeri)
Ugye az alapvető tény, hogy a NH alapfelszerelése hkkból a T55 volt.
A kérdés az, hogy a NH 5. Hadserege elég erős lett-e volna kezdetben a román III. Hadsereggel, hogy a hozzájuk csatlakozó szovjet erőkkel pusztán a technikát nézve elég erős lett volna-e a feladatvégrehajtáshoz.
Nos nézzük az ellenfelet:
Olaszország:
600 leo1A2
300 M60A1
Kb 300 patton
15000 tow rakéta 432 indítóval
Ezzel szemben ugye a Magyar néphadsereg1975 Italian Army reforms - Wikipedia
1000 különböző 55-öse
100+54-ese
És 120 körüli 72ese állt.
Az a nagy helyzet ha csak ezt nézed önmagában az NH komolyabb felszereléssel rendelkezett mint az olasz osztrák haderő. És nem egyedül indult volna.
Tehát ha a hágók nem fogják meg, akkor a nato fölényt nem látom.
Bár szerintem az egész egy lényegtelen dolog volt.A hágokat szerintem mindenképpen leatomozta volna valaki.Aki éppen vesztésre áll.
T
Törölt tag 4082
Guest
Nézd, ennek az egésznek csak akkor van értelme, ha az atomfegyvereket kivesszük a képből, mert amúgy nagyjából Uram a szovjetek/USA hadatüzent. Piros gomb Uram a szovjetek/USA kitárázott ránk: piros gomb. Fél órával később meg metro 2033