Harckocsik harctéri alkalmazása

Honnan?Pl mire a szovjetek Bukarestből a Kárpatokba értek addigra gyakorlatilag nem maradt működőképes T-34/85 ellenben szinte az összes Sherman-jük működött...
Mielőtt nekemesel a változatosság kedvéért ez is tény ha tetszik ha nem.
Tehát az amerikai teszt távolról sem megkérdőjelezhető.
Forrást plííz...
Bár tőled az luxus
 
  • Imádom
Reactions: Miskolci Ogre
A németekkel ellentétben a szovjeteknek mindenre és mindenhez is volt elegendő tankjuk.
Ez így nem igaz. Még a háború végére se érték el a szükségesnek vélt mennyiséget.
Ezzel szemben az önálló harckocsidandárokat a szovjet hadvezetés mint a gyalogságot közvetlenül támogató harckocsi-alakulatokat szándékozta alkalmazni. Ezek számára elrendelték a roham alatti, menetből való tüzelést; fő feladatként pedig az ellenséges gyalogság megsemmisítését jelölték meg. A gyalogsággal való szoros együttműködés érdekében a harckocsik 400 méternél távolabbra nem szakadhattak le a lövészalegységektől.31 Noha az elgondolás helyesnek bizonyult, állandóan kevés volt az ilyen feladatok végrehajtására alkalmazható harckocsizó-egységekből.

De elégséges mennyiség az volt
 
Nem tudom. De gyanítom lsd. Vagy speed...

1944-től már 20-30 darab gyalogságot közvetlenül támogató harckocsi és rohamlöveg jutott minden arcvonal-kilométerre.33 Ettől kezdve a harckocsidandárokat és -ezredeket a lövészcsapatok harcrendjében, a harckocsiveszélyes irányokban helyezték el. Védelemben mozdulatlan „tűzfészkekként” alkalmazták őket. Ellenlökések esetén összevontan támogatták a támadó gyalogságot.34

A szovjet páncélelhárító képesség a kezdeti időszakban nem volt kielégítő. Először 1943-ban Harkovnál, majd a kurszki csatában tapasztalták meg a németek, hogy a szovjet páncélelhárítás is új alapokra helyeződött. Páncélelhárító körleteket hoztak létre a védelem egész mélységében (ezeket hívták a németek Pakfrontnak); ezek általában 8 darab 76 mm-es és 4 darab 45 mm-es páncéltörő löveget, illetve 50-70 darab páncéltörő puskát kaptak. A lövészszázadok páncélelhárító támpontjait zászlóaljszinten csomópontokban, az ezredeknél körletekben vonták össze. A szovjet lövészhadosztály ezen kívül utolsó (harmadik) állásának előterében is berendezett 1-2 páncélelhárító körletet.


valami Szánvébertől idézve...

Persze, ha véletlenül egy darab magányos lövészzászlóaljat rohantak le a páncélgránátosok, akkor igazak a számaid
Azok a páncélelharító körletek vagy páncéltörő tüzérezredekből vagy a hadosztályközvetlen páncéltörő alegységből lettek kialakítva es ezeket marhára nem páncelozott páncélgránatos század támadta.A példa pedig miér egy darab lövészzászlóalj?Azért mert az ellene felhozott páncélozott páncelgránatos SZÁZAD(!!!) a hadászat alapvető elveit figyelembevéve ezzel van azonos polcon!

Tudom hogy fáj de megint bakot lőttél...
 
Ez így nem igaz. Még a háború végére se érték el a szükségesnek vélt mennyiséget.
Ezzel szemben az önálló harckocsidandárokat a szovjet hadvezetés mint a gyalogságot közvetlenül támogató harckocsi-alakulatokat szándékozta alkalmazni. Ezek számára elrendelték a roham alatti, menetből való tüzelést; fő feladatként pedig az ellenséges gyalogság megsemmisítését jelölték meg. A gyalogsággal való szoros együttműködés érdekében a harckocsik 400 méternél távolabbra nem szakadhattak le a lövészalegységektől.31 Noha az elgondolás helyesnek bizonyult, állandóan kevés volt az ilyen feladatok végrehajtására alkalmazható harckocsizó-egységekből.

De elégséges mennyiség az volt
Ha tovább olvasod a szöveget akkor az is ott van,hogy folyton lemaradt a lövesz gyalogság, mert páncélvédelem nélkül a németek tüze leválasztotta őket.Na ennyit arról,hogy milyen hatékonyan képes védeni a harckocsi az őt kísérő gyalogságot...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Még mindig nem tudom honnan szeditek, hogy a T-34 "megbízhatatlan" gép. Helyesebben tudom, csak az aberdeeni jelentés finoman szólva kissé megkérdőjelezhető minden szempontból, miután az ember jobban belenéz.
Számtalanszor volt, hogy több száz kilométeres meneteket hajtottak végre a frontig infrastruktúra vagy vasúti transzport hiányában, és a hk-k mégsem rohadtak le.
Két forrást ajánlanék:
1, Robert Michulec, Miroslaw Zientarzewski : T-34 Mythical Weapon
2, Engineering analysis of the russian T-34/85 tank, CIA Report 1951.

Az elsőből megtudhatod, hogy a T-34 1943-ig súlyos megbízhatósági problémákkal küszködött, a másodikból pedig azt, hogy miért.
A legnagyobb probléma az elképesztően primitív sebességváltóval volt, ami igen hamar tönkrement. A második, a teljesen elégtelen légszűrők. És mielőtt jönnél azzal, hogy "de az Aberdeeni teszteeeeek...blabla", nézd meg milyen légszűrői voltak a koreában zsákmányolt T-34/85-nek! Igen, Multiciklon! Az amerikaiak teljesen elégtelennek ítélték a hatásfokát, ennek is.
Továbbá probléma volt a hűtéssel is, szintén a rossz tervezés és a pocsék gyártási minőség miatt.
 
Párszor leírtam:
-Összfegyvernemi harc a szovjet oldalon
-Elégtelen a német féllánctalpas páncélzata
-Hazugság, hogy más nem használt féllánctalpast
-280,000 db szovjet pct. puska
-Több tízezer gyalogsági pct. ágyú szovjet oldalon
-Kevés német vs. sok szovjet tank
- IS sorozat 122 mm-s tarackja a gyalogság támogatására
Stb....

Kell még valamit mondanom?
Vagy elegendő bizonyíték arra, hogy nincs igazad?
Vagy a II. VH-t sem vesztették el a németek, csak átköltöztek a hold túloldalára?
Ezek így semmik.Leírtam szépen,hogy a valóságban mit jelentett a 28.000 puskád.
Ugyan azt mantrázod de ettől nem lesz igazad.De még adós vagy annak a szovjet elvnek a harcászati megvalósulásával ami szerinted jobb volt.Hisz a strategia vagy a hadműveleti művészet csupán érdekes olvasmány a harcászat nélkül,ami ezek megvalósulása.Többek közt ezért beszélek folyton harcászatról!!!

Ott van Redgreg idezete,ha azt végigolvasod amiből idez akkor nagyon jól meglátod,hogy a gyakorlatban csőd volt az,hogy a támogató nehez harckocsival harcoló gyalogság nem maradhat le 400 méternél messzebb.Jól hangzik terv szinten aztán harcaszati szinten megbukott a dolog.

Az hogy vesztettek nem érv mert pl a szovjetek sok lúd disznot győz alapon harcoltak...Hatékony volt ez tény de ha nem csak a célt látod hanem az odavezető utat akkor a veszteségi arányokból egy nagyon tragikus kép alakul ki.És megjegyzem kézzel lábbal tiltakoznál,ha a szovjet hadsereg szemléletével kellene ténylegesen harcba menned.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Ha közel rakod az akadályt a peremvonalhoz akkor lótúrót sem ér mert nem tudod megvédeni.A 100-200 méter az eszementen kis távolság.
Miért nem? Amikor mindenkinél sorozatlövő fegyver van? A 100 méter nem azt jelenti, hogy addig nem lőhetsz. Csak nem tudnak lerohanni, mert ott meg kell állniuk. Erről a távolságról még az AMD is elég pontos. :)

Ha jól kiépített állásból tüzelsz, akkor mutatsz egy 20x20 cm -es célpontot. A támadó meg teljesen látszik. Ha a lövészárkod pár méterrel magasabban van, mint az akadály, akkor hiába fekszik le, akkor is tudsz rá lőni.

A világháborús képeken mindíg van a lövészárok előtt szögesdrót.
 
Hatékony volt ez tény de ha nem csak a célt látod hanem az odavezető utat akkor a veszteségi arányokból egy nagyon tragikus kép alakul ki
Egy csapat sorozott paraszt kevesebb mint 2:1 veszteség nyeresség aránnyal leverte a kor legjobban képzett hadseregét, amiből a 2 rész leginkább a háború első meglepetésszerü támadása alatt elveszett egységek miatt lett 2 a moszkvai csatától kezdve inkább 1,2-1,5:1. Igen, nagyon rosszak voltak azok az elvek.
 
Ezek így semmik.

Ne ignoráld már a valóságot! :)

Ugyan azt mantrázod de ettől nem lesz igazad.

Mondod te? :eek:

Hisz a strategia vagy a hadműveleti művészet csupán érdekes olvasmány a harcászat nélkül,ami ezek megvalósulása.Többek közt ezért beszélek folyton harcászatról!!!

Azért beszélsz erről mert ezt ismered jobban. Szakmádból fakadóan. Írásadiból feltételezem nem tábornok vagy.
Te ezt a szintet látod, ezt ismered. Tök jó, nincs ezzel baj.
A nagy összképpel viszont néha hadilábon állsz.
Például:
Ha X eszköz 10%-al jobb, mint az Y eszköz, de kétszer annyiba kerül X, mint az Y akkor az X az egy szar eszköz.
Ha 30X erőforrásod van, akkor nem választhatsz 100 X erőforrást igénylő taktikát, hiába ez a kényelmes neked.
Ezeket a dolgokat szerintem nem látod át megfelelően. Szerintem.
 
Olvasgass már utána mielőtt baromságokat posztolsz..

Kétféle lánctalp volt - egy keskeny (520 mm széles) vasúti szállításhoz, és egy harci lánctalp ami szélesebb volt (725 mm).

Vasúti szállításnál a harci lánctalpat levették, a külső görgősorral együtt, mert túl széles lett volna egyes alagutaknak és szerelvényeknek. Amint megérkezett a célállomásra, a keskeny lánctalp lekerült, visszarakták a harci lánctalpat és a külső görgőket.
Tehát vasúti szállítás előtt és után még át kellett lánctalpazni ? Ez oszt komoly logisztikai előny !
 
  • Tetszik
Reactions: Filter and fip7
Ne ignoráld már a valóságot! :)



Mondod te? :eek:



Azért beszélsz erről mert ezt ismered jobban. Szakmádból fakadóan. Írásadiból feltételezem nem tábornok vagy.
Te ezt a szintet látod, ezt ismered. Tök jó, nincs ezzel baj.
A nagy összképpel viszont néha hadilábon állsz.
Például:
Ha X eszköz 10%-al jobb, mint az Y eszköz, de kétszer annyiba kerül X, mint az Y akkor az X az egy szar eszköz.
Ha 30X erőforrásod van, akkor nem választhatsz 100 X erőforrást igénylő taktikát, hiába ez a kényelmes neked.
Ezeket a dolgokat szerintem nem látod át megfelelően. Szerintem.
Nem fogja érteni ! Tuti ! DDÜA!
 
Jó lenne forrást hozni a sima cső állítólagos pontatlanságára...
No meg arra is, hogy a huzagok korlátozzák a torkolati sebességet...
Csak csendben megjegyezném, L28A1 APFSDS 1720m/sec...
Mond az neked valamit , hogy huzag ellenállás ? Vagy huzag átlépési sebesség ? Majd ha ez meglesz akkor vitázhatnánk de akkor te magad jössz rá , hogy hülyeséget írsz !
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
A T-34 miert nem?
A 34es modell bőven vh előtti tervezés. Akkor formabontóan modern elvek szerint készült, és a vh első 1-2 évében is még modernnek volt mondható. De amúgy egy tervezési zsákutca volt ugyanúgy, mint a többi Vhs harckocsi is. Olyannyira, hogy a leváltására megszületett a T-43as csak épp háborús helyzet miatt nem akartak típust váltani, így inkább rápimpelték a 85 mmes löveget és egy új tornyot.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and bel
Tehát vasúti szállítás előtt és után még át kellett lánctalpazni ? Ez oszt komoly logisztikai előny !

A személyzetnek szívás volt, úgy pláne, hogy még rövid távokra is képesek voltak a németek bevagonírozni harckocsikat, de máshogy nem tudták megoldani hogy a meglévő vasúti anyagról (ami ugye adottság volt, bár mintha akartak volna nagyobb hk szállító szerelvényt is csinálni) ne lógjon ki, a szélesebb lánctalp viszont biztosította az alacsony talajnyomást harci körülmények között. Az elején még olyan hülyeség is eszükbe jutott, hogy kétféle típusú lánctalp lenne a jobb és baloldalon, szerencsére ezt az elején feladták.

Mivel speciális rendeltetésű jármű volt, amit súlypontban vetettek be, valahol elfogadható volt nekik de kétségkívül nem ideális.
 
Miért nem? Amikor mindenkinél sorozatlövő fegyver van? A 100 méter nem azt jelenti, hogy addig nem lőhetsz. Csak nem tudnak lerohanni, mert ott meg kell állniuk. Erről a távolságról még az AMD is elég pontos. :)

Ha jól kiépített állásból tüzelsz, akkor mutatsz egy 20x20 cm -es célpontot. A támadó meg teljesen látszik. Ha a lövészárkod pár méterrel magasabban van, mint az akadály, akkor hiába fekszik le, akkor is tudsz rá lőni.

A világháborús képeken mindíg van a lövészárok előtt szögesdrót.
Azert mert mindenkinel sorozatlövő fegyver van a másik oldalon is és 100 méterről nem jelent akkora előnyt a te fedezéked mint400-600 méterről.
 
Egy csapat sorozott paraszt kevesebb mint 2:1 veszteség nyeresség aránnyal leverte a kor legjobban képzett hadseregét, amiből a 2 rész leginkább a háború első meglepetésszerü támadása alatt elveszett egységek miatt lett 2 a moszkvai csatától kezdve inkább 1,2-1,5:1. Igen, nagyon rosszak voltak azok az elvek.
Csak nem 2:1 volt az arány.Honnan vetted ezt a számot.Csak T-34-ből valami 80.0000-et lőttek ki a nemetek miközben alig 50.0000-et gyártottak harckocsit a németek összesen!
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka