Harckocsik harctéri alkalmazása

[Törölt tag 4082]

Szóval inkább valóságot tagadunk időhány miatt.

Nem, csak az elszúrt, Földi Páltól vett baromságokat...

Bárhogy is nézzük, a németek eddigre megszállva tartották európa jó részét

Hát micsoda önzetlen bátor népek vótak...

jó adag erejük le volt kötve, miközben tengeri háborút folytattak olykor a karibi térségig menően

Ja, volt pár hadosztálynyi lekötött erejük, és valóban járták az U.boatok a tengereket.

afrikában elégtelen erőkkel majdnem a totális vereségig hajtották a briteket

Mármint oda vissza hullámoztak, hogy aztán amikor biztossá vált, hogy nincs Sealöwe az odacsoportosított britt erők kisöpörjék őket onnan? Ja meg valami Fáklya is besegített.

és közben olyat belegyalultak a szovjetúniódba aminek a tökéletességét önmagától értetődőnek veszed, hogy egy hajszálnyira volt az összeomlástól.

Tudod, azért mert nem támogatok, nem veszek igazságosnak, és alapvetően nem is tartok semennyire se erkölcsösnek egy népírtó hadjáratot, még nem tartom jónak a szovjetuniót. Csak itt per-pill alapvetően igazuk volt, nem készültek épp invázióra, és bármennyire is fáj, nem gondolták, hogy az űbermencsek minden szerződést megszegnek.
Amúgy valóban volt kb 1 hét, amikor a Szu akár össze is omolhatott volna. De aztán megérkezett az erősítés, és a moszkvai csata másnapjától egyértelművé vált, hogy ki fog nyerni. Az egyetlen kérdés a mikor volt.

ez csak a szövetségesi rendszer miatt tudott megtörténni, nem a kiváló szovjet hadvezetésen múlott.

Na erre kiváncsi vagyok, hogy magyarázod meg. Amikor még a Herbstnebel miatt is Sztálin előtt térdelt a nyugati hadvezetés, hogy ugyan ha lehetséges indítson már egy tehermentesítő támadást. Vagy most hirtelen megjelenik több száz hadosztály angolszász a keleti fronton?

Hiszen ha oroszország az urálig tartó erőforrásokkal bírt volna, elpusztult volna, mert kisebb.

Ez most így mi akar lenni?

Ebből fakadóan egyértelmű a tény, hogy tömeggel vitték végbe a győzelmeiket, amik onnantól sikerültek, amikor a béna/rossz harcászatú/beképzelt/tudatlan németek elfáradtak némileg.

Na ennek sincs semmi értelme. Konkrétan visszapofozták a németeket Moszkva alól, aztán Sztálingrádnál rongyossá verték őket, végül a Citadella romjai közé temették.

Ezt az segítette elő, hogy figyelmet és erőket vontak el adott frontról, másikon megnövelt tevékernységgel.

MIlyen másik front vont el figyelmet és erőket? Úgy konkrétan a Kurkszi csata végén van a Sziciliai partraszállás, és a Bagratyion környékén a D-day...

ÉS bár szeretik sokan izomból tagadni a kölcsönbérleti segélyben érkezett mérhetetlen számú teherautó jelentősségét, ha nem lettek volna, a szovjet gyalogság tíz kilométerekről hallgatta volna végig, ahogy lebombázzák a harckocsijaikat elöl, aztán a rossz német harckocsik a gránátosokkal karöltve levadásszák őket, hogy egy órával később beletapossák a őket magukat is a földbe.

MIre az LL egyáltalán számítani kezdett már Kurksz után vagyunk... És a teherautókat a VH gyakorlatilag csak áruszállításra használta, szóval megint nem nyertél hangszórót.

De nem változtat a tényen, hogy 6 évbe került a naaaagy és csodálatos és nem beképzelt és nem béna szovjetúniónak és az usának és a briteknek és a mindenféle ellenállóknak és koszos áruló románoknak, kanadaiaknak, indiaiaknak, hogy legyűrjék ezt a fejletlen hadászatú és harcászatú, szar tankokat és repülőket és hajókat gyártó csicska németországot.

Igazad van, hagyni kellett volna őket békésen kiírtani másik 20 millió embert. Mármint igazából ugye volt kb 10 millió a reichból, kb 20 milllió szovjet, meg még pármillió az egyéb megszállt országokból.

 

[Törölt tag 3933]

Fordítva...
A Gyalogos Tizedes jelent hol a baj,koordinátákal ( Térképre felvezetve)vagy a szektor számmal(Pl "sárga 9").
Ez a lényeg. Legyen X és Y-on, távolság.
Az ellen üteg felderítése, villanás,dörej,becsapódás hármas után a tüzérfelderítők dolga.

Ennel szerintem mar kicsit elorebb tartunk mert kulonben baromi lassu lenne es pontatlan. Azt ugye manapsag mar nagyon egyszeru meghatarozni hogy en az egyes harcos/tizedes hol vagyok de hogy a celpont pontosan hol van az mar sokkal macerasabb. Sokkal egyszerubb ha a kovetekzo torteni:. Az ugyeletes uteghez befut az igeny ami manapsag harom adatot tartalmaz. A megfigyelo (celpontot kijelolo) poziciojat valamint a celpont iranyat es tavolsagat a megfigyelo poziciojabol. Innen a tuzeruteg tuzvezetoje ra klikkel az OTL (observer target line) gombra es a rendszer mar ehez merten szamolja ki a loelemeket. Dronoknal lehetseges hogy szimplan a celpont koordinatait adjak meg es akkor az OTL gomb kimarad. Az ormeny azeri haboruban ezt lathattuk.

De az az igazsag hogy NATO szinten is van tobb tuzvezetesi rendszer. Mas van a szarazfoldieknel a dronoknal a haditengereszetnel (NGS NAVAL GROUND FIRE SUPPORT)

 

[Pogány]

Nem, csak az elszúrt, Földi Páltól vett baromságokat...

Hát micsoda önzetlen bátor népek vótak...

Bátrak voltak, volt, hogy önzetlenek is a kötelékükben harcolók.

Ja, volt pár hadosztálynyi lekötött erejük, és valóban járták az U.boatok a tengereket.

Gondolom ez nem számít és semmi köze ahhoz, hogy a lenézett németek csak körkörsen harcoltak nagyjából a világgal. Még azokkal is, akikkel nem álltak háborúban, hiszen azok szálították az ellátmányt.

Mármint oda vissza hullámoztak, hogy aztán amikor biztossá vált, hogy nincs Sealöwe az odacsoportosított britt erők kisöpörjék őket onnan? Ja meg valami Fáklya is besegített.

Igen, de a hullámok végeztével mindig a britek szorultak vissza és kezdődött a hullámzás. Az meg, hogy a Seelöwe fenygetése vetette vissza ezt, tette lehetővé ugyanazoknak a németeknek akik ezzel fenyegettek, hogy afrikában az olasz baliskerek után jó sokáig tartsák a Földközi-tengert.

Tudod, azért mert nem támogatok, nem veszek igazságosnak, és alapvetően nem is tartok semennyire se erkölcsösnek egy népírtó hadjáratot, még nem tartom jónak a szovjetuniót. Csak itt per-pill alapvetően igazuk volt, nem készültek épp invázióra, és bármennyire is fáj, nem gondolták, hogy az űbermencsek minden szerződést megszegnek.
Amúgy valóban volt kb 1 hét, amikor a Szu akár össze is omolhatott volna. De aztán megérkezett az erősítés, és a moszkvai csata másnapjától egyértelművé vált, hogy ki fog nyerni. Az egyetlen kérdés a mikor volt.

A szuperbékés szovjet eszme sztálini hívei nem gondolták, hogy a bajszos ugyanolyan mint ők, mert megtanulta, hogy olyannak kell lenni. Tehát csak békésen szántogató szovjet traktorokból állt fel 356 támadó csoportosulásban álló szovjet hadosztály. Az meg, hogy a szovjeteknek ment az erősítés a németeknek meg nem, tartalmaz némit abból, hogy "Ja, volt pár hadosztályni lekötött erejük..." ugye? Egy hatalmas szu-t amit segítenek szállítmányokkal, egyéb műveletekkel, később frontok megnyitásával vetünk össze egy Németországgal, aminek szintén vannak segítői de nem nyitnak frontokat a kedvéért, és kis erőket tudnak többségében felmutatni. És ezért van az, hogy tudjuk, hogy a németek elszántsága és képzettsége igen, übermencs' volt a háborúban. Hat év.

Na erre kiváncsi vagyok, hogy magyarázod meg. Amikor még a Herbstnebel miatt is Sztálin előtt térdelt a nyugati hadvezetés, hogy ugyan ha lehetséges indítson már egy tehermentesítő támadást. Vagy most hirtelen megjelenik több száz hadosztály angolszász a keleti fronton?

Pont erről beszéltem. Hacsak nem gondolod, hogy a szövetségesek ilyentén segítségnyújtása egyirányú volt. Az egyik pihent, a mésik tevékenykedett. A németek meg harcoltak állandóan és a pihenős részen pihentették a csapataikat. Az SzU nem egyedül nyert, hiába volt naaaaagy és hiába gyártott 100000 tankot és hiába volt többszöröse a lakosság és hiába volt ugyanolyan kemény diktatúra, mert ha egyedül kellett volna ezt végigcsinálnia, akkor elesett volna.

Ez most így mi akar lenni?

Az, hgy érzékeld, hogy a tömeg bevetése volt a valódi hadászatuk. Tömeges nyersanyag készlet felett bírva.

Na ennek sincs semmi értelme. Konkrétan visszapofozták a németeket Moszkva alól, aztán Sztálingrádnál rongyossá verték őket, végül a Citadella romjai közé temették.

Jaja, közötte nem volt semmi, csak ez a három esemény. Semmi fenyegetést nem jelentett a német haderő, sima menet volt.

MIlyen másik front vont el figyelmet és erőket? Úgy konkrétan a Kurkszi csata végén van a Sziciliai partraszállás, és a Bagratyion környékén a D-day...

Tengeri hadszíntér, kevés üzemanyagot és hadianyagot vitt el. Az meg, hogy ezek a frontok pont nem kritikus szakaszban nyíltak, hiszen Kurszk, meg a bagratyion folyamata is sétagalopp volt, jelentéktelen események, semmit nem is segítettek a szuperszovjeteknek ezekben.

MIre az LL egyáltalán számítani kezdett már Kurksz után vagyunk... És a teherautókat a VH gyakorlatilag csak áruszállításra használta, szóval megint nem nyertél hangszórót.

Persze persze.

Igazad van, hagyni kellett volna őket békésen kiírtani másik 20 millió embert. Mármint igazából ugye volt kb 10 millió a reichból, kb 20 milllió szovjet, meg még pármillió az egyéb megszállt országokból.

Erkölcsi példálózással nem hsizem, hogy stratégiai kérdésekben sokmindent megválaszolsz.

 

[Negan]

Azt, hogy azzal szemben amit az amerikaiak a hidegháború végéig gondoltak, a "buta" tüzérségi gránátok, azaz a különböző gyújtószerkezettel szerelt repesz-romboló gránátok is nagyon jelentős károkat tudnak okozni mindenféle páncélozott járműben.
Úgy látták, hogy a kezükre került szovjet elvek jobban fedik a valóságot, mint az addig általuk használtak.

A szovjet számok szerint a harckocsikat az ilyen "buta" tüzérség hasonlóan könnyen fogja le és pusztítja, mint a lövészpáncélosokat és más könnyen páncélozott járműveket.
A szovjet kritérium a járműveket két kategóriába sorolta: 1, "Sérült": nem képes azonnal folytatni a harcot, vagy 2 "Megsemmisült". Az amerikai kritérium szerint a 30 percnél rövidebb javítást igénylő járművek teljesen harcképesnek számolták, míg az ennél több javítást igénylő gépekre értéket számoltak.
Az amerikai metódussal átszámolták a tűzcsapások valószínűsíthető eredményét, majd azokat a tűzcsapásokat végre is hajtották, ami a vártnál jóval nagyobb pusztítást eredményezett. 30%-os kárra számítottak a páncélozott járműveken, míg a valóságos adat 67%-re jött ki.

A repeszek a könnyebben páncélozott járművek páncélzatát átütötték, jelentős károkat okozva. A harckocsira málházott tárgyakat , rádióantennákat, üzemanyagot a repeszek lesöpörték. Az optikákat roncsolták, lánctalpakat, futógörgőket és a felfüggesztés elemeit roncsolták, használhatatlanná tették akár 30 méterre történt becsapódás esetén is. A lövegeket is rendszeresen roncsolták, illetve levegőben robbanó gránátok gyakran tönkretették a járművek motorjait.

A 3. teszt egy erősen beásott, harckocsikkal (test és toronyfedett állásban) megerősített amerikai gépesített lövész csoport leküzdésére irányult 24 ágyús 155-ös osztállyal. Három lövészetből az összes hozta a szovjetek által 50%-os pusztításhoz megkövetelt értékeket (2600 gránát akkora területre, kb fél órás tűzcsapás a 24 ágyús osztállyal)
Természetesen a teszt nem számol az ilyen tűzeső élettani vagy pszichológiai hatásával, illetve a felvert por és mindenfajta törmelék hatásával az ellenség teljesítményére.

Egy kicsit érthatetlen a meglepődésük.Páncélkartács gránát már a 60as években megjelent.Az sem véletlen,hogy az oroszok tüzérségi tűzzel kivábják leamortizálni az APSt,meg úgy általában a szerelvényeket.Viszont a hagyományos túzérségi gránát területtüze azért koránsem hatékony.Korszerű manőverező harcban elég ritkán lesz lehetőség folyamatosan "veretni" egy manőverező alegységet.
De végül is ez is erősiti azt a meggyőződésem,hogy a tüzérség a csatatér királya.Mifelénk,ahol csak gyenge légierők vannak,az fog győzni,ki megszerzi a tüzérségi fölényt.

 

[Törölt tag 3933]

Ugyanebből a könyvből:
"Numerous statements have been made that the Tiger II was too heavy, too big, too slow, ungainly, unmaneuverable, etc. One is left with the impression that it was lucky to move at all. These banal generalities, stated as incontrovertible facts, are never substantiated by actual specifications, test reports or after-action accounts from the units that used the Tiger II. In spite of these frequently repeated remarks, the capability of the Tiger II to negotiate obstacles and cross terrain was EQUIVALENT TO OR BETTER than most German and allied tanks as shown by the performance specifications in Table 5."

És ez a Tiger II-re vonatkozik! A Tiger I legalább ennyire jó, de inkább jobb volt. -13 tonna azért nem mindegy.

A KT tenylges problemaja ott kezdodott ha felazott volt a talaj. Sokkal hamarabb kezett el megsulyedni mint a tobbi ertheto okokbol. Raadasul a sok kis videki hidacskak donto tobbsege nem birta el oket az az egy egy nagyobbacska patak vagy csatorna pl Sarvizi csatorna lekuzdesehez vagy a korlatozottan rendelkezesre allo (ha fel nem robbantotta a gaz ellen) hid vagy sajat muszaki csapat kelett. Ez a taktikai beveteset ilyen terepen nagyban korlatozta. Viszont sik terepen normal idojarasi korulmenyek kozott maga volt az istencsapas az ellensegnek. Csak a ZISZ-2 urmeret alatti lovedeke tudta szembol atlotni azis csak 200 vagy 500 meteren belul. Anno Gyongyos belteruleten igy lottek ki az egyik nagy cicust.

 

[Törölt tag 3933]

1945 márciusában Hilary Doyle sem tud nekem mondani egy átfogó,hadászati offenzívát,mert nem volt...
A tankok szuttyogtak néhány kilométert,és ennyi.
Rendszerint burkol utakon,városi környezetben...
Az meg hogy statikus harcban jobb a Tiger mint egy Pz IV ,elismerem.

Sem 39 ben sem 45 ben es a koztes idoben a harckocsik rendszerint NEM burkolt utakon harcoltak. Ezalol a varosi harcok pl Harkov Budapest Berlin stb csatak osromok a kivetelek.
Olyan meg hogy harckocsi statikusan harcol nem letezik. Csak akkor ha muszakihibas. Ha nem valt allst akkor kilovik vagy mozgaskeptelenne teszik.

 

[Filter]

Sem 39 ben sem 45 ben es a koztes idoben a harckocsik rendszerint NEM burkolt utakon harcoltak. Ezalol a varosi harcok pl Harkov Budapest Berlin stb csatak osromok a kivetelek.
Olyan meg hogy harckocsi statikusan harcol nem letezik. Csak akkor ha muszakihibas. Ha nem valt allst akkor kilovik vagy mozgaskeptelenne teszik.

Ezzel tisztában vagyok.
Kérlek nézd meg a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiséget 1945 márciusában. Erről az időszakról van szó.
A háború utolsó 1,5-2 hónapjáról.
Saját maguk elismerik (németek), hogy nem volt üzemanyag a manőverező harchoz. Azért hagyják szanaszét a gépeket.
Sem lőszer,sem üzemanyag,sem alkatrész nincs.

 

[Törölt tag 3933]

Ezzel tisztában vagyok.
Kérlek nézd meg a rendelkezésre álló üzemanyag mennyiséget 1945 márciusában. Erről az időszakról van szó.
A háború utolsó 1,5-2 hónapjáról.
Saját maguk elismerik (németek), hogy nem volt üzemanyag a manőverező harchoz. Azért hagyják szanaszét a gépeket.
Sem lőszer,sem üzemanyag,sem alkatrész nincs.

Korlatozott manoverezo harcot folytattak. Mozgas csak engedelyel. Ez az ido haladtaval egyre szigorubb lett. Az utolso ket hetben ahoz is engedely kelett hogy beinditsak a motort.

 

[Filter]

Korlatozott manoverezo harcot folytattak. Mozgas csak engedelyel. Ez az ido haladtaval egyre szigorubb lett. Az utolso ket hetben ahoz is engedely kelett hogy beinditsak a motort.

Erről beszélek.
1945-ben már mechanikailag nem voltak széttépve a német gépek,mert nem volt üzemanyag. ( Főleg nem a nehézgépeknek.)
Ergó, lehetett jobb a nehézgépek bevethetőségi rátája ,mint a PZIV-nek,1945 Márciusában.
Védelemben a vastag bőr,jobb.( Na meg kellene egy táblázat, hogy ebben az időszakban mennyit mentek km-ben,és üzemórában a gépek. Lehet a PZIV a kisebb fogyasztás miatt sokkal jobban igénybe volt véve?)
Tehát Gorkamorka fórumtárs hivatkozása,hogy minden rendben volt a Tigrisek hajtásláncával,mert több volt üzemképes belőlük 1945 Márciusában,nem igazán pontos.
A gépek alig mentek.

 

[Törölt tag 4082]

Gondolom ez nem számít és semmi köze ahhoz, hogy a lenézett németek csak körkörsen harcoltak nagyjából a világgal.

"Csak egy idióta harcol egyszerre két fronton. Csak az idióták királyságának uralkodója harcol egyszerre tizenkét fronton"
Londo Molari a Centauri köztársaság nagykövete

 

[Pogány]

"Csak egy idióta harcol egyszerre két fronton. Csak az idióták királyságának uralkodója harcol egyszerre tizenkét fronton"
Londo Molari a Centauri köztársaság nagykövete

Lehettek volna akkor olyan nagyon kedvesek a globális jófejkedők, hogy kivárják, amíg végez valahol nem? Ez egy retard idézet egy fiktív személytől, meg van a valóság.

 

[fip7]

Lehettek volna akkor olyan nagyon kedvesek a globális jófejkedők, hogy kivárják, amíg végez valahol nem? Ez egy retard idézet egy fiktív személytől, meg van a valóság.

A valóság az, hogy a németek pancserok és elbuktak két világháborút
Most pedug VH nélkül nullázák le magukat, de ez nem ide tartozik....

 

[Negan]

A valóság az, hogy a németek pancserok és elbuktak két világháborút
Most pedug VH nélkül nullázák le magukat, de ez nem ide tartozik....

Igazábol nem.I vh-ban is számitottak a két frontos háborúra,politikailag el próbálták kerülni,katonailag meg megoldani.Egyik sem jött be.
II.vh-ban kerülni akarták a kétfrontos háborút.40ben többször is békét ajánlottak az angoloknak,csak azok nem fogadták el.41ben viszont Angli nem jelentett rájuk nézve komoly veszélyt.Ha a Szu tényleg csak akkora katonai erőt jelentett volna,amennyire becsülték,egy inaktiv fronttal és egy aktiv frontal megnyerik a háborút.Még igy is,ha a japánok az USA helyett a Szu-t támadják meg.Déli frontot meg úgy kapták,nem szándékosan nyitották.Olaszok vereségei miatt kényszerből szálltak be azokba a harcokba.
Sztálin hadseregfejlesztési,főleg flottafejlesztési tervei meg nagyon is egy támadó szándékú előkészületekre utalnak.
Szóval azért mert utolag tudjuk,mi történt,van pár dolog,ami külön külön ha másképpen történik,a végeredményt is megváltoztatta volna.Szerintem a legnagyobb hibát a japánok követték el.USA gazdasági ereje nélkül már nagyon kétesélyes lett volna a dolog.De az amcsi ipar beszállásával már csak idő kérdése volt a tengely veresége.

 

[Avtomat]

Egy kicsit érthatetlen a meglepődésük.Páncélkartács gránát már a 60as években megjelent.Az sem véletlen,hogy az oroszok tüzérségi tűzzel kivábják leamortizálni az APSt,meg úgy általában a szerelvényeket.Viszont a hagyományos túzérségi gránát területtüze azért koránsem hatékony.Korszerű manőverező harcban elég ritkán lesz lehetőség folyamatosan "veretni" egy manőverező alegységet.
De végül is ez is erősiti azt a meggyőződésem,hogy a tüzérség a csatatér királya.Mifelénk,ahol csak gyenge légierők vannak,az fog győzni,ki megszerzi a tüzérségi fölényt.

A létszámhátrányban lévő védő legnagyobb barátja a beásott pozíció, melyből "biztonságosan" tüzelhet az ellenségre. A tüzérség kellő mértékű területtüze ezt a fix védelmet teszi lehetetlenné, vagy túlságosan "költségessé". (emlékezzünk, NATO harcelmélet szerint egy 30%-os veszteséget szenvedett egység már Combat Ineffective, "harcképtelen" kategória, ami feltöltést vagy más egységgel egybeolvasztást igényel.

Amint a létszámhátrányban lévő védő mozgó harcra kényszerül elő nem készített állásból, ugrásszerűen emelkednek meg a veszteségei. Képzeljük el egy ilyen fix pozíciót amelyet az előbb említett mértékű tűzcsapás ér: A helyzetéből tüzérség által "kiugrasztott" védőnek gyorsan kell pozíciót váltania, gyakorlatilag menekülni kell a csapás elől. Ha a csapás rendesen össze van hangolva támadással, akkor a védelmet lerohanó csapatok valóságos céllövöldét rendezhetnek a visszavonuló védőkre.
Természetesen ez a támadó számára a lehető legideálisabb forgatókönyv, de azt is látjuk, hogy az ennél kevésbé jól sikerült helyzetek is masszívan a tüzérségi és számbeli erőfölényben lévő félnek kedveznek. Itt jönnek képbe a felderítő illetve tűzvezető rendszerek, mint a BRM-1K ill az 1V12 Masina és változatai, vagy nyugaton az ADLER, esetleg FISTV.

Ugyanezen rendszerek illetve megfelelő harceljárások lehetővé teszik a mozgó egységek tűz alatt tartását is.

Az előbbi cikkből kiragadott rész a tüzérséggel kapcsolatos "mítoszokról"
3: "A tüzérség nem képes mozgó célokra dolgozni."
Nehezen kivitelezhető, de lehetséges. A probléma nem a tüzek elégtelen pusztító erejében, hanem a harceljárásokban és technikákban rejlik. Az egységeknek meg kell tanulniuk a gyors célváltást.

4: "A tüzérség képtelen a modern páncélosok leküzdésére."
A rombológránátok és kazettás gránátok nagyon is képesek a "modern" harckocsik leküzdésére.

5: "A páncélozott járművek bebújás után átkelhetnek a tűzcsapáson."
Valóban, de amint ezt megteszik a célfelderítő képességük azonnal 40%-al csökken. Ugyanekkor a tűzcsapáson történő átkelés alatt nagyon valószínű, hogy a járművek a harcban őket akadályozó sérüléseket szenvednek, vagy hogy változtatniuk kell a támadásuk irányán. A végeredmény a páncélosok lefogása, késleltetése.


A létszámhátrányban minden veszteség jóval nagyobb egységnyi "erőt" harap ki a csapat össz. harcértékéből, mint egy létszámfölényben lévő támadó ugyanolyan vesztesége.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy pl. a gyalogság nem képes úgy védő harcot folytatni, hogy nem "fix" helyen van. (persze nem tökéletesen fixek, de ilyen méretű célterületek szempontjából gyakorlatilag igen.
El kell hagyniuk lövészpáncélosaikat és tőlük távolabb kell helyezkedniük.
Amint megérkezik a tűz, el kell tűnniük, hisz mind a gyalogosokat, mind a járműveiket játszi könnyedséggel őrli fel az ilyen tüzérség ha nincsenek beásva.

 

[fip7]

Igazábol nem.

Aztán hosszan kifejted, hogy miért pancserok
Nem tudnak számolni/tervezni. Sosem tudtak!
Nekem az örök kedvencem még mindig a "Z terv" XD

 

[dudi]

A létszámhátrányban lévő védő legnagyobb barátja a beásott pozíció, melyből "biztonságosan" tüzelhet az ellenségre. A tüzérség kellő mértékű területtüze ezt a fix védelmet teszi lehetetlenné, vagy túlságosan "költségessé". (emlékezzünk, NATO harcelmélet szerint egy 30%-os veszteséget szenvedett egység már Combat Ineffective, "harcképtelen" kategória, ami feltöltést vagy más egységgel egybeolvasztást igényel.

Amint a létszámhátrányban lévő védő mozgó harcra kényszerül elő nem készített állásból, ugrásszerűen emelkednek meg a veszteségei. Képzeljük el egy ilyen fix pozíciót amelyet az előbb említett mértékű tűzcsapás ér: A helyzetéből tüzérség által "kiugrasztott" védőnek gyorsan kell pozíciót váltania, gyakorlatilag menekülni kell a csapás elől. Ha a csapás rendesen össze van hangolva támadással, akkor a védelmet lerohanó csapatok valóságos céllövöldét rendezhetnek a visszavonuló védőkre.
Természetesen ez a támadó számára a lehető legideálisabb forgatókönyv, de azt is látjuk, hogy az ennél kevésbé jól sikerült helyzetek is masszívan a tüzérségi és számbeli erőfölényben lévő félnek kedveznek. Itt jönnek képbe a felderítő illetve tűzvezető rendszerek, mint a BRM-1K ill az 1V12 Masina és változatai, vagy nyugaton az ADLER, esetleg FISTV.

Ugyanezen rendszerek illetve megfelelő harceljárások lehetővé teszik a mozgó egységek tűz alatt tartását is.

Az előbbi cikkből kiragadott rész a tüzérséggel kapcsolatos "mítoszokról"
3: "A tüzérség nem képes mozgó célokra dolgozni."
Nehezen kivitelezhető, de lehetséges. A probléma nem a tüzek elégtelen pusztító erejében, hanem a harceljárásokban és technikákban rejlik. Az egységeknek meg kell tanulniuk a gyors célváltást.

4: "A tüzérség képtelen a modern páncélosok leküzdésére."
A rombológránátok és kazettás gránátok nagyon is képesek a "modern" harckocsik leküzdésére.

5: "A páncélozott járművek bebújás után átkelhetnek a tűzcsapáson."
Valóban, de amint ezt megteszik a célfelderítő képességük azonnal 40%-al csökken. Ugyanekkor a tűzcsapáson történő átkelés alatt nagyon valószínű, hogy a járművek a harcban őket akadályozó sérüléseket szenvednek, vagy hogy változtatniuk kell a támadásuk irányán. A végeredmény a páncélosok lefogása, késleltetése.


A létszámhátrányban minden veszteség jóval nagyobb egységnyi "erőt" harap ki a csapat össz. harcértékéből, mint egy létszámfölényben lévő támadó ugyanolyan vesztesége.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy pl. a gyalogság nem képes úgy védő harcot folytatni, hogy nem "fix" helyen van. (persze nem tökéletesen fixek, de ilyen méretű célterületek szempontjából gyakorlatilag igen.
El kell hagyniuk lövészpáncélosaikat és tőlük távolabb kell helyezkedniük.
Amint megérkezik a tűz, el kell tűnniük, hisz mind a gyalogosokat, mind a járműveiket játszi könnyedséggel őrli fel az ilyen tüzérség ha nincsenek beásva.

A BMP-1-nek 40-50 km/h az áttörő sebessége.
Te ezt a büdös életben le nem követed tüzérséggel.Egyszerűen nem tud ilyen gyorsan tüzet áthelyezni a tüzérség.
Marpedig ha támadni tud ennyivel akkor elszakadni is képes ilyen sebességgel.

Minek csökken a célfelderítő képessége 40%-al?A T-72-nek lehet,de már egy Leopard 2 A4-nek vagy T-80UK-nak sem.

Lenne még egy egyszerű kérdésem:mit csinál az ellenség tüzérsége?

 

[Negan]

A létszámhátrányban lévő védő legnagyobb barátja a beásott pozíció, melyből "biztonságosan" tüzelhet az ellenségre. A tüzérség kellő mértékű területtüze ezt a fix védelmet teszi lehetetlenné, vagy túlságosan "költségessé". (emlékezzünk, NATO harcelmélet szerint egy 30%-os veszteséget szenvedett egység már Combat Ineffective, "harcképtelen" kategória, ami feltöltést vagy más egységgel egybeolvasztást igényel.

Amint a létszámhátrányban lévő védő mozgó harcra kényszerül elő nem készített állásból, ugrásszerűen emelkednek meg a veszteségei. Képzeljük el egy ilyen fix pozíciót amelyet az előbb említett mértékű tűzcsapás ér: A helyzetéből tüzérség által "kiugrasztott" védőnek gyorsan kell pozíciót váltania, gyakorlatilag menekülni kell a csapás elől. Ha a csapás rendesen össze van hangolva támadással, akkor a védelmet lerohanó csapatok valóságos céllövöldét rendezhetnek a visszavonuló védőkre.
Természetesen ez a támadó számára a lehető legideálisabb forgatókönyv, de azt is látjuk, hogy az ennél kevésbé jól sikerült helyzetek is masszívan a tüzérségi és számbeli erőfölényben lévő félnek kedveznek. Itt jönnek képbe a felderítő illetve tűzvezető rendszerek, mint a BRM-1K ill az 1V12 Masina és változatai, vagy nyugaton az ADLER, esetleg FISTV.

Ugyanezen rendszerek illetve megfelelő harceljárások lehetővé teszik a mozgó egységek tűz alatt tartását is.

Az előbbi cikkből kiragadott rész a tüzérséggel kapcsolatos "mítoszokról"
3: "A tüzérség nem képes mozgó célokra dolgozni."
Nehezen kivitelezhető, de lehetséges. A probléma nem a tüzek elégtelen pusztító erejében, hanem a harceljárásokban és technikákban rejlik. Az egységeknek meg kell tanulniuk a gyors célváltást.

4: "A tüzérség képtelen a modern páncélosok leküzdésére."
A rombológránátok és kazettás gránátok nagyon is képesek a "modern" harckocsik leküzdésére.

5: "A páncélozott járművek bebújás után átkelhetnek a tűzcsapáson."
Valóban, de amint ezt megteszik a célfelderítő képességük azonnal 40%-al csökken. Ugyanekkor a tűzcsapáson történő átkelés alatt nagyon valószínű, hogy a járművek a harcban őket akadályozó sérüléseket szenvednek, vagy hogy változtatniuk kell a támadásuk irányán. A végeredmény a páncélosok lefogása, késleltetése.


A létszámhátrányban minden veszteség jóval nagyobb egységnyi "erőt" harap ki a csapat össz. harcértékéből, mint egy létszámfölényben lévő támadó ugyanolyan vesztesége.
Ezen felül azt is tudjuk, hogy pl. a gyalogság nem képes úgy védő harcot folytatni, hogy nem "fix" helyen van. (persze nem tökéletesen fixek, de ilyen méretű célterületek szempontjából gyakorlatilag igen.
El kell hagyniuk lövészpáncélosaikat és tőlük távolabb kell helyezkedniük.
Amint megérkezik a tűz, el kell tűnniük, hisz mind a gyalogosokat, mind a járműveiket játszi könnyedséggel őrli fel az ilyen tüzérség ha nincsenek beásva.

Igen.Pont.Ezért szajkózom folyton a tüzérség kell,tüzérség kell,tüzéség kell-és kilépni a kazettás löszereket tiltó egyezményből.Éspersze nem magukban a tűzeszközök,hanem a teljes rendszer,felderitő-bemérő-harcvezető eszközökkel.
Kisalegység szinten a védelem ugyan mindig álló,de egység szinten számunkra egy esetleges KM-i balhéban az állóvédelem nem opció.A létszámfölényben lévő egyszerüen megkerüli és katlanba zárja a védelmi körletet.
Sokszor leirtam már-simán megelégednék tescogazdaságosan korszerűsitett hk-kal,és budget PSZH-kkal-ha cserében megkaphatom a térség legjobb tüzérségét.

 

[dudi]

Igen.Pont.Ezért szajkózom folyton a tüzérség kell,tüzérség kell,tüzéség kell-és kilépni a kazettás löszereket tiltó egyezményből.Éspersze nem magukban a tűzeszközök,hanem a teljes rendszer,felderitő-bemérő-harcvezető eszközökkel.
Kisalegység szinten a védelem ugyan mindig álló,de egység szinten számunkra egy esetleges KM-i balhéban az állóvédelem nem opció.A létszámfölényben lévő egyszerüen megkerüli és katlanba zárja a védelmi körletet.
Sokszor leirtam már-simán megelégednék tescogazdaságosan korszerűsitett hk-kal,és budget PSZH-kkal-ha cserében megkaphatom a térség legjobb tüzérségét.

A tüzérség sem területet megtartan,sem területet elfoglaln,sem pedig területet ellenőrizni nem tud.A modern tüzérség tesco gazdaságos harckocsi és lövész alegységekkel kreténség.

 

[Negan]

A tüzérség sem területet megtartan,sem területet elfoglaln,sem pedig területet ellenőrizni nem tud.A modern tüzérség tesco gazdaságos harckocsi és lövész alegységekkel kreténség.

??????

 

[Avtomat]

A BMP-1-nek 40-50 km/h az áttörő sebessége.
Te ezt a büdös életben le nem követed tüzérséggel.Egyszerűen nem tud ilyen gyorsan tüzet áthelyezni a tüzérség.
Marpedig ha támadni tud ennyivel akkor elszakadni is képes ilyen sebességgel.

Dudi, menj már az NKE-re/West Point-ra/Malinovszkij akadémiára mindent IS oktatni, mert nagyon értesz az összes fegyvernem összes harceljárásához.

Tudod mozgó célra sosem úgy lőnek, hogy rá tartják a puskát és úgy puffogtatnak. Elé kell célozni - ez a tűzcsapásnál sincs máshogy, csak ott többet kell számolni, és figyelembe kell venni a harcteret, illetve felderíteni az ellen esetleges alternatív harcállásait.

Minek csökken a célfelderítő képessége 40%-al?A T-72-nek lehet,de már egy Leopard 2 A4-nek vagy T-80UK-nak sem.

Lenne még egy egyszerű kérdésem:mit csinál az ellenség tüzérsége?

Jaj persze, T-72nek biztos de űbermencs Leopard az neeem, az sose!
....Mindennek csökken aminek a búvónyílását lezárják, mivel a parancsnok helyzetképe romlik a bezártság hatására, még a periszkópjaival együtt is.

A tüzérség sem területet megtartan,sem területet elfoglaln,sem pedig területet ellenőrizni nem tud.A modern tüzérség tesco gazdaságos harckocsi és lövész alegységekkel kreténség.

Akkor gyalogolj bele egy tűzcsapásba amit közéd meg a célod közé lőttek, és megtudod, hogy tud-e a tüzérség területet tartani, vagy sem... Lehet a végén még itt is javul a színvonal egy picit.