Meg a hátsó motor -kardántengely - első meghajtókerék hajtáslánc.
A párduc ugyanúgy 45 tonnás volt, mint a JSz-3, csak a parduc 120 mm, a JSz-3 pedig 200+ mm páncélzattal rendelkezett.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója gaborv
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
A párduc ugyanúgy 45 tonnás volt, mint a JSz-3, csak a parduc 120 mm, a JSz-3 pedig 200+ mm páncélzattal rendelkezett.
M
molnibalage
Guest
Melyiket?
Mert ez pdf.
Harckocsik harctéri alkalmazása
A számítógep működésenél szépen le is írja,hogy az EMES 12A1-en keresztül kap mindent a PERI R12,a számítógép csak a szinkronizációt végzi.
forum.htka.hu
Fm17 12 tank-gunnery_(mar77)pt1
Fm17 12 tank-gunnery_(mar77)pt1 - Download as a PDF or view online for free
www.slideshare.net
Belelapoztam, de annyira nem volt érdekes.
EztMelyiket?
Mert ez pdf.
Harckocsik harctéri alkalmazása
A számítógep működésenél szépen le is írja,hogy az EMES 12A1-en keresztül kap mindent a PERI R12,a számítógép csak a szinkronizációt végzi.
https://www.slideshare.net/wolfhag/fm17-12-tankgunnerymar77pt1
Magasbb hk harcászatba nem megy bele,kifejezetten legénységi tankönyv.
Sajnos az anyagtudományi, pláne a hőtani ismereteim nem elegek ahhoz, hogy ebben segíthessek, no meg képlékenységtant se hallgattam
Viszont ha vannak tesztlövések és mérési eredmények, akkor az adiabatikus nyírás miatti úthosszváltozásból (ami kb. leolvasható az áthatolási nyomot figyelve) nem lehet mondani valamit az értékéről?
Ha egyenesen haladna át a lövedék, akkor az erővektor vízszintes lenne, mivel azonban elmozdul, így a vektornak lesz egy függőleges, nyíróerő komponense, gondolom ez kapcsolatban van ezzel az adiabatikus nyírással. Ha a szimulációból valahogy kinyerhető a lövedék gyorsulása minden pillanatban, akkor annak függőleges komponensét ismerve m*a=F segítségével valamiféle nyíróerőt kapnánk a lemezvastaság függvényében, nem? Bár így a hőmérsékletnek nem osztanak lapot a dologban.
Plusz ez lehet valami irtó hülye kérdés, de mitől függ, hogy ez a nyírás úgy ébred, hogy a páncéllemezen való áthatolást segíti, vagy úgy, hogy önmagába gyűri a megdöntés, a pozitív szög irányában a lövedéket?
Akkor lapozz bele újra.Még azt is primán lerajzolták,hogy mi a teendő Maljutka támadás esetén-több féle helyzetben is.
M
molnibalage
Guest
A németek biztosan nem gondolkoztak hull down szituációban.Ők nem alkalmazzák (soha nem is alkalmazták) a harckocsijaiakat a védelem első vonalában pláne nem beásva.
Harckocsikkal védelemben vagy mozgó tartalékot képeztek az esetleges betörések felszámolására vagy, harckocsi lesallások sorozatával halogató harcot vívtak.
Utóbbiban elképzelbető hull down szituáció,de lássuk be ha több km-en keresztül vívsz halovató harcot nem leszel folyamatos hull down-ban, mert olyan terep a világon nincs.
Pedig még a lövegbelövés technikája is bent van.Oké,ez nem mérnököknek készült,hanem besorozott montanai farmerlegényeknek.Éppen ezért ide a fórumra nagyon jó.Sajnos ez nem a teljes legénységi szakutasitás,biztos,hogy van valahol még folytatása.
Nagyon is gondolkoztak hk-val a védelem első vonalában.Sőt,elötte.Az NSZK pc ho felderitő osztály része volt egy hk század is.(halogató harc,cavarly feladatokra-nevezzük már magyarul huszárharcászatnak,mert pontosan az)
A testfedezett löállásváltogató technika meg nem a kiépitett löállást kell érteni.Az a kiépitett löállás.Igen,a kiépitett löállás is testfedezett löhelyzet,de a testfedezett löállásváltogató taktika alatt a természetes terepalakulatokat kihasználó mozgóhadviselést értik.És a Leo 1 is jol láthatóan ennek igényei szerint van tervezve.
Sajnos az anyagtudományi, pláne a hőtani ismereteim nem elegek ahhoz, hogy ebben segíthessek, no meg képlékenységtant se hallgattam
Viszont ha vannak tesztlövések és mérési eredmények, akkor az adiabatikus nyírás miatti úthosszváltozásból (ami kb. leolvasható az áthatolási nyomot figyelve) nem lehet mondani valamit az értékéről?
Ha egyenesen haladna át a lövedék, akkor az erővektor vízszintes lenne, mivel azonban elmozdul, így a vektornak lesz egy függőleges, nyíróerő komponense, gondolom ez kapcsolatban van ezzel az adiabatikus nyírással. Ha a szimulációból valahogy kinyerhető a lövedék gyorsulása minden pillanatban, akkor annak függőleges komponensét ismerve m*a=F segítségével valamiféle nyíróerőt kapnánk a lemezvastaság függvényében, nem? Bár így a hőmérsékletnek nem osztanak lapot a dologban.
Plusz ez lehet valami irtó hülye kérdés, de mitől függ, hogy ez a nyírás úgy ébred, hogy a páncéllemezen való áthatolást segíti, vagy úgy, hogy önmagába gyűri a megdöntés, a pozitív szög irányában a lövedéket?
Én tanultam ilyeneket a kohómérnöki karon. De nem állnék neki ilyen számításoknak, mert emlékeim szerint minden kohászati számításban van egy tapasztalati tényező, amit csak gyakorlati méréssel lehet meghatározni.
Az értéke pedig akkora mértékben szór, hogy ha rosszul határozod meg, akkor az egész számítás fals eredményt ad.Ráadásul a kiinduló adatok sem valami pontosak. Az anyag vastagság szerintem elég keveset mond. A hőkezelés módja például azonos anyagminőség esetében is nagy eltéréseket okozhat.
Szóval ha biztosra akarsz menni, akkor szerzel egy tankot és egy ágyút, és kipróbálod.
De azért jó szórakozást.
T
Törölt tag 1945
Guest
Én tanultam ilyeneket a kohómérnöki karon. De nem állnék neki ilyen számításoknak, mert emlékeim szerint minden kohászati számításban van egy tapasztalati tényező, amit csak gyakorlati méréssel lehet meghatározni.
Ráadásul a kiinduló adatok sem valami pontosak. Az anyag vastagság szerintem elég keveset mond. A hőkezelés módja például azonos anyagminőség esetében is nagy eltéréseket okozhat.
Szóval ha biztosra akarsz menni, akkor szerzel egy tankot és egy ágyút, és kipróbálod.
Nem cél itt a páncél/lőszer tervezés, inkább csak közelítő becslést szeretnénk kapni pár esetre...
... jelszó: "Minden modell rossz, de néhány hasznos"
T
Törölt tag 4082
Guest
Mindenesetre ha fórumtárs hírtelen eltűnik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy túl jól sikerült modellNem cél itt a páncél/lőszer tervezés, inkább csak közelítő becslést szeretnénk kapni pár esetre...
... jelszó: "Minden modell rossz, de néhány hasznos"
M
molnibalage
Guest
Én máshogy ismerem ezt a mondást, mechanikábó mondta az egyik tanársegéd, ha jól emlékszem.Nem cél itt a páncél/lőszer tervezés, inkább csak közelítő becslést szeretnénk kapni pár esetre...
... jelszó: "Minden modell rossz, de néhány hasznos"
"A gyenge modell is jobb, mint a semmilyen modell."
Szerintem pont ezt csináljaSzóval ha biztosra akarsz menni, akkor szerzel egy tankot és egy ágyút, és kipróbálod.
@fip7 ,gratula.Jár a láda sör.
Eddig valahogy sose nézztem utána,simán én is elfogadtam azt az elterjedt nézetet,hogy az AMX30 gyenge páncélzatú.Táblázatodat nézve dobtam egy hátast.Frontirányban lazán veri a Leót és a T55/62-t.
Eddig valahogy sose nézztem utána,simán én is elfogadtam azt az elterjedt nézetet,hogy az AMX30 gyenge páncélzatú.Táblázatodat nézve dobtam egy hátast.Frontirányban lazán veri a Leót és a T55/62-t.
T
Törölt tag 4082
Guest
Sajnos az anyagtudományi, pláne a hőtani ismereteim nem elegek ahhoz, hogy ebben segíthessek, no meg képlékenységtant se hallgattam
Viszont ha vannak tesztlövések és mérési eredmények, akkor az adiabatikus nyírás miatti úthosszváltozásból (ami kb. leolvasható az áthatolási nyomot figyelve) nem lehet mondani valamit az értékéről?
Amit csinálok, az ismert méretek és nagyjából ismert paraméterekkel összehasonlított többszörös teszt. Mivel ez viszont keményen gépidő, így ez nem egyszerű. Feltételezem, néhány páncélos járművek értékesítésében érdekelt cégnél vannak ilyen modellek - bár tegnap nézem egy bizonyos német gyártó oldalát egy fejvadász ajánlása alapján, nem nagyon bővelkednek emberanyagban ott sem.
Akkor haladna egyenesen, ha a hőátadódás nem lenne ennyire jelentős - ami az idő és így a vastagság függvénye. Az olvadék sűrűsége alsó hangon fele akkora, mint a penetrátor anyagának a sűrűsége. Ahogy halad a penetrátor az anyagban, úgy lesz egyre nagyobb ez az olvadt fázis, amibe belemerül a penetrátor eleje. A növekvő hőmérséklet hatására meg egyre nagyobb anyagrész lágyul ki és egyre nagyobb anyagrészt visz magával az egyre jobban lassuló penetrátor.
A segítő hatás attól is függ, hogy mivel lőnek mit:
- páncél WC-vel: Ekkor az adiabatikus nyírási hullám csak a páncél anyagában keletkezik.
- páncél DU (szegényített uránnal): Ekkor az adiabatikus nyírási hullám mind a penetrátoron, mind a páncél anyagában keletkezik.
A különbséget ez a kép jól mutatja:
A baloldali képen a WC látható, ahol a kúpos kiképzés a becsapódásnál eltűnik és megnő a homlok-ellenállás, míg az adiabatikus nyírási hullám a DU esetében folyamatosan "élezi" újra magát (ez kicsit olyan, mint amikor forgácsolsz és a leválasztott forgács eltörik, de még hozzá tud olvadni a következő forgácshoz...). Emiatt ha ugyanakkora átmérőjű penetrátorral lősz a páncélra, a WC esetében jóval nagyobb lyukat fogsz tapasztalni. Ráadásként a DU még be is gyullad a páncél átütése után...
Az adiabatikus hatás ugyanúgy jelentkezik döntött, mint merőleges lemezen, nincs olyan szerkezeti kialakítás, amivel védekezni lehet ellene. Ez anyagszerkezeti sajátosság, viszont a bekövetkeztét ki lehet tolni, ha az adott fémrácsot alkotó kristály még nagyobb terhelés alatt fordul be abba terhelési síkba, ami alakváltozást okoz. Ez meg már a szemcseerősítés és társai témakör.
Latom a szemelyeskedés szintjet nem nagyon sikerült átlépned.De akkor lesüllyedek a szintedre: ha az igekötő közvetlen az ige előtt áll akkor egybe írjuk...
Személyeskedés nélkül tromfolok:
"...lesujtó..."
...mindemellett bevallom, hogy én is "emberből vagyok", én is hibázok "helyesírásilag"! (...is?
)Kellemes fejlődési mozzanat volt a témában az ennél nem sokkal több személyeskedés
- Téma indítója desertfox
- Indítva 2013. január 21.