Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
S
speziale
Guest
igazából a coincidence és stereoscopic távmérők működési elve nagyon hasonló...valami ilyesmi:
az US navy 1941-ben csinált egy összehasonlító tesztet és az abszolút pontosságban igazából nincs küztük érdemi különbség (sokkal többet számított a kezelő képzettsége)
viszont amiben a stereoscopic jobb az, amit ma divatos szóval human-machine interface-nek hívunk...
a coincidence mérőnél ugyanis az irányzónak 1 kukkerja van, és abban félbe van vágva a célpont...és ezt a 2 felet kell fedésbe hoznia
nem nehéz belátni, hogy ebből kifolyólag miért okozott nagyobb gondot a coincidence mérő használata a következő helyzetekben:
- alacsony (építésű) célpont
- rossz látási viszonyok vagy elmosódott kontúrok (pl.: szürkület, álcázás)
viszont 1 pillanatra visszatérve a Leo1-re...nekem nagyon is úgy tűnik, hogy az egy nagyon is átgondolt gép volt...
egyedül ez rendelkezett sterescope-os távmérővel, ami ráadásul 16X-ros nagyítású volt (amx-30: 12, M60a1: 10)...ráadásul a parancsnok periszkópja is 20X-os nagyítású volt, ami kotsch írása alapján önmagában elég pontos volt a tűzkiváltáshoz közepes távolságon (de nagyobb távolságra is segítség volt, mert a lövésznek eléggé le tudta szűkíteni a sávot, amiben utána finomhangolnia kellett a saját műszerét)
további 2 érdekesség még: a Leo1 tornya iszonyatosan gyorsan forgott: fele annyi idő alatt fordult körbe mint a T62...továbbá a Leo1 csak apds és hesh gránátokat használt szemben az amx 30 és m60a1-el, amik apds és heat-ot...de ugye nagyobb távon az apds és a hesh biztosított nagyobb pontosságot
szóval ez alapján a Leo1 koncepciója kb. az volt, hogy a lehető legnagyobb távon megkezdeni a cél leküzdést, a lehető legrövidebb idő alatt egy pár lövéses tűzcsapást leadni (ezt segítette az is, hogy a parancsnok periszkópjával is elég pontosan lehetett távot mérni, szóval csak át kellett rántani a löveget a parancsnok által látott célra, a lövész fő távmőréjével már csak minimális korrekciót kellett végezni), aztán pedig tovább spurizni - kvázi egy olyan halogató harc, ahol folyamatosan megpróbálod az ellenséget olyan távon tartani ahol te jó eséllyel ki tudod lőni, ő viszont a tűzvezető rendszer korlátai miatt téged nem
Meg a tűzgyorsasága is jobb volt a muszkánál.
Amcsik is használták a HESH gránátot,HEP néven.AMX30 meg ugyan önálló konstrukcióju ágyút kapot,de annak töltényüre megfelelt az L7/M68 lövegnek,a lószerek csereszabatosak voltak.
Szerintem is a Leo 1 arra a célra,mire tervezték,az NSZK védelmére nagyon is jó konstrukció volt.
Ugyanakkor azt mondom,hogy az elhanyagolt AMX30 is egy elég jó konstrukció volt.Ha a németek beszáltak volna a konstrukcióba,(erősebb motor,amivel némileg jobb oldalpáncélt kaphatott volna,meg jobb optikát),a korszak legjobb hk-ja lett volna.
Mindennek jobb volt a tűzgyorsasága mint a T-62-nek és ezen változtatni sem lehetett.
Az van ugyanis,hogy a szovjet tankban van egy mechanika ami a hüvelyt kiveti a torony hátulján/tetején és ez csökkenti a tűzgyorsasagot.
S
speziale
Guest
az AMX-30-nak nem volt gyenge a motorja...36 tonnához az a 710Le nem volt rossz...ne felejtsük el ez egy kisebb tank volt mint a Leo1...
bizonyos szempontból egyébként az AMX 30 ált tervezési filozófiájában a legközelebb a szovjet tankokhoz...beleértev azt, hogy elég szűkös volt...az amcsi kiképző anyag is azt írja, hogy az alacsony franciákat kellett a tankra rakni, hogy ne legyen nagyon kényelmetlen...szerintem a németek tank építési filozófiájába egy szűkös, kényelmetlen tank nem fért bele...ők mást tanultak a 2. vh alatt
Így van,gyakorlatilag akkora a Leopard1 mint az M60 és a hegesztett toronnyal 1,2 vagy 1,3m³-rel nőtt a belső térfogat.
Ha erősebb motort kap,lehetett volna az oldalpáncélt is erősiteni 1-2 tonnával a mozgékonyság megtartásával.AMX32 lehetett volna még időben.(különben utánanéztem,és proto szintjén elkészült a továbbfejlesztett 1100lovas motor is,de soha nem került gyártásra.)
Igen,egy elég kompakt jószág,ennek minden hátrányával.
A probléma ott van, hogy önmagában az erősebb motor nem oldja meg a nagyobb tömegből fakadó problémákat. Ott sokszor már a futóművet is illene átdolgozni, megerősíteni, és itt egy végtelen ciklus jön, mert az erősebb motor és a hozzá való erőátvitel is nehezebb, a nagyobb tömeghez hangolt futómű is nehezebb és így az alaptömeg (a plusz páncélzat nélkül) is nő...
Az AMX 30 végül kapott pótpáncélzatot,és a fejlesztett 32es változat is mutatja,hogy volt annyi tartalék a konstrukcióban,ami elbirta.
Később kapott stabilizátort is,ami szintén elbirt.
Mivel 91ig nem került harcba,meg úgy megbúvott a többi tipus mögött.Nagyon meglepett,hogy szemből valójában milyen jol védett volt.
Viszont mindig is jónak tartottam a fegyverzetét.A gá lefogó-fedező tüzet tudott volna nyújtani saját magának.És bár itt a fórumon szinte csak a hk vs hk harcal van foglalkozva,de a hk legfőbb feladata a tűztámogatás,és kijutni az ellen mögöttes területére,szétverni a hadtápkörletet-leginkább teherautókat meg gyengén páncélozott tüzérségi eszközöket szétlőni.Ahoz a gá elég,és nagyobb löszerkapacitást jelent a célra.
Nem stabilizálták a fegyvert rajtuk. Rajtaütésben ez nem akkora gáz, de találkozóharcban halál.
A 90-es években tudtak az orosz stabilizátorok 25km/h-sebesség mellett stabizálni,na ezután képzelheted,hogy a 60-as években mit tudott a T-62 stabilizátora.
Persze az az 5-10km/h több mint a nulla épp csak nem egy ilyen találkozó harcban ahol tényleg nagyon gyorsnak kell lenni.
Olvas el harcászati utasitásokat.Még a mai nyugati harcászat sem a rohamra helyezi a hangsúlyt.Előrenyomuláskor is az egymást fedező szakaszos előrenyomulást helyezi előtérben.Különben az orosz utasitások is tartalmazzák ezt a módszert,ahogy a nyugatiak is a rohamot,csak némileg máshol vannak a hangsúlyok.És kezdetben a Leonak sem volt stabilizátora,később meg a francia is kapott.
A harckocsi támadás sosem olyan volt mint amikor a közepkorban megindult a nehézlovasság.Na jó,persze erre is volt példa pl Prohorovkánál amikor a szovjetek kitalálták,hogy minél gyorsabban közel kell kerülni a német harckocsikhoz,azok meg szépen leparkoltak és halomra mészárolták a feléjük kb ész nelkül szálguldó szovjet harckocsikat.
Igen.Bár az oroszok később is alkalmazták sűrűben a rohamot,mint más.Azért nem habőkbol kondicionálták a rohamhoz a hk-kat,mint a legveszélyesebb harcformához-olyan mértékben,hogy az már mérhető hátrányt okozott más helyzetben.
Ugyanakkor a roham mint harcforma jelen van a nyugati harcászatban is,nem lehet mindig elkerülni a használatát.Hk manőverképessége kiemelt fontosságú mindenhol.
De a roham az utolsó lépése a támadásnak,a szovjetek meg szétbontakozás után azonnal megkezdték a rohamot.
A szovjetek arra játszottak,hogy a magas támadási ütemmel megakadályozzák a védelem megszilárdulását,áttörés utáni újászervezését.Gyakorlatban a 73as háború nem igazolta vissza a dolgot,Sinai félszigeten az IDF ugyanúgy nem tudta gyors rohammal áttörni az arab védelmet,mint az arabok a Golánon az izraelit.
Viszont nem is volt tizezerszám hk-juk,és nem atommal törtek maguknak utat a védelmen át,mint a szovjetek tervezték.
A védelem áttörése inkább a szovjet gyalogság feladata volt bármilyen hihetetlen(őket támogatták a nehéz harckocsik).Ha nekik ez nem sikerült akkor jött az,hogy támadtak a szovjet közepes harckocsik és ennek általaban megintcsak mészárszék lett az eredménye.
A németek ezzel szemben áttörésre a páncelgránátosok által támogatott (figyelem,nem fordítva) nehéz harckocsikat használták.
Ez az alapvető különbség a német(és a modern*)meg a szovjet vh-s elgondolás közt.
*Ma már nincs nehéz meg közepes harckocsi csak egy kutyulmány amit MBT-nek neveznek nyugaton(itthon meg fő csataharckocsinak...).
Bár az MBT ha szigorúan vesszük akkor koncepcionálisan a 80-as évek óta jobban hasonlít a vh-s német nehéz harckocsikra mint a közepesekre.A 80-as évek (tehát az Abrams Leopard 2 stb)generaciója előtt a nyugati MBT-k inkább a vh közepes harckocsijainak voltak megfeleltethetők.
A szovjeteknél annyi a különbség,hogy a T-64-el már elérték azt amit nyugaton a Leopard 2-vel meg a generaciójával.
Hát ennyit kb. a Panther is tudott stabilizálni, stabilizátor nélkül
Pusztán az átlapolt-görgős futóműve által...