Harckocsik harctéri alkalmazása

[Törölt tag 4082]

Na ez nem igaz. 1980-tól kapták meg a PZB200 passzív éjjellátókat... Az A4-nek meg alapból be volt építve, bár sokat nem számított, ez a verzió minimális példányszámban épült csak.

Ebben teljesen igazad van, csak amikor a leo1ről beszélünk, és nem a leo1a4ről akkor nem skálázom vissza az időben ezt a képességet.
Mert akkor már beszélgessünk a T-54AM lézertávmérős, digitális számítógépes változatáról is, lehetőleg ugyanúgy, mintha az már a prototípuson is rajta lett volna.

 

[dudi]

Na ez nem igaz. 1980-tól kapták meg a PZB200 passzív éjjellátókat... Az A4-nek meg alapból be volt építve, bár sokat nem számított, ez a verzió minimális példányszámban épült csak.

Na igen...
Alapvetően az A4 előttről a 60-as évekről van szó.Csak én nem vagyok olyan kicsinyes,hogy direkt félreersem amit ír,hogy bele tudjak rúgni egyet...

 

[Törölt tag 4082]

Na igen...
Alapvetően az A4 előttről a 60-as évekről van szó.Csak én nem vagyok olyan kicsinyes,hogy direkt félreersem amit ír,hogy bele tudjak rúgni egyet...

Általában pontos típusjelzéseket szoktam hozni, így amikor a Leopard Iről beszélek az nem az A4es változata, hanem az alap 1964-től 71ig gyártott még a jelzés nélküli változata. És nem is a75től 77ig A1é átépített verziók.

De istenem, én nem haluzok be olyan dolgokat, mint digitális számítógép a leoIa4be...

 

[gorkamorka]

Ebben teljesen igazad van, csak amikor a leo1ről beszélünk, és nem a leo1a4ről akkor nem skálázom vissza az időben ezt a képességet.
Mert akkor már beszélgessünk a T-54AM lézertávmérős, digitális számítógépes változatáról is, lehetőleg ugyanúgy, mintha az már a prototípuson is rajta lett volna.

Igen, lényegében az A4-el nem is érdemes foglalkozni, épült belőle 250 darab? Ez elenyésző az A1-A3-hoz képest (2187db). Ráadásul a legelső volt amit selejteztek, gondolom nem volt valami sikeres, talán megbízhatósági problémák voltak a tűzvezető rendszerrel.

 

[dudi]

Igen, lényegében az A4-el nem is érdemes foglalkozni, épült belőle 250 darab? Ez elenyésző az A1-A3-hoz képest (2187db). Ráadásul a legelső volt amit selejteztek, gondolom nem volt valami sikeres, talán megbízhatósági problémák voltak a tűzvezető rendszerrel.

Annak az egyenesági leszármazottja a Leopard 2 tűzvezetőrendszerének, bár az már teljesen digitális viszont a koraiak ne.m hőkamerásak csak éjjellátósak.

 

[Vogon]

Ti aztán kihozzátok az emberből az állatot! Csak a Linxes témában terveztem írni, mert értelmét nem láttam annak, hogy az itteni vitába belefolyjak, de még arra is rávettetek, hogy szívecskés képeket rajzoljak nektek...

http://kepkezelo.com/images/wa7vvq612ehi356fzu0v.png Kép.

Kevesebb, mint fél óra alatt beforgattam nektek a vitatott Cent vs. T-55 ábrát. Ha mind a két tank a számára ideális max emelkedő tetején megáll, akkor ennyit fognak látni egymásból. Viszont van néhány dolog, amit nem értek.

ad 1, Ki mit ért az alatt, hogy azért hull-down, mert védekező tank?

Szvsz semmi köze a két dolognak egymáshoz. Egy Conqueror nehogy már védekező TD legyen valaki számára! NEM ARRA TERVEZTÉK! Az ténykérdés, hogy az oroszok azért nem tudtak nagyobb csőlehajlást adni a vasaiknak, mert irreálisan laposak voltak. És őket nem is tornyozásra szánták feltétlenül.
Az itt napok óta tárgyalt kis vs. nagy MBT-k analógiája megjelent már a II. vh T-34 vs. Tigris összehasonlításában. A szovjetek bedöntötték a saját gyártmányuk frontját és ezzel megnövekedett az effektív páncélvastagság. A német harcászati utasításban az szerepelt, hogy a Tigrissel ne egyenesen közlekedjenek, hanem srégen. Ezzel a frontpáncélja ugyan úgy döntést kapott, csak nem ugyan abba az irányba. (Halkan megjegyzem, hogy már ekkor is megvolt a szovjet alu blokkos vs. német vas blokkos motor, de itt még tudomásom szerint pusztán amiatt, mert a nácik nem rendelkeztek megfelelő technológiával. A T-34 elemzésénél megdöbbentek, hogy az alsóbbrendűnek gondolt nép képes volt erre.)

Ha egy 10 fokos hull-down tankállomány találkozik egy 4 fokos ellenséggel, nem az dönt kettejük között, hogy kiből mennyi látszik majd ki. A "Nyugati Iskola" messze sokkal több pozíciót tud elfoglalni, míg a VSz egy relatíve nagyon szűk területre visszaszorul. A csata első szakaszában a muszkák lesznek fölényben, mert frontból jobban fogják bírni a strapát. De amint manőverezni kezdenek a szövetségesek, Crossba (kereszttűzbe, a firet szeretem lehagyni mögüle) kerülnek a keletiek. Egy hull-down tank ki fog nyomni egy tornyozós pozícióból egy olyan tankot, amely gundeepje nem közelíti a környezet általános dőlésszögét.

Nem akarok senkit megbántani, de nagyon remélem, hogy a Magyar Honvédségnél sokkal összeszedettebb átgondolások vannak, mint a "Nyugatiak védekeznek és egy helyben megállnak, a T-72-eseket meg dobjuk ki a kukába, mert én nem fogok pár tucat tankkal nyílegyenes támadást vezényelni nekik a halálba. Másra meg úgy sem jók!"

A két szemben álló tömb teljesen más fejlesztési mentalitást követett. Moszkva felől remek Sideolós tankok jöttek. Ez válasz némileg a fent említett cross veszélyére, a nyugatiak oldala -tudtommal- sokkal rosszabbul bírta a nagyobb szögekből érkező becsapódásokat. (Franciák AMX-ei híresek voltak arról, hogy jó front mellett az oldala minden lövést beszedett. Az angoloké kevésbé volt erre érzékeny a csigazabálóéval szemben, de nekik elkeserítően gyenge tank test volt, ők tényleg csak toronyból dolgoztak.)
Csak szeretném megjegyezni, hogy egy városi harcban az Internacionálé tervei előnyösebbnek tűnnek. Ha találsz magadnak egy elhagyott kocsit, beállsz mögé. Kilátsz felette? Igen. Be tudják lőni a hasad alját? Még a felsőt sem feltétlenül. KE lőszerrel igen. De a Heash, HE, HEAT lőszerek elműködnek az autó roncsán. Arról meg nem is beszélve, hogy a kertvárosokban hány háznak van terasza! Be tud állni egy tank 1-1,5 méter magas beton placc mögé? Igen. Elrejti egy 2 méter széles magaslat a gyenge pontjait? Nem teljesen. De az ágyúja középen van. A test felével állhat a ház mögött, a másik felét kell a terasz mögé elrejtenie.

Szerintem az izraeliek csak azt mutatták meg, hogy volt válasz a bolygó nyugati felén az épp aktuális állapotra, kihívásokra. De nem determinálja az egész Hideg Háborúra, hogy az egyik vagy a másik megközelítés teljesen alkalmazhatatlan.

Kérdések, feladatok: 1, Ki tudná-e számolni nekem valaki, hogy a '60-as évek majd a '70-es évek szemben álló MBT-inél mennyi idő alatt tud a szovjet vas annyira előre menni full gázzal, hogy rálásson a vele szemben lévő felső lemezére, ha a környezet átlagos süllyedése 6, illetve ha 9 fok és a NATO gép full sebességgel hátrál? Illetve egy osztást követően ez alatt a nyugati hány lövést tud leadni névleges tűzgyorsaságot alapul véve?


2, Ki tudná számolni nekem valaki, hogy az aktuális típusoknál hogyan módosul az RHA érték, ha a keleti gépek segge 4 fokban le van ültetve, míg a nyugati gépek esetén a 6, illetve a 9 fokra lennék kíváncsi?


Ha bonyolultabb összehasonlításokat akartok, akkor szerintem ez jó irány. A terep átlagos 6, illetve 9 fokos dőlését stabilnak feltételezve lehet összehasonlítani a szórás képeit, hogy a nyugati tank milyen eséllyel tudná kilőni az ellenfelét, mire annak ágyúja lehajlik annyira, hogy az ő átüthető pontjára tüzeljen és megsemmisítse a jóval kevésbé páncélozott atlanti gépet.

 

[dudi]

Ti aztán kihozzátok az emberből az állatot! Csak a Linxes témában terveztem írni, mert értelmét nem láttam annak, hogy az itteni vitába belefolyjak, de még arra is rávettetek, hogy szívecskés képeket rajzoljak nektek...

http://kepkezelo.com/images/wa7vvq612ehi356fzu0v.png Kép.

Kevesebb, mint fél óra alatt beforgattam nektek a vitatott Cent vs. T-55 ábrát. Ha mind a két tank a számára ideális max emelkedő tetején megáll, akkor ennyit fognak látni egymásból. Viszont van néhány dolog, amit nem értek.

ad 1, Ki mit ért az alatt, hogy azért hull-down, mert védekező tank?

Szvsz semmi köze a két dolognak egymáshoz. Egy Conqueror nehogy már védekező TD legyen valaki számára! NEM ARRA TERVEZTÉK! Az ténykérdés, hogy az oroszok azért nem tudtak nagyobb csőlehajlást adni a vasaiknak, mert irreálisan laposak voltak. És őket nem is tornyozásra szánták feltétlenül.
Az itt napok óta tárgyalt kis vs. nagy MBT-k analógiája megjelent már a II. vh T-34 vs. Tigris összehasonlításában. A szovjetek bedöntötték a saját gyártmányuk frontját és ezzel megnövekedett az effektív páncélvastagság. A német harcászati utasításban az szerepelt, hogy a Tigrissel ne egyenesen közlekedjenek, hanem srégen. Ezzel a frontpáncélja ugyan úgy döntést kapott, csak nem ugyan abba az irányba. (Halkan megjegyzem, hogy már ekkor is megvolt a szovjet alu blokkos vs. német vas blokkos motor, de itt még tudomásom szerint pusztán amiatt, mert a nácik nem rendelkeztek megfelelő technológiával. A T-34 elemzésénél megdöbbentek, hogy az alsóbbrendűnek gondolt nép képes volt erre.)

Ha egy 10 fokos hull-down tankállomány találkozik egy 4 fokos ellenséggel, nem az dönt kettejük között, hogy kiből mennyi látszik majd ki. A "Nyugati Iskola" messze sokkal több pozíciót tud elfoglalni, míg a VSz egy relatíve nagyon szűk területre visszaszorul. A csata első szakaszában a muszkák lesznek fölényben, mert frontból jobban fogják bírni a strapát. De amint manőverezni kezdenek a szövetségesek, Crossba (kereszttűzbe, a firet szeretem lehagyni mögüle) kerülnek a keletiek. Egy hull-down tank ki fog nyomni egy tornyozós pozícióból egy olyan tankot, amely gundeepje nem közelíti a környezet általános dőlésszögét.

Nem akarok senkit megbántani, de nagyon remélem, hogy a Magyar Honvédségnél sokkal összeszedettebb átgondolások vannak, mint a "Nyugatiak védekeznek és egy helyben megállnak, a T-72-eseket meg dobjuk ki a kukába, mert én nem fogok pár tucat tankkal nyílegyenes támadást vezényelni nekik a halálba. Másra meg úgy sem jók!"

A két szemben álló tömb teljesen más fejlesztési mentalitást követett. Moszkva felől remek Sideolós tankok jöttek. Ez válasz némileg a fent említett cross veszélyére, a nyugatiak oldala -tudtommal- sokkal rosszabbul bírta a nagyobb szögekből érkező becsapódásokat. (Franciák AMX-ei híresek voltak arról, hogy jó front mellett az oldala minden lövést beszedett. Az angoloké kevésbé volt erre érzékeny a csigazabálóéval szemben, de nekik elkeserítően gyenge tank test volt, ők tényleg csak toronyból dolgoztak.)
Csak szeretném megjegyezni, hogy egy városi harcban az Internacionálé tervei előnyösebbnek tűnnek. Ha találsz magadnak egy elhagyott kocsit, beállsz mögé. Kilátsz felette? Igen. Be tudják lőni a hasad alját? Még a felsőt sem feltétlenül. KE lőszerrel igen. De a Heash, HE, HEAT lőszerek elműködnek az autó roncsán. Arról meg nem is beszélve, hogy a kertvárosokban hány háznak van terasza! Be tud állni egy tank 1-1,5 méter magas beton placc mögé? Igen. Elrejti egy 2 méter széles magaslat a gyenge pontjait? Nem teljesen. De az ágyúja középen van. A test felével állhat a ház mögött, a másik felét kell a terasz mögé elrejtenie.

Szerintem az izraeliek csak azt mutatták meg, hogy volt válasz a bolygó nyugati felén az épp aktuális állapotra, kihívásokra. De nem determinálja az egész Hideg Háborúra, hogy az egyik vagy a másik megközelítés teljesen alkalmazhatatlan.

Kérdések, feladatok: 1, Ki tudná-e számolni nekem valaki, hogy a '60-as évek majd a '70-es évek szemben álló MBT-inél mennyi idő alatt tud a szovjet vas annyira előre menni full gázzal, hogy rálásson a vele szemben lévő felső lemezére, ha a környezet átlagos süllyedése 6, illetve ha 9 fok és a NATO gép full sebességgel hátrál? Illetve egy osztást követően ez alatt a nyugati hány lövést tud leadni névleges tűzgyorsaságot alapul véve?


2, Ki tudná számolni nekem valaki, hogy az aktuális típusoknál hogyan módosul az RHA érték, ha a keleti gépek segge 4 fokban le van ültetve, míg a nyugati gépek esetén a 6, illetve a 9 fokra lennék kíváncsi?


Ha bonyolultabb összehasonlításokat akartok, akkor szerintem ez jó irány. A terep átlagos 6, illetve 9 fokos dőlését stabilnak feltételezve lehet összehasonlítani a szórás képeit, hogy a nyugati tank milyen eséllyel tudná kilőni az ellenfelét, mire annak ágyúja lehajlik annyira, hogy az ő átüthető pontjára tüzeljen és megsemmisítse a jóval kevésbé páncélozott atlanti gépet.

A Tigris harcászati utasításában kerek perec leírták,hogy kizárólag az a tüzelőállás ami szemben van az ellenséggel.A side-scrap-et felejtsd el ez nem WoT.

 

[Negan]

A Chieftainról meg leírtam, hogy papíron messze a legerősebb tank volt mindközül, de nagy melegben megbízhatatlan volt.

Chieftain baja a motor volt.Gyenge volt a gépnek,meg megbizhatatlan.
Különben érdekes volt a lövege.Osztott löszerrel tüzelt,egy tüzérségihez hasonló moduláris kivetőtöltettel.Külön tárolták a lövedékeket,és külön a tölteteket,utóbbiakat egy vizzel töltött biztonsági tárolóban.Elöbb is kész lehetett volna,ha nem killódnak a motorral annyit.
Motorja olyan volt,mint a T64-é,ellendugattyús.Gyenge volt a Chieftainhoz,viszont a 63ban elkészült 43tonnás Vickers MBTben nem volt vele annyi gond.Késöbb a továbbfejlesztett Vickers Mk3 változatban kicserélték DD V12 motorra.Gőzöm sincs,hogy a sok kinlódás helyett miért nem cserélték ki a Chieftainban is inkább amcsi vagy német motorra.

 

[fip7]

Gőzöm sincs,hogy a sok kinlódás helyett miért nem cserélték ki a Chieftainban is inkább amcsi vagy német motorra.

Presztízs, mint a franciáknál.

 

[gorkamorka]

Gőzöm sincs,hogy a sok kinlódás helyett miért nem cserélték ki a Chieftainban is inkább amcsi vagy német motorra.

Erről valahol olvastam, nem ígérek semmit, de megpróbálom megkeresni. De valahogy úgy emléxem, hogy az amerikai AVDS-1790-el próbálkoztak, de egyszerűen nem fért be.
Mindenesetre az irániaknak is elegük lett a szutyok motorból, pár éve a megmaradt példányokat átépítették a T-72-ből ismert V-46 motorral.

 

[Negan]

Presztízs, mint a franciáknál.

Francik se mennek érte a szomszédba,de nekik inkább a pénz volt a gond.Katonák igényelték az oldalpáncél erősitését,meg az erősebb motort is,csak nem jutott rá pénz.

 

[Negan]

Erről valahol olvastam, nem ígérek semmit, de megpróbálom megkeresni. De valahogy úgy emléxem, hogy az amerikai AVDS-1790-el próbálkoztak, de egyszerűen nem fért be.
Mindenesetre az irániaknak is elegük lett a szutyok motorból, pár éve a megmaradt példányokat átépítették a T-72-ből ismert V-46 motorral.

Zsidók meg be tudták rakni a T55be a DD és a Continental motort is.....

 

[Avtomat]

Ez igaz.De lássuk be,hogy 250-300 méterre nem is kell.Ez annyira kis távolság,hogy az valami elképesztő.És itt jön a masik harcászati hátrány.Ugye a T-55-nél cserélni kellett a parancsnok figyelőműszerét mert a TKN-1 vagy TKN-1S éjszakai iranyzék a nappali irányzék helyére (annak kiszerelése utan) illeszthető be.

Ja, aha. Éjszaka nem is kell 250-300 méterre éjjellátó, sőt, 800-ra sem, de csak azért mert az oroszoknak van, a németeknek meg nincs. Háá csak azé nincs a németeknek mert nem kell - az übermenschbe mengele kikisérletezte a bagoymacska hibrid szemgolyót.
Istenem, dudi...

Nem csak APFSDS-el lőttek,igazából abból volt a legkevesebb a harckocsiban de gondolom ez elkerülte a figyelmed...

Le van írva, hogy a T-62es javadalmazásának nagyobb részét tette ki a nyíl, mint a kumulatív.

A Tigris harcászati utasításában kerek perec leírták,hogy kizárólag az a tüzelőállás ami szemben van az ellenséggel.A side-scrap-et felejtsd el ez nem WoT.

Igen? Akkor gondolom nem bánod, ha ide bepasszintok egy pár oldalt a Tigerfibelből.

Legalább néznél rá mielőtt posztolsz...

 

[Vogon]

Dudi, el kell szomorítanom téged!

 

[molnibalage]

Harckocsinál harckocsi méretű célra adnak meg mindent,mert az a harckocsi elsőszámú feladata,hogy harckocsikat lőjön ki.

"Ez a harckocsi méretű cél" kijelentés értelmezhetetlen. Lás Leo2 vs T-72 méret. 2000 méter táján a fő méretek azonos 37 mil szóárású lövegnél vagy 15% eltérést okoz.

 

[Avtomat]

"Ez a harckocsi méretű cél" kijelentés értelmezhetetlen. Lás Leo2 vs T-72 méret. 2000 méter táján a fő méretek azonos 37 mil szóárású lövegnél vagy 15% eltérést okoz.

A német páncélos célalak ha jól emlékszem 2,3 x 2,3 méter.

 

[dudi]

Ja, aha. Éjszaka nem is kell 250-300 méterre éjjellátó, sőt, 800-ra sem, de csak azért mert az oroszoknak van, a németeknek meg nincs. Háá csak azé nincs a németeknek mert nem kell - az übermenschbe mengele kikisérletezte a bagoymacska hibrid szemgolyót.
Istenem, dudi...


Le van írva, hogy a T-62es javadalmazásának nagyobb részét tette ki a nyíl, mint a kumulatív.


Igen? Akkor gondolom nem bánod, ha ide bepasszintok egy pár oldalt a Tigerfibelből.

Legalább néznél rá mielőtt posztolsz...

Nem értem az éjszakas dolgot.
Ha jól emlékszem azt írtam,hogy a lőszerkészlet nagy részét nem KE lőszer tette ki.De a 72-esnél döbbenetesen kevés volt(és akkor gondolom a többi autoloaderesnél is)pl.
Németül nem tudok,magyarul meg ezt írták a Tigerről.

"Ez a harckocsi méretű cél" kijelentés értelmezhetetlen. Lás Leo2 vs T-72 méret. 2000 méter táján a fő méretek azonos 37 mil szóárású lövegnél vagy 15% eltérést okoz.

Általában 2,5×2,5 a harckocsi cél.

 

[dudi]

"Ez a harckocsi méretű cél" kijelentés értelmezhetetlen. Lás Leo2 vs T-72 méret. 2000 méter táján a fő méretek azonos 37 mil szóárású lövegnél vagy 15% eltérést okoz.

Hk cél 320cm széles 240cm magas.
A magasság olyan megoszlásban hogy 140cm magas a teknő és 100cm magas a torony.A torony szélessége az alján 250cm a teteje pedig 200cm.

 

[molnibalage]

Holnap akkor hány mil értékre nézzek meg még ábrákat?
A számoló program átalakítását sanszosan meg fogom csinálni Lantos Gábor segítségével, de ez most alsó hangon 3 hétig nem kap prioritást.

 

[fip7]

25 mil a mai modern ágyúk szórása. Ez egy tip.
Érdekes lehetne a 70's évek 37 miljét össze vetni a mai 25 mil-el.