Harckocsik harctéri alkalmazása

A hőkamera videóját megnézted?
Te meg azt értsd már meg ha 1 lövésből 1x eltalálsz valamit ott ahol a fegyver szórása azt nem teszi lehetővé az szimpla szerencse ! Ezért van az , hogy több lövést adnak le és annak az arányaiból számolnak ! De nincs olyan , hogy egy adott fegyver minden típusa ugyan azt a szórást tudja ! Ezért írtam , hogy nem lehet általánosítani , oda kell menni és lőni és lőni és lőni utána lehet statisztikákat gyártani de ugye a statisztika az meg egyfajta valószínűség számítás !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
A videó alján elvileg írja a távokat, gondolom a lézer mérés alapján.
De szemre azért 4-5 méteres szórás minimum van lövésenként. És akkor még csak szemmel viszonyítok a tárgyak méretéhez.
Egy tipikus orosz repeszlőszerben van 3-3.5 kg RDX+alumínium por. Jah, meg 20 kg repesz....

Aki szerint ez kevés az nézze meg, hogy az Aranykéz utcában mit csinált 4 kg TNT:
20435361_0061355cf9bf2af66a1ee2c577b95266_wm.jpg


Egy 125 mm-s szovjet/orosz repeszlőszer ennél erősebb.....

  1. Sehol nem írtam, hogy annyival lőtt. Ha annyival IS mellé menne, akkor is kill lenne.
  2. Kérlek vezesd le a távolságokat, hogy te mekkorát látsz, mert én ezt nem tudom megítélni.
  3. Azt viszont tudom, hogy ha pontosan céloz - ami nem lehetetlen - akkor mit akarsz ezzel a videóval igazolni?
Nem értem az egészet.
A videó megmutatja, hogy 30 mil szórással pontos célzással egy 125 mm-es repeszgránát naná, hogy elcsap álló embereket. Besz is baszna, ha nem.
Ha azt, hogy 2 km felett stabilan el lehet találni egy hk-t nyíllal, akkor röhögök. A fizika szerint nem lehet.


100mm-es repeszgránátok ölési valószínűsége a távolság függvényében...

2021-05-22-14-05-54-12-Ammunition-and-Ordnance-djvu-Win-Dj-View.jpg
 
Itt valahogyan szétszedték a vízszintes és függőleges összetevőt és nem elképzelhetetlen,hogy pásztázó lövések vannak ábrázolva.

Valami ilyesmi az én első tippem de minnél többet nézem, annál kevésbé értem. :D

Végül arra jutottam hogy a találati valószínűség a függőleges tengelyen van ábrázolva, és a vízszintes szórást egyszerűen a vízszintes tengelyre rakták, vagy valami ilyesmi.

A tetején pedig valószínűleg azt ábrázolja, hogy a lehetséges szórás hány vonáson belül lesz az adott három távolságon (ami konnyen memórizálható)
 
A videó alján elvileg írja a távokat, gondolom a lézer mérés alapján.





100mm-es repeszgránátok ölési valószínűsége a távolság függvényében...

2021-05-22-14-05-54-12-Ammunition-and-Ordnance-djvu-Win-Dj-View.jpg
Ez álló célalakra van megadva?
Mert, ha a távolságokat 10-zel osztom, akkor is az jön ki, hogy a hőkamera = elsőre talál rész kb. értelmezhetetlen. Mert 20 méteres körzetébe lőni egy futó embernek nem művészet 2800 méterről egy T-90-nel...
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Ez álló célalakra van megadva?
Mert, ha a távolságokat 10-zel osztom, akkor is az jön ki, hogy a hőkamera = elsőre talál rész kb. értelmezhetetlen. Mert 20 méteres körzetébe lőni egy futó embernek nem művészet 2800 méterről egy T-90-nel...
No de nem is 20 méteres körzetébe lő.
 
Na még egy kis görög teszt...

"The fire control system is much inferior to the precision shooting at ranges of 2500 - 2000 m tanks of the NATO countries. Required indicator of the probability that at these distances according to the standard target (2,3 x -2.3 M) From the place and go for armor-piercing projectile at least 90%."

Ha tényleg ennyire lehetetlen a "fizika" szerint a 2km és afölötti lövészet, akkor hogy lehet, hogy a görögök 2000-2500m-es tartományban 90%-os találati arányt vártak el?

Tüzelőállásból, álló célra ez simán elvárható, és ezt simán tudják a modern típusok tűzvezetőrendszerei. Nem is igazán gyakorolják ezt. Nyugaton nem véletlenül mozgó célra lőnek az esetek többségében, és itt sem a gépnek kihívás ez, hanem a kezelőknek. Sőt, az orosz oldalon ma már ez sem probléma, még egy olyan elavult típusnak sem, mint a T-72B3, az automatikus célkövetés miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
Na még egy kis görög teszt...

"The fire control system is much inferior to the precision shooting at ranges of 2500 - 2000 m tanks of the NATO countries. Required indicator of the probability that at these distances according to the standard target (2,3 x -2.3 M) From the place and go for armor-piercing projectile at least 90%."

Ha tényleg ennyire lehetetlen a "fizika" szerint a 2km és afölötti lövészet, akkor hogy lehet, hogy a görögök 2000-2500m-es tartományban 90%-os találati arányt vártak el?

Tüzelőállásból, álló célra ez simán elvárható, és ezt simán tudják a modern típusok tűzvezetőrendszerei. Nem is igazán gyakorolják ezt. Nyugaton nem véletlenül mozgó célra lőnek az esetek többségében, és itt sem a gépnek kihívás ez, hanem a kezelőknek. Sőt, az orosz oldalon ma már ez sem probléma, még egy olyan elavult típusnak sem, mint a T-72B3, az automatikus célkövetés miatt.
LOL
Az idézett görög teszten sokkal kisebb lőtáv esetén hk-nál nagyobb lőlapokra is lőttek mellé.
De hát a hittel nehéz harcolni.
Az mese 0.2 mil szórással is mellé lehet lőni lazán egy T-72-es méretű hk-nak 2100 méterről is tökéletes célzással.
 
De, de de de a fizika törvényei szerint ez lehetetleeeeeeen!!!! XD

tezRNEN.png

k8AyhMa.png

Ok9B2H2.png
Most te pont azt hozod példának amit mi itt már napok óta próbálunk már elmagyarázni ! Senki nem állította , hogy 1000 m-en ne lenne jobb a szóráskép ! De 1700m-en a 2.5mx2.5m lőlapon produkált lőkép is azt mutatja az 1000m-eshez képest , hogy 700m+ lőtávon mennyire megnő megnő a szóráskép ! Tehát 2000m- felett pont azok a számok jönnének ki amiket Molni számolt sima arányosítással is ! Rgo Mónika ezzel mit akartál bizonyítani ? Ja tudom már azt , hogy nincs 2000m felett 1 lövés 1 halál arány ! Bitedanke Lalikám !
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and krisss
Egy fehér kiskocka az 1x1m???
1700m-ről a 4. lövés (jobb oldali képen) az 2.3m-rel balra ment a célzott ponthoz képest?

Ok9B2H2.png
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Most te pont azt hozod példának amit mi itt már napok óta próbálunk már elmagyarázni ! Senki nem állította , hogy 1000 m-en ne lenne jobb a szóráskép ! De 1700m-en a 2.5mx2.5m lőlapon produkált lőkép is azt mutatja az 1000m-eshez képest , hogy 700m+ lőtávon mennyire megnő megnő a szóráskép ! Tehát 2000m- felett pont azok a számok jönnének ki amiket Molni számolt sima arányosítással is ! Rgo Mónika ezzel mit akartál bizonyítani ? Ja tudom már azt , hogy nincs 2000m felett 1 lövés 1 halál arány ! Bitedanke Lalikám !

Olvassátok már el mi van odaírva… három külöböző hőmérsékleten (extrém hideg, normál, extrém forró) tettek 2-3-2 lövést, volt ahol a célzási pont is megváltozott. Szóval a 7 lövés nem egy sorozat, a hőmérséklet stb miatt vàltozik a becsapodàsi pont, nem a szórás növekszik!

A kísérlet célja egyebként az volt hogy egy univerzális harckocsi lőszert teszteljenek amit egy misszióban minden 120 mm RHEINMETAL / licencelt RM löveges NATO harckocsi tud málházni, nemzettől függetlenül (tehát a németek, dánok, amcsik ugyanazt lövik, nem a ‘saját’ lőszerükből kell külön külön logisztikázni).
 
@Szittya volt hk-zóként leirta,én meg párszor a 73as háború tapasztalatait-de hozzátehetném a 91es iraki háborúét is-,hogy felejtsétek el már az 1 lövés 1 találat gyakorlati eredményt a valós harcban.Nagy távolságra létezik a koordinált célleküzdés módszere,amikor egy egész hk szakasz ugyanarra az egy hk-ra tüzel-pont azért,mert igy növelik a célleküzdés valószinűségét.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Olvassátok már el mi van odaírva… három külöböző hőmérsékleten (extrém hideg, normál, extrém forró) tettek 2-3-2 lövést, volt ahol a célzási pont is megváltozott. Szóval a 7 lövés nem egy sorozat, a hőmérséklet stb miatt vàltozik a becsapodàsi pont, nem a szórás növekszik!

A kísérlet célja egyebként az volt hogy egy univerzális harckocsi lőszert teszteljenek amit egy misszióban minden 120 mm RHEINMETAL / licencelt RM löveges NATO harckocsi tud málházni, nemzettől függetlenül (tehát a németek, dánok, amcsik ugyanazt lövik, nem a ‘saját’ lőszerükből kell külön külön logisztikázni).
OK Tyson te olvasol is ! Köszi . A hőmérsékletből adódó induló nyomás különbséget simán tud korrigálni egy célzókészülék ! Hiszen sima csőben nincs huzag ami befolyásolná a sebességkülönbségből következő lövedék fordulatot ami célpont elmászáshoz vezetne ! Gyakorlatilag csakis magassági korrekció lenne szükséges ! Amit hoz is a L44 löveg az L55 meg elvérzik ! Amit így meg azért nem értek mert ott oldal irányú az eltérés !

Vissza térve az eredeti témához az 1000m-es kontroll lőpróba is mutatja az arányokat az 1700m-es szóráshoz képest ha meg bejön a képletbe a hőmérséklet akkor meg még rosszabb lesz az első találat valószínűsége ! És gondold el ezt precíz , kontrollált körülmények között ! Mi lenne ha vissza is lőnének ! "Úristen lelőtték a hangmérnökömet ..........."
 
OK Tyson te olvasol is ! Köszi . A hőmérsékletből adódó induló nyomás különbséget simán tud korrigálni egy célzókészülék ! Hiszen sima csőben nincs huzag ami befolyásolná a sebességkülönbségből következő lövedék fordulatot ami célpont elmászáshoz vezetne ! Gyakorlatilag csakis magassági korrekció lenne szükséges ! Amit hoz is a L44 löveg az L55 meg elvérzik ! Amit így meg azért nem értek mert ott oldal irányú az eltérés !

Vissza térve az eredeti témához az 1000m-es kontroll lőpróba is mutatja az arányokat az 1700m-es szóráshoz képest ha meg bejön a képletbe a hőmérséklet akkor meg még rosszabb lesz az első találat valószínűsége ! És gondold el ezt precíz , kontrollált körülmények között ! Mi lenne ha vissza is lőnének ! "Úristen lelőtték a hangmérnökömet ..........."
Igazaból tök mind1,hogy visszalőnek vagy sem.Annyira automatizált a célzas,hogy az irányzónak csak rá kell helyeznie a célzójelet a célpontra,minden más tökéletesen automatikus.De ma már a rendszer bizonyos keretek közt képes az önálló célbefogásra is azaz még a célzójelet sem kell a célra helyezned.Az pedig már vagy 20 éves skill,hogy önállóan befogva tartja a célt a rendszer ha egyszer az iranyzó ráhelyezte a céljelet.

A teszt pedig arról szólt,hogy nem korrigálnak semmit,mert a cél egy hőmersékletváltozásra a legkevésbé érzékeny lőszer létrehozása volt.
 
Igazaból tök mind1,hogy visszalőnek vagy sem.Annyira automatizált a célzas,hogy az irányzónak csak rá kell helyeznie a célzójelet a célpontra,minden más tökéletesen automatikus.De ma már a rendszer bizonyos keretek közt képes az önálló célbefogásra is azaz még a célzójelet sem kell a célra helyezned.Az pedig már vagy 20 éves skill,hogy önállóan befogva tartja a célt a rendszer ha egyszer az iranyzó ráhelyezte a céljelet.

A teszt pedig arról szólt,hogy nem korrigálnak semmit,mert a cél egy hőmersékletváltozásra a legkevésbé érzékeny lőszer létrehozása volt.
30 éves.A Merkava III tűzvezető rendszere már képes volt rá,még légi célra is (heli).Csak érdekességként,de a búr Tiger tűzvezető rendszer,amit elsőre kiszemeltünk anno a T72ekre,ennek a rendszernek a helyi változata-és szintén képes rá.Máig az van a most már nagypapa korú búr Centurionokban (Olifan Mk IIB)
 
Igazaból tök mind1,hogy visszalőnek vagy sem.Annyira automatizált a célzas,hogy az irányzónak csak rá kell helyeznie a célzójelet a célpontra,minden más tökéletesen automatikus.De ma már a rendszer bizonyos keretek közt képes az önálló célbefogásra is azaz még a célzójelet sem kell a célra helyezned.Az pedig már vagy 20 éves skill,hogy önállóan befogva tartja a célt a rendszer ha egyszer az iranyzó ráhelyezte a céljelet.

A teszt pedig arról szólt,hogy nem korrigálnak semmit,mert a cél egy hőmersékletváltozásra a legkevésbé érzékeny lőszer létrehozása volt.
De nincs olyan lőszer mert ha egyforma a töltet akkor más más hőmérsékleten más és más lesz a nyomás amit létre tud hozni és ezért muszáj változnia a ballisztikának ! Nem mindegy a V0 /+-10% !

Tudom sok mindent képesek megoldani a számítógépek de a fizikát nem tudják megbaxni !