Harckocsik harctéri alkalmazása

[gorkamorka]

1945-ben már mechanikailag nem voltak széttépve a német gépek,mert nem volt üzemanyag. ( Főleg nem a nehézgépeknek.)
Ergó, lehetett jobb a nehézgépek bevethetőségi rátája ,mint a PZIV-nek,1945 Márciusában.

Csak azt felejted el, hogy alkatrész és képzett szerelő sem volt már... Szóval 45 márciusában még ROSSZABB állapotban voltak mint korábban.

Direkt egy kicsit játszottam veletek, kíváncsi voltam miféle sületlenségeket fogtok idehordani.
De akkor legyen itt a statisztika többi része is. És igen, '45 márciusa a legrosszabb hónap.
Forrás: Jentz, Doyle : Germany's Tiger tanks - Tiger I and Tiger II Combat Tactics.
A keleti fronton bizony a Tigris megbízhatóbb volt a Panzer IV-nél is!
Egyébként már '44-re is kijelenthető volt az általános alkatrészhiány, képzett szerelőből és járművezetőből is egyre kevesebb volt.

Average	71	65	65	68	62	70
Pz IV	Panther	Tiger	Pz IV	Panther	Tiger
Date	Western front	Eastern front
31 May 44	88	82	87	84	77	79
14 Sep 44	80	74	98	65	72	70
30 Sep 44	50	57	67	65	60	81
31 Oct 44	74	85	88	52	53	54
15 Nov 44	78	71	81	72	66	61
30 Nov 44	76	71	45	78	67	72
15 Dec 44	78	71	64	79	69	79
30 Dec 44	63	53	50	72	61	80
15 Jan 45	56	45	58	71	60	73
15 Mar 45	44	32	36	54	49	53

 

[gorkamorka]

Tudod mozgó célra sosem úgy lőnek, hogy rá tartják a puskát és úgy puffogtatnak. Elé kell célozni - ez a tűzcsapásnál sincs máshogy, csak ott többet kell számolni, és figyelembe kell venni a harcteret, illetve felderíteni az ellen esetleges alternatív harcállásait.

Két dolog:
1, az, hogy ez kivitelezhető legyen, ahoz real time adatkapcsolat kell. Ilyen a hidegháború alatt nem állt rendelkezésre sehol.
2, a gránát repülési ideje pl az Akáciánál, teljes töltettel már 10 kilométer távolságnál is 24 másodperc. 15 kilométeren 46 másodperc. 17 kilométeren több mint 1 perc.
A BMP mozgékonyságát és manőverezőképességét figyelembe véve, már 24 másodperc is bőven elég ahoz, hogy a cél tök máshol legyen mint a megcélzott pont.

 

[dudi]

Ja, ellenség tüzérsége: Teszi az is a dolgát. Csak ha éppen kevesebb van belőle a támadási irányban, és mondjuk rövidebb a hatótávolsága is akkor gatya van, hiszen saját tüzérség által lefogható, még más tüzérségi feladatok végrehajtása közben is.


Itt megint látszik, hogy rohadtul nem tudod miről beszélsz. Nem csak attól lesz jobb helyzetképed, hogy van egy forgatható, nagyítható optikád, hanem attól hogy a fejedet kidugod abból a rohadt kupolából és SZÉTNÉZEL. Mivel a szemeiddel és a fejeddel nagyságrendekkel nagyobb területet látsz be és sokkal jobb helyzetképet tudsz építeni, mint bármilyen optikával, legyen az TKN, vagy akármilyen PERI/PANO. Ha kint tarthatod a fejed belátod a harcteret, látod a torkolattüzeket, IPTR indításokat, nyomjelzőket, nem csak az éppen az optikád látószögében lévő dolgokat. Ugyanekkor gyorsan rá tudod emelni a távcsövedet arra, ami éppen felkeltette az érdeklődésedet.

Ezt veszted el, mikor bebújsz. Kérdezz meg akármilyen hk parancsnokot erről, és azt fogja mondani neked hogy nincs az a kamera, optika, GPS meg kiskutya f_sza ami a saját szemeddel szétnézést helyettesítheti. Esetleg olvass visszaemlékezéseket. Elég régen olvastam, de Carius a Tigrisek a Sárban c. könyvében említ is esetet, mikor a szakaszának egyik Tigere egy tűzcsapás alól visszavonulva gránát vagy bombatölcsérbe hajtott, és ottragadt, mert a bebújt parancsnok nem láthatta a krátert.
....
A cikk amerikaiak által íródott a kétezres évek elején, míg a lövészeteket a nyolcvanas évek legvégén tartották. A saját ill. NATO fegyvereket, rendszereiket vették alapul. Innentől kezdve nem tudom mit csapongasz itt, hogy T-72 így, úgy, amúgy. Ezért űbermencsezek. Mert nyugatiak által írott anyagra rögtön elkezded hogy "ááá a leopard az biztos nem". Hát a nagy faszt nem.
A T-80UK itt meg irreleváns, nem is tudom minek hozod fel.

Egy szóval nem mondtam, hogy a területet csak a tüzérség tartja. Annak tüzét rá kell vezetni az ellenségre, amihez kell az előretolt megfigyelő. Ez a tűztámogatás alapfeltétele.
Az IFV-t meg minden technikát pedig az előbb már említett okokból elég rendesen aprítja a tüzérség.
Továbbá azt sem tudom, hogy honnan szoptad ki azt, hogy egész falut kell körbelőni egy 24 ágyús osztállyal. Mi a tökért?


Ha mondjuk védelemben lévő gépesített lövész századhoz csatolt előretolt megfigyelő által vezetett tűz megállítja az ellen 3 századának támadását, akkor mi van?
Most akkor ki tartotta meg a védendő pontot? A század, vagy a tüzérség?
Persze, támogató szerepkörben mozog, és olyan dolgokat tesz lehetővé, ami a támogatása nélkül nagyságrendekkel több erőforrást venne igénybe, vagy egyenesen lehetetlen lenne.

Azt ne felejtsd el,hogy ha a saját tüzéred az ellenséges tüzért lövi akkor kevesebb kell belőle.A tüzérség egyik legfontosabb dolga az ellenséges tüzerség lövése.

A 2.vh. szintjén persze,hogy nem volt,de nem 1945-öt írunk.Nezd csak meg a T-14-et...


Már a BMP-2 páncélzata is repeszalló volt,csak közvetlen találattal tudta kilőni a tüzérség HE gránáttal.

Mondom,számold ki,hogy 1000 méteren mennyi ideje van a tüzérségnek.Nem tetted meg?Miért nem?Az 1000 méter az egy teljesen reális távolság!

 

[Rferi66]

Jól írtad, ez volt a támadó harcászatunk egyik eleme, talán a legfontosabb, az átjáró nyitás. 3 BMP-1, volt ugye egy szakasz. Ezt támogatta 1 T-55A harckocsi. Ugyan így század szinten tovább, egy lövész századot támogatott egy harckocsi szakasz ( 3 T-55A ). Mennyit hallottam hogy "átjáróra zárkózz !" Oszlopban történt az előre vonás. Adott távolságban kezdődött a szétbontakozás. Század szinten a következő volt a parancs a rádióban. "Harc előtti alakzat szakaszoszlop !" Ismét adott távolságban az ellenség peremvonalától jött a következő parancs, "Harcrend !". Amikor megtörtént a harcjárművek teljes szétbontakozása, ami saccra kb 50-70 métert jelentett egymástól, szélességben, jött a következő parancs. "Harcjárműről, harcjármű bal oldalán harchoz előre !" Elvileg a harcjárművek előtt kellett menni kissé, balra, szétbontakozva, de a legtöbbször, biztonsági okokból, éles lövészeten, a torony vonalában haladtunk előre. Itt jön el az, hogy a támadó harcrend eléri az ellenség peremvonalát. Itt harcjárműre vissza, vagy rosszabb esetben gyalogos rohanásban, ismét oszlopba zárkózás. Mert a harckocsik mennek elől és átjárót nyitnak az ellenséges műszaki akadályokon. A gyalogsági harcjárművek mögöttük haladnak. Majd az áttörés után ismét szétbontakozás és minden ismétlődik valamelyest...

Nálunk nem volt olyan luxus, hogy az átjárónál visszaültünk volna a gépbe. Rohantunk a harckocsi mögé mint a bolondok. A többi stimmel.

 

[Filter]

Csak azt felejted el, hogy alkatrész és képzett szerelő sem volt már... Szóval 45 márciusában még ROSSZABB állapotban voltak mint korábban.

Direkt egy kicsit játszottam veletek, kíváncsi voltam miféle sületlenségeket fogtok idehordani.
De akkor legyen itt a statisztika többi része is. És igen, '45 márciusa a legrosszabb hónap.
Forrás: Jentz, Doyle : Germany's Tiger tanks - Tiger I and Tiger II Combat Tactics.
A keleti fronton bizony a Tigris megbízhatóbb volt a Panzer IV-nél is!
Egyébként már '44-re is kijelenthető volt az általános alkatrészhiány, képzett szerelőből és járművezetőből is egyre kevesebb volt.

Date	Western front	Eastern front
Pz IV	Panther	Tiger	Pz IV	Panther	Tiger
Average	71	65	65	68	62	70
31 May 44	88	82	87	84	77	79
14 Sep 44	80	74	98	65	72	70
30 Sep 44	50	57	67	65	60	81
31 Oct 44	74	85	88	52	53	54
15 Nov 44	78	71	81	72	66	61
30 Nov 44	76	71	45	78	67	72
15 Dec 44	78	71	64	79	69	79
30 Dec 44	63	53	50	72	61	80
15 Jan 45	56	45	58	71	60	73
15 Mar 45	44	32	36	54	49	53

TIGER 1.

"A motor – mint a PzKfw I kivételével minden német harckocsi esetében – Maybach gyártmányú volt. A márkahűség kifizetődött: dr. Karl Maybach így folyamatosan fejleszthette az erőforrásokat. A HL 120 motor – a PzKfw III és IV hajtóműve – 300 lóerőt teljesített. A nehézpáncélos-projekthez ezt az erőforrást vették alapul, de nem csak a méreteit növelték meg. Az utód, a HL 230 újszerű kettős hajtókarokat kapott, és a hengerhüvelyek állandóan nedvesek voltak, a hűtést segítendő. A kettős hajtókarokkal a motor hosszát tudták csökkenteni, az alumínium hengerblokkal pedig a tömegét. Egyetlen gond volt: a motor 30 tonnás harckocsira volt méretezve, de egy csaknem kétszer olyan nehézbe került. Ez sok gondnak volt a forrása, mivel az erőforrás szint állandóan maximális teljesítményértéken volt kénytelen működni, ami gyors kopást és kis hibatűrő képességet eredményezett."

"A legbonyolultabb és legdrágább alkatrész – a sebességváltó volt. Maybach-fejlesztés volt ez is. Az OLVAR típusjelű egység nyolc előremeneti és négy hátrameneti fokozatot tartalmazott. Kezelése egyszerű volt, mivel félautomata volt. A kormányzás megoldása viszont Angliából származott. A regeneratív kormánymű eredetileg a Churchill harckocsikon jelent meg először, a németek innen „koppintották” a rendszert. Így, bár a Tigrisben hagyományos kormánykerék volt, a tank mégis akár „sarkon” meg tudott fordulni. Ez népszerű megoldásnak bizonyult."

"A futómű sajátos volt. A Porsche verzió megbízhatóbb volt, de a Henschel átlapolt görgői egyenletesebb futást biztosítottak. Más kérdés, hogy ha a görgők közé sár, kő, vagy jég szorult, a harckocsi könnyen elakadt. Ha a lánctalp átugrotta a hajtókerék fogait, akkor még meg is feszült. Ilyenkor még a rögzítő csapszeget sem lehetett kihúzni, az egyetlen megoldás a beszorult lánctag kirobbantása volt. Érthető módon ezt csak végső esetben alkalmazták."

"Harcban a Tigris bevált, ha nem kellett sokat mozogni, és a motor valamint az erőátvitel nem ment tönkre. Szemből csaknem kilőhetetlennek bizonyult..."

"...létezett páncélvadász változata (Jagdtiger), amely a legerősebb páncélos jármű volt a II. világháborúban, és a mozgékonyság ellenképe lett."

Dr. Bársony Attila.


Ennél egyszerűbben nem lehet elmagyarázni.
Panzer IV,és a Panther-ek futott kilóméteréről nincs statisztika? Üzemóra?
Addig ez a statisztika értelmezhetetlen. Egyforma igénybevételnél lenne döntő,de az igénybevétel mértéke nem látható.
Mert egyhelyben áldogálva nem nagyon mehetett tönkre semmi.
Míg a könnyebb típusok meg lefutották a láncokat....

 

[Avtomat]

Két dolog:
1, az, hogy ez kivitelezhető legyen, ahoz real time adatkapcsolat kell. Ilyen a hidegháború alatt nem állt rendelkezésre sehol.
2, a gránát repülési ideje pl az Akáciánál, teljes töltettel már 10 kilométer távolságnál is 24 másodperc. 15 kilométeren 46 másodperc. 17 kilométeren több mint 1 perc.
A BMP mozgékonyságát és manőverezőképességét figyelembe véve, már 24 másodperc is bőven elég ahoz, hogy a cél tök máshol legyen mint a megcélzott pont.

Azt kéne megérteni, hogy nem a cél után, hanem a cél majdani helyére lövöldöznek, terület és nem ponttüzet. (Ja, meg persze azt, hogy a harcjárművek nem állandóan teljes sebességgel rongyolnak mindenhova. ) Osztály szinten nem egyes harckocsikra, vagy akár szakaszokra lövöldöznek, hanem nagyobb alegységekre, melyeknek szélte és hossza van akár álltában, akár mozgásban. Ez igaz mind támadásban, mind védelemben.


Ezen felül létezik a kúszó csapás, vagy akármi is a rolling barrage neve magyar terminológia szerint.

A real time adatkapcsolatot meg definiáld már, ha megkérhetlek.

Ajánlott szakirodalom a szovjet tüzérség harceljárásairól:

https://cdn.discordapp.com/attachments/176075748338040832/849010948404150312/Holcomb_-_Soviet_Artillery_Utilization_-_1988_-_03.pdf

https://cdn.discordapp.com/attachments/176075748338040832/849010951973371914/Grau_-_Soviet_Artillery_Planning_in_the_Defense_-_1990_-_09.pdf

Mozgó célokra dolgozás módja, példa támadásban lévő harckocsik:

Angolul tudók és főleg katonai szakzsargont ismerők előnyben, de a szöveg kimásolható és beilleszthető pl DeepL vagy google translate fordítóba. Az eredmény szódával elmegy.

 

[Törölt tag 1945]

Azt kéne megérteni, hogy nem a cél után, hanem a cél majdani helyére lövöldöznek, terület és nem ponttüzet. (Ja, meg persze azt, hogy a harcjárművek nem állandóan teljes sebességgel rongyolnak mindenhova. ) Osztály szinten nem egyes harckocsikra, vagy akár szakaszokra lövöldöznek, hanem nagyobb alegységekre, melyeknek szélte és hossza van akár álltában, akár mozgásban. Ez igaz mind támadásban, mind védelemben.


Ezen felül létezik a kúszó csapás, vagy akármi is a rolling barrage neve magyar terminológia szerint.

A real time adatkapcsolatot meg definiáld már, ha megkérhetlek.

Ajánlott szakirodalom a szovjet tüzérség harceljárásairól:

Mozgó célokra dolgozás módja, példa támadásban lévő harckocsik:

Angolul tudók és főleg katonai szakzsargont ismerők előnyben, de a szöveg kimásolható és beilleszthető pl DeepL vagy google translate fordítóba. Az eredmény szódával elmegy.

Medve, Farkas és Tigris = mozgó zárótűz
Vénusz, Merkúr és Hold = tömegtűz
Piros karikák = tüzérségi atomcsapások

 

[Negan]

Ezen felül létezik a kúszó csapás, vagy akármi is a rolling barrage neve magyar terminológia szerint.

Mozgó zárótűz.Illetve a célja szerint változik a neve,meg jellege szerint,pl mozgó fedezótűz- @ijasz a tüzértisztünk,ha elókerűl talán felsorolja az összes fajtáját.

 

[Filter]

Országonként változik a megnevezés.
De általában " Gördülőtűz" a neve.

 

[gorkamorka]

Egyetlen gond volt: a motor 30 tonnás harckocsira volt méretezve, de egy csaknem kétszer olyan nehézbe került. Ez sok gondnak volt a forrása, mivel az erőforrás szint állandóan maximális teljesítményértéken volt kénytelen működni, ami gyors kopást és kis hibatűrő képességet eredményezett."

Na, itt jön elő, hogy valaki csak a régi mítoszokat hajtogatja, vagy valódi kutatómunkát véget mint Jentz, Doyle és Spielberger.
A Tigris elődjei valóban 30 tonnás harckocsik voltak, VK 30.01 De nem a HL230 volt a motorjuk. Hanem a HL116 (300 lóerő). Alternatív motorok: HL190 (375 LE), HL150 (400 LE).
Ez után következett a VK 36.01, még mindig csak a HL174-el (450 LE)
A HL210 (és nem a 230!) először a VKz 35.01 35 tonnás harckocsivontatónál jött elő
A Tigris közvetlen elődje, a VK 45.01(H) eleve a HL210-el volt tervezve.

Igen, az tény hogy a HL210-el nagyon sok gond volt. Ez volt beépítve a Tigrisek kezdeti sorozatába. Valóban, egyáltalán nem volt megbízható. Éppen ezért később már a HL230-al épült, ami jóval problémamentesebb motor volt, általánosságban kielégítően működött.

"Harcban a Tigris bevált, ha nem kellett sokat mozogni, és a motor valamint az erőátvitel nem ment tönkre. Szemből csaknem kilőhetetlennek bizonyult..."

Ez a két mondat úgy ostobaság ahogy van. Cariusék mozogtak eleget, mégsem panaszkodtak súlyos megbízhatósági problémákra.
A "kilőhetetlen" is baromság. Kilőhetetlen mi számára? T-34/76? Igen. KV-1? Igen. Sherman 75? Igen. Sherman 76? NEM! ISz-2? NEM!

Panzer IV,és a Panther-ek futott kilóméteréről nincs statisztika? Üzemóra?
Addig ez a statisztika értelmezhetetlen. Egyforma igénybevételnél lenne döntő,de az igénybevétel mértéke nem látható.

Ilyen statisztika nincs sehol. Még a Shermanról sincs. Bevethetőségi arány van. Tény ebben benne van a logisztika & karbantartás is. Viszont az előbbi a németeknél, főleg a háború második felében katasztrofálisan működött. Ennek tükrében meg egyáltalán nem rossz a Tigrisek bevethetőségi aránya (átlag 65-70%).

Amúgy kissé unalmas már, hogy én hozom a forrásokat, nálad meg a nagy semmi van... Jó lenne már valami ami bizonyítja, hogy a Tigrisek teljesen megbízhatatlanok voltak, illetve hogy az egész háború alatt csak egy helyben álltak. Ja hogy nincs ilyen, értem...

 

[gorkamorka]

Azt kéne megérteni, hogy nem a cél után, hanem a cél majdani helyére lövöldöznek, terület és nem ponttüzet. (Ja, meg persze azt, hogy a harcjárművek nem állandóan teljes sebességgel rongyolnak mindenhova. )

Na és hogy állapítod meg ezt a helyet real time datalink nélkül?

A real time adatkapcsolatot meg definiáld már, ha megkérhetlek.

No speeek inglesh??? lol

 

[Kurfürst]

Kérlek nézd meg a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiséget 1945 márciusában. Erről az időszakról van szó.

Várjuk az erre vonatkozó forrásaidat a német üzemanyagmennyiségről 1945 márciusában.

 

[Negan]

Azért tegyük hozzá,hogy a modern tüzérség egyik legfőbb célja,hogy még szétbontakozás elött,a menetben lévő erőket kapja el.1000méterre lévő ellenségtől a messzehordó tüzérség csak egy rövid frontszakaszon képes megvédeni a védőket,miközben az egyébb feladatait addig hanyagolja,és a többi frontszakaszt fedezet nélkül hagyja.A közvetlen tüzérségi tűzképessége miatt kell a hk a gyalogság szoros kiséretére.Nem csa hk-ik ellen,hanem mindenféle egyébb tűztámogató feladatra.Sabot és HEAT mellet ezért is kedvelték a HESH löszert (amig el nem vesztette pct hatékonyságát),mint kettős hatású löszert.És nem kéne elfeletkezni a hk esetén is a repeszromboló és kartács gránátjairól sem.

 

[Filter]

Várjuk az erre vonatkozó forrásaidat a német üzemanyagmennyiségről 1945 márciusában.

"When Allied bombing of the German synfuels plants began taking its toll in late 1944 and early 1945, the entire Nazi war machine began grinding to a halt. More than 92 percent of Germany's aviation gasoline and half its total petroleum during World War II had come from synthetic fuel plants. At its peak in early 1944, the German synfuels effort produced more than 124,000 barrels per day from 25 plants. In February 1945, one month after Allied forces turned back the Hitler's troops at the Battle of the Bulge, German production of synthetic aviation gasoline amounted to just a thousand tons – one half of one percent of the level of the first four months of 1944. None was to be produced afterwards. Lack of petrol meant the end of the war and the end of the Third Reich."

Early Days of Coal Research

Early Days of Coal Research

www.energy.gov

De van Gulgli nállad is nem?

 

[Negan]

Na és hogy állapítod meg ezt a helyet real time datalink nélkül?

Mélységi felderitő,tüzérségi megfigyelő repülőgép/helikopter és rádiókészülék.Igy fejböl meg nem mondom,de nyugaton osztályonként volt számolva 2-3 megfigyelő heli/repcsi a tüzérfelderitő rendszerben.Pl a Vietnamban elhiresült Bird Dog is eredetileg tüzérségi megfigyelő gépnek lett rendszeresitve.
Számitógépes datalink elött is volt élet.
Éppenséggel még külön tüzérségi felderitő hk is volt,pl a Párducnak is készült ilyen változata.

 

[Kurfürst]

De van Gulgli nállad is nem?

Nálam kicsit komolyabb anyagok vannak, te meg wikipédiázol és guglizol, a többit meg hozzá költöd.

 

[Avtomat]

Na és hogy állapítod meg ezt a helyet real time datalink nélkül?

No speeek inglesh??? lol

...
Azért kérdeztem, mert akkor talán bele kéne gondolni, hogy ebben a kontextusban mit jelent a real time datalink. Folyamatos kapcsolatot, mely a tüzérosztálynak adatokat szolgáltat a célterületről, az ott lévő ellenségről, annak típusáról, számáról, mozgási irányáról, sebességéről.

A célterület adatait előzetesen egyeztetik, hiszen ez része a tűzrendszer kiépítésének.
A mozgó célok leküzdésére ott van fent a séma, amelyet mind a tüzérek, mind a megfigyelők gyakorolnak. A séma az adott sávban mindent tartalmaz a mozgó ellenség tűz alatt tartásához.

Na akkor; Eddig a célterület adatai ismertek, mozgási iránnyal és sebességgel a tűzrendszer kiépítése során számoltak, illetve az előretolt megfigyelő korrigálhatja a csapást ha nem fedi teljesen az ellenséget. Innentől kezdve csak az ellenség jellemzése kell. A nagy "real time datalink" ami ebben az esetben a csapás kiváltásához szükséges nem több, mint egy rádióhívás (a megfigyelő egyenes összeköttetésben van az osztállyal).

"XY itt ZZS, mozgó ellenséges harckocsik és PSZHk a Medve 1-en. Medve 1 és 2-re tüzet nyiss!"

De ha jú annyira spík inglis, simán elolvashatnád a forrást amit linkeltem, és tudnád merre hány méter.

 

[Filter]

Na, itt jön elő, hogy valaki csak a régi mítoszokat hajtogatja, vagy valódi kutatómunkát véget mint Jentz, Doyle és Spielberger.
A Tigris elődjei valóban 30 tonnás harckocsik voltak, VK 30.01 De nem a HL230 volt a motorjuk. Hanem a HL116 (300 lóerő). Alternatív motorok: HL190 (375 LE), HL150 (400 LE).
Ez után következett a VK 36.01, még mindig csak a HL174-el (450 LE)
A HL210 (és nem a 230!) először a VKz 35.01 35 tonnás harckocsivontatónál jött elő
A Tigris közvetlen elődje, a VK 45.01(H) eleve a HL210-el volt tervezve.

Igen, az tény hogy a HL210-el nagyon sok gond volt. Ez volt beépítve a Tigrisek kezdeti sorozatába. Valóban, egyáltalán nem volt megbízható. Éppen ezért később már a HL230-al épült, ami jóval problémamentesebb motor volt, általánosságban kielégítően működött.


Ez a két mondat úgy ostobaság ahogy van. Cariusék mozogtak eleget, mégsem panaszkodtak súlyos megbízhatósági problémákra.
A "kilőhetetlen" is baromság. Kilőhetetlen mi számára? T-34/76? Igen. KV-1? Igen. Sherman 75? Igen. Sherman 76? NEM! ISz-2? NEM!



Ilyen statisztika nincs sehol. Még a Shermanról sincs. Bevethetőségi arány van. Tény ebben benne van a logisztika & karbantartás is. Viszont az előbbi a németeknél, főleg a háború második felében katasztrofálisan működött. Ennek tükrében meg egyáltalán nem rossz a Tigrisek bevethetőségi aránya (átlag 65-70%).

Amúgy kissé unalmas már, hogy én hozom a forrásokat, nálad meg a nagy semmi van... Jó lenne már valami ami bizonyítja, hogy a Tigrisek teljesen megbízhatatlanok voltak, illetve hogy az egész háború alatt csak egy helyben álltak. Ja hogy nincs ilyen, értem...

Nálam kicsit komolyabb anyagok vannak, te meg wikipédiázol és guglizol, a többit meg hozzá költöd.

Értem a Us Departement of Energy az nem jó forrás....
Most is egy forrással jelölt idézet halmazba áltál bele.

Le Tigre I

worldwartwo.free.fr

"Selon les mots d'Hitler, le Tigre I aurait dû apporter la victoire à l'Allemagne, mais selon Guderian, il a été l'une des causes de sa défaite (ce général et théoricien de l'arme blindée préférait de loin le panzer IV plus fiable, moins coûteux et plus rapide à produire)."
"Hitler szerint a Tigris hozzá el a győzelmet Németországnak,Guderian szerint a vesztét fogja okozni..."

MANUEL DU CHAR TIGRE

manuelduchartigre.blogspot.com

Használati utasítás.

Tiger I Information Center | PanzerKampfwagen VI: The Legendary Tiger I

www.alanhamby.com

Kb minden is a Tigrisről,képekkel,technikai és harci statisztika.

Ha pedig mindenhol hülyeségeket írnak miért nem jelzitek?

 

[LMzek 2.0]

"When Allied bombing of the German synfuels plants began taking its toll in late 1944 and early 1945, the entire Nazi war machine began grinding to a halt. More than 92 percent of Germany's aviation gasoline and half its total petroleum during World War II had come from synthetic fuel plants. At its peak in early 1944, the German synfuels effort produced more than 124,000 barrels per day from 25 plants. In February 1945, one month after Allied forces turned back the Hitler's troops at the Battle of the Bulge, German production of synthetic aviation gasoline amounted to just a thousand tons – one half of one percent of the level of the first four months of 1944. None was to be produced afterwards. Lack of petrol meant the end of the war and the end of the Third Reich."

Early Days of Coal Research

Early Days of Coal Research

www.energy.gov

De van Gulgli nállad is nem?

Kb. fél-tucatszor le-/beírtam én is, hogy amíg a rendelkezésre álló üzemanyag-mennyiség alapján tervezett Blitz-Krieg menetrendet tudták tartani, mindig győzött a gyakorlatban a gyors manőverekkel "többszörözött" német haderő.
Akkor is ha valójában mennyiségi és/vagy minőségi hátrányban voltak: a francia hadjáratban, Pl.
Rommel is addig volt "jó" Afrikában, amíg volt ehhez elég üzemanyag, más okok mellett (a "Flak-trükk" , és "társai"...).


U.I: Nem véletlenül néztem addig a lehetőségeket, amíg lett megfizethető megoldás a T-72-eshez is hogy szintén tudja a Leo-k kb. 70 kilométer/órás sebességét!

 

[molnibalage]

Várjuk az erre vonatkozó forrásaidat a német üzemanyagmennyiségről 1945 márciusában.

Nem tök mindegy, hogy nagyon kevés vagy embertelenül kurvára kevés volt?