Ezt többször leírtad már, de ez nem így van. 1979-ben eldőlt, hogy az Abrams 120 milliméteres löveget fog kapni, csak az amerikaiaknak innentől is 5 évre volt szükségük a 120 milliméteres ágyú meg hozzá tartozó lőszerek és tesztek befejezéséhez. Az M68 a második vonalnak maradt volna, azonban ezt is fejlesztik. Miután jobb lövegük nincs az amcsiknak, kényszerűségből ezek kerülnek be az Abrams korai példányaiba. Kezdésnek a Patton M68E1 lövege helyett az Abrams megkapja ennek L55 változatát, az M68A1-et, ezzel növekszik a pontosság, sebesség és természetesen az átütés is. A következő lépés a töltényűri nyomás megemelése, az új löveg az M68A1E1, ez lesz a végső 105 milliméteres amerikai harckocsi löveg, ezeket szánják a folyamatosan lebegtetett Patton modernizációnak is. Emiatt van az, hogy a korai Abramsek sem tudják használni az M68A1E1 számára fejlesztett 105 milliméteres nagynyomású lőszereket. Nagyából azt lehet mondani, hogy az M1A1 volt az a harckocsi, amit '79-től gyártani szerettek volna, de az iparnak ennyi időre volt szüksége ehhez a szinthez.
Based on this, a determination will be made as to design modification required
to satisfy US performance and production requirements while maintaining interoper
ability and reducing costs. Since the FRG has not yet demonstrated training
rounds for either kinetic energy or high explosive antitank rounds , these rounds
will have to be developed .
Several ammunition areas require special study and test . The combustible cartridge case has been of particular concern to the user . The Army must satisfy itself that the combustible material is durable , that there is not a resi due pro blem , and in short , that it is in all ways satisfactory prior to any commitment to production . A determination must be made as to whether the German Heat - MP round fuze , propellant and ignition systems , and many of their manufacturing techniques are really the best approach to meeting the Army's requirements in temas of performance , producibility , and costs . Included in the ammunition program is an evaluation of advanced technology ammunition concepts which seek improvements over the single long rod penetrator now used in the more conventional armor - piercing round .
In the area of protection and survivability, the Army's concem 1s that the 120mm equipped XM1 will have survivability equal to that of the 105mm XM1 . Το evaluate the ammunition protection and compartmentalization effectiveness , a test program 18 planned using 2,000 rounds of ammunition , 8 ballistic test sections and 2 gun shields .
The user has also expressed his concern regarding the tank's fightability.
User participation in configuring the turret with the 120mm hardware, plus the conduct of a 5 tank , platoon style , operational test will thoroughly assess the system's fightability .
The program , as currently envisioned, is based on a scaled up design of the existing 105mm gun mount . However , other alternative design approaches will be
assessed to ensure that the most advantageous design is selected . Since the mount 1s one of the items that paces the vehicle schedule , the selected mount will be qualified in time for contractor testing of a full - up 120mm pilot vehicle in early CY 1980 .
Fire control system activities to at least maintain the 105mm level of performance , make it necessary to have early confirmation of German firing table data for input into the 120mm ballistic computer and gun turret drive designs .
Contractor testing in early 1980 will demonstrate the XM1 120mm tank fire power
performance .
The capstone of the 120mm development program 18 to complete successfully ,
Development and Operational Test II (DT / OT 11 ) . To accomplish this objective ,
the Army will pull six complete chassis and six bare turret structures from the 105mm initial production line and install the 120mm system hardware . These six vehicles will be exhaustively tested by firing over 10,000 rounds of ammunition ,
As a part of the overall system assessment, and preceeding DT / OT II , a
physical teardown and maintenance evaluation of the 120mm tank system design using a converted 105cm FSED pilot vehicle will be conducted to verify the logi s
tic support package .
The entire 120mm program 1s predicted on the assumption that 120xxn activities will be authorized and funded by June of this year . Assuming a favorable DSARC III in December 1981, the cannon , two service rounds , and their training rounds could go into production between early 1983 and early 1984 . This schedule , which is optimistic and success oriented , would allow the 120mm gun system to be introduced into XM1 tank production by August 1984 ,
VG (RDTE COST ESTIMATE )
Our cost estimate for the development program is approximately $ 159.1M over six years , The funding requests required to support the first two years of this program are shown here .
VG ( FY 78-79 FUNDING REQUESTS )
Combined , the gun / ammo and integration RDTE programs require an additional $ 10.9M in FY 78 over and above the $ 1.4M authorized for the evaluation . The Ary
has submitted a reprograming action to the Congress for approval.
Az amerikaiak 3 harckocsi löveggel számoltak, a következő lett volna a rendszer, de az átállásra sanszosan akkor is kellett volna vagy 2 évtized, ha tovább pörög a Hidegháború. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy mikor elindultak ebbe az irányba, a legvadabb elképzelésekben sem szerepelt, hogy a Szovjetunió a nyolcvanas évek közepére megroppan és a lent felvázolt rendszer irányába tett első lépések után, egy bő évtizeddel össze is dől és ezzel rengeteg minden felesleges pénznyelővé válik.
120 milliméter, Abrams, ez lett volna az a harckocsi, ami verekszik a szovjet top gépekkel.
105 milliméter, pár év alatt 2 modernizáláson átesik, mert a szovjet másodvonalas harckocsik is fejlődnek, ugye T-72 obr.79 magasságában járunk, mikor hozzá kell nyúlni az eredeti M68E1-hez, ezt kapta volna a második vonal, ez ment volna oda, ahol nem a top szovjet gépeket várták. Erre az egyik elképzelés a Patton AX volt, olvastam olyat is, hogy a nyolcvanas évek közepétől az Army már nem nagyon számolt az M60-nal, a másodvonalat a korai, kényszerből gyengébb Abrams változatokkal képzelték el.
105 milliméteres alacsony nyomású változat, ezt felderítő/könnyű harckocsik kapták volna. Az alapvető cél a Sheridan lecserélése lett volna. Kis tömeg, légi szállíthatóság, olyan helyeken tűztámogatás biztosítása, ahol egy MBT nem vagy csak korlátozottan használható. Legfontosabb védelmük a sebesség.
Ezeket pár képpel meg is mutatom, mert nem igazán ismertek az M8 kivételével.
M8 AGS, a tendergyőztes, vagy korábbi nevén Close Combat Vehicle Light (CCV-L) az FMC vállalattól. Győzelme ellenére eddig nem került rendszerbe.
Teledyne Expeditionary Tank, műszakilag a legérdekesebb konstrukció, nagyon sok új elképzelést próbáltak belesűríteni, tornyát (és problémáit) a Stryker MGS fogja megörökölni.
Stingray/Stingray II., alternatíva a Cadillac Gage-től, a nevető harmadik, a legkiforrottabbnak tartott ugyanakkor legkonzervatívabb konstrukció, a thai hadsereg 106 darabos mennyiséggel rendszeresítette és a mai napig szolgálatban áll.
Ugyanezt a Stingray tornyot egy költséghatékonyabb megoldás miatt természetesen rápróbálják a Sheridanra, nem összekeverendő a korábbi 105 milliméteres Sheridan változattal.
Vietnami háború idejéből származó Sheridan 105 mm proto.
Ugyanezt a tornyot és az alacsony nyomású 105 milliméteres löveget később rápróbálják egy másik gépre, azzal is egy nagyon speciális feladatot szerettek volna megoldani.
LVTEX-3
Bár az amerikaiak a nyolcvanas évekre már régen kivonták a Walker Bulldogot, de a szövetségesek még nagy számban használták, így erre is megcsinálják a Stingray integrációját.
Thx
Erre pedig további gépek vagy teherautók kellenek.